Bajzák Erzsébet M. Eszter

Szakmai ellenőrzés és értékelés

14 bajzák

Tartalmi összefoglalás

Az elmúlt két évtizedben újra életre kelt és a katolikus közoktatásban megvalósult egy olyan ellenőrzési-értékelési rendszer, amely korrekt információkat nyújt a nevelési-oktatási intézmények pedagógusainak, vezetőinek, fenntartóinak, a gyermekeknek, szüleiknek és az egész Egyháznak egyes intézmények valós helyzetéről, működésének eredményességéről, és segíti a gyengeségek és a hiányosságok korrekciójára megtalálni a megfelelő megoldásokat.

A komplex intézményellenőrzés és -értékelés programját a katolikus intézmények fenntartóinak megbízásából 2001-ben a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pedagógiai Intézetével közösen dolgozta ki. Ennek alapján ellenőrizték és értékelték valamennyi katolikus közoktatási intézmény munkáját. Mára már két teljes ciklus befejeztével jól látható az értékelések haszna, eredményessége, a program használhatósága.

Ez a rendszer modell-értékű mintát kínál a magyar közoktatás egészének. Az ezeréves magyar iskolatörténet során a Katolikus Egyháznak mindig meghatározó, azaz kezdeményező szerepe volt a világi oktatásra nézve, amelytől megfosztották az 1948-as államosítás során. A rendszerváltással ismét itt a lehetőség, hogy éljünk vele. A közoktatási intézmények komplex ellenőrzési-értékelési rendszerének kidolgozása és működtetése ilyen alkalom lehet, hiszen az állami közoktatásban nem működik a külső szakmai ellenőrzés. Célunk, hogy mások számára is bemutassuk és elérhetővé tegyük a komplex intézményellenőrzés és -értékelés programját.

A programban olyan szakértők vesznek részt, akik szerepelnek Az Országos Szakértői Névjegyzékben, emellett elvégzik a KPSZTI kétnapos felkészítői tanfolyamát is, melyről tanúsítványt kapnak.

A vizsgálat lezárása után az intézményvezetők a folyamat egészéről, a szakértői munka és az intézmény működéséről készített értékelés minőségéről és ennek hasznosíthatóságáról kérdőíves felméréssel tájékozódik a KPSZTI. A kérdőívek eredményei szerint a pedagógusok megtisztelőnek tartják szakmai munkájuk külső ellenőrzését, elismerik a szakértők felkészültségét, a tárgyilagos, ugyanakkor humánus értékelést. A felmérés eredményei szerint az ellenőrzés segítséget nyújtott az intézményvezetésnek a pedagógiai tervezésben és vezetésben, a stratégiaalkotásban, a gyengeségek kiküszöbölésében, és az erősségek megtartásában.

Az intézményellenőrzési program kidolgozásának alapja és célja

A program kidolgozásának alapja:

  • Az egyházi oktatás újraindításának lehetősége 1989 után
  • A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény
  • KPSZTI alapítása 1997-ben
    • 2001-ben az intézményellenőrzési és -értékelési program kidolgozása, a szakértők felkészítése, próbaellenőrzések a PPKE BTK Pedagógiai Intézetével együttműködve
    • 2001-2004.: az ellenőrzés I. ciklusában 190 intézmény ellenőrzése és értékelése
    • 2005. a program lezárása, kiértékelése, megújítása az ellenőrzés tapasztalatai alapján
    • 2006-2008.: az ellenőrzés II. ciklusában 196 intézmény ellenőrzése és értékelése
    • A két ciklusban 198, a programra kiképzett közoktatási szakértővel dolgoztunk együtt, akik intézményeink pedagógusai és az Országos Szakértői Névjegyzékben nyilvántartott szakértők
    • szakértők képzése, továbbképzése évenként

A program kidolgozásának célja

  • a fenntartói törvényi kötelezettség teljesítése
  • Korrekt információk nyújtása a fenntartóknak, az intézményeknek és partnereiknek, az egész Egyháznak az egyes intézmények valós helyzetéről, működésének eredményességéről
  • Az ellenőrzések során feltárt értékek és eredmények közkinccsé tétele – konferenciák, tanulmányok
  • Megoldások ajánlása az intézményeknek a hiányosságok és gyengeségek korrekciójára
  • A komplex intézményellenőrzés és –értékelés szükségességét a katolikus iskolafenntartók elfogadták és megbízták a KPSZTI-t a program működtetésével
  • Áttételesen célunk az is, hogy modell-értékű mintát kínáljunk a magyar közoktatás egészének

A program bemutatása

A program négy alapvető intézményellenőrzési módszert kombinál:

  • az intézményi önértékelést,
  • a dokumentumelemzést,
  • a helyszíni vizsgálatot és
  • a mérést.

Az irányított szempontú önértékelés és a szakértői értékelés öt fő területe a minőségirányításból ismert:

  • erőforrások,
  • intézményi stratégia,
  • vezetés és szervezeti kultúra,
  • az intézmény kulcsfolyamatai és
  • eredményei.

A dokumentumelemzés:

  • előzetes dokumentumelemzés (PP, IMIP, SZMSZ, házirend, órarend, tantárgyfelosztás, éves munkaterv, alkalmazotti névsor)
    • cél: az intézmény céljainak, hitvallásának, vállalt feladatainak, sajátos körülményeinek megismerése, felkészülés a helyszíni vizsgálatra, a tapasztalatok összevetése az önértékelés megállapításaival
  • helyszíni dokumentumelemzés (tantervek, tanmenetek, belső munkatervek, értekezleti jegyzőkönyvek, statisztikák, nyilvántartások, intézményi szabályzatok, besorolások, munkaköri leírások, beírási és haladási naplók, törzskönyvek, bizonyítványok, költségvetés, pénzügyi beszámolók, stb.)
    • cél: a működés jogszerűségének vizsgálata, árnyaltabb kép az intézmény munkájáról, meggyőződés az információk valóságtartalmáról

A helyszíni vizsgálat módszerei:

  • kérdőíves felmérés (pedagógusok, szülők, diákok)
  • strukturált interjú: a vizsgálati tervben a szakértők előre rögzítik a megkérdezettek személyét, az interjú idejét és témáit
    • cél: a szerzett információk pontosítása, kontrollálása, új információk szerzése, az adott kérdéssel kapcsolatos álláspontok megismerése
  • megfigyelések: előre tervezetten (terület, személy, jelenség), óra- és foglalkozás-látogatások
  • mérések: tantárgyi tanulói mérések, neveltségi szintmérés

Az eljárás menete:

  • előkészítés, szervezés (KPSZTI)
  • önértékelés (intézmény)
  • tanulói mérések (KPSZTI)
  • szakértői felkészülés (kb. 3-4 hét a helyszíni vizsgálat előtt, a szakértői csoport 2-4 fő)
  • helyszíni vizsgálat (két és fél nap: technikai megbeszélés, nyitó és záró értekezlet, óralátogatások, óramegbeszélések, interjúk, dokumentumelemzés)
  • értékelés (egy hónapon belül a helyszíni vizsgálat után: a vezető szakértő készíti el a szakértői csoport értékelő jelentései alapján – elfogadási folyamat; az értékelés megkapja fenntartó, az intézmény, egy irattári példányt a KPSZTI )
  • hasznosítás:
    • intézményvezető: a feltárt jó eredmények karbantartása és fejlesztése, nyilvánossá tétele, intézkedési terv a feltárt hiányosságok javítására
    • fenntartó a döntéshozatalkor figyelembe veszi az értékelést;
    • KPSZTI a teljes katolikus közoktatásról nyer hasznosítható adatokat az intézményirányítás és az országos közoktatás-politikai döntések előkészítése folyamán;
    • szülők, tanulók: reális helyzetismeret, részt vehetnek az intézkedési tervek kidolgozásában és végrehajtásában, nyomon kísérhetik a megvalósítást; erősítheti az intézményi célokkal való azonosulásukat.

A program tapasztalatai az intézményvezetők véleménye alapján

2006–2008 között zajlott intézményellenőrzés és -értékelés adatai az intézményvezetők visszajelzései alapján. A kérdőívek 66% érkezett be.

A leggyakoribb pozitív észrevételek a komplex vizsgálatról

  • „várakozó izgalommal”
  • „tervszerűen készültünk erre, nagy várakozással”
  • „időszerűnek éreztük, természetes módon kezeltük”
  • „számítottunk rá”
  • „mivel a nevelőtestület egy ilyen vizsgálaton már túlesett, sokkal kevesebb félelemmel várták”
  • „megtiszteltetésnek vették”
  • „jó alkalom az intézmény bemutatására”
  • „fenntartónak külön jól esett a szakértők figyelmessége az interjú időpontjának és helyszínének megbeszélésében”

Mi váltott ki elégedettséget?

  • A vizsgálat előkészítéséhez nyújtott információk, eligazítás: 4,97
  • A szakértői munka tervezettsége, szervezettsége:             4,95
  • A szakértői időbeosztás, időkeret arányossága:                         4,73
  • A nyitó és a záró értekezletek színvonala:                                    4,9
  • Az intézményértékelés hasznosíthatósága:                         4,83
  • A pedagógusok értékelése a vizsgálat egészéről:                         4,66
  • Mennyire tudott alkalmazkodni a program a helyi sajátosságokhoz? 4,91

Kiemelkedően pozitív tapasztalatok a helyszíni vizsgálattal, a szakértői feladatvégzéssel kapcsolatban:

  • „kiváló felkészültség, pontosság, gyakorlottság”
  • „jó, hogy van külső, szakmai kontroll”
  • „humánusság, kedves stílus, megnyugtató személyiség, empátia, segítő szándék”
  • „megerősítést kaptunk”
  • „az elismeréstől és az építő kritikától mindenki lendületet kapott a további munkához”
  • „sokoldalúság, az idő rövidségéhez képest átfogó és nem felszínes elemzést végeztek”
  • „önbecsülésünkben sokat segített a pozitív értékelés”

Mi okozott gondot?

  • „az önértékelési füzet túldimenzionáltan a törvények betartását firtatja”
  • „a teljes nevelőtestület bevonása az önértékelési füzet kitöltésébe lassította a folyamatot”
  • „nagy terjedelmű, időigényes az önértékelési füzet kitöltése”
  • „rövid a két és fél nap”
  • „nem jutott elegendő idő minden fontos területre”
  • „az ellenőrzés egyes területei között több csoportos megbeszélést tartunk szükségesnek”
  • „az óralátogatásokból kimaradt kollégák mellőzöttséget éltek meg”

A válaszadók 20,6%-a hiányolt valamit az ellenőrzés során.

Kinek ajánlaná a komplex intézményellenőrzés és –értékelés programot?

  • mindenkinek

A vezetés jellemzői az intézményértékelések alapján:

  • emberi erőforrás-fejlesztés
  • pedagógiai elkötelezettség
  • munkamegosztás
  • decentralizált döntések
  • jogszerűség
  • gazdasági vezetés
  • külső kapcsolatok
  • tevékeny bekapcsolódás a helyi egyházi hitéletbe

Javuló tendenciák:

  • pedagógiai vezetés
  • stratégiaalkotás
  • marketing és PR

Gyengeségek:

  • információáramlás, -csere
  • a vezetői munka tervezésének hiányosságai
  • belső ellenőrzés és értékelés
  • stratégiai dokumentumok élettel való megtöltése

Pedagógiai folyamatok jellemzői

  • stabilizálódás, kiegyenlítődés az intézmények között és az intézményeken belül
  • erősségek: gyermekközpontúság
  • a keresztény értékrend a zsinórmérce
  • tehetséggondozás és felzárkóztatás
  • gyengeségek: differenciálás
  • módszertani kultúra.