Dr. Szenes György

Gimnázium és szakképzés szekció összefoglalója

50–60 fő vett részt a szekcióban, három téma került napirendre.

• Az első a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet programirodájának TÁMOP-programját – A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése – mutatta be. Erről volt már szó Nagy László előadásában is. A programban – előzménye a HEFOP volt – mintegy nyolcmilliárd forintot fordítanak fejlesztésre. Nagyon szép eredményeket értek el, mintegy nyolcezer szakértővel dolgoztak az elmúlt két évben. Részletesebben az egyik alprogramot Chytilné Velenczei Zsuzsa alprojektvezető ismertette. A tananyag-fejlesztési alprogram számos eleme már elektronikusan hozzáférhető. A több ezer tananyagelemet az új OKJ-hez igazodóan dolgozták fel.
• A második témánk nagyobb vihart kavart. Az érettségi vizsgarendszer továbbfejlesztésének lehetséges irányairól dr. Horváth Zsuzsanna tudományos főmunkatárs beszélt. Hangsúlyoznám, hogy e témában még semmi nem dőlt el, ezek még csak egy gondolkodás első termékei. Alapvetően öt változtatási szándékról beszélt az előadó.
  • Az első az, hogy a kötelező vizsgatárgyak körébe beemelnének egy újabbat, egy természettudományi tantárgyat. Ez vitát váltott ki, mert megmaradna még a szabadon választható tantárgy is, így hatra emelkedne az érettségi vizsgatárgyak száma, pedig eddig arról volt szó, hogy inkább csökkenteni kellene azt.
  • A második változtatási szándék, hogy csak a 11. osztály elvégzése után lehessen letenni előrehozott vizsgát.
  • A harmadik az emelt szint kérdése. Felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéskor egy, esetenként két emelt szintű vizsga letételének a kötelezősége merül fel. Emelt szintű vizsgáztatás külső vizsgabizottságoknál történik. Már ma is óriási problémát jelent az Oktatási Hivatalnak az emelt szintű vizsgák megszervezése, hiszen ez a szorgalmi időn belül van, jellemzően iskolákban dolgozó tanárokkal. Jelenleg mintegy 20 ezer emelt szintű vizsgát kell megszervezni. Amennyiben kötelezővé tennék a felsőoktatási jelentkezéshez az emelt szintű érettségi vizsga letételét 1-2 tantárgyból, akkor ez a szám 100 ezer fölé emelkedne.
  • A negyedik terület az érettségi vizsga megfelelőségi határairól szólt. Az eddigi elégséges szintet 20-ról 25–30%-ra emelnék fel.
  • Az ötödik elképzelés a változtatásról, hogy a középiskolásoknak az érettségi vizsga letétele előtt a négy tanév során 60 órás önkéntes társadalmi munkát kellene végezni.
• Utolsó téma a „Készségek és képességek fejlesztési modellje a 9–10. évfolyamon”, amelyet Kindrusz Pál mutatott be. 17 különböző területet mértek, a 9–10. évfolyamos tanulókkal, az íráskészségen át az olvasáson, problémamegoldáson a matematikai műveleti sebességen keresztül sok mindent. A mérések döntő többségét a szakiskolákban végezték. Az előadó megállapítása az volt, hogy már egy év tudatos fejlesztés eredményeként is szépen megmutatkozik a javulás. Kimutatható, hogy még a 9–10. osztályban is eredményesen fejleszthetőek ezek az alapképességek.

Tisztelt kollégáim, a szekció nevében is elmondhatom, hogy nagy örömmel vettünk részt a konferencián, köszönöm a figyelmet, további jó munkát kívánok.