Pölöskei Gáborné

Ki lehet ma szakértő?

A szakértői tevékenység nehezen definiálható egyértelműen. Van, aki elsősorban a támogató, a segítő tanácsokat várja el a szakértőtől, míg mások elsősorban ellenőrzésre, a hibák felkutatására kérnek segítséget.

Nem mindegy, hogy milyen munkára kérik fel a szakértőt, hiszen munkájának különböző következményei lehetnek. Ezzel a szakértőnek tisztában kell lenni. Így az ellenőrzés lehet:

• törvényességi, hatósági, vagy
• szakmai ellenőrzés.

Közös bennük, hogy jogszabály írja elő, ki végezheti, kire terjed ki, melyek az eljárás lefolytatásának szabályai. A hatósági ellenőrzést elsősorban köztisztviselők végzik, akiket szakmai ismeretekkel támogatnak a szakértők, a szakmai ellenőrzésnél elsősorban a szerep a szakértőé és a köztisztviselők csak szervezik, koordinálják a munkájukat. az első esetben a szakértői megállapítás egy a bizonyítékok között és a hatóság döntésével, intézkedésével zárul, addig a szakmai ellenőrzésnél a szakértői vélemény az értékelés alapja. A szakértő jelentésében megállapítások, javaslatok szerepelnek. A szakmai ellenőrzés – az esetek nagy részében – nem döntéssel, vagy intézkedéssel zárul. Erre csak akkor kerül sor, ha a szakértő az észlelt jogszabálysértést jelenti megbízója felé, aki szükség esetén intézkedik.

Bármely megközelítés mellett tesszük is le a voksot, az biztos, hogy a megbízónak egy külső, hozzáértő szemre van szüksége, aki kellő objektivitással tud tárgyilagos véleményt szolgáltatni. Lényeges, hogy a szakértő pontosan, határidők betartásával és a legfrissebb jogszabályi ismerettel végezze el a feladatát. Ehhez – kifejezetten egy-egy szakterületen – elkerülhetetlen az ismeretek folyamatos karbantartása.

Közel egy éve változott a szakértői tevékenységet meghatározó rendelet. Ma a 38/2009. (XII.29.) OKM rendelet és a 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet határozza meg a szakértői tevékenység kereteit, a szakértők nyilvántartásának a módját. Erre a módosításra a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásainak a magyar jogrendbe ültetése, és ezzel összhangban a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény előírásainak való megfeleltetés miatt volt szükség. Ezáltal a kérelmek elbírálása gyorsabb – hiszen nem kell a bizottság üléseire összegyűjteni azokat –, valamint szűrhetőbb adatbázist biztosít a felhasználóknak.

Ehhez módosítani kellett a korábbi szakterületeket, pontosítani, jobban körülhatárolhatóvá kellett tenni, hogy informatikai rendszert tudjunk fejleszteni a gyorsabb ügyintézés érdekében. A korábbi bizottság tagjai sokat segítettek a szakterületek meghatározásában, amit ezúton is szeretném megköszönni Nekik!

Legjelentősebb módosulás, hogy a szakmai szakértőket az Országos szakértői névjegyzék szakmai szakértő szakterületén kell nyilvántartani, a névjegyzéken szereplő szakértők esetében megszűnik a hosszabbítás jogintézménye és a szakértői tevékenység ellátása, a fennmaradás a szakértői névjegyzéken, továbbképzés elvégzéséhez köthető.

Jelenleg kétféle módon lehet az országos szakértői névjegyzékre felkerülni. Egyrészt bejelentés alapján, másrészt engedélyezéssel. Mindkét esetben tíz év gyakorlat igazolása szükséges, amelyet a megjelölt szakterületen töltött el a pályázó, valamint büntetlen előélet, amelyről elég nyilatkoznia. Tulajdonképpen, aki ezzel rendelkezik, és pedagógus végzettségű, igazolni tudja a megjelölt szakterületnek megfelelő végzettséget és befizeti az eljárási díjat, szakértő lehet. Az, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és bizonyíthatóan szakterületének elismert képviselője (ajánlások, publikációk, kitüntetések) külön mérlegeléssel szintén felkerülhet a szakértői listára. Az eljárási díj mindkét esetben a mindenkori minimálbér 40%-a.

Jelenleg az országos szakértői névjegyzéken 4673 szakértő szerepel, a korábbi 24 helyett 11 szakterületen nevesítve. Érdemes megnézni egy-két statisztikai kimutatást:

Különböző szakterületnek különböző a népszerűsége:

Ma már nem kell 5 évenként hosszabbítási kérelmet beadni, vagyis aki rákerül a listára –vagy rajta volt –, elméletileg az élete végéig rajta is maradhat. Azonban csak elméletileg, mivel a jogszabály fennmaradási feltételeket ír elő. Így a büntetlen előélet változatlan fennállása feltétele a névjegyzéken való maradásnak. Vagy egy-egy szakterület esetén továbbképzési kötelezettséget kell teljesíteni öt éven belül, és ezt be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy ez ne okozzon problémát, és folyamatosan naprakész legyen a névjegyzék, egy informatikával megtámogatott rendszert alakítottunk ki.

Ezen keresztül minden szakértőnek saját könyvtára van, ahol vezetheti az elvégzett tanfolyamait (így a bejelentési kötelezettségnek eleget is tett), tölthet fel dokumentumot (pl. szakmai önéletrajzot, publikációkat), és ezen a rendszeren keresztül kaphat akár felkérést is, persze csak akkor, ha e-mail címét megadta és a rendszerbe be tudtuk azt vinni. Így ha nem tették még ezt meg, javaslom, hogy pótolják a rendszeren keresztül. Amennyiben szükségük van támogatásra, kérem keressék kollégáimat.

Elérhetőségünk:

http://www.oh.gov.hu/kozoktatas/orszagos vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!