Dr. Sági Zsolt

Európai uniós források a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás fejlesztésére

sagi zsolt

A közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás EU-s forrásokból finanszírozott átfogó fejlesztése az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (2004-2006) keretében kezdődött, amelynek szakmai és pénzügyi megvalósítása 2009. június 30.-ával zárult, magas, a források majdnem 100%-át megközelítő abszorpcióval.

A 2007-13-as pénzügyi időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében folytatódik az oktatási szektor fejlesztése különböző operatív programok keretében. A Európai Szociális Alap forrásai támogatják a Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP). A humán szektor infrastruktúra fejlesztéseit a Társadalmi Infrastruktúra Program (TIOP) tartalmazza, így a közoktatás, a szakképzés, és a felsőoktatás beruházási jellegű műveleteit is. A közoktatás esetén kizárólag az informatikai fejlesztésekre irányulhatnak a beruházások. A TIOP forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújtja. A Regionális Operatív Program(ok) (ROP) is jelentős forrásokat biztosítanak, elsősorban a közoktatási intézmények fizikai felújításához, bővítéséhez.

sági

Az ÚMFT célrendszere és a megvalósulásukat szolgáló operatív programok

A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják.

A TÁMOP költségvetése 4 097 080 055 euró. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül 85%-ban az Európai Unió biztosítja, 15%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik.

A fenti célt elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával, az alábbi specifikus célok megvalósításán keresztül szeretnénk elérni, melyhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és a közművelődés eszközrendszerére, továbbá antidiszkriminációs eszközökre egyaránt szükség van.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá.

Az egyes beavatkozások az - egy-egy speciálisabb cél körül csoportosuló műveletcsoportot tartalmazó - ún. prioritási tengelyek mentén valósulnak meg. E prioritási tengelyek határozzák meg a program tartalmi, végrehajtási és pénzügyi struktúráját.

sági1

A TÁMOP forrásainak megoszlása mutatja az egyes prioritások szakmai tartalmának súlyát és a hazai problémákra adott szakmapolitikai válaszok finanszírozási igényét. A közoktatás, szakképzés-felnőttképzés és a felsőoktatás igen jól pozícionált, a HEFOP időszakhoz képest növelte arányát, közel az OP felére.

 sági2

A TÁMOP eddigi pénzügyi és szakmai teljesítését több tényező befolyásolja. Az ESZA-típusú programok, projektek szakmai-pénzügyi teljesítése sok beavatkozási területen eleve lassabb folyamat, mint az ERFA finanszírozású projektek esetén (sok kísérleti, innovatív, vagy bonyolult rendszerfejlesztő projektek). Sokszor problémát okoz a nem kellően operacionalizált beavatkozás, a megfelelő jogi-szabályozási előkészítettség hiánya, a szakmai stratégiák elégtelen színvonala, az intézményi menedzsment és szakmai kapacitások hiánya, vagy a nem megfelelő abszorpciós képesség a kedvezményezettek részéről. Fenti nehézségek ellenére két év alatt sikerült az OP több, mint harmadát megpályáztatni, negyedére támogatói döntést hozni, ötödére leszerződni. A számla alapú kifizetések – elsősorban a hosszú előleg-elszámolási időszaknak köszönhetően – alacsony szinten vannak. Az oktatás-képzés területén a szakképzés, felnőttképzés, vállalati képzés esetén a programok előrehaladása gyorsabb, mint a közoktatás és felsőoktatás prioritásaiban. Utóbbi területeken a 2010-es ún. n+3-as cél teljesítése nagy kihívás 2010 végéig, különösen a Közép-Magyarországi Régió területén, ahol jóval magasabb arányban kell lehívni a forrásokat 2010-ig, figyelemmel a régió ún. phasing-in státuszára.

sági3

TÁMOP 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

A prioritási tengely célja, hogy a közoktatás rendszerében – az Egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban, annak célrendszerét megvalósítandó - egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés.

A prioritási tengely a közoktatási rendszer modernizációján keresztül kívánja elérni, hogy a közoktatás használható tudást, valamint a tudás és képességek folyamatos fejlesztését megalapozó alapkészségeket adjon át mindenki számára.

Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést a közoktatás teljes időtartama alatt minden intézménytípusban és minden korcsoportnál a célcsoport érdekeinek, képességeinek és igényeinek megfelelően az egyenlő hozzáférés biztosításával, a szelektív tendenciák csökkentésével kívánjuk elérni. Ezt elsősorban a pedagógiai kultúraváltással, az oktatással kapcsolatos elvárások és igények összehangolásával lehet biztosítani, amely a képességfejlesztés, a kompetencia alapú képzés előtérbe helyezésével, illetve a megfelelő cél- és eszközrendszer kialakításával, a közoktatás stratégiai céljaival összehangoltan kerül támogatásra. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban fejlesztjük a nem formális és informális tanulás rendszereit, erősítve a formális oktatási rendszerrel való együttműködést.

A közoktatás fejlesztésére kb. 250-270 Mrd Ft áll rendelkezésre a 2007-13-as költségvetési időszakban, ebből a 2007-08-as akciótervben (248 Ft/Euró árfolyamon) mintegy 86 Mrd Ft használható fel. 2015-ig mintegy 3100 közoktatási intézmény fejlesztésbe bevonása a cél több, mint 50 ezer pedagógus mozgósításával, ebből 1200-1500 intézmény és 12-15 ezer pedagógus a cél a 2007-08-as időszakban.

A TÁMOP közoktatási prioritása négy alapvető ún. műveletet vagy intézkedést tartalmaz.

sági4

A TÁMOP 3 ún. konstrukcióinak rendszere igen szétaprózott a 2007-08-as akciótervben, amely korrekcióra is került a 2009-10-es akciótervben a hatékonyabb végrehajtás és a felhasználóbarát fejlesztési környezet megteremtése érdekében.

sági5

A TÁMOP 3-as prioritása alapvetően a HEFOP-fejlesztések folytatásának tekinthető, de a végrehajtási tapasztalatok alapján a következő változtatásokkal:

  • A fejlesztés a közoktatási intézmények és fenntartóik aktív fejlesztési tevékenységére épít, ehhez kell megteremteni a támogató környezetet.
  • Központi fejlesztés helyett központilag irányított fejlesztés.
  • Minden támogatást megadni az intézmények saját fejlesztési tevékenységéhez.
  • Biztosítani a konstrukciók egységes, koherens rendszerét, egymásra épülését.
  • Biztosítani a végrehajthatóság feltételrendszerét.

A TÁMOP 3-as prioritás pénzügyi-szakmai teljesítését szemlélteti az alábbi ábra. Megállapítható, hogy számos konstrukció indítása csúszott az akciótervben szereplő ütemezéshez képest, mindez megfigyelhető az egyes konstrukciók projektciklusának előrehaladásában is. További probléma, hogy jelenleg még több konstrukció kiírásra vár a 2007-08-as akciótervből is, amelyek alapvető rendszerfejlesztési elemek, és tevékenységeik nélkül a beavatkozások koherenciája sérül (TAMOP 312 tartalomfejlesztés, TAMOP 315 A és B pedagógus továbbképzések).  Fentiek eredményezik a meghirdetett keret és az AT keret jelentős különbségét, a leszerződött és kifizetett összegek viszonylag alacsony volumenét.

sági6

A konstrukciók megvalósítása során a két akciótervi időszak átfed: 5 pályázat még nem jelent meg a 2007-08-as akciótervben szereplők közül, de ugyanakkor a kulturális vonatkozású konstrukciók meghirdetésével már megkezdődött a 2009-10-es akcióterv végrehajtása 2009 közepén. A feladatok nagyságrendjét jelzi viszont, hogy összesen 51 pályázati kiírás jelent meg, ha a sok konstrukció esetén alkalmazott, külön a KMR területére szóló felhívásokat is beleszámoljuk. Az előző akcióterv pályázatainak elhúzódása és nagy száma miatt csak 2010-ben indulnak a kifejezetten közoktatási intézményeket célzó konstrukciók. Zömében kisebb korrekciókkal a korábbi pályázatok, fejlesztések várhatók. Igyekszünk az iskolai pályázatok számát csökkenteni, egyszerűsíteni, és egyúttal modularizálni a fejlesztéseket. A kiemelt programok és a regionális szolgáltatók zökkenőmentes átmenetét biztosítjuk a két akciótervi időszak között. A hangsúlyt a bevált, eredményeket hozó, és a forrásokat jól felhasználó pályázatokra kell helyezni – az új pályázatok előtt a beválásuk értékelésére van szükség.

 

Akció-terv

Előké-szítés alatt álló konst-rukciók

Meghirdetett konstrukciók

(beadási szakaszban)

Értékelés alatt álló konstruk-ciók

Szerződés-kötés folyamatban/megtörtént

T

Á

M

O

P

3.

2007-2008 AT

7

4

3

17

2009-2010 AT

3

2

0

0

Szerződéskötésekre az alábbi konstrukciók kapcsán került sor 2009. szeptember 30-ig.

Konstrukció neve, kódszáma

Darab

Keretösszeg (Mrd Ft)

Kiemelt projektek

TÁMOP 311 - 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció

1

10, 165

TÁMOP 321A - Új tanulási formák és rendszerek- A komponens

1

0,999

TÁMOP 331 – Oktatási esélyegyenlőség és integráció

1

1, 647

TÁMOP 344 A – Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása

1

0, 697

Pályázatos projektek

TÁMOP 314 - Kompetencia -alapú oktatás,egyenlő hozzáférés-Innovatív intézményekben

420

20, 7

TÁMOP-3.2.2 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás "A" komponens

2

0, 985

Jelenleg a TÁMOP 316, 319, 332, 335 konstrukciók szerződéskötésének előkészítése zajlik.

Összegezve az alábbi problémák nehezítik a szakmailag és pénzügyileg ütemesebb előrehaladást:

  • Jelentős időcsúszás (szerződéskötések 2009-ben) – az implementációra nem marad kellő felkészülési idő.
  • A megvalósítást támogató jogszabályi környezet nem áll teljes egészében rendelkezésre, jóváhagyásuk folyamatban van.
  • A fenntartók és az intézmények szakmailag kevéssé vannak felkészülve közbeszerzési eljárások lebonyolítására.
  • A kiemelt projektek indítása, az intézményfejlesztési pályázatok és a szakmai támogatásra vonatkozó pályázatok lebonyolítása időben összecsúszott, újra kell ütemezni a megvalósítást, ugyanakkor jelentős az abszorpciós nyomás.

Mindezek következtében fennáll a forrásvesztés veszélye, a KMR területén akár 75%, a konvergencia régiók vonatkozásában 50%-ban az első n+3 időpontban, 2010 végén.

Az alábbi pályázati kiírások várhatók a 2009-10-es akcióterv keretében.

2009/2010. évi AT

AT tervezett támogatás (Ft)

TÁMOP-3.1.2. Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

3 679 999 960

TÁMOP-3.1.4. Innovatív iskolák

69 999 999 940

TÁMOP-3.1.9. Diagnosztikus mérések fejlesztése

740 000 089

TÁMOP-3.2.1. Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése)

1 469 999 960

TÁMOP-3.2.2. Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás "A" komponens

4 199 999 960

TÁMOP-3.3.1. Esélyegyenlőség és Integráció II. szakasz

2 089 999 860

TÁMOP-3.3.5. Továbbtanulási utak támogatása általános iskolától a diplomáig

4 140 000 020

TÁMOP-3.3.6. Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás B komponens

3 069 999 972

TÁMOP-3.4.1. Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése - A komponens

1 220 000 080

TÁMOP-3.4.2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja

1 939 999 880

TÁMOP-3.4.3. Iskolai tehetséggondozás

1 240 000 060

TÁMOP-3.4.4. B komponens Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása - Magyar Génius Integrált Tehetségsegítő Program

1 509 999 920

TÁMOP-3.2.8/10/B „Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése (automatikus)

520 000 000

Összesen:

95 819 999 701

A forrásvesztés elkerülése érdekében az OKM és az NFÜ közös erőfeszítéseket tesz, a 2009-10-es akcióterv módosításával, új konstrukciók elindításával, melyek jelentős összegben számlaalapú kifizetés eredményezhetnek 2010 harmadik negyedévére.

Az alábbi intézkedések várhatók:

  • Konstrukciók meghirdetésének időbeli előrehozatala.
  • Tartaléklistán lévő pályázók támogatása külső forrás bevonásával.
  • Meglévő konstrukciók forrásnövelése.
  • Új konstrukciók kidolgozása.

Tervezett új konstrukciók:

  • Természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban.
  • Tanórán kívüli nevelési feladatok támogatása.

A pályázat célja a kulturális intézmények és szervezetek közoktatást és az egész életen át tartó tanulást támogató szolgáltatásainak fejlesztése, informális és nem-formális tanító és nevelő tevékenységének a támogatása.

TÁMOP 4-es prioritás A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

A TÁMOP 4-es prioritásának előrehaladása hasonló képet mutat a TÁMOP 3-hoz, annyival még lassabb az előrehaladás, hogy arányaiban kisebb a szerződéses összeg és számlaalapú kifizetés nem történt.

sági7

A felsőoktatási prioritás ugyanakkor jobban teljesít a megjelenések tekintetében: a Nemzeti Kiválóság Program és az EISZ kiemelt programok kivételével minden konstrukció megvalósítása elindult.

TÁMOP 4.1.1

Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban

4,02

TÁMOP 4.1.2 / A

Tananyagfejlesztés és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre

2,70

TÁMOP 4.1.2 / B

Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok

1,00

TÁMOP 4.1.2 / C

Képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére

1,59

TÁMOP 4.1.3A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése

1,95

TÁMOP 4.1.4

Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

0,57

TÁMOP 4.2.1

A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése

3,29

TÁMOP 4.2.2

Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása

8,05

TÁMOP 4.2.3

Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja

1,49

A felsőoktatás területén az akcióterv módosítása miatt nem a tervezettek szerint indult meg a konstrukciók előkészítése 2009. második félévében.

 

Akcióterv

Előkészítés alatt álló konstrukciók

Meghirdetett konstrukciók

Értékelés alatt álló konstrukciók

Szerződéskötés folyamatban/

megtörtént

T

Á

M

O

P

4.

2007-2008 AT

2 kiemelt

0 KMR

0 KONV

1 KMR

1 KONV

7 KMR

7 KONV

2 kiemelt

2009-2010 AT

1

0

0

0

Jelentős gondot okoz az IH támogatói döntéssel rendelkező nyertes pályázatok szerződéskötésének elhúzódása, amelynek mind a kedvezményezettek, mind az intézményrendszer oldalán a nem megfelelő teljesítésben határozhatók meg az okai.

A 2009-10-es TÁMOP 4 akcióterv konstrukciói kevés változást hoznak a 2007-08-as akcióterv fejlesztéseihez képest. Folytatódnak a felsőoktatás minőségének javítását célzó konstrukciók: szolgáltatás- és tartalomfejlesztés, tanártovábbképzés, képzők képzése (4.1 intézkedés). Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a K+F+I+O fejlesztések az elit egyetemek koncepciójának előtérbe kerülésével (4.2 intézkedés), de megmaradnak a korábbi kutatói team-es és tudástranszfert ösztönző támogatások is. A pályázati konstrukciók hátterét több beavatkozás esetén (pl. pályakövetés, validáció, vezetés-irányítási, minőségfejlesztési rendszerek) a folytatódó kiemelt projektek fejlesztései biztosítják.

A kifizetések felgyorsítása érdekében tervezett intézkedések közül kiemelhető az új, rövid ciklusú pályázati konstrukciók meghirdetése. Fontos szerepe lehet az eljárásrendi könnyítésnek, az egyfordulós pályázat helyett az automatizált eljárás kiterjedtebb alkalmazásának. A tervezett új szakmai tartalmak közül kiemelendő a szakkollégiumok, doktori iskolák támogatása, a tudományos diákköri munka fejlesztése, a gyakorlati képzések infrastrukturális környezetének modernizációja.

Társadalmi Infrastruktúra Program

A TIOP célrendszere

sági8

A Társadalmi Infrastruktúra Program 1. prioritása tartalmazza a felsőoktatási beruházási és közoktatási informatikai fejlesztéseket. A TIOP 3. prioritásának egy része pedig a szakképzési infrastruktúra modernizációját célozza.

A TIOP 1. oktatási infrastruktúra fejlesztése az alábbi műveleteket tartalmazza:

  • Az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése – Az „Intelligens iskola”.
  • Az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése.
  • A modern szolgáltató és kutató felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése.

A közoktatás esetén a meghatározó konstrukció a TIOP 111 pályázat, ahol a 2. közbeszerzés is sikertelennek bizonyult – ezért a pályázó fenntartók feladata lesz a közbeszerzések lebonyolítása. A 2007-08-as TIOP 111 konstrukció 2009-10-es folytatása, a Tanulói laptop program pályázata is hamarosan kiírásra kerül. A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésének folytatása 2010-ben várható, elsősorban az eszközbeszerzések támogatásával.

A TIOP 1 prioritás előrehaladása az alábbi ábrán látható.

sági9

A TIOP 1 prioritás megvalósulásának előrehaladása számottevően megelőzi a TAMOP oktatási-képzési prioritásokét, kivéve a szakképzési és felnőttképzési támogatásokat tartalmazó TAMOP 2 prioritást.  A meghirdetett keret és a támogatói döntéssel bíró projektek összege közötti markáns különbséget a TIOP 111 közbeszerzésének sikertelensége, valamint a kétfordulós eljárásrend keretében megvalósuló kulturális beruházások elhúzódása okozza (pl. Agóra, Agóra-Pólus pályázatok).

A TIOP 1 prioritás 2007-08-as konstrukcióinak megvalósítása igen jól halad, minden konstrukció megjelent. Elkezdődött – a könyvtári infrastruktúra fejlesztések és a leghátrányosabb kistérségeket célzó pályázat meghirdetésével – a 2009-10-es konstrukciók végrehajtása is.

 

Akcióterv

Előkészítés alatt álló konstrukciók

Meghirdetett konstrukciók

(beadási szakaszban)

Értékelés alatt álló konstrukciók

Szerződéskötés folyamatban/

megtörtént

T

I

O

P

1.

2007-2008 AT

0

0

3

5

2009-2010 AT

2

2

0

0

A TÁMOP 2-es prioritása az alkalmazkodóképesség fejlesztése érdekében a
a szak- és felnőttképzés fejlesztését tűzte ki célul.

Fontos célkitűzése a képzések támogatása, amely a változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze. Olyan programok támogatása valósul meg, amelyek a különböző szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak megfelelését szolgálják.

A szakképzés fejlesztése a TÁMOP 2-es prioritásában valósul meg az NSZFI-re telepített kiemelt projekt, valamint a TISZK pályázatok segítségével. Ezt egészíti ki a TIOP 3 prioritásának TISZK infrastrukturális fejlesztése.

 

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F. TISZK rendszer továbbfejlesztése KMR

TÁMOP-2.2.3.-07/2-2F. TISZK rendszer továbbfejlesztése

TIOP-3.1.1-08/1 TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Szerződés db

12

31

20

Szerződés Ft

2 618 935 444

9 754 853 010

16 340 368 834

Kifizetett előleg Ft

847 377 827

3 414 192 254

4 165 916 882

Kifizetett számla Ft

166 980 160

210 904 639

68 946 187

Számla alapú kifizetés megkötött szerződés arányában %

6,4

2,2

0,4