Dr. Polonkai Mária

Tehetséggondozás

Az előadás címének egyszerűségét az indokolja, hogy nehéz megfogalmazni egy mondatban azt a sokféle szemléletet, melyet – ha csak a XX. század kezdetétől vizsgáljuk – a tehetséggel való foglalkozás, a gyermekek, fiatalok védelme, gondozása, fejlesztése, segítése, jelentett a magyar társadalomban. A tehetséggel való foglalkozás a hazai mozgalmakban „búvópatakra” jellemzően működött.

Révész Géza (1918.) „A tehetség korai felismerése” c. könyvében már a tehetség összetevőit írja le, melyek: az intelligencia, az intuíció, a spontaneitás, és a gyermek szellemi-erkölcsi akaratereje. A tehetségvédelem ebben az időben Nagy László munkásságát jellemezte. 1935-ben kezdődött Harsányi István közreműködésével a tehetségvédő munkának a második szakasza Sárospatakon, mely elterjedt az egyházi iskolákban és 1941-ben megszerveződött a tehetségvédő mozgalom. A tehetségvédő mozgalomnak egyre több résztvevője lett, és a II. világháború után a „versenyvizsgán” egy speciális tehetségválogatási alkalmon való részvétel után sok szegény sorsú tanuló folytatta tanulmányait „magasabb” iskolában. 1948 után a nyolc évfolyamos általános iskola kötelezővé tételével a 16. évekig kitolt tankötelezettség bevezetésével, hivatalosan „szükségtelenné” vált a tehetségvédelem, mindenkinek meg volt az esélye a továbbhaladásra. A „búvópatak” eltűnt a nagy kövek között, a lelkes tanárok foglalkoztak tanítványaikkal, megkeresték az alkalmakat a tehetséges gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozásra.

A külföldi - főleg pszichológiai szakirodalom – a hetvenes, nyolcvanas években intenzíven foglalkozott a tehetségekkel, persze itt összekapcsolódott oktatáspolitika és pszichológia, és egyre többféle választ adtak a felmerülő kérdésekre.

Nem lehet élesen elválasztani bizonyos fogalmak megjelenését és tartalmát, de a kezdetekben jellemzően a tehetséggondozás került a vizsgálódás előterébe. A tehetséggondozás szakaszaiként sorolja a pszichológiai szakirodalom a tehetség diagnosztizálását, a célok megfogalmazását (mi célból gondozzuk a fiatalt), azt a szervezeti formát, mely keretet ad a tevékenységnek, a curriculumot, mely a tartalmakat írja le és annak a vezetőnek a kiválasztását, aki alkalmas a gondozás végzésére.

Ebben az időben a tehetséggondozó programok nagy számának elemzése vezetett oda, hogy a tehetséggondozás lehetséges céljai közötti különbség szerint meghatározzák az intézkedéseket, melyek a következők lehetnek:

1. a tehetséges gyermekek erős oldalának támogatása,
2. a tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalának kiegyenlítése,
3. a „megelőzés” „légkörjavítás”,
4. olyan területek támogatása, melyek semmit sem nyújtanak a gyermek tehetségével kapcsolatban.

A hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években újabb tehetségmodellek jelentek meg, melyek eredményeképpen lassan elfogadottá vált, hogy fejleszteni kell azokat akik tehetség-ígéretek és a „befektetés” a humán erőforrások területén egy ország elemi érdekei közé tartozik.

Az 1. ábra szemlélteti, hogy a tehetség-ígéretek, mert bizonyos életkorban még csak ezt „előlegezhetjük” meg, a tehetségfejlesztés eredményeképpen „tehetségekké” válnak és számukra a felnőtté válással a „siker” elérésének lehetőségét előlegezzük meg.

1. ábra

Renzulli (1978.) – Mönks (1986.) modell

• átlagon felüli képesség,
• kreativitás,
• motiváció,
  • környezet:
    • család,
    • iskola,
    • társak.

Czeizel (1994.) modell

• átlagon felüli képesség,
• speciális képesség,
• kreativitás,
• motiváció,
  • környezet:
    • család,
    • iskola,
    • társak,
    • társadalom.

A Renzulli (1978.) a Mönks (1986.) és a Czeizel (1994.) modellek a tehetség-összetevők feltárásán túl fontos környezeti tényezőket is meghatároznak, melyek a tehetségfejlesztést jelentős mértékben befolyásolják.

A környezeti tényezők közül kell kiemelni a társadalmat, amelynek igen fontos kell hogy legyen a hagyomány ápolása, az értékek mentése. Ebben az évtizedek óta folytatott kemény párbeszédben, mely létrejött a társadalom tagjai és egy kisebb csoportot alkotó tehetséggondozók, tehetségfejlesztők, tehetségsegítők között, megfogalmazódott az, hogy a tehetségsegítés értékmentő, értékőrző és értékadó folyamat.

A XXI. század elejére a - hagyományokra épülve – sokféle tehetségsegítő műhely, intézmény stb. jött létre. Mindannyiukban megfogalmazódott, hogy jelen körülmények között létrejövő tehetségsegítés mindenkitől egy új attitűdöt követel, a megújuló társadalom a benne résztvevőkben is innovációs folyamatokat indítanak el és ezek eredménye a tehetségsegítésben is valamilyen újnak a megszületéséhez vezet. Azt azonban már lehet látni a kissé „elszigetelt” tehetségsegítő intézményekben, szervezetekben, műhelyekben – ismerve a tehetség tulajdonságait is –, hogy egységesítő megoldásokban nem lehet gondolkodni. A legfrissebb szakirodalom is arra utal, hogy a tehetség kivívja magának a neki legmegfelelőbb intézményrendszert, de más tapasztalatainkból tudjuk, hogy a szétszakadozott, egymásról nem tudó, vagy egymástól elszigetelt szervezeti egységek nem tudnak hatékonyan működni.

Meg kell teremteni az ezek között kialakuló hálózatot, melybe a hazai és határon túli szervezetek is bekapcsolódhatnak és a tehetségsegítés új formája jöhet létre.

Ezen új tehetségsegítési koncepción 2006-ban megalakult a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. A Szövetségnek tagszervezete és partnerszervezetei vannak és célja között a következőket fogalmazta meg:

• a hazai és a határon túli szervezetek, szakmai fórumok, támogatási lehetőségek szervezésével, új formák átgondolásával, pályázatok kiírásával alakítják a magyar tehetséggondozás rendszerét,
• állandó és szervezett formát kínál a fenti szervezetek és a kormányzat párbeszédére,
• információt szolgáltat kiadványokban, elektronikus úton, regionális információs pontokon (Tehetségpont) keresztül.

2006-ban az 1043/2006. (IV.9.) Kormányhatározat nyomán megalakult a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, melynek elnöke prof. Csermely Péter.

2. ábra

Jelenleg a Tanácsnak 26 tagszervezete és 150 partnerszervezete van (MTSZSZ tagjai), a tanács nyitott, bármely szervezetet vár a tagjai közé, aki megfelel a következő feltételeknek:

• a munkája legalább száz tehetséges fiatalra kiterjed,
• munkája nem elszigetelt, más régióra is kiterjed,
• tehetségsegítő tevékenységet legalább két éve végzi,
• céljai közt szerepel a tehetség-felismerés, tehetségsegítő tevékenység,
• valamint jogi személy.

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tervei között megalakulásakor a következők szerepeltek:

• a tehetséges fiatalok (35 év alattiak) innovációs és menedzseri képességeinek fejlesztése,
• pályázat(ok) kidolgozása kiváló tehetséggondozó programok segítésére, tapasztalataik elterjesztésére,
• tehetségek felismerésének és segítésének szervezett oktatása a pedagógusképzésben,
• programcsomag kidolgozása tehetséggondozó pedagógusok és kutató tanárok tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységének segítése,
• pályázattal elnyerhető tehetséggondozási normatíva bevezetése a felsőoktatásban,
• a felsőoktatás tehetséggondozó kollégiumi rendszerének segítése (Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma),
• tudományos, innovációs pályázatok kidolgozása középiskolás tanulóknak és tanároknak, hogy a kutatás-fejlesztésben részt vehessenek,
• program kidolgozása fejlett országokban dolgozó tehetséges magyar fiatalok hazahozására és itthoni tevékenységük biztosítására,
• „Tehetségalap” létrehozása, „Tehetség Rt.” és az rt. által folyósított „Tehetséghitel” megalakítása.

2008. június 9-én az Országgyűlés elfogadta a 78/2008. (VI.13.) OGY határozatát a Nemzeti Tehetség Programról, melyben a következőket fogalmazta meg:

„Magyarország gazdasági kibontakozása az EU Lisszaboni Stratégiájával összhangban a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. Ezen ágazatok fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adott tudás- és képességtartalomban kiemelkedő teljesítményre képes fiatalok, a tehetségek felszínre kerülnek-e, pályájukon kellő segítséget kapnak-e és nem utolsó sorban, hogy a megvalósuló-hasznosuló tehetségeket hogyan tudjuk megtartani, tudunk-e számukra megfelelő pályaképet teremteni.

A tehetségek tiszteletének, a tehetségek segítésének Magyarországon évszázados hagyományai vannak, amelyek mára sikeres állami, civil és egyházi formák sokaságát teremtették meg. Ennek ellenére a tehetségígéretek megtalálásának, társadalmi integrálásának, tehetségük kibontakoztatásának és a hasznosulás feltételeinek integrált rendszere nem alakult ki. Ugyanez jellemzi a különböző szintű tanulmányi versenyek sokaságát, és a különféle támogatási és ösztöndíjprogramokat is.

A szakmailag megalapozott, különböző szintű térségi koordinációban működő, térségi szinten szerveződő hálózati programok száma kevés, a meglévők területi eloszlása is egyenetlen, ami felveti az egyenlő hozzáférés problémáját is.

A tehetségek megtalálása nem csak a tehetségesek és családjuk magánügye, hiszen a tehetség hasznosulása mindannyiunknak többletlehetőségeket teremt. Így a Nemzeti Tehetség Programja gazdasági, esélyjavító és társadalomépítési program is. Szervesen illeszkedik a közoktatás tartalmi megújításához, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő oktatás elterjesztéséhez.

A tehetségek segítése és fejlesztése nem csupán oktatáspolitikai kérdés. Az életpálya helyes irányba terelésével és a pályán való végigmenetel segítségével az innováció elterjedését, a gazdaság növekedését, versenyképességét, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését, a társadalmi mobilitást, a hátrányos helyzet leküzdését és a kistérségek, valamint az egész társadalom kohézióját egyaránt szolgálja. A programnak a foglalkoztatási stratégiában példa- és értékteremtő szerepe van, a gazdasági fejlődésben pedig kitörési pont lehet.

A Magyar Országgyűlés a határozatában szükségesnek tartja:

• a tehetségek felkutatásának és fejlesztésének segítésére a Nemzeti Tehetségsegítő Programot,
• a kiszámítható állami szerepvállalás és a már meglévő, valamint a további források bevonása érdekében a Nemzeti Tehetség Alap létesítését,
• a Nemzeti Tehetség Program működésének nyomon követése, segítése, szakmai, szakmapolitikai és társadalmi részvétel előmozdítása érdekében Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozását.

A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI.13.) OGY határozatban foglalt célok megvalósításáról szóló 3079/2008. Kormányhatározat végrehajtására a Kormány a NTP-ban meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében 2009-2010. évekre:

• a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását,
• a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozását,
• a tehetségsegítés területén az egyenlő hozzáférés biztosítását,
• a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelését,
• a tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülését,
• a tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítását

jelöli meg kiemelt fejlesztési területeiként.

A Nemzeti Tehetség Program kereteihez illeszkedő, Magyarország legnagyobb szabású tehetségsegítő programját dolgozta ki a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács szakmai iránymutatásával a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, és mint projektgazda elnyerte a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.4.4-A /A-08/1. „Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program” elnevezésű kiemelt projekt támogatását.

A projekt során tervezett tevékenységek és beavatkozások:

• nemzeti tehetségsegítési formák rendszerének megismerése,
• tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése, disszeminálása,
• tehetségpontok létrehozása.

3.  ábra

(Az országban a program indulásával egy időben 150 Tehetségpont működik, ez a szám várhatóan a két év alatt megduplázódik.)

• regionális Tehetségnapok rendezése,
• tehetségsegítési formák kapcsolatrendszerének fejlesztése,
• Tehetségsegítő Tanácsok megalakulásának támogatása,
• hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények kapcsolatainak kiterjesztése,
• a tehetségsegítés óvónő-, tanító- és tanárképzésben történő oktatáshoz szükséges szakmai tartalmak előállítása, módszertani fejlesztése,
• a tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok kialakítása és a programmal kapcsolatos képzők képzése,
• „Tehetségbarátok Körének” kialakítása,
• Tehetségek felkarolását segítő kezdeményezések megalapozása, megvalósíthatósági modellek elkészítése (Tehetségbónusz program, Tehetség Rt., Tehetséghitel, Tehetségalap)
• a kiemelt projekt hazai és nemzetközi kommunikációja, minőségbiztosítása, értékelése.

A kétéves program megvalósulása révén a várható eredmények:

• a tehetségtérkép elkészítése,
• a tehetségsegítő programban résztvevő fiatalok számának a növekedése,
• nagyszámú új program megjelenése,
• Tehetségpontok számának a növekedése,
• a tehetségsegítés regionális központjainak a létrehozása,
• a tehetségsegítők képzése, szakmai alapok továbbfejlesztése.

Megjelent a TÁMOP 3.4.4 /B/08 pályázat az „Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása - Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program” melyben a tevékenységek:

• a meglévő tehetségsegítő kezdeményezések működési feltételrendszerének támogatása, újak elindítása,
• helyi, térségi, regionális tehetségsegítő kezdeményezések ismertségének növelése,
• a tehetségsegítő fiatalok önszerveződésének elősegítése.

A TÁMOP 3.4.3/08/1-2. pályázat az „Iskolai tehetséggondozás” program, melyben az alábbi tevékenységekkel pályázhattak az intézmények:

• pedagógusok tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzése (kötelező),
• pedagógusok felkészítése egyéni fejlesztési programok kialakítására,
• iskolai mentorálás, egyéni fejlesztési programok feltételrendszerének javítása,
• iskolai tanulmányi versenyek, készség és képességfelmérés megvalósítása,
• tehetséggondozáshoz szükséges eszközök beszerzése,
• Tehetségpontokkal, Tehetségsegítő tanácsokkal történő együttműködés biztosítása (kötelező).

A meghirdetett, az elnyert és megvalósított tehetségsegítő programok az egész magyar oktatásügy minőségére, a tehetségügyre a következő évtizedekben pozitív hatással lehet.