Pósfai Péter

A középfokú felvételi eljárás tapasztalatai és új elemei

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mint bizonyára tudják, 1999 őszén kezdtük el bevezetni a középfokú iskolák KIFIR néven ismert beiskolázási rendszerét, amelynek az volt és máig is az a lényege, hogy összhangba próbálja hozni a diákok szabad iskolaválasztását, tagozatválasztását a középfokú iskolák igazgatóinak felvételi döntési jogával. Bár rengeteget változott az elmúlt évtizedben a jogszabályi környezet, jelentősen módosultak a felvételi feltételei, mégis azt látjuk, hogy nagyon stabilan működött ez a rendszer az elmúlt kilenc alkalommal, 1999/2000-től egészen az idei tavaszig: a felvételit jellemző főbb adatok csak keveset módosultak az elmúlt évtizedben.

Minden évben azt tapasztaltuk, hogy a középfokú iskolák jóval több férőhelyet hirdettek meg, mint ahány általános iskolás diák egyáltalán továbbtanulni szeretett volna. Az utóbbi években azonban már egy kicsit csökkent ezen korosztályok létszáma is, tehát csökkent a jelentkezők száma is. Idén 113 875 diák szeretett volna bejutni középfokú iskolába (együttesen 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba, valamint a 9. évfolyamra). Minden évben a KIFIR működésének eredményeképpen többségüket már az első körben, az általános felvételi eljárás során felvették. Akik pedig akkor kimaradtak, azok számára létszámukhoz viszonyítva többször annyi üres hely állt rendelkezésre a rendkívüli felvételi eljárás időszakában.

Ha ránézünk erre az összesített grafikonra, akkor azt látjuk, hogy — bárki bármit mondott az elmúlt években a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumokba járók számának változásáról — ez a szám nemhogy nőtt volna, hanem az utóbbi években inkább már csökkent egy kicsit: korosztályuknak  3-5%-át jelentik, tehát létszámuk együttesen kb. 7-8 %-a a továbbtanuló diákoknak. Ami első ránézésre szembetűnő: éveken át jelentősen nőtt a gimnáziumba jelentkezők és felvettek száma, ugyanakkor radikálisan csökkent a szakiskolába járók száma.

Ez a rendszer biztosította azt minden évben, hogy a tanulók olyan típusú iskolában tanulhattak tovább, amit maguk is szerettek volna, amit maguk is választottak. Az első helyen megjelölt továbbtanulási szándékuk szerint idén 40%-uk gimnáziumba, 39,3%-uk szakközépiskolába, 18,7 %-uk szakiskolába kívánt elsősorban jelentkezni, 2 %-uk pedig speciális szakiskolát jelölt meg. Mint az a diagramból kitűnik, az általános felvételi eljárás után a felvettek aránya szinte teljesen ugyanez (és ezek az arányok a rendkívüli felvételi eljárás után sem nagyon változnak már), tehát ez a rendszer valóban leképezi a diákok iskolatípusra vonatkozó elképzeléseit.

Nézzük a 9. évfolyamra történő beiskolázás idei konkrét számait!

A továbbtanulásra jelentkező nyolcadik osztályosok 94,6%-át már az „első körben” fölvették középfokú iskolába, ráadásul a felvett diákok 73,1 %-át az általuk első helyen megjelölt tagozatra — azaz ők teljes mértékben elégedettek lehettek. De azoknak sem lehetett különösebb okuk panaszra, akik a második helyen (13 %), a harmadik helyen (6 %), vagy további általuk megjelölt tagozatra nyertek felvételt. A 9. évfolyamon minden évben különösen sok férőhelyet hirdettek meg a középfokú iskolák — idén 6,7-szer több üres férőhely állt a diákok rendelkezésére a rendkívüli felvételi eljárás időszakában, mint ahányan az első körben még kimaradtak.

Annak ellenére, hogy a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok minden évben kevesebb férőhelyet hirdettek meg, mint ahányan oda jelentkeztek, az általános felvételi eljárásban ezek a gimnáziumok sem töltötték be idén sem az összes férőhelyüket: a betöltöttség csak mintegy 88-89%-os volt. A többi iskolatípus esetén: 4 vagy 5 évfolyamos gimnáziumban valamint szakközépiskolában csak 75-80% között mozgott a betöltöttség, míg a szakiskolákban ez a 60%-ot sem érte el. (A betöltöttség előbbi számaihoz 1-2%-ot lehet még hozzáadni a rendkívüli felvételi eljárások után, a többi férőhely végleg üresen maradt.)

A középiskolák immár ötödik éve hirdethettek meg ún. nyelvi előkészítő évfolyamokat. Most — akárcsak az első, a 2004/2005. tanévben — 407 intézmény (kb. 40 %-uk) élt ezzel a lehetőséggel. A 9. évfolyam esetében a következő tanévre középiskolába felvételt nyert 71 és félezer tanuló közül 14 614 fő, tehát 20,4%-uk kezdi nyelvi előkészítő évfolyamon középiskolai tanulmányait, azaz öt éven keresztül jár majd középiskolába. Az utóbbi években, mióta tetszőleges számú ilyen osztályt indíthatnak a középiskolák, az ilyen típusú képzésben résztvevők száma és aránya nagyjából mindig ugyanennyi volt.

A nyelvi előkészítőkön a diákok háromnegyede egy nyelvet tanul, a többiek két nyelvet is tanulnak; a tanult nyelvek döntő többsége (97,4%) pedig angol és német, a többi nyelv alig jelenik meg.

Nézzünk egy másik adatsort, amely szorosan összefügg az idei tanév leendő felvételi eljárásának fontos kérdéseivel: a központi, egységes kompetencia alapú írásbelivel. Azt látjuk, hogy idén tavasszal (és így volt ez az előző években is), bár teljesen más volt a jogi szabályozás, lehetősége a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok vizsgáztatásának, mint a 9. évfolyamra történő felvételiztetésnek (pl.: a 6 és 8 évfolyamosok saját írásbelit nem írathattak, csak központit, míg a 9. évfolyamra jelentkezőkkel az iskolák mindenféle tantárgyból helyi írásbelit is írathattak, és fakultatív módon vettek részt a központi írásbeliken), ennek ellenére nagyjából mind a három iskolatípusban, az ilyen osztályt indító iskolák egyharmadában kérték a hozzájuk jelentkező diákoktól a központi írásbelik megírását. Ez a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumoknál azt jelenti, hogy kétharmaduknál semmilyen írásbeli felvételi nem volt, míg a 9. évfolyamos beiskolázásnál nem ezt; de azt sem, hogy akkor kétharmaduk saját írásbelit íratott, hiszen ezen iskoláknak mintegy fele nem is tartott semmilyen felvételi vizsgát.

A központi írásbelin résztvevő diákok aránya ennél sokkal magasabb: a továbbtanulásra jelentkezők 65-70%-a a 6 és 8 évfolyamosoknál, vagyis az oda pályázó gyerekek nagy része részt vett a központi írásbelin, de a 9. évfolyamosoknak is több mint fele, 54,5 %-uk (55 700 tanuló) megírta a központi írásbelit ebben az évben.

Milyenek voltak a központi írásbelik eredményei? Alkalmasak-e ezek az írásbelik arra, hogy a diákokat reálisan értékeljék és a felvételi szempontjából rangsorolják?

Szeretném megmutatni, hogy bízhatunk bennük: reális, jó eredményeket adó írásbelik.  Jól mutatják, reálisan mérik a diákok felkészültségét, képességeit, és mindezen túl kellően differenciálnak köztük még a felső teljesítmény-tartományban is, azaz a felvételi szempontjából az iskolák számára megadják a lehetőséget a tanulók közti rangsorolásra.

Az eredmények értékelésénél, elemzésénél természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi felvételiken csak kevesen, a korosztály néhány százalékát kitevők vesznek részt (ezért nem várható annyira „sima”, „szabályos” görbe ezekben az esetekben), és ők zömében a legjobban tanulók  (ezért és más, pedagógiai okokból is magasabb az átlagteljesítmény 50%-nál). Más a helyzet a nyolcadikosok felvételijénél, ahol a korosztály több mint fele írja a dolgozatokat.  Ott valóban elvárható, hogy a teljesítmény eloszlása a normál eloszlás képét mutatja.  Mint látjuk, a diákok által elért eredmények pontosan megfelelnek ennek, és teljesül az az elvárás is, hogy a felvételi szempontjából a feladatsorok jól differenciáljanak a tanulók között még a magasabb teljesítmény-szegmensben is. S hogy ez nem véletlenül sikerült idén így, megmutatom az előző két évit: a 2006-os és a 2007-es eredmények is szinte pontosan ugyanilyenek voltak. Tehát bízhatunk benne, hogy az idén is olyanok lesznek a felvételi feladatsorok, hogy megfelelnek majd a velük szemben támasztott kívánalmaknak.

Azok a szaktanár-csapatok, amelyek ezeket a feladatsorokat készítik, jól felkészült, a korosztályokat tanító tanárokból, gyakorlott pedagógusokból állnak. Sokan évek óta részt vesznek ebben a munkában, de mindig van változás is a bizottságok összetételében. Idén először a 11/1994. MKM rendeletben úgy szabályozták ezen bizottságok munkáját, mint az érettségi tételeket készítő bizottságokét: évfolyamonként és típusonként külön-külön megszervezve működnek, elnökeiket egy évre a miniszter nevezte ki, tagjaikat az Oktatási Hivatal. Már június eleje óta dolgoznak a következő felvételi feladatsorain — reméljük, a korábbiakhoz hasonló eredménnyel.

A 2008/2009. tanévi felvételi eljárás néhány új elemével az alábbiakat kell kiemelni.

Az első, amire rögtön felhívom a figyelmet — hiszen azt tapasztaltuk, hogy sokan nem vették észre, mert hozzászoktak ahhoz az elmúlt évtizedből, hogy a 11/94-es MKM rendelet 8. számú melléklete szól a középfokú beiskolázás rendjéről — , hogy most nemcsak teljesen új ez a  melléklet, hanem a lényeg, hogy mit lehet tenni és mit nem lehet tenni a felvételi vizsgáztatásban, az a rendelet fő szövegébe, az új, 17/A §-ba került. Úgyhogy ott kell kezdeni a megváltozott felvételi eljárás tanulmányozását, és csak utána rátérni a 8. mellékletre, valamint az aktuális határidőkre a tanév rendjéről szóló rendelet 3. sz. mellékletében.

Állandóan a változásokról beszélünk, arról, hogy teljesen megváltozott a felvételiztetés rendje. Ez nem igaz, mert szerencsére az a három nagy, döntő alapelv, amin az egész felvételi eljárás nyugszik, változatlan maradt. Megmaradt a diákok, tanulók szabad iskolaválasztási lehetősége — ebben sok minden benne van. Benne van, hogy továbbra is akárhány tanulmányi területet választhatnak (ez egy új szó a jogszabályban: nem tagozat van, hanem tanulmányi terület), ezeket tetszőlegesen rangsorolhatják. E rangsorok titkosak maradnak egy adott felvételin, a tanulók egymástól függetlenül mérettetnek meg minden egyes felvételi eljárásban, felvételi vizsgáik eredményeinek ismeretében március közepén, 19-20-án módosíthatnak az általuk felállított tanulmányi területi sorrenden. Megmaradt az igazgatóknak a jelentkezők felvételével vagy elutasításával kapcsolatos döntési jogának érvényesítése, annak módja, és persze az informatikai támogatás is (amelynek része a tanulói elhatározásoknak, szándékoknak és a középfokú iskolák felvételi döntéseinek lehetséges összhangba hozása). S változatlan a felvételi eljárásrend is a jelentkezéstől a jogorvoslatig, pl.: a tanulók tetszőleges számú jelentkezési lapot tölthetnek ki, egy tanulói adatlapon pedig a tanulmányi területeket rangsorolják, az április végi döntés után — indokolt esetben — lehetőségük van most is jogorvoslatra, stb.

Mi az, ami megváltozott? Alapvetően maga a felvételi vizsgáztatás lehetősége, az, hogy szervezhet-e, s ha igen, milyen felvételi vizsgát szervezhet egy középfokú iskola, milyen elemek alapján alakíthatják ki tanulmányi területenként a tanulói rangsorokat.

A középfokú iskolák legfontosabb feladata most, októberben, hogy elkészítsék a saját felvételi tájékoztatójukat. Mégpedig a korábbi éveknél sokkal pontosabban kell ezt megalkotniuk. Részletesen le kell írniuk tanulmányi területenként felvételi eljárásuk rendjét, a megadott jogszabályok között a belső szabályaikat. Újdonság — mert az utóbbi időben számos olyan iskola alakult, amelynek nagyon sok telephelye van az országban —, hogy a tanulmányi területeket a belső kódjaikkal és a hozzájuk tartozó felvételi követelményeket telephelyenként kell megadniuk, hiszen ugyanolyan típusú osztályt indíthatnak egymástól több száz km-re lévő helységekben is. Természetesen ki kell térniük olyan speciális jellemzőkre, hogy ha ki vannak jelölve kötelező felvételt biztosító iskolának, vagy éppen többcélú iskolaként a továbbhaladást helyileg szabályozzák, vagy a speciális eljárási szabályokra az SNI-s tanulók felvételével kapcsolatban. Ha pedig előírnak felvételi vizsgát is a felvételi eljárás keretén belül, akkor nagyon pontosan meg kell határozni annak rendjét, esetlegesen annak helyi követelményeit, az értékekés szabályait. Ezt a munkát el kell végezni a következő, már nem is egészen három hétben, mert október 31-ig nyilvánosságra kell hozniuk a helyi felvételi tájékoztatókat — mégpedig nem csak úgy, mint a korábbi években, a helyi szokásoknak megfelelően, hanem a KIR-ben kell nyilvánosságra hozni, feltenni az iskolára vonatkozó nyilvános dokumentumok közé. A tanulmányi területeket begyűjtő szoftverben van egy olyan hely, amelyre kattintva az iskolák ezt a tájékoztatót fel tudják tölteni az internetre. Alapvetően fontos a helyi felvételi eljárás pontos leírása a tájékoztatóban, már csak azért is, mert ettől kezdve ez a „törvény”, azaz, ha májusban netán jogorvoslatra kerül sor egy tanuló felvételije kapcsán, akkor ez lesz az a dokumentum, amelynek alapján a jogorvoslatot elbírálják: úgy járt-e el az iskola a felvételi eljárásában, ahogy azt meghirdette, vagy éppen eltért attól.

Milyen alapon dönthet, rangsorolhatja a jelentkező tanulókat a középfokú iskola a felvételi eljárása során? A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumban két lehetősége van: kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt, vagy pedig — ha a feltételeket teljesíti — a tanulmányi eredmények beszámítása mellett kérheti a hozzájuk jelentkező gyerekektől, hogy vegyenek részt az egységes központi írásbeliken is. Más lehetőség nincs, tehát szóbeli vizsgát tartani nem lehet. A tanulmányi eredményekbe kizárólag az általános iskolai, a helyi tantervben foglalt követelmények teljesítésének szintjét reprezentáló osztályzatokat, tehát a bizonyítványban, félévi értesítőkben lévő osztályzatokat lehet beleérteni, azaz annak értékelését, hogyan teljesítette a diák a vele szemben támasztott iskolai követelményeket. Mást nem, így tanulmányi verseny eredményeket, sporteredményeket vagy nyelvvizsgákat nem lehet figyelembe venni.

Felhívom a figyelmüket a „legalább” és a „legfeljebb” szavakra. Elő van írva az írásbeli felvételi kapcsán, hogy a felvételi összteljesítményben a központi írásbelinek legalább 50%-ot kell érnie (ennek mértéke az iskola döntésén múlik, lehet akár 90% is, de legalább 50%-os arányban figyelembe kell venni a tanulmányi eredmények mellett).

A 9. évfolyamon három lehetőség van a tanulók rangsorolására. Az előzőekben említett két lehetőség mellett a harmadik az, hogy a tanulmányi eredményeket beszámítjuk, kérjük tőlük a központi írásbeli megírását, valamint szóbeli meghallgatást is tartunk. Azonban a helyi szóbeli eredménye legfeljebb 25%-ig számíthat be az összesített felvételi eredménybe. Ez a helyi követelményekre épülő szóbeli lehet már „bármi”, ott beszélgethetünk angolul vagy németül a diákkal, vagy éppen megvizsgálhatjuk informatikai felkészültségét — a szóbeli követelményeket az iskola határozza meg. De pontosan le kell írnia és meghirdetnie a felvételi tájékoztatóban, hogy mit várnak el a szóbeli vizsgán a felvételiző diákoktól.

Az elmúlt években voltak olyan középiskolák is, amelyek csak az egyik központi írásbeli megírását kérték egy adott tagozaton a diákoktól. Lehet, hogy idén is lesz olyan iskola, amely egy adott tanulmányi területre jelentkezőktől azt kéri, hogy annak az osztálynak a specialitása miatt csak az egyik írásbelit írja meg: a tanulmányi eredmények beszámítása mellett csak a magyar nyelvi feladatlap írásbeli eredményét számítják be, vagy csak a matematikáét. Persze, ha csak az egyik írásbeli eredményét veszik figyelembe a felvételi eljárásukban, akkor annak az egynek kell az összpontszám legalább 50%-ának lennie.

Idén nyáron volt egy pályázat középiskolák számára: jelentkezhettek úgynevezett „tehetséggondozó középiskola” cím elnyerésére.  Számos feltétele volt a cím elnyerésének. Talán ezért is, és az idő rövidsége miatt is, viszonylag kevés középiskola jelentkezett a pályázatra, és 18 középiskola nyerte el ezt a lehetőséget. Erre a 18 középiskolára vonatkozik, hogy az ő számukra a 9. évfolyamos beiskolázásnál az úgynevezett „tehetséggondozó felvételire” külön írásbeli feladatsorok is készülnek. Ők megtehetik azt, hogy ezeket íratják meg, de azt is, hogy a tagozatuk specialitásától függően csak az egyik tárgyból íratják a „tehetséggondozó” feladatsort, míg a másikból az „általános” felvételihez készítettet. S rájuk vonatkozik az a szabály is, hogy a kétféle írásbeli feladatsorban nyújtott teljesítmény egymásba nem számítható át. Nem mondhatják azt, hogy a „tehetséggondozó” írásbeliben elért 80%-os teljesítmény a másikban 100%-ot érne, vagyis egy adott tanulmányi területen csak az egyik típusú írásbeli eredményt kérhetik a diákoktól, és csak azt számíthatják be a rangsorok kialakításánál. Ha egy igazgató azt szeretné, hogy iskolájában az egyik tanulmányi területről „átirányítsa” a gyereket egy másik osztályba, azt csak úgy tudja megtenni, ha azonos módon méri őket: vagyis a diáknak meg kellett írnia ahhoz az osztályhoz meghirdetett típusú, esetenként tehát mindkét típusú írásbelit. A tanév rendjéről szóló rendeletben foglalt időpontok biztosítják a diákok számára mindkét típusú írásbeli megírásának lehetőségét.

A felvételi eljárásban találkozunk más speciális szabályokkal is. A nemzeti-etnikai kisebbségi oktatásban résztvevő diákok felvételi vizsgájánál megteheti az iskola, hogy a magyar nyelvi írásbeli helyett egy nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort készít helyben, és azt íratja meg a diákokkal. Itt sem lehet, hogy csak helyi felvételivel jusson be a diák, ezért az az előírás, hogy ennek a helyi nemzetiségi szövegértési nyelvű feladatsornak az írásbeli pontszámban (és nem az összpontszámban) legfeljebb 50%-ban lehet szerepelnie, és kötelező a diákoknak megírni a matematika központi írásbelit is.

A művészeti és testkulturális tanulmányi területekre (művészeti tagozat, rajztagozat, testnevelés tagozat — ilyenek értendők ezalatt) való felvételinél azt mondja a jogszabály, hogy az előzőek mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatják az iskolák. Az ilyen típusú osztályba történő felvételnél nagy szabadságot ad a felvételi eljárás a vizsgák rendjének összeállításában. Például lehetővé teszi az iskolák számára azt, hogy egy rajztagozatra olyan alkalmassági vizsgát szervezzenek, amelyen azt vizsgálják, csak azt döntik el, hogy a tanuló alkalmas-e vagy sem az ilyen osztályban történő továbbtanulásra. S akiről azt állapítják meg, hogy nem alkalmas, az nem kerülhet be. Ha ilyen fajtájú vizsgát tartunk, akkor ezt a vizsgát érdemes megszervezni már február 12-e előtt. Azért, mert február 12-ig megtudja a diák a központi írásbelik eredményeit, és utána van még egy hete, hogy mérlegeljen, hová jelentkezzen középfokú iskolába — s ha már addigra kiderül számára, hogy a rajztagozatra nem veszik fel, ide be se adja a jelentkezését, ne írja be ezt a jelentkezési lapjára. Lehet persze olyan képesség- készségvizsgálatot is szervezni, melyet pontozunk, de  melynek alapján nem zárunk ki eleve diákot, s végül az összpontszám szerint rangsoroljuk a tanulókat. Nyilván van egy feltétel ezen vizsgák idejével kapcsolatban, mégpedig az, hogy időpontjuk központi írásbelik napjára nem eshet. Azt nem tehetjük meg, hogy — mondjuk — január 24-én megírják a matematika és az anyanyelvi központi írásbelit, és egy harmadik órában megíratjuk velük ezt a külön művészeti készségvizsgálatot, mert sok olyan tanuló lehet, aki — bár később ebbe az iskolába fog jelentkezni — nincs is ott helyben a központi írásbelin, mert nem ott írja ezt az írásbelit, ahová majdan jelentkezik. A felvételi összteljesítmény értékelésére itt is több lehetőség van. Vagy a tanulmányi eredmények és a művészeti és testkulturális területén végzett alkalmassági vizsga alapján rangsorolunk, vagy tanulmányi eredmények, központi írásbeli és alkalmassági vizsga, vagy tanulmányi eredmények, központi írásbeli, szóbeli és alkalmassági vizsga alkotják a felvételit. S akkor ezek arányait maga az iskola határozza meg, figyelve arra, hogy ha van írásbeli, akkor az legalább 50%-ig számítson be az összpontszámba.

Idén is más az „Arany János” programokba való felvétel eljárása. Az ide jelentkezők a központi írásbelik előtt részt vesznek egy kétnapos „tehetségválogatáson”. Annak eredményeként január 31-éig megtudják, bejuthatnak-e a programba, vagy sem. Ennek ismeretében folytatódik számukra a felvételi eljárás, illetve jelentkeznek majd február 20-ig akár máshova is, ha úgy döntenek.

A központi, kompetenciaalapú írásbeli feladatsorok összeállításának alapelveit az alábbiak foglalják össze.

A központi írásbelik megszervezésének rendjét részletezi az említett jogszabály. A szervezés, az iskolák ezzel kapcsolatos feladatai közül a következőket emelem ki.

Befejezésül, tekintsük át a felvételi eljárás főbb szakaszait! Itt szeretnék rámutatni arra — mert nagyon fontos tudatosítani az érintettekben, a diákokban, szülőkben és a tanárokban is —, hogy elválik egymástól, más feladat a központi írásbelikre történő jelentkezés, és más majdan a középfokú iskolába történő felvételi jelentkezés. Az írásbelik befejezése után, az eredmények február 12-ei megismerését követően, azokat is figyelembe véve még egy hetük van a diákoknak arra, hogy töprengjenek továbbtanulási elképzeléseiken, válasszanak az iskolák és a tanulmányi területek között: eldöntsék, hogy február 20-áig hová adnak be felvételi jelentkezési lapokat, hogyan rangsorolnak tanulói adatlapjukon. A felvételi eljárás befejezéseként a diákokat április 27-éig értesítik a felvételről vagy az elutasításról a középfokú iskolák. Ezt követően május 4-én veszi kezdetét (az egészen augusztus 31-éig tartó) ún. rendkívüli felvételi eljárás időszaka, amelynek keretében a korábban felvételt nem nyert diákok bekerülhetnek a középfokú iskolák szabadon maradt férőhelyeire.

Az Oktatási Hivatal honlapján szeptember 30-áig nyilvánosságra hozta a tanulmányi területek leírását megadó közleményét. Ez pontosan leírja, hogy a középfokú iskoláknak milyen rendszerben kell megadniuk a tanulmányi területeiket. Elkészült, az iskolák rendelkezésére áll az ennek megfelelően működő elektronikus rendszer is, amelyben rögzíteniük kell indítani tervezett osztályaikat, tanulmányi területeiket és azok belső kódjait. A középfokú iskolák legfontosabb feladata tehát a következő hetekben ezek megadása, valamint október végéig felvételi tájékoztatójuk kidolgozása és közzététele.

Köszönöm figyelmüket, és eredményes felvételi eljárást, a következő tanvére sikeres beiskolázást kívánok mindannyiuknak!