Pálóczi Gábor
Az Oktatási Hivatal által kijelölt független szakértő munkájáról
A szekcióelőadás során az Oktatási Hivatal által felkért független szakértő tevékenységéről fogok beszélni, különös tekintettel az utóbbi két évben legjellemzőbb feladatról, a közoktatási feladatellátásra életre hívott társulások véleményezéséről.
Mikor tekinthető függetlennek egy szakértő?
- A vizsgálandó ügyben nem érintett.
- A vonatkozó jogszabályokat ismeri, tárgyilagos és hiteles.
- Etikus magatartás jellemzi.
- Elkötelezett, de nem elfogult.
- Be nem avatkozó.
Mikor kötelező független szakértő véleményét kérni?
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 88. § (6) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását ― részben vagy egészben ― akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet.”
A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából.
Az Oktatási Hivatal és a szakértő kapcsolata
- A független szakértőre ― a helyi önkormányzat megkeresésére ― a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.
- A szakértő nincs közvetlen kapcsolatban az Oktatási Hivatallal.
- Az Oktatási Hivatal általában három szakértőt jelöl meg, akik közül az önkormányzat választ.
- A fenntartó egyúttal megbízó is, ezért sérülékeny a szakértői függetlenség.
Milyen szempontok alapján történik a jelöltek közül a választás?
- A szakértő szakmai munkájának ismerete, referenciái.
- Szakmai és emberi kapcsolatok.
- Szakértői díj mértéke.
- A munka elvégzésének vállalt határideje.
- A szakértő által vállalt többlet szolgáltatások. (Pl. részvétel a képviselőtestületi ülésen, az intézményi alapdokumentumok áttekintése, segítségnyújtás a struktúra kialakításához.)
A független szakértő feladata, hogy megvizsgálja
- A helyi önkormányzat az adott tevékenységről, szolgáltatásról az átszervezés után is megfelelő színvonalon gondoskodik-e?
- A szolgáltatás igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent-e aránytalan terhet?
A vizsgálat során alkalmazott munkaformák
a) Helyszíni tájékozódás, interjú
- Megtervezett interjú az információk birtokosával (általában a jegyző).
- Az érintett felek meghallgatása.
- Az intézmények megtekintése.
A szakértőtől az esetek többségében segítséget kérnek, pl. a struktúra kialakításához, az ellátandó feladatok meghatározásához.
b) Dokumentumelemzés
- Az átszervezésre vonatkozó előterjesztések;
- Nevelőtestületi értekezletek, szülői és diák fórumok jegyzőkönyvei;
- Az intézményi alapdokumentumok;
- Statisztikák, hatékonyság vizsgálatok, tantárgyfelosztás.
c) Adatfeldolgozás és elemzés
- Az intézmény működésének modellezése.
- Előnyök és hátrányok megfogalmazása.
- Szükség esetén konzultáció az információk birtokosaival.
- A szakértői jelentés megfogalmazása.
Mit vizsgál a szakértő intézmény átszervezés (összevonás, társulás) esetén?
a) Biztosított-e az átszervezés után a megfelelő színvonalon való további gondoskodás? /Kt. 121. § (1) 22./
- Személyi feltételek: vezetők és nevelők létszáma (Kt. 1. sz. melléklet), struktúra, szakos ellátás
- Osztályok, csoportok létszáma, szervezése (Kt. 3. sz. melléklet)
- Ellátandó feladat (óraszámok) biztosítása a fenntartó részéről
- Tárgyi feltételek: épület és udvar állapota, tantermek, könyvtár, tornaterem, szertárak, bútorzat, eszközök
- Pedagógiai szolgáltatások: specialitások, SNI-s tanulók ellátása, kisebbségi oktatás, étkeztetés, délutáni ellátás
A megfelelő minőség vizsgálatakor tapasztalt problémák társulás esetén
- Jó állapotú, túlméretezett épületek, amelyek üzemeltetése komoly teher az átszervezés után is.
- A tanulók helyben maradnak, vagy tárgyi feltételek tekintetében jobb állapotok közé kerülnek.
- Az oktatási törvényben előírt ― tanulókat megillető ― óraszámokat sok esetben nem biztosítják a fenntartók, ezzel akarják csökkenteni a költségeket.
- A tervezőmunkában igen gyakran az „emberhez a feladatot” elv érvényesül.
- Az osztályok átlaglétszáma az átszervezés után is alacsony marad.
- A társulásban érintett intézmények többségére a minimális szintű szolgáltatások biztosítása a jellemző. A tárgyalások során ígéretek fogalmazódnak meg a szolgáltatások bővítésére (pl. szakkörök, tanulószoba, idegen nyelv oktatása, stb.).
- A pedagógusokat elsősorban az állásuk megőrzése érdekli.
- A minőség vonatkozásában nincs markáns szülői vélemény, elvárás.
b) Az átszervezés után a szolgáltatás igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent-e aránytalan terhet? /Kt. 121. § (1) 3./
- Az intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik
- Az intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni
Tapasztalatok a megnövekedett teher vizsgálatakor társulás esetén
- Erre érzékenyek a szülők.
- A társult település intézményébe való utaztatást minden lehetséges eszközzel igyekeznek megakadályozni.
- Akár 1-4. osztályok összevonása is megtörténik, csak hogy helyben maradjanak a gyermekek.
- Az utaztatást körültekintően megszervezik a települések.
A szakértői jelentés tartalma
- Helyzetelemzés
- Vonatkozó jogszabályok felsorolása
- Az átszervezés utáni struktúra leírása
- Az intézményátszervezés lehetséges következményei
- A tervezett intézkedés révén kialakuló új intézményi struktúra biztosítja-e a gyermekek, tanulók megfelelő színvonalon történő további nevelését, oktatását, képzését?
- A kötelező (óvodai, általános iskolai) önkormányzati feladatellátást érvényesítő közszolgáltatás igénybe vétele nem eredményez-e aránytalan többlet-terhelést az intézményhasználók (gyermekek, szülők) számára?
A társulások létrehozásának, működésének tapasztalatai
- A kiegészítő normatíva motiváló szerepe meghatározó.
- A sikeres együttműködés egyik záloga a gazdálkodás szabályozottsága.
- A kicsik keresik egymást, félnek a nagyoktól.
- A közös „tanácsi” múlt taszító hatása.
- A helyi erők összefogása az iskola megtartása érdekében.
- A társult intézmény igazgatójának kulcsszerepe van a bizalom megteremtése terén.
Az együttműködés szakmai előnyei
- Hatékonyabb pedagógus-foglalkoztatás, javul a szakos ellátás.
- Szakmai együttműködés erősödése.
- Továbbképzések gazdaságos szervezése.
- A belső motiváció ösztönző hatása tagintézményi szinten.
- A szakmaiság térnyerése, a laikusok beavatkozási lehetőségének csökkenése a kistelepüléseken működő tagintézményekben.
- Növekvő esély a pályázatokon.
- A sikeres oktatási együttműködés pozitív hatása a települések kapcsolatára.
Az együttműködés során tapasztalt nehézségek
- Az információáramlás problémái.
- Az ügyeket nem helyben intézik.
- Lazulhat a tagintézmény és a helyi településvezetés kapcsolata.
- A felettes szervek nem készültek fel időben arra, hogy a rendszerben megjelentek a társult intézmények.
- Hátrány egyes pályázatokon, mert egy intézményből csak egy feladat-ellátási helyre adható be pályázat.