Pálóczi Gábor

Az Oktatási Hivatal által kijelölt független szakértő munkájáról

paloczi

A szekcióelőadás során az Oktatási Hivatal által felkért független szakértő tevékenységéről fogok beszélni, különös tekintettel az utóbbi két évben legjellemzőbb feladatról, a közoktatási feladatellátásra életre hívott társulások véleményezéséről.

 

Mikor tekinthető függetlennek egy szakértő?

  • A vizsgálandó ügyben nem érintett.
  • A vonatkozó jogszabályokat ismeri, tárgyilagos és hiteles.
  • Etikus magatartás jellemzi.
  • Elkötelezett, de nem elfogult.
  • Be nem avatkozó.

 

Mikor kötelező független szakértő véleményét kérni?

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 88. § (6) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását ― részben vagy egészben ― akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet.”

A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából.

 

Az Oktatási Hivatal és a szakértő kapcsolata

  • A független szakértőre ― a helyi önkormányzat megkeresésére ― a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.
  • A szakértő nincs közvetlen kapcsolatban az Oktatási Hivatallal.
  • Az Oktatási Hivatal általában három szakértőt jelöl meg, akik közül az önkormányzat választ.
  • A fenntartó egyúttal megbízó is, ezért sérülékeny a szakértői függetlenség.

 

Milyen szempontok alapján történik a jelöltek közül a választás?

  • A szakértő szakmai munkájának ismerete, referenciái.
  • Szakmai és emberi kapcsolatok.
  • Szakértői díj mértéke.
  • A munka elvégzésének vállalt határideje.
  • A szakértő által vállalt többlet szolgáltatások. (Pl. részvétel a képviselőtestületi ülésen, az intézményi alapdokumentumok áttekintése, segítségnyújtás a struktúra kialakításához.)

 

A független szakértő feladata, hogy megvizsgálja

  1. A helyi önkormányzat az adott tevékenységről, szolgáltatásról az átszervezés után is megfelelő színvonalon gondoskodik-e?
  2. A szolgáltatás igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent-e aránytalan terhet?

 

A vizsgálat során alkalmazott munkaformák

a) Helyszíni tájékozódás, interjú

  • Megtervezett interjú az információk birtokosával (általában a jegyző).
  • Az érintett felek meghallgatása.
  • Az intézmények megtekintése.

A szakértőtől az esetek többségében segítséget kérnek, pl. a struktúra kialakításához, az ellátandó feladatok meghatározásához.

b) Dokumentumelemzés

  • Az átszervezésre vonatkozó előterjesztések;
  • Nevelőtestületi értekezletek, szülői és diák fórumok jegyzőkönyvei;
  • Az intézményi alapdokumentumok;
  • Statisztikák, hatékonyság vizsgálatok, tantárgyfelosztás.

c) Adatfeldolgozás és elemzés

  • Az intézmény működésének modellezése.
  • Előnyök és hátrányok megfogalmazása.
  • Szükség esetén konzultáció az információk birtokosaival.
  • A szakértői jelentés megfogalmazása.

Mit vizsgál a szakértő intézmény átszervezés (összevonás, társulás) esetén?

a) Biztosított-e az átszervezés után a megfelelő színvonalon való további gondoskodás? /Kt. 121. § (1) 22./

  • Személyi feltételek: vezetők és nevelők létszáma (Kt. 1. sz. melléklet), struktúra, szakos ellátás
  • Osztályok, csoportok létszáma, szervezése (Kt. 3. sz. melléklet)
  • Ellátandó feladat (óraszámok) biztosítása a fenntartó részéről
  • Tárgyi feltételek: épület és udvar állapota, tantermek, könyvtár, tornaterem, szertárak, bútorzat, eszközök
  • Pedagógiai szolgáltatások: specialitások, SNI-s tanulók ellátása, kisebbségi oktatás, étkeztetés, délutáni ellátás

A megfelelő minőség vizsgálatakor tapasztalt problémák társulás esetén

  • Jó állapotú, túlméretezett épületek, amelyek üzemeltetése komoly teher az átszervezés után is.
  • A tanulók helyben maradnak, vagy tárgyi feltételek tekintetében jobb állapotok közé kerülnek.
  • Az oktatási törvényben előírt ― tanulókat megillető ― óraszámokat sok esetben nem biztosítják a fenntartók, ezzel akarják csökkenteni a költségeket.
  • A tervezőmunkában igen gyakran az „emberhez a feladatot” elv érvényesül.
  • Az osztályok átlaglétszáma az átszervezés után is alacsony marad.
  • A társulásban érintett intézmények többségére a minimális szintű szolgáltatások biztosítása a jellemző. A tárgyalások során ígéretek fogalmazódnak meg a szolgáltatások bővítésére (pl. szakkörök, tanulószoba, idegen nyelv oktatása, stb.).
  • A pedagógusokat elsősorban az állásuk megőrzése érdekli.
  • A minőség vonatkozásában nincs markáns szülői vélemény, elvárás.

b) Az átszervezés után a szolgáltatás igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent-e aránytalan terhet? /Kt. 121. § (1) 3./

  • Az intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik
  • Az intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni

Tapasztalatok a megnövekedett teher vizsgálatakor társulás esetén

  • Erre érzékenyek a szülők.
  • A társult település intézményébe való utaztatást minden lehetséges eszközzel igyekeznek megakadályozni.
  • Akár 1-4. osztályok összevonása is megtörténik, csak hogy helyben maradjanak a gyermekek.
  • Az utaztatást körültekintően megszervezik a települések.

 

A szakértői jelentés tartalma

  • Helyzetelemzés
  • Vonatkozó jogszabályok felsorolása
  • Az átszervezés utáni struktúra leírása
  • Az intézményátszervezés lehetséges következményei
  • A tervezett intézkedés révén kialakuló új intézményi struktúra biztosítja-e a gyermekek, tanulók megfelelő színvonalon történő további nevelését, oktatását, képzését?
  • A kötelező (óvodai, általános iskolai) önkormányzati feladatellátást érvényesítő közszolgáltatás igénybe vétele nem eredményez-e aránytalan többlet-terhelést az intézményhasználók (gyermekek, szülők) számára?

 

A társulások létrehozásának, működésének tapasztalatai

  • A kiegészítő normatíva motiváló szerepe meghatározó.
  • A sikeres együttműködés egyik záloga a gazdálkodás szabályozottsága.
  • A kicsik keresik egymást, félnek a nagyoktól.
  • A közös „tanácsi” múlt taszító hatása.
  • A helyi erők összefogása az iskola megtartása érdekében.
  • A társult intézmény igazgatójának kulcsszerepe van a bizalom megteremtése terén.

Az együttműködés szakmai előnyei

  • Hatékonyabb pedagógus-foglalkoztatás, javul a szakos ellátás.
  • Szakmai együttműködés erősödése.
  • Továbbképzések gazdaságos szervezése.
  • A belső motiváció ösztönző hatása tagintézményi szinten.
  • A szakmaiság térnyerése, a laikusok beavatkozási lehetőségének csökkenése a kistelepüléseken működő tagintézményekben.
  • Növekvő esély a pályázatokon.
  • A sikeres oktatási együttműködés pozitív hatása a települések kapcsolatára.

 

Az együttműködés során tapasztalt nehézségek

  • Az információáramlás problémái.
  • Az ügyeket nem helyben intézik.
  • Lazulhat a tagintézmény és a helyi településvezetés kapcsolata.
  • A felettes szervek nem készültek fel időben arra, hogy a rendszerben megjelentek a társult intézmények.
  • Hátrány egyes pályázatokon, mert egy intézményből csak egy feladat-ellátási helyre adható be pályázat.