Fazekasné Dr. Fenyvesi Margit

A DIFER alkalmazása tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulóknál. A teszt alapján mért készségek fejlesztésének lehetőségei

A hetvenes években nagy újdonságként hatott a Nagy József által vezetett kutatócsoport azon elképzelése, hogy az iskolába készülő tanulók képességszintjét mérni szükséges. A PREFER próbasorozat (Nagy József, 1976, 1980) volt az első olyan eszköz, amely pontos képet adott az iskolába lépő gyermekek kritikus kognitív készségeinek fejlettségi szintjéről, az egyéni eltérések mértékéről.

A PREFER megújított változata a DIFER programcsomag. A korrekciót az indokolta, hogy a kritériumorientált készségfejlesztő kísérletek alapján egyre többet tudtunk meg a tanulási veszélyeztetettség és a tanulási zavar tüneteiről, az iskolai alkalmasság összetevőiről. Szükség volt egy olyan módosításra, amely a kutató évek eredményeit ötvözte, és az új igényeknek megfelelt. 2004 tavaszán megtörtént a standardizálás a több mint 23000, első osztályos gyermek adatai feldolgozása alapján.

A DIFER mozaikszó, az egyes betűk jelentése összefoglalja a próbasorozat elveit, célkitűzéseit.  A teszt diagnosztikai jellegű (D): nem minősíti az oktatás folyamatát, a pedagógus alkalmazta módszereket vagy a tantervet. Még a gyermekek készségszintjét sem, hiszen nem az elmaradás felől jellemez, hanem feltárja a vizsgált alapkészségek fejlődési állapotát, rámutat az egyéni különbségekre, belső feltételeket vizsgál. Az (F) betű a fejlődés mérésének szándékát szimbolizálja: a teszt felépítése, a jegyzőkönyv formátuma a kontroll vizsgálatok lehetőségét teremti meg. Ezzel nem csak adott állapotot mutat, hanem a fejlődés folyamatát is, és azt, hogy az adott gyermek a készségfejlődés milyen szintjén van. A mozaikszó utolsó betűje (R) a próbasorozat rendszer jellegét hangsúlyozza.

A DIFER a kritikus kognitív készségek fejlődési állapotát mutatja be. Meghatározza a mért készségek összetevőinek fejlettségi szintjét, ezáltal a további tervezés alapjául szolgál. Az óvoda és az iskola közös mérőeszköze, így a két intézmény együttes munkájának biztosítéka. Hét készséget mér. Mindegyik a beiskolázás feltétele, ezáltal kritikus kognitív készség.

1. A tapasztalati következtetés készsége: Az ismeretközlő tanítás követhetőségének feltétele az ok-okozat viszonyainak átlátása. Az egyszerű logikai struktúrák és következtetési sémák értési problémája akadályozza a hallott vagy olvasott szöveg, általában a tanítás megértését. A teszt a bejóslás-beigazolás 6 előfordulási formáját vizsgálja. A 32 állítás háromféleképpen vehető fel, így a kontroll vizsgálatok során elkerülhető az ismétlés.
2. A tapasztalati összefüggés készsége: A feltétel és a velejáró kapcsolatát, valamint a közöttük lévő viszony felismerését méri. Működése a tanítás valamennyi folyamatában meghatározó jellegű. A teszt 8, olyan tartalmú összefüggésekből áll, amelyeket a vizsgált korosztálynak tapasztalatai alapján ismernie kell.
3. Az elemi számlálás készsége: a készség kialakulása 3 éves kor körül kezdődik. 4-5 év szükséges az optimális szint eléréséhez. Számlálással alakul ki a számfogalom, a matematikai műveletvégzés alapja. A további összetevők: műveletvégzés, számképfelismerés, számolvasás, inverz műveletek értelmezése. A készség mérésére egy változat szolgál, amelynek rövidített formája ugyanolyan értékű.
4. A beszédhanghallás készsége felel azért, hogy a beszédhangokat hangkörnyezetben önállóan észlelni tudjuk. A tiszta beszéd, beszédértés, beszédészlelés, olvasás (dekódolás) és értés, helyesírás, idegen nyelv tanulása nélkülözhetetlen eleme, ezért kritikus kognitív készség. A teszt a beszédhanghallás összetevőit (képzés helye, képzés módja, zöngésség megléte vagy hiánya, időtartam és hangkihallás) rövid és hosszú változatban méri. Előbbi a felmérés, utóbbi a diagnosztizálás és a fejlesztés tervezésének eszköze.
5. Az írásmozgás készsége 4-8 évesen alakul ki. A gyermekek számottevő hányadánál az iskolakezdés egyik kudarcforrása az írás. A készség kialakulása és fejlődése belső feltétel. A teszt nyolc, különböző vonalrajz másolását minősíti tartalom (egyértelmű felismerhetőség), elhelyezés (vonalköztartás) és méret (arány) szerint.
6. A relációszavak értési készsége: A beszéd tartalmát jelentősen módosíthatják a relációszavak, amelyek dolgok, tulajdonságok, folyamatok közötti relációkat fejeznek ki. A magyar nyelvben 250-300 relációs szó van: térbeli, időbeli, hasonlósági, mennyiségi. A teszt négy változattal biztosítja a kontrollméréseknél az ismétlődések elkerülését.
7. A szociális motívumoknak és készségeknek három fejlettségi szintje van: antiszocialitás, lojalitás, proszocialitás. Az iskolába lépés szempontjából kiemelt összetevők: magatartás, viszonyulás (társakhoz (kapcsolatfelvétel, vállalás, elutasítás) feladathoz (koncentráció, kitartás), érzelmi viszonyulás, erkölcsi érzék. A felsorolt komponenseket vizsgálat közben, megfigyeléssel mérjük. Az erkölcsi érzék mérésére tanmesék állnak rendelkezésre.

A többségi gyermekek kritikus kognitív készségeinek felmérését biztosító próbasorozat adaptációja esetén értékes segítséget kaphatunk a gyógypedagógiai oktatásban is. A teszt a többségi és az eltérő tantervű általános iskolák együttműködésének közös alapjává is válhat. A szakértői bizottságok javaslatai elsősorban a vizsgált gyermekek elmaradásait jelzik. Normaorientáltak, az átlagos fejlődéshez viszonyítanak. A vizsgálat adataiból nyert következtetések egyúttal minősítik a gyermeket, annak pedagógiai és szociális környezetét. A DIFER-rel történő mérés megbízhatóbb képet ad az integráció alkalmasságának eldöntésére, mert mindezektől független. A vizsgált készségek tényleges szintjét, az egyes összetevők fejlettségi állapotát tárja fel, ezáltal az integrációra való alkalmassághoz direktebb jelzéseket biztosít. További érvek az adaptálás mellett, hogy a felmérést a pedagógus maga végzi, a vizsgálat adatait értelmezni tudja. Pontos képet kap a készségek/képességek állapotáról, a fejlődés szintjéről. A fejlesztést megtervezheti, kontrollméréseket végezhet.

Az adaptáció nehézségét az okozza, hogy a tanulásban akadályozottság nem egyszerűen az értelmi funkciók csökkent működése. Megmutatkozhat különböző képességek időbeli eltolódásában is. Számítanunk kell differenciálatlanabb észlelésre, hosszabb exponálási időre, elégtelen integrációra. Szűkebb terjedelmű, szórt, csapongó, könnyen eltéríthető figyelemre, cselekvéshez kötött gondolkodásra, gyenge transzferhatásra, a konkrétumoktól való nehézkes elvonatkoztatásra. A felvételnél akadályozó tényező a gyenge feladattudat, rögzülő sikertelen próbálkozások. Az irányítási igény, hiányos motiváció. Gyorsan fáradó munkavégzés, vontatott tempó, impulzivitás.

Az adaptáció tapasztalatai: próbaképpen felvettük az eltérő tantervű általános iskola 95 tanulójával[1] a DIFER 6 készségét. A szegregáltan nevelkedő, tanulásban akadályozott gyermekek teljesítményeit az országos átlaggal hasonlítottuk össze. A felmérés és az összehasonlítás tapasztalatairól egy tanulmány készült.[2] A tapasztalati következtetés és a tapasztalati összefüggés próbáiban a tanulásban akadályozott tanulók átlaga mintegy öt éves elmaradást mutat. Teljesítményüket jelentősen befolyásolja a feladat megértése. Az analóg feladathelyzetek segítő hatásai kevésbé érvényesülnek. Megállapítható viszont az is, hogy a speciális metodikának köszönhetően az iskolai évek alatt jelentős fejlődés tapasztalható. A beszédhanghallás adatainak egyenlőtlen eloszlása alapján feltételezhető a tiszta beszéd és a készség erős összefüggése. A tanulásban akadályozott gyermekek nagyobb százalékban beszédhibásak, ezért nagyobb az egyéni teljesítmények közötti szórás aránya is. Az elemi számlálás adatainak összevetésében is megjelenik a tanulásban akadályozott gyermekek 5-6 éves elmaradása. Az eredmény mégis biztató jelzéseket közvetít, mert a speciális fejlesztésnek köszönhetően az alsó tagozatban jelentős mérvű a fejlődés, és az optimum szint elérése itt is megvalósul. A relációszókincs adatainak elemzése hasonló képet mutat. Az időfogalmak, a relációs tartalmú igekötők és a hasonlósági viszonyok értése ugyanúgy gyengébb, mint az átlagosan fejlődő gyermekeknél.

A tesztfelvétel tapasztalatai alapján összességében megállapítható, hogy a vizsgálat hosszabb ideig tart, mert nem csak a tartalmat, hanem az instrukciókat, szavakat, kijelentéseket is magyaráznunk kell. Az érzelmi ráhangolás, saját tapasztalatok felidézése segít.

Konklúzió:

A tanulásban akadályozottak között éppen olyan eltérések vannak, mint a többségi gyermekek között. Elemi alapkészségeik fejlettsége a többségi gyermekekhez képest többévnyi elmaradást mutat. A vizsgálat ennek ellenére eredményes, és kevésbé életkorfüggő. Felső tagozatban is megmutatja az adott készségek összetevőinek szintjét, így a pedagógiai tervezésben tovább szolgál segítségül. A DIFER alkalmas a tanulásban akadályozott gyermekek vizsgálatára. Megbízható adatokat nyújt, segítséget ad a további fejlesztéshez, felső tagozatban is használható. A többségi és a tanulásban akadályozott gyermekek fejlődése összehasonlítható.

A DIFER próbasorozatban mért készségekhez folyamatosan készülnek fejlesztő anyagok, játék és feladatgyűjtemények. Ezek az egyes készségek összetevőinek ismeretei alapján szisztematikus fejlesztési tervezeteket kínálnak. Az alábbi fejlesztő anyagok már elkészültek és kaphatók.[3]

• Zsolnai Anikó: A szocialitás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.
• Miskolcziné Radics Katalin: Az írásmozgáskoordináció fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.

Fazekasné Fenyvesi Margit: A beszédhanghallás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged

[1] Köszönet a kiskőrösi Eltérő Tantervű Általános iskolának a DIFER felvételében nyújtott segítségéért.

[2] Józsa Krisztián - Fazekasné Fenyvesi Margit (2006): A DIFER programcsomag alkalmazási lehetősége tanulásban akadályozott gyermekeknél I. – II. rész. Gyógypedagógiai Szemle, XXXIV. 2. és 3. szám

[3] Mozaik Kiadó, Szeged, Debreceni u. 3. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. telefon: 62/470-101