Soós László

Változások a szakképzésben

A jogszabály változások indokai

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény a szakképzés irányítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) feladatkörébe sorolta. Ebből következően az eddig különálló szakképzési és felnőttképzési tanácsadó testületi és háttérintézményi és támogatási rendszer felülvizsgálatra, és - a hatékonyabb forrás-felhasználás és intézményi működtetés biztosítása érdekében - racionalizálásra kerül.

A kormányzati struktúraváltozást követően az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter között létrejött megállapodás (a továbbiakban: miniszteri megállapodás) alapján az iskolai rendszerű szakoktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó egyes feladatok a két tárca között megosztásra kerültek. E feladatmegosztás, illetve azok egyértelmű elhatárolása, a szakképzés-felnőttképzés irányításának átláthatóvá tétele a vonatkozó jogszabályi környezet módosítását teszi szükségessé.

Fentieken túlmenően a gazdaság képviselőnek – a szakképzési rendszerben gyakorolt - szerepének növelése, a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel összefüggő gyakorlati problémák kiküszöbölése, és egyes felnőttképzési vonatkozású szakmai javaslatok megvalósítása is a jogszabályi környezet felülvizsgálatát igényelték.

Előzőek alapján a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő alapvető szabályokat meghatározó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), a szakképzésről szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (Szt.), a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény (Szht.) egyidejű módosítása vált indokolttá.

Az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szereplő szakképesítésekre megszerzésére szakmai képzések csak ezen új jegyzékhez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények (és iskolarendszerben központi programok) kiadását, jóváhagyását követően kezdődhetnek. A szakmai és vizsgakövetelmények formai előírásairól szóló 1/2006. () SZMM rendelet kiadásra került. Az új moduláris rendszerű OKJ kialakítását az NFT I. HEFOP 3.2.1 központi program keretében végző Nemzeti Szakképzési Intézet elkészítette a szakmai és vizsgakövetelmények (szvk) tervezeteit (a honlapjukon látható) és lehetőség szerint 2006. végéig az szvk-k kiadásra kerülhetnek (az SZMM ezt tervezi). Ugyanakkor a kidolgozás során felmerült néhány olyan strukturális változtatási igény, amely miatt az szvk-k teljes körű kiadását még meg kell előzze az OKJ módosítása is, amely így a kiadási folyamatot kissé hátráltatja. Az új szvk-k SZMM által tervezett hatálybalépésének időpontja 2007. szeptember 1., és egyidejűleg a 2006. március 31.-éig hatályos OKJ érintett szvk-i hatályukat vesztik.

A megváltozott struktúrájú OKJ a szakképesítések moduláris kapcsolatrendszerén alapul: a szakmai és vizsgakövetelmények követelménymodulokból épülnek fel. Ez megkönnyíti a más képzési program keretében elsajátított, megegyező tartalmú kompetenciák beszámítását. A moduláris képzési rendszer előnyeinek érvényesülését a vizsgarendszer átalakításával is biztosítani kell. A követelménymodulokból építkező szakmai és vizsgakövetelményekre is tekintettel változtatni kell a szakmai vizsga struktúráját, ami a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet (vizsgaszabályzat) felülvizsgálatát, módosítását jelenti.

Néhány tervezett konkrét változás

1. A Nemzeti Szakképzési Intézet és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet összevonása

A szakképzéssel kapcsolatos feladatoknak az SZMM-hez történő átkerülése indokolttá tette, hogy a szakképzéssel kapcsolatos állami feladatokat ellátó, tárcánkhoz háttérintézményként áthelyezett Nemzeti Szakképzési Intézet, illetve a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó, már korábban az SZMM irányítása alatt álló Nemzeti Felnőttképzési Intézet - egy központi költségvetési intézmény keretein belül - összevonásra kerüljön. Az új intézményi struktúra - a költség-hatékony működtetés elveinek megfelelve - fogja biztosítani a szakképzési és felnőttképzési feladatok megfelelő szintű összehangolt ellátását, és összhangban lesz az SZMM-en belül a szakképzés és felnőttképzés egységes irányításával. A fentieken túl az új intézet feladatait szükséges kiegészíteni a szakképzési hozzájárulás, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások lebonyolításával, és kezelésével összefüggő nyilvántartási, felhasználási, beszedési, szerződéskötési, finanszírozási, ellenőrzési, valamint a pénzügyi garanciák érvényesítési feladataival tekintettel arra, hogy e feladatokat - a kormányzati struktúra megváltozásáig - ellátó Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága háttérintézményként továbbra is az OKM irányítása és felügyelete alá tartozik. Az intézet tevékenységi körébe továbbá szükséges beépíteni a központi vizsganyilvántartás vezetésének a felnőttképzési statisztikai adatgyűjtés, és a tankönyvek kidolgoztatásához kapcsolódó feladatokat is.

2. Az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács összevonása

A szakképzés és a felnőttképzés irányításának, támogatási forrásainak és intézményrendszerének összevonásából adódóan nem indokolt és nem szükséges két önálló tanácsadó testület fenntartása. Az új testület mindkét területtel kapcsolatos feladatokat el fogja látni, s ez a feladatok és a létszám csökkenését is eredményezi. Mindez jelenti a szakképzés és a felnőttképzés egységes és összehangolt irányítását, hatékonyságának növelését is.

3. A gazdasági kamarák szakképzésben betöltött szerepének növelése

A Kormány programjának „Piacképes tudást adó szakképzés” című fejezetében célként került meghatározásra, hogy növelni kell a gazdasági kamarák hatáskörét a szakmai vizsgáztatásban. A gazdasági kamara szakmai vizsgáztatásban betöltött szerepe növelhető, ha a kamara első lépésként azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét az Szt. 7. §-a alapján a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza, a szakmai vizsgabizottság elnöke kijelölését is ellátná.

A szabályozás koherenciájának megtartása érdekében a szakmai és vizsgakövetelmény kidolgozásának lehetőségéhez hasonló szabályozás kialakítása indokolt a vizsgaelnökök kijelölési jogának átruházása esetén is: a jogszabály módosítás biztosítaná, hogy a kamara korábban megszerzett jogai bővítésre kerüljenek és a jelzett szakképesítések esetében - ugyancsak a szakképesítésért felelős miniszterrel kötendő megállapodás alapján - legyen lehetőségük a feladat ellátására.

4. A jelenlegi struktúrájú OKJ szakmacsoportos bizottságok megszüntetése és új bizottság létrehozása

Az OKJ bizottságok 2002-től vettek részt az Országos Képzési Jegyzékhez kapcsolódó szakmacsoportokon belüli szakmai fejlesztésekben. Az új szerkezetű moduláris Országos Képzési Jegyzék kialakításakor e bizottságok tagjai is meghívást kaptak és bekapcsolódtak a szakmai előkészítő munkálatokba. A szakképesítések moduláris rendszerének kialakítása ugyanakkor újszerű, szakmacsoportokon átnyúló, akár több szakmacsoportot is érintő feladatokkal járt, amelynek koordinálását, felügyeletét az ún. intézményesített érdekegyeztetési rendszer keretében kialakított harminctagú Tanácsadó Testület látta el. E havonta ülésező testület megfelelő és eredményes egyeztetési teret biztosított a szakképesítésekért felelős minisztériumok, a gazdasági kamarák, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, a szakképző intézmények fenntartói, és képviselői számára. Tekintettel arra, hogy az új struktúrájú OKJ-hez kapcsolódó további feladatok – a már kialakult és sok esetben több szakmacsoportot is érintő modulok révén – sem elsősorban a szakmacsoportokon belüli tevékenységekhez kötődnek, így a továbbiakban az új szerkezethez jobban igazodó szakmai felügyeleti rendszer működtetése javasolt.

5. A szakmai vizsgáztatás megváltozó rendszerének néhány tervezett eleme

Vizsgarészek, vizsgatevékenységek: Az új moduláris szerkezet alapján a szakmai és vizsgakövetelmények (szvk) szakmai követelménymoduljaihoz kapcsolódnak az egyes vizsgarészek. Egy-egy vizsgarész több vizsgafeladatot tartalmazhat, amelyek írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy interaktív, vizsgatevékenységekkel oldhatók meg. A vizsgarészeket és ezek tartalmát (vizsgafeladatok, vizsgatevékenységek, értékelés) , továbbá a vizsgarészre, az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt az szvk tartalmazza. Az szvk-ban előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés elágazás vagy ráépülő szakképesítés szerezhető. Emiatt változtatni szükséges a szakmai vizsga részeire – jelenleg érvényben lévő- előírásokon is. Meghatározásra kerül továbbá a vizsgáztatásra fordítható napi összidő is (Az egy napon lebonyolított vizsgatevékenységek összideje nem haladhatja meg a  8 órát.). Lehetőség nyílik arra is, hogy a különböző követelménymodulokhoz tartozó azonos típusú vizsgatevékenységeket együtt, közvetlenül egymás után lehessen végezni (A különböző vizsgarészek vizsgafeladatainak azonos típusú vizsgatevékenységei (írásbeli, gyakorlati, szóbeli, interaktív) összevonhatók, központilag kiadott vizsgafeladatok esetén az összevonásról a szakképesítésért felelős miniszter, más esetben a vizsgaszervező vezetője dönt.), ami a vizsga szervezését, lebonyolítását egyszerűsítheti.

Jelentkezés a szakmai vizsgára: Szabályozni szükséges, hogy a képzésben résztvevők szakmai vizsgára jelentkezése írásban kell, hogy történjen (pl. 2 példányban egy a vizsgaszervezőnél, egy a jelentkezőnél). Az írásos forma dokumentáltan rögzíti a jelentkezés tényét, amely mind a vizsgaszervező mind a jelentkező számára biztosítékot jelent és elősegíti a későbbi esetleges vitás helyzetek elkerülését. Az írásos jelentkezés a vizsgatámogatás alapdokumentumaként is szolgál. Az előterjesztés melléklete tartalmaz egy jelentkezési lap mintát.

Beszámítás: A modulrendszerű követelmények lehetővé teszik a korábban képzésben szerzett ismeretek egyértelmű beszámíthatóságát. Az erre vonatkozó szabályokat meg kell jeleníteni a vizsgarendszerben is. Amennyiben az adott vizsgarészhez tartozó követelménymodul tartalma nem változott (az szvk-ban meghatározott száma és megnevezése azonos ill. az szvk módosulása esetén az szvk kell rendelkezzen a korábbi követelménymodul beszámíthatóságáról), el kell fogadni a vizsgarész korábbi teljesítését, rész-szakképesítés birtokában a rész-szakképesítést alkotó modulok a megszerzés idejétől függetlenül beszámítandók, a későbbi, szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgán (vizsgarészek alóli felmentés). A vizsgarészek alóli felmentéssel kapcsolatos döntéseket a vizsgaelnök jelentése is tartalmazza. Ez a tájékoztatás az egységes felmentési gyakorlat kialakítását segítő információkat nyújt a szakképesítésért felelős miniszter számára.

A vizsgák lebonyolítása: A hatályos vizsgaszabályzat szerint – az szvk egyéb rendelkezése híján - egy napra több vizsgarész nem szervezhető. Az szvk-k azonban elenyésző számban tartalmaznak megengedő rendelkezéseket, ugyanakkor a munkáltatók hozzáállása (nem szívesen engedik el a dolgozókat több napra vizsgázni) kényszeríti, illetve vizsgázók létszáma sok esetben lehetővé teszi az egy napon több vizsgarész lebonyolítását. Ezért a tervek szerint az új vizsgaszabályzat nem fog tartalmazni a vizsgatevékenységek elosztására vonatkozó átfogó megkötést (pl. többfajta vizsgatevékenységet igénylő vizsgafeladat egy napra nem szervezhető), hanem a keretszabályok (pl. felkészülési idő meghatározása, szóbeli felelet max. időtartamának meghatározása [pl. 15 perc], a szóbeli vizsgák napi bonyolítása 8-18-ig óra időtartamban lehetséges; továbbá, hogy a szakmai vizsga időtartama – a vizsgázó szempontjából - nem haladhatja meg a napi 8 órát) pontos felállítása mellett a vizsgaszervező határozhatja meg a vizsgatevékenységek központilag nem szabályozott időpontjait, lebonyolítási sorrendjét.

A vizsgázó teljesítményének értékelése: Az új szvk-hoz igazodó vizsgák és az értékelés jellemzői:

• A vizsgarészek vizsgafeladatokból állnak, amelyek különböző vizsgatevékenységeken (írásbeli, gyakorlati, szóbeli vagy interaktív) keresztül mérik a vizsgázó felkészültségét, tudását.
• Az szvk tartalmazza az egyes vizsgarészek értékelését továbbá, hogy az osztályzat kialakításakor az egyes vizsgarészek milyen súllyal (%-ban megadva) számítandók be a vizsgajegybe.
• A szakmai vizsga minősítése egyetlen osztályzattal történik (megszűnik a külön szakmai elmélet és szakmai gyakorlat osztályzata).
• Sikertelen (szakképesítés megszerzésére irányuló) szakmai vizsga esetén rész-szakképesítésre a bizonyítványt ki kell adni, ha a rész-szakképesítés követelményeit teljesítette.

A szakmai vizsga iratai

MODULZÁRÓ VIZSGA IGAZOLÁS:

Ha a szakmai és vizsgakövetelmény modulzáró vizsgá(ka)t ír elő, akkor a képző intézménynek a modulzáró vizsgák letételéről igazolást kell kiadnia. A modulzáró vizsga teljesítése a szakmai vizsgára bocsátás feltétele lehet - ha az szvk előírja - ezért a teljesített modulok igazolására, későbbi beszámításukhoz ezt dokumentálni kell: az iskolarendszerben a bizonyítványkönyvben, iskolarendszeren kívül külön okiratban. Ezt az iratot a vizsgázónak be kell mutatni a szakmai vizsgára történő jelentkezéskor. Ezzel igazolja, hogy a szakmai vizsgára történő jelentkezés feltételével rendelkezik, vagyis teljesítette a szükséges modulzáró vizsgákat. A modulzáró vizsga letételéhez iskolarendszeren kívül nem feltétlenül kell a képzésben részt venni, de olyan képző szükséges, amelyik a modulzáró vizsgát megszervezi és az azon való eredményes részvételt igazolja. Az előterjesztés melléklete tartalmazza a  modulzáró vizsga igazolás-mintájának tervezetét.

SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉT IGAZOLÓ BIZONYÍTVÁNY:

Az új szerkezethez igazodó bizonyítvány kialakításának irányelvei:

• Az egyes szakmai követelménymodulokhoz tartozó vizsgarészek eredményeit külön-külön is tartalmazza a bizonyítvány (és ennek megfelelően a törzslap is).
• A rész-szakképesítés, szakképesítés, elágazás, ráépülés esetén kiadott bizonyítványok azonos színűek, a bizonyítványban jól láthatóan feltüntetésre kerül a szakképesítés köre (rész-szakképesítés, szakképesítés, elágazás vagy ráépülés)
• Minden vizsgabizottság előtt letett vizsgára külön bizonyítvány kerül kiállításra.
• A kiadott bizonyítványnak és a törzslapnak tartalmaznia kell a közoktatási törvény 2. sz. melléklete szerinti tanulói azonosító számot.

Az új struktúrájú OKJ megjeleníti a szakképesítések eltérő jellegét, amelyet a kiadott bizonyítványokban is meg kell jeleníteni. A vizsgarészek eredményének külön-külön történő feltüntetésére a későbbi beszámítás miatt van szükség.

TÖRZSLAP:

A – az elektronikus úton, nyomtatóval történő kitöltés lehetőségét kérő – jelzések alapján egységes, A4-es formátumú törzslap kialakítása tűnik célszerűnek. A törzslapon az egyes vizsgarészek eredményei külön-külön kerülnek rögzítésre (ahogyan a bizonyítványban is). A kiadott törzslapnak (és a bizonyítványnak) tartalmaznia kell a közoktatási törvény 2. sz. melléklete szerinti tanulói azonosító számot (iskolarendszerű képzés esetén). Sikertelen vizsga esetén automatikusan kiadásra kerül a törzslap kivonat, amely az újabb vizsgára jelentkezéskor igazolja a korábbi vizsgarészek letételét.

OSZTÁLYOZÓÍV:

A vizsgázó vizsgatevékenységenkénti eredményét a vizsgaszervező által készített osztályozóívre kell rávezetni.

Az új vizsgaszabályzat bevezetése: A módosítás tervezett hatálybalépése 2007. január 1. A korábban megkezdett (2006. március 31-ig hatályos OKJ szerinti) képzések szakmai vizsgáit még a módosítás hatálybalépését megelőző vizsgaszabályzatnak megfelelően kell előkészíteni és lebonyolítani. A módosult vizsgaszabályzat rendelkezéseit azon képzéseket követő szakmai vizsgákra kell alkalmazni, amelyek az új szerkezetű [1/2006.(II. 17.) OM rendelettel kiadott] OKJ-hez illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerülnek lebonyolításra.