Vitéz Gyöngyvér
IKT alapú konstruktív pedagógia a gyakorlatban - workshop
A Digitális Tudásbázis Rendszer /SDT/ és a konstruktív pedagógiai módszerek kapcsolata
A Digitális Tudásbázis rendszer innovatív, hiánypótló szerepet tölthet be a mai magyar oktatásrendszerben, hiszen a pedagógus-társadalomban ma még az elektronikus információszerzés igencsak gyermekcipőben jár.
Ez a tartalomfejlesztési program szemléletváltásával igyekszik a tanítás-tanulás folyamatának minden igényét kielégíteni:
- szervesen illeszkedik a NAT követelményrendszerébe, hiszen célja, hogy az összes NAT által meghatározott műveltségi terület összes tananyagát tartalmazza,
- a tanárok és diákok számára egyaránt hozzáférhető elemeket tartalmaz, ezért a tanítás-tanuláshoz szükséges információk egyszerű logikus keresőrendszerével segíti munkájukat,
- a megtalált tananyagelemek, ismeretanyagok tetszés szerint tematikus tartalmi egységekké rendezhetők, újraszerkeszthetők, átírhatók, archiválhatók,
- az SDT keretrendszer megfelelően „alázatos”, hiszen módszer-független, a pedagógus szakmai elhivatottságát, felkészültségét veszi alapul. Bármely iskola, bármely módszeréhez használható, adaptálható.
A rendszer logikája, rugalmassága miatt jól felhasználható a kooperatív tanítási módban, jelentősen megkönnyítve ezzel a pedagógusok mindennapi munkáját, hiszen:
- a tanár és diák kreativitásának nem szab határt
- a kooperatív és differenciált módszer kiinduló gondolata az, hogy minden tanuló és osztály más, ezért más felkészülést is igényel. Nem lehet központi tanmenettel, óravázlatokkal szabályozni, behatárolni, mivel minden tanítási helyzetben más-más reakciókat válthat ki. Ezért szerencsés az egységekre lebontott ismeretanyag, hiszen ebből választva bármilyen útvonal megszerkeszthető, az ismeretszerzés folyamata, és a benne lévő elemek és módszerek bármikor módosíthatók
- a pedagógusokat az SDT által felkínált módszertan segíti, de a pedagógus is segítheti mások munkáját azzal, ha a jól bevált pedagógiai, didaktikai fogásait a „Közkinccsé tétel” lehetőségével mindenki számára elérhetővé teszi.
- ez igen fontos a kooperatív módszerekben, hiszen nem csak a gyerekektől várható el az órai kooperálás, hanem a pedagógusok egymással kooperálva segíthetik a sikeres munkát. Az SDT adatbázis segítségével nem kell évről évre ugyanahhoz a témakörhöz új feladatokat „legyártani”, elég elővenni a régit és a gyermekek igényeire szabni.
Az SDT-vel segített kooperatív tanítási mód jelentősége két meghatározó pilléren nyugszik:
- Konstruktív tanítási-tanulási folyamat
- Digitális Tudásbázis Rendszer
1. Kagan-féle kooperatív tanulás
A Kagan-módszer együttműködésen alapuló tanulásszervezés az egyéni különbségek tiszteletben tartására törekszik. A tanítás-tanulás folyamatában kettős cél érvényesül:
- tantárgyi cél, mely az adott tananyagból kiindulva a kognitív-tudásbeli képességeket fejleszti
- szociális cél: a tanulók felelős szerepeket kapnak, illetve az adott tananyagot különböző együttműködésen alapuló tanulásszervezési módszerekkel sajátítják el, melynek során fejlődnek társas készségeik is.
A kooperatív-együttműködésen alapuló tanulásszervezés, a csoportban való tanulás legmagasabb szintjén áll. Ennél a tanulásszervezési módnál a legerőteljesebb a csoporttagok egymásrautaltsága, tehát az elsajátítandó tananyag mellett a tanulók egyéb társas viselkedési normát, együttműködési készséget sajátíthatnak el. Ezeknek a készségek-képességeknek a meglétét a tanár nem elvárja, hanem a különböző kooperatív módszerekkel megtanítja. A hagyományos csoportmunka ezzel szemben lazább köteléket teremt a tanulók között, a feladat elvégzésének sikere nem feltétlenül függ minden résztvevő munkájától.
Az együttműködésen alapuló tanulásszervezés alapelvei
Az alapelvek együttes érvényesülése nélkül nem beszélhetünk együttműködő tanulásról.
A négy alapelv (Spencer Kagan szerint):
a) párhuzamos interakciók:
A tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, ezáltal az egy diákra jutó aktív részvétel ideje sokszorosa a hagyományos módszereket alkalmazó tanóráénál.
b) egyéni felelősség:
A csoport feladatának megoldásához az egyénnek hozzá kell járulnia a saját részfeladatának megoldásával. Az egyén felelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoportsikerhez. Minden csoporttag a feladat pontosan meghatározható részéért vonható felelősségre.
c) építő egymásrautaltság:
Az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással, ha az egyik diák fejlődéséhez szükséges a másik diák fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerét is jelenti.
d) egyenlő arányú részvétel:
A diákok a feladatokban egyenlően (a képességeik szerint) vesznek részt, melyet a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el.
2. Problémaalapú tanulás:
E tanítási mód a tantárgyi tudás átadásán túl, a problémamegoldó, együttműködési készségek fejlesztését célozza meg. A problémaalapú tanulás a diákok önálló kutatásaira, informatikai ismereteire, lényeglátására épít, illetve célja ennek fejlesztése. A pedagógus leginkább irányítóként, tanácsadóként jelenik meg. A problémaalapú tanulás arra tanítja meg a diákokat, hogyan tanuljanak. A diákok kooperatívan, csoportokban dolgoznak, a való világ problémáinak megoldásait kutatva, miközben kifejlesztik azokat a képességeket, amelyekkel a leghatékonyabban tudják irányítani önmaguk tanulását. A problémaalapú tanulás célja, hogy a készen kapott tudás helyett a tudás eléréséhez használjuk képességeinket. A módszerrel tanuló osztályokban a kontextus feltérképezése közben tanulják meg a diákok azt, hogyan válik a tanulás a tudáskeresés folyamatává. A diákok kifejlesztik a kritikus gondolkodás képességét, amely által állandóan össze tudják kapcsolni azt, amit olvasnak azzal, amit az így szerzett információval akarnak kezdeni. A diák iskolai és iskolán kívüli hatékony tevékenységén múlik a probléma sikeres megoldása, a tananyag elsajátítása. A gyerekek csoportokban való együttműködése lerövidíti a feladat megvalósításának időigényét, illetve a résztvevők szociális, szövegalkotási készségeit fejleszti.
A probléma alapú tanulás leginkább új tanulásszervező módszer, amely az eddig tanult konstruktív pedagógiai módszereket használja fel, alkalmazza úgy, hogy a tananyag elsajátítandó problémaként jelenik meg.
A módszer alkalmazásának alaplépései:
- A feladat meghatározása
- Információkeresési stratégiák kidolgozása
- Adatok, információk elérésének meghatározása (helyszín)
- Az információ felhasználása, probléma megoldása
- Szintézis készítése
- Értékelés
3. Pedagógiai projekt
Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása.
A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll.
A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta.
A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.
Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában.
Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül.
A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot.
A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít:
- Csoporttémák megbeszélése, kiválasztása.
- Mini témák /altémák kiválasztása, kiosztása (tanári irányítással, vagy csoportkonszenzussal).
- Kommunikációs csatornák megbeszélése, e-mail, fórum…
- Csoportok kommunikációjának megtervezése: hogyan?, milyen gyakorisággal célszerű az információkat átadni?, illetve fix időpontokat célszerű meghatározni a mini témák készültségi fokának leellenőrzése miatt. (ezt elsősorban a feladatfelelős ellenőrzi).
- Csoportos beszélgetés a mini témákról, illetve azok bemutatása.
- Csoportbemutatók előkészítése, mini témák egymáshoz illesztésével.
- Csoportbemutatók.
- Észrevételek, értékelés.
4. Az ellenőrzés, értékelés kérdése
A konstruktív tanulásszervezési módok esetében a pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése.
A differenciált - az egyéni készségeket, képességeket figyelembe vevő -, teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott kisiskolás aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében.
A tévedések megbeszélése, kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól.
Cél, hogy az értékelés során a pedagógus:
- ne csak minősítsen, hanem fejlődési állapotról is beszámoljon,
- számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött,
- megjelenjék, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire aknázta ki.
Az értékelési szempontok összetettek, nem egy-egy tantárgyra, hanem a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak.
Tartalmazzák:
- a tanulást befolyásoló tényezők fejlettségének,
- a tanulási technikák szintjeinek,
- a kommunikációs és olvasási képességek,
- a számolási és matematikai képességek,
- a művészeti és mozgásos tevékenységek
értékelését, és
- érzelmi életének,
- társas kapcsolatainak
fő jellemzőit.
SDT informatika-módszertani képzés
Demo óra
Idő: 45 perc
Téma: Informatika / Informatika Digitális Oktatási segédanyag / információ / információ (foglalkozás)
Tantárgyi cél: Az információ, mint ismeretszerzés forrása
Szociális cél: Együttműködés-, kommunikáció fejlesztés, társas kapcsolatok fejlesztése
Korcsoport: 14-15
Óra típus: Új anyag feldolgozó óra
Tematika:
- Ráhangolás:
- Szomatikus (érintés) észlelés:
Közösségépítés (körbeülünk, varázszsák kb. 25. elemmel, 15 másodpercenként továbbadni, továbbadás után az egyének lejegyzik a saját találatukat, de nem mondják el, mikor vége a körnek, akkor összehasonlítjuk az egyéni találatok számát az összes találat számával => ugyanannyi idő alatt az egyéni megoldások száma kisebb csoport megoldások.
Mottó: 20 agy többet tud, mint egy!!!
A csoportvezető kiszed mindent a zsákból, közösen elemzik, mit találtak el a leggyakrabban, miket a legritkábban, mi az, amit illetve senki.
Érdemes a tárgyak tulajdonságait elemezni, melyek a tipikus formájú, tapintású tárgyak.
Konklúzió: csoport megoldás sokkal jobb lesz, mint az egyéni.
- Hangészlelés:
A résztvevők becsukják a szemüket a csoportvezető különböző zajokat kelt, amiket a többieknek ki kell találniuk, és leírniuk. (kopogás, tárgyak összeütése, ... vagy SDT-ből: villamos, hajó,…hangjának felismertetése)
- Hang információ (páros rajzolás):
A pár egyik tagja kap egy képet, a pár másik tagja neki háttal ül, papírral és ceruzával a kezében.
A feladat célja: szóbeli instrukciókkal magyarázza el, mit lát a képen, és rajzoltassa le a párjával.
Szabály:
Visszakérdezhet a rajzoló.
Rajzolás közben a másik rajzát nem láthatják.
A rajzoltató irányokat, arányokat, méreteket, és geometriai formákat mondhat, nem mondhatja ki, mi van a képen. (tanítva tanulás technikájának előkészítése)
- Csoportalakítás és szerepek kiosztása (ember-mozaik módszer)
A résztvevők szétdarabolt képrészleteket húznak egy borítékból pl.: (CD, festmény, étel, parfüm, gyurma) => 3-5 fő legyen egy csoportban.
- Az SDT- tananyagban található két szöveg az információ típusairól.
Ezt háromféle módon érdemes feldolgozni:- Mozaik: szöveg részeket a tanár 4 részre osztja: (a: szag-, b: íz-, c: hang-, d: képi és audiovizuális információ). Majd ezeket kiosztja. Mindenki a saját részét elolvassa, majd megtanítja.
- Páros szövegfeldolgozás: az egyik szöveget a tanár bekezdésekre bontja, a,b,a,b,… -vel betűjelekkel megjelöli.
TIP (tanári utasítás): A párok egyszerre olvassák az első „a” bekezdést, majd olvasás után a az „A” jelű pár felmondja a „B” ellenőrzi. Következő lépés: A pár mindkét tagja egyszerre elolvassa az első „b” bekezdést, majd olvasás után a „B” jelű tag felmondja, az „A” ellenőrzi. A feladat menete addig folytatódik, amíg végeznek a szöveggel. - Háromlépcsős interjú: szöveg részeket felosztom 4 részre: (a: szag-b: íz) és (c: hang-d: képi és audiovizuális). Majd ezeket kiosztom, saját részüket elolvassa. A felmondás módja a következő:
1 |
A |
B |
Interjú |
|
C |
D |
Interjú |
||
2 |
B |
A |
Interjú |
|
D |
C |
Interjú |
||
3 |
A(B-t) |
B(A-t) |
Pletyka |
|
C(D-t) |
D(C-t) |
Pletyka |
4. Ellenőrzés
a) Csoporton belül
A (előadó) tanulók egymásnak egy-egy ellenőrző kérdést küldenek, a kérdést küldő ellenőrzi a válaszok helyességét.
b) Csoportok között
A csoport kiválasztja a legjobban sikerült kérdést és azt elküldi a másik csoportnak. Közös megoldás megfogalmazása után visszaküldik a választ a kérdező csoportnak, akik ezt ellenőrzik, értékelik.
Tanári ellenőrzés {a végén} ”Diákkvartett” módszerrel:
A tanár kérdéseket fogalmaz meg a következő módon:
„Győződjetek meg arról, hogy a csoport minden tagja tudja a választ arra a kérdésemre, hogy ...” {csoporton belül}! Majd a tanár húz egy csoportszámot és egy betűjelet (Csoport/gyerek Pl.: 1-es asztal A-jelű tagja), ez a tanuló válaszolja meg a feltett kérdést!. Akkor sikeres a csoport, ha minden kérdezett sikeresen válaszol.
Fogalmak:
Kompetencia: tantárgyakon átívelő feladat {együttműködés: türelem, tolerancia, egymásra utaltság, tanítva tanulás, kommunikáció fejlesztés, szókincs (szaktárgyi) fejlesztés, aktivizálás}
- Konstruktiv pedagógiai szemlélet:
- Kooperatív tanulásszervezés
- Kooperatív módszerek:
- Kooperatív tanulásszervezés
szerepek kiosztása (időfigyelő, feladatfelelős, szóvivő, jegyző),
időkitöltő: az elkészült csoport keresse meg a foglalkozást az SDT-n,
staféta (szóforgó),
páros rajzolás,
mozaik,
páros szövegfeldolgozás,
háromlépcsős interjú,
feladatküldés csoporton belül,
feladatküldés csoportok között,
teszt,
csoportos értékelés.
Szempontok:
- Mennyire volt érdekes a feladat?
- Mennyire volt érthető a feladat?
- Sikerült –e a szabályokat betartaniuk?
- Sikerült –e az időkereteket betartaniuk?
- Milyen volt a hangulat a csoporton belül?
- Mit javasolnál annak, aki nem vett hatékonyan részt a csoportmunkában?
- …