Kónyáné Tóth Mária – Molnár Csaba

Intézményi informatikai stratégia

 

1. BEVEZETÉS

Ma már senki sem vitatja azt a megállapítást, hogy kívánatos, szükséges és elkerülhetetlen az oktatási rendszer informatizálása. A terület szakemberei között teljes az egyetértés: a kommunikációs- és információs technika igen nagy hatást fog gyakorolni az egész társadalomra.[1]

„Az információs technika (IT) exponenciális fejlődése kétségtelenül alapvető változásokhoz fog vezetni az oktatás és képzés területén." – olvasható egy 1997-ben készült szakértői összefoglalóban.[2]

Egy, az oktatás minőségi mutatóival foglalkozó Uniós dokumentum a következőképpen fogalmaz: „Az európai országokban széles körű konszenzus alakult ki az új technológiák fontosságáról. A kommunikációs és információs technika jövőbeli hatása az emberi társadalomra még a mostaninál is nagyobb lesz; jelentősen befolyásolja majd azt, ahogyan tanulunk, élünk, dolgozunk, fogyasztunk, szórakozunk, kommunikálunk. A tanulás hatásfoka nem lesz kielégítő, ha a tanárok nem kapcsolják össze az iskolai tanulást az iskolán kívüli tapasztalatszerzéssel, és ha nem használják ki az új multi-szenzoros és interaktív média által rendelkezésre álló széles körű lehetőségeket."[3]

Főbb célok az oktatás tartalmi vonatkozásában:

• EU versenyképesség, az információs társadalom kihívásainak megfelelő oktatás-tartalom;
• Korszerű, IKT-ra alapozott módszerek meghonosítása az oktatásban;
• Az emberi erőforrás (pedagógusok, oktatók) felkészítése az IKT alkalmazására;
• Az oktatásban, képzésben résztvevők eredményes felkészítése az IKT használatára;
• A kellő infrastrukturális ellátottság biztosítása;
• Szervezetkorszerűsítés révén hatékonyságnövelés;
• Eredményesség javítása (minőségmenedzsment, vezetői döntéshozatal, stb.);
• Modern, korszerű megoldások, alkalmazkodó képesség támogatása;
• Korszerű, kontrolling módszerekre épülő tervezés és finanszírozás;
• Költséghatékony, fenntartható megoldások, decentralizált és központi feladatok egészséges egyensúlyának kialakítása;

A stratégia megalkotása kedvező feltételeket teremt a reális helyzetértékelésre, arra, hogy az intézmény megfogalmazza céljait, artikulálja érdekeit. Lehetőség adódik arra, hogy kialakuljon a célok megvalósításához szükséges egyetértés. A stratégiában megfogalmazott legfőbb cél az, hogy az informatikai fejlesztések, változtatások hozzájáruljanak ahhoz, hogy megvalósuljon a tanulók sikeres életpályára való felkészítése.

Az informatikai fejlesztési stratégia hatóköre: az intézmény oktató-nevelő munkáját érintő összes tevékenysége.

2. AZ INFORMATIKA TÁRSADALMI SZEREPE, HATÁSA AZ OKTATÁSRA

A világban napjainkban a gazdaság és a társadalom minden területét érintő mélyreható változások mennek végbe. Az élet globalizálódásának különböző jelenségei valamint az egyén szerepének fokozott előtérbe kerülése mellett fontos jellemzője e folyamatnak az információnak és tudásnak (mint társadalmi és gazdasági erőforrásnak) szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló berendezkedés kialakulása.

A változások egyik fő mozgatója az "információs forradalom"-nak nevezett jelenség, amelynek jelentőségét az emberiség történetében végbement mezőgazdasági és ipari forradalmakhoz szokták hasonlítani.

Az újonnan kialakult kommunikációs formák hatásai már láthatóak, s az biztos, hogy a szabad információáramlás nevelő és szemléletformáló hatása igen jelentős.

A kihívásokra az iskolának is választ kell adnia. Annak az iskolának, amely talán leginkább konzerválja a megmerevedett társadalmi szemléletmódot, annak az iskolának, ahol ma is gyakorlatilag csak a merev tantárgystruktúrában a tanterv által előírt tananyag tanítása folyik. Pedig a célok ismertek és világosak: a jogait ismerő, érdekeit érvényesíteni tudó, feladatait szakszerűen és tisztességesen ellátó, a társadalmi, gazdasági folyamatokat követni képes, erkölcsileg is tisztességes állampolgárok nevelése.

Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.

A számítógép újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető.

A pedagógusok célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Tanári attitűd

A számítógépek iskolai bevezetésével kapcsolatban nagyon kevesen maradnak közömbösek. A pedagógusok két nagy táborra oszlottak, amelyek közül az egyikben reményt, a másikban félelmet kelt a számítógépek megjelenése. Az informatika iskolai bevezetésével kapcsolatban a pedagógiai közeg még ma is gyakran merev, a tanárok egy része elutasító. Ebben egyrészt szerepet játszik, hogy minden tanárnak megvan a hosszú évek alatt kialakított, a mindennapokban alkalmazott stratégiája, és nehezen fogad el új módszereket. Másrészt - mivel a számítógép megváltoztatja a klasszikus tanár-diák kapcsolatot abban az értelemben, hogy már nem a tanár az egyetlen tudásközvetítő szereplő - tanári szerepüket veszélyeztetve érzik a számítógép által.

Új tanulási környezet

Az új tanulási környezet ismérve, hogy az iskola fogalma kitágul. Már nem pusztán az iskola falai közt zajlik a tanulás, hanem otthon, illetve - a terjedő hordozható, vezeték nélküli összeköttetést biztosító eszközök használatával - bárhol. A kutatások tanúbizonysága szerint éppen akkor leghatékonyabb a tanulás, ha az nincs helyhez kötve. Fontos szempont, hogy a számítógépes környezetben a diákok lényegesen nagyobb hányada jut önálló szereplési lehetőséghez.

Az új tanári szerep

Az oktatási informatikai programok elterjedésének alapfeltétele a pedagógusok módszertani kultúrájának megújulása. A hagyományos és az új tanári szerepet két, rímelő angol kifejezéssel szokás illetni: Az előbbi a "Sage on the Stage", (" bölcs a színpadon") a kifejtő, frontális oktatás híve. A számítógéppel segített tanításra a másik típus alkalmas: a "Guide on the Side", azaz: a "vezető vagy kísérő az oldaladon", aki a háttérből figyeli a diák tudásszerző munkáját és irányít, segít, ha kell, feladata a gondolatok felerősítése és tisztázása. Mivel ez az új szerep merőben más módszereket és beállítódást igényel, mint a hagyományos, a képzés és a továbbképzés az új oktatási kultúra elterjesztésében döntő fontosságú.

A tanulók

A tapasztalatok szerint, a gyerekek a számítógéppel segített tanulás során sokkal tovább aktívak, mint egy hagyományos tanítási órán. További előnye az informatika órai bevezetésének, hogy a tanulmányok alapján a csoportos számítógépes problémaorientált oktatás során a diákok egyéni szereplési ideje megnő.

A tapasztalatok

A korai ’70-es, ’80-as években végzett felmérések eredményei megerősítették azt az előfeltevést, miszerint a gondosan tervezett, számítógéppel segített gyakorló programok használatával hatékonyabb a tanulás, mint a gép nélküli, hagyományos tanulás esetében.

A főbb megállapítások:

• A számítógéppel segített tanulás jobb eredményre vezet, mint a hagyományos.
• A szövegszerkesztő programok használata növeli az íráskészséget.
• A számítógép-használat növeli a pozitív beállítódást az iskolához, a tanuláshoz.
• Fokozza a motivációt.
• A rosszul teljesítő, illetve hátrányos helyzetű tanulók többet profitálnak belőle.
• Fiatalabbak esetében jobb hatást lehetett elérni.
• Rosszabb anyagi-társadalmi helyzetben levők számára hasznosabb volt.
• A fiúk jobban éltek a géphasználat nyújtotta lehetőségekkel.

Veszélyforrások

Mint minden folyamatnak, az informatika térhódításának is megvannak az árnyoldalai, melyet semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Felsorolásszerűen álljon itt néhány:

• gépfüggőség kialakulása (különösen játékprogramok esetén);
• információ túltelítődése (cognitive overload);
• elektronikus támadások, vírusok (e-war);
• elektronikus reklámok általi elárasztás (spam mail);
• túlságosan felgyorsuló információáramlás (ld. levél, fax, e-mail etikett);
• egészségügyi károsodások (látás, gerinc, ínhüvely stb.);
• az elektronikus és hagyományos társadalom kettészakadása (e-mail társadalom);
• emberi kommunikációs képességek visszafejlődése;
• káros és veszélyes tartalmak megjelenése.

 

Feladatok az oktatásban

• alapkészségeket, kulcskompetenciákat, probléma-megoldó gondolkodást javító oktatás fejlesztése;
• a képzési rendszer és a gazdasági igények közötti összhang megteremtése (tartalmi megújulás, felkészítés az egész életen át tartó tanulásra);
• az oktatás-képzés hatékonyságának növelése, a magas színvonal és az esélyegyenlőség biztosítása;
• az idegen nyelvoktatás hatékonyságának és kapacitásának jelentős növelése;
• oktatási- és képzési infrastruktúra fejlesztése;
• az oktatás teljes vertikumában az információs-kommunikációs (IKT) technológiák alkalmazásának általánossá tétele.

3. Az intézmény dokumentumainak (Pedagógiai Program, ÖMIP, IMIP, SZMSZ, stb.) informatikai vonatkozásai

Pl.:

• Az intézmény céljai, elvei, hitvallása;
• A célok megvalósulása érdekében mit kínál az iskola?
• Az intézmény feladatai;
• Az intézmény „szakmai és szervezeti szemlélete”;
• Az intézmény cél- és feladatrendszere;
• A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai;
• A cél-és feladatrendszer megvalósításának követelményei;
• A pedagógusokkal szemben követelmény;
• Az iskola vezetésével szemben követelmény;
• A tanulókkal és a szülőkkel szembeni elvárások;
• Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) kivonata (az intézményre vonatkozó elvárások, feladatok);
• IMIP - Intézményi minőségpolitika;
• Küldetésnyilatkozat;
• Jövőkép;
• Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata.

4. Fejlesztési célok meghatározása

4.1. A jövőkép kialakítása

A stratégia-alkotás következő lépéseit meg kell előznie egy nagyon fontos lépésnek. A közösség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy melyek azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövőt építik.

A fejlesztési célok meghatározása érdekében fel kell vázolni azt a jövőben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat.

A jövőkép egy olyan vízió, amely elképzelésünk szerint a közösségre jellemző lesz 10-15 év múlva. A jövőkép akkor jó, ha megfelelően bátor és előremutató megállapításokat tartalmaz. Kialakításánál nem kell ragaszkodunk a földhözragadt valósághoz.

A jövőkép célja, hogy lelkesítse a közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erőfeszítések értelmét, megakadályozza, hogy a fejlesztések vaktában, akár egymásnak ellentmondva valósuljanak meg.

 

A jövőkép kialakítása során meg kell határozni:

• a megőrizni kívánt értékeket,
• azokat a területeket, amelyekre a változtatások irányulnak,
• azokat az eredményeket, amelyeket a fejlesztések során el kívánunk érni,
• a közösség fejlesztések után kialakult helyzetét.

A helyesen megalkotott jövőkép olyan megállapításokat kell, hogy tartalmazzon melyek reményeink szerint a közösségünkre 10-15 év múlva lesznek jellemzőek.

Minden közösségnek a saját helyzetéhez viszonyítva kell kialakítania jövőképét. Ezért fontos, hogy megalkotásánál minél több résztvevőt bevonjunk. Olyan távlati célokat tűzzünk ki, amelyeket mindenki elfogad, és később hajlandó erőfeszítéseket tenni megvalósításuk érdekében.

 

4.2. Stratégiai és operatív célok megfogalmazása

Egy jó helyzet-meghatározás és egy megfelelően kialakított jövőkép birtokában könnyű megadni azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak. A stratégiai célok legyenek konkrétak, és irányuljanak egy meghatározott területre.

A célokhoz való ragaszkodás mellett arra is törekednünk kell, hogy rugalmasan követni tudjuk a változásokat. A programunk végrehajtása során környezetünk nem marad változatlan, nap mint nap új lehetőségekkel és problémákkal találjuk szembe magunkat

Míg a jövőkép megalkotásánál arra biztattunk mindenkit, hogy engedje szabadon fantáziáját, a stratégiai célok kitűzésénél már szigorúan ragaszkodnunk kell a realitásokhoz. Ha irreális célkitűzéseket fogalmazunk meg, nagy valószínűséggel kudarcot vallunk a megvalósítás során. A túl magas célok elkedvetlenítenek, és a legtöbb külső szemlélő komolytalannak fogja tartani a programunkat. Sikertelenségünk pedig jelentősen csökkentheti további fejlesztési szándékaink támogatottságát.

A stratégiai programok megfogalmazásánál ügyeljünk arra, hogy egyszerre ne akarjunk mindent megváltoztatni. Ha túl sok célt fogalmazunk meg, könnyen szétaprózzuk az erőforrásainkat. Igyekezzünk mindig a célcsoportunk számára legfontosabb területekre koncentrálni.

A stratégiai célok megadják az átfogó keretét azoknak a területeknek, amelyeken változásokat szeretnénk elérni. Az operatív célok konkrétan kijelölik azokat a területeket, ahol beavatkozásokat tervezünk. A projektek pedig a megvalósításra kerülő akciók, azok az eszközök, melyek segítségével megvalósítjuk céljainkat, és olyan jövőt teremtünk, amelyet elképzeltünk magunknak.

Természetesen minden közösségnek saját igényei szerint kell meghatároznia mind átfogó, mind pedig konkrét célkitűzéseit.

Az operatív céloknak

• Konkrétaknak kell lenniük, hogy megmutassák:
  • mit szeretnénk pontosan tenni,
  • mely területeket hagyunk ki szándékosan a programból,
  • melyik részterületen szeretnénk változásokat elérni,
  • kiknek a számára indítjuk a programot,
  • milyen konkrét eredményeket várunk.

 

• Mérhetőeknek kell lenniük, hogy megmutassák:
  • pontosan hány ember számára indítjuk a programot,
  • mennyi embert érint közvetve a programunk,
  • mennyivel szeretnénk növelni, vagy csökkenteni a kiindulási értékeken.

 

• Ütemezetteknek kell lenniük, hogy megmutassák:
  • a célkitűzéseinket mennyi idő alatt szeretnénk megvalósítani,
  • az egyes programok milyen sorrendben következnek egymás után.

 

Stratégiai területek

1. Szervezeti struktúra, humán erőforrás kialakítása.
2. Informatikai infrastruktúra kialakítása, fejlesztése.
3. Fejlesztési források.
4. Az informatika tantárgy tanítása.
5. Informatikai eszközök alkalmazása egyéb tantárgyak tanításánál.
6. Az informatika alkalmazása egyéb területeken.
7. Informatikai Szabályzat elkészítése.
8. Oktatási információs rendszer kiépítése, működtetése.

5.1. Szervezeti struktúra

Az intézmény megnövekedett informatikai feladatainak ellátásához szükséges egy jól definiált, a jelenlegi intézményi vezetés struktúrájába szervesen beépített informatika csoportnak a létrehozása, amely nem feltétlenül jelent gyökeres változásokat a szervezeti felépítésben. A felelősöket az elvégzendő feladatokhoz, a felügyelt területekhez kell rendelni.

A munkaköri leírásoknak kell tartalmazniuk a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségeket, képesítéseket, az ellátandó feladatokat, jogosultságokat, kötelezettségeket, felelősségeket.

Egy lehetséges megoldást vázol az alábbi szervezeti ábra és táblázat:

beosztás	feladat	jogkör	felelősség	juttatás
informatikai koordinátor	1. 2. 3. felügyelete 4. 5. 6. 7. 8. irányítása, szervezése, felügyelete	igazgató vagy igazgatóhelyettes vagy  megbízott tanár megfelelő órakedvezménnyel és munkaköri leírásban szereplő jogosultsággal	igazgató	- igazgató: munkaköri kötelesség - igazgatóhelyet-tes: munkaköri kötelesség - megbízott tanár: órakedvezmény / pótlék / megbízási díj
rendszergazda	2. 6. 8.	munkaköri leírás szerint	informatikai koordinátor	főállású munkakör
informatika munkaközösség vezető	3. 6. 7.	munkaközösség vezető	igazgató, igazgatóhelyettes, informatikai koordinátor	órakedvezmény, pótlék
szakmai munkaközösség vezető	4. 5. 7.	munkaközösség vezető	igazgató, igazgatóhelyettes, informatikai koordinátor	órakedvezmény, pótlék
megbízott felelősök	5. 6. 8.	megbízási szerződés szerint	igazgató, informatikai koordinátor	órakedvezmény, megbízási díj

1. Intézményi informatikai fejlesztési stratégia kidolgozása, megvalósítása, felügyelete.
2. Rendszerüzemeltetés.
3. Informatika tantárgy tanítása.
4. Számítógép használata nem informatika órán.
5. Számítástechnika alkalmazása egyéb területeken.
6. Fejlesztési források felkutatása, pályázatok követése.
7. Humánerőforrás, tanártovábbképzés tervezése.
8. Oktatási információs rendszer üzemeltetése.

Hogy az iskola milyen informatikai kultúrát alakít ki, annak a felszereltség korszerűsége mellett meghatározó tényezője, hogy kik, milyen szinten képesek működtetni ezeket az eszközöket. Egyre nyilvánvalóbb, hogy amilyen mértékig az iskolavezetők és a tanárok munkaeszközévé válik a számítógép, és a hozzá kapcsolódó kiegészítők, olyan mértékig válhat az oktatás segédeszközévé. Természetesen a jelenleginél színvonalasabb oktatástámogató szoftverkínálat maga is ösztönözné, hogy mind többen kapjanak kedvet a számítógépek kínálta lehetőségek kipróbálására.

5.2. A pedagógus-továbbképzés tervezése

A közoktatás egészének modernizációja döntő mértékben a pedagógusokon múlik. Fontos ezért, hogy a pályán lévő minden szakember folyamatosan korszerűsíthesse tudását. Ehhez a feltételeket a többször módosított 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (5) bekezdése, valamint a Kormány 277/1997. (XII.22.) rendelete megteremtette.

Intézményi továbbképzési program tervezése

 

 

A pedagógus-továbbképzések fő célkitűzései az alábbiakban összegezhetők:

• A tantestület nagy többsége (90-100%) végezzen el egy olyan alaptanfolyamot, amely képessé teszi a számítógép alapfokú használatára mindennapi munkája során (szövegszerkesztés, INTERNET használat).
• Munkaközösségenként legyen legalább 2-3 fő (a tantestület 25-30%-a), aki jártas a szövegszerkesztésben, táblázatkezelésben, adatbázis-kezelésben, multimédiás ismeretekben, INTERNET használatban (pl. ECDL bizonyítvány megszerzése).
• Azok a kollégák, akik az oktatásban rendszeresen alkalmazzák a számítógépet pl. fizika, kémia, matematika, idegen nyelv, szakmai órákon stb., végezzék el a HEFOP Sulinet program keretében akkreditált IKT kompetencia képzéseket.
• Azok a kollégák, akik informatika tantárgyat tanítanak, szerezzenek informatika tanári végzettséget.
• Számítástechnika-informatika területen legyen szakvizsgával rendelkező közoktatási szakértő a tantestületben
• A számítógéppark karbantartására és üzemeltetésére a főfoglalkozású rendszergazda rendelkezzen megfelelő képesítéssel és szaktudással (továbbképzés).
• Történjen meg a pedagógusok felkészítése az IKT megtanulására, elterjesztésére, és ösztönzése annak alkalmazására - tanfolyam a multimédiás eszközök alkalmazásának megismerésére és használatára.
• Továbbképzés azok számára, akik már alkalmazzák az IKT-t, de szeretnének újabb lehetőségeket megismerni, vagy ismereteiket másokkal megosztani.

6. INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE, RENDSZERÜZEMELTETÉS

Informatikai eszköztár jellemzésének szempontjai:

• szükséges beszerzések,
• az eszközrendszer karbantartása, fejlesztése,
• az eszköztár maximális kihasználása.

Feladatok:

1. A már beszerzett eszközök (hardver) szinten tartása és lehetőség szerint további eszközbeszerzések realizálása. Ehhez pályázati és egyéb források felkutatása és pályázatok megírása.
2. A beszerzett eszközök (szoftver) szinten tartása és lehetőség szerinti tovább fejlesztése. Ami a szoftver pályázati forrásokat illeti, az jóval szűkebb, mint a hardver eszközök esetében.
3. Továbbképzések. A fent megnevezett eszközcsoportok annyit érnek, amennyit az oktatási tevékenység során használják őket. A kép differenciált az eszközök és a pedagógusok vonatkozásában. Léteznek ugyanis olyan eszközök, amelyek „túlhasználtak” tanórai és tanórán kívüli tevékenységeken egyaránt, és hasonlóan vannak olyan pedagógusok, akik sokszor sok eszközt használnak és velük szemben állnak azok, akikre ez kevésbé jellemző. Cél: a fent vázolt képet egyensúlyba hozni, ennek legfontosabb módja a belső és külső továbbképzések.
4. Az eszközök használatának, hozzáférésének racionálisabbá tétele. Az eszközök számszerű és típus szerinti bővülésével nehéz a használatot maximálni. Ez a feladat az oktatástechnológusra hárul, akinek meg kell tervezni, dokumentálni és adminisztrálni kell az eszközök használatát éves viszonylatban. Mivel komplex munkáról van szó, célszerű külön terv készítése, amelyet az iskola vezetése is jóváhagy.

A források figyelembe vételével kell átgondolni az alábbiakat:

• javasolt hardverfejlesztés, hálózatépítés, elévülés esetén újabb konfigurációk összeállítása;
• az iskolai hálózat zavartalan működtetése (szerverek, kliensek, Internet);
• az oktatásban használatos gépek megbízható üzemeltetése (hardver karbantartás, szoftver telepítés);
• egyéb területen lévő gépek felügyelete (tanári, irodák, szertárak, könyvtár stb.);
• perifériás eszközök folyamatos felügyelete, fejlesztése;
• javasolt szoftverfejlesztések (oktatást segítő szoftverek, minőségfejlesztést segítő szoftverek, iskolai adminisztrációt segítő szoftverek);
• Oktatás technikus alkalmazásával: az informatika és más órákon, értekezleteken használt eszközök (projektor stb.) előkészítése, beállítása.

 

7. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

 

Az informatikát oktató tanárok az óraszám növelésében, az informatikai képzés iskolásításában érdekeltek, ettől remélve az informatikának a többi tárgy rangjára emelését. Az informatika azonban nem csak a számítógépnek, mint eszköznek a használatára készít fel.

A gyakorlatias informatika azzal, hogy információkezelésre, logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt korszerű informatikai eszközök alkalmazásával, valamennyi tantárgy tanulását segíti. Olyan eszköztudást ad, azaz olyan ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy más tudáshoz jussunk. Az informatika tehát különösen nagy szerepet játszhat a tanulásközpontú iskola kialakításában. A számítógép kiváló lehetőséget nyújt a differenciált fejlesztésre, nemcsak a tehetségesek kibontakoztatására, hanem a gyengén teljesítők segítésére is.

Szempontok, teendők:

• helyi tanterv elkészítése, aktualizálása;
• megfelelő óraszámok kialakítása;
• megfelelő tanmenetek készítése;
• tankönyvek, szakkönyvek kiválasztása, ajánlása;
• diákkör, szakkörök, tehetséggondozás, felzárkóztatás;
• iskolai versenyek szervezése, külső versenyeken való részvétel biztosítása;
• egységes informatikai értékelési rendszer kidolgozása;
• intézményi feladatbank létrehozása;
• kétszintű érettségire való felkészítés.

8. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA EGYÉB TANTÁRGYAK TANÍTÁSÁNÁL

Általános tapasztalat, hogy ahol az iskolai mindennapok szerves részeként működtetik a számítógépet, ez magáról a géphasználat oktatásáról is levesz terheket, illetve komoly nevelő hatása is van.

A közös térben számítógépet használók közötti kommunikáció, az informális tanulás, tudásátadás az egyik leghatékonyabb módja a géphasználati ismeretek folyamatos bővülésének. Tanárok és diákok is megerősítették, hogy a legtöbbet egymástól tanulták.

A számítógépnek az egyes szaktárgyak oktatásában játszott szerepére irányuló vizsgálatok igazolták, hogy nem minden tantárgy eredményei javíthatók a számítógép bevonásával. Az eredményes használathoz megfelelő pedagógiai módszerek szükségesek. Az oktatási szoftverek területén ma még nem megfelelő a kínálat.

Az informatika azonban esélyt ad a képzési módszerek megújítására, a rugalmasabb képzésszervezési módszerek befogadására, és beilleszthető a legkonzervatívabb pedagógiai gyakorlatba is. Egyik legfontosabb eredménye lehet, hogy az önálló ismeretszerzésre felkészíti a tanulókat.

Miért érdemes számítógépet használni?

• Tud virtuálisan jutalmazni, ezáltal különösen kisgyermekkorban fokozza a motivációt. Olvasást segítő program esetében például a gyermekek fáradhatatlanul és rendkívül gyorsan olvassák el a véletlenszerűen megjelenő szavakat - akár 50-60 szót is egymás után! - azért, hogy a gép által játszott jutalomzenét meghallgathassák. Ilyen motiváció hagyományos taneszközzel dolgozva nem tapasztalható.
• Egyszerre több érzékre tud hatni, így a tanulási élmény szórakoztatóbb és mélyebb. Comenius szavai alapján: „…kényeztessünk el annyi érzékszervet, amennyit csak lehet”.
• Segítségével gyorsan fellelhetők a keresett információk és az azok közti kapcsolatok.
• Nem fárad el, ezért ismétléses gyakorlatok végzésére kiválóan alkalmas.
• Automatikusan nyilván tudja tartani az egyéni tanulói teljesítményeket, így egyénre szabott tanulási utak alakíthatók ki.
• Alkalmas akár földrészeket is átszelő gyors és olcsó kommunikációra, így diákok és tanárok válthatnak eszmecserét, alakíthatnak ki hálózatokat.
• Megfelelő programok segítségével különböző folyamatok modellezhetők, így akár fizikai, kémiai kísérletek játszhatók el, vagy éppen egy vállalat, ország vezetése gyakorolható.
• Segíti a kulcskompetenciák fejlődését, így puszta használatával fejlődik az (1) informatikai kompetencia, de a (2) nyelvi, megfelelő tanulási környezet és csoportmunka esetén a (3) kommunikációs, a (4) problémamegoldó, (5) az információ keresésre, értékelésre, szintetizálásra, átalakításra stb. vonatkozó készségek is fejleszthetők.
• Egyszerű módon és tömegesen biztosítható a tanulás minősége, a megszerezhető tudás színvonala, így automatikusan elő tudja segíteni a szerzett képességek országon belüli és nemzetközi elismertetését is.
• Képes az önálló, helytől független ismeretszerzést segíteni.
• Segítségével interaktív tanulási folyamat alakítható ki, azonnali visszacsatolást tesz lehetővé, így a tanulási ciklus felgyorsul.
• Nem kopik, számtalanszor felhasználható.
• A gyerekek kiélhetik vele kreativitásukat, a gyermekek alkotókészségének kiváló terepet szolgáltat.

 

Ahhoz, hogy a számítógépet alkalmazni tudjuk nem informatika órákon, szükséges:

• pedagógusok irányultságának befolyásolása;
• tapasztalatátadás, OECD kutatások eredményeinek ismertetése;
• pedagógusok módszertani felkészítése;
• módszertani eljárások kidolgozása;
• tantárgyi oktató programok felkutatása;
• kereszttanterv;
• kapcsolattartás más intézményekkel;
• hardver, szoftver feltételek felmérése, biztosítása (multimédiás környezet);
• erőforrások mozgósítása a fejlesztés irányába;
• IKT eszközök alkalmazása, ehhez szükséges tanmenetek, óravázlatok;
• digitális tankönyvek, információforrások gyűjtése;
• SDT tanulmányozása, majd használata.

9. AZ INFORMATIKA ALKALMAZÁSA EGYÉB TERÜLETEKEN

 

A számítógépek az oktatás mellett az iskola életének szervezésében is egyre nagyobb teret kapnak, sőt az iskolák többségében a számítógépek elsőként az iskolai ügyvitelben jelentek meg. Az iskolai könyvtárban is elterjedt a használatuk.

Javasolt alkalmazási területek:

• oktató-nevelő munkát segítő alkalmazások (tanmenetek, tantervek, óravázlatok, felmérő feladatlapok stb. belső hálózaton elérhetővé tétele);
• gazdasági csoport informatikai alkalmazásai;
• nyilvántartások, statisztikák;
• könyvtári adminisztráció;
• kapcsolattartás más iskolákkal;
• saját web-oldal;
• kiadványok, szórólapok, meghívók készítése;
• belső információs rendszer kialakítása.

10. OKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIÉPÍTÉSE, MŰKÖDTETÉSE

 

Az oktatási intézményekben számos területen folyik számítógépes adatfeldolgozás. A feldolgozott adatokat azonban többféle szoftverrel különböző formátumban és egymástól elkülönülve tárolják. Számos adatot (tanári, tanulói névsor stb.) több helyen is, egymástól függetlenül rögzítenek, ami felesleges időpazarlást és tárolókapacitás veszteséget okoz. Az így tárolt adatokban, információkban való keresés nehéz, és csak az adott célprogramot használó felhasználó számára lehetséges.

Célja: A közoktatási intézményekben olyan könnyen kezelhető és áttekinthető egységes web alapú számítógépes oktatási információs rendszer kialakítása, amelyben mindenki a jogosultságainak megfelelő adatokhoz naprakészen hozzáfér, s amely lehetőséget biztosít egy központi rendszer kialakítására is.

 

Feladata: Egy automatikusan frissülő adatbázis alapján minden tekintetben naprakész adatokat szolgáltatasson az intézmények, önkormányzatok, illetve felsőbb szintek számára.

 

Felépítése: Az adatok jól definiált része publikus, azaz bárki számára elérhető, míg bizonyos elemek védettek, csak az adott intézmény számára hozzáférhetők.

 

[1] Komenczi Bertalan: Az információs és kommunikációs technika oktatási implementációjának programjai és a megvalósulás példái nemzetközi kitekintésben

[2] Accomplishing Europe Trough Education and Training. European Comission, 1997.

[3] European Report on Quality of School Education – Sixteen Quality Indicators