Dr. Köpeczi Bócz Tamás

Közoktatásfejlesztés – a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) közoktatási vonatkozásai

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntöm a konferencia minden résztvevőjét. Sajnos én nem az első konferenciától kapcsolódtam be e sikeres sorozatba, de némi múltra már vissza tudok tekinteni, hiszen az elmúlt évben is találkozhattunk. A témakör egy kicsit más volt, jobban a jelenhez kapcsolódott, most azonban inkább a jövőről fog szólni. Ugyan én nem szeretem a nagyon sok rövidítést, főleg akkor, ha ezeket a rövidítéseket sorszámmal is kezdjük ellátni, de egyre-másra a köztudatban NFT II. megnevezéssel kerülnek be olyan elemek, amelyek a jövő fejlesztéseit határozzák meg. Sokszor ezekről még magunk sem tudjuk, hogy jót vagy rosszat jelentenek-e.

A bemutatásomban elhangzott, hogy jelenleg a fejlesztésért és a nemzetközi területért vagyok felelős az OM-ben. Azt gondolom, a fejlesztés lehet egy olyan terület, amit – akik kicsit részletesebben vizsgálták a minisztérium felépítését és tevékenységét – talán új feladatként találhattak meg, hiszen szeptember elsejével került kialakításra. Ennek az oka az volt, hogy az oktatási területen úgy gondoljuk, jelentősebb fejlesztési programok kerülhetnek megvalósításra az NFT II. keretein belül. Markánsabb, világosabb, egyértelműbb helye lesz az oktatásnak a 2007–2013 közötti programozási időszak tartalmában, és talán megvalósulásának befolyásában is annál, mint a jelenlegi csonka időszakban. A csonka időszak abból adódott, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Összegezve tehát az államtitkárság által felügyelt fejlesztést, így szűkíteném: a Nemzeti Fejlesztési Terv és az ezzel kapcsolatos teendők ellátása.

Az előadásban is röviden arról szeretnék napi, aktuális tájékoztatást adni, ami ezt a munkát valójában meghatározza és befolyásolja. Feltételezem azt, hogy Önök közül sokan, sok mindent tudnak már az Európai Unió működéséről, és azon belül a számunkra is leglényegesebb elemről, a Strukturális Alapokról. Nagyon sok mindent erről nem fogok elmondani. Az biztos, hogy amikor NFT-ről beszélünk, akkor HEFOP-ról, GVOP-ról és egyéb ilyen „megfoghatatlan” rövidítésekről hallanak. Azt azonban rögzíteni szükséges, hogy az EU-tól, mint egyfajta donorszervezettől a különböző tagországokhoz – így Magyarországhoz is – jutó fejlesztési forrásokról beszélünk, amelyek új lehetőségeket és kihívásokat jelentenek Magyarország számára. Jellemzően ezek a források a gazdasági, a szociális kohézió erősítésének és a regionális különbségek csökkentésének legfontosabb eszközei. Szeretném aláhúzni, hogy ezek célja nem a nemzeti oktatási rendszerek fejlesztése és támogatása, hanem sokkal inkább a foglalkoztatási és a gazdasági fejlesztések, valamint felzárkóztató programok támogatása. Ennek ellenére a támogatható célokban nagyon-nagy a változás az elmúlt időszakban. Ha hat–nyolc évvel ezelőttre tekintünk vissza, akkor kifejezetten nem az oktatási rendszer volt az, ami prioritásként megjelent. Mára már ez egy kicsit változott, és az oktatás nagyon fontos eszköz lett a gazdasági, szociális kohézió vonatkozásában, illetve a regionális politikák vonatkozásában is. Nem kicsi pénzügyi keretről beszélünk, hiszen összességében a Strukturális Alapok az EU költségvetésének 1/3-át teszik ki. Ez azt fogja jelenteni, hogy 2007 és 2013 között két Strukturális Alap lesz, ami közvetlenül az oktatást fogja támogatni, az egyik az Európai Szociális Alap – ebből fogjuk valószínűleg a nagyobb részt kapni –, a másik a Regionális Fejlesztési Alap, amely elsősorban az infrastrukturális beruházások támogatására hivatott. Találkoztunk már ezzel, hiszen 2004-től működik a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek keretében 2004 és 2006. december 31-e között nagyon sok program tud elindulni. Az oktatási területen ennek megfelelően többféle program került bevezetésre, erről majd később fogok szólni. Összességében körülbelül 1000 milliárd forint az az összeg, ami ezen időszak alatt rendelkezésre állt, illetve áll. Célszerű ezt most ebben a formában megjegyezni. Ez a három év alatt összesen 5 operatív program keretében került megvalósításra.

1000 milliárd forintos keret, nagyjából 5 operatív program. Az oktatás milyen módon tudott itt megjelenni? Nagyon fontos elem, hogy az oktatási ágazatnak nincsen jelenleg saját operatív programja. Most az öt közül egyik sem támogatja, illetve támogatta kifejezetten az oktatatást. Ennek ellenére három olyan programunk van, amiben megjelentünk:

• Az egyik az a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, amely elsősorban a felsőoktatás, ezen belül is a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet támogatja.
• A Regionális Operatív Programban már markánsan megjelent – mintegy 12 milliárd forintos támogatási kerettel – az alapfokú oktatás infrastruktúráját segítő, támogató program. Ennek a bonyolítását ez az intézményrendszer végzi.
• Ahol talán a legtöbb program jelent meg, az a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program. Ebben három prioritás alatt, öt különböző intézkedés megvalósításán dolgozunk jelenleg. Összesen mintegy 70 milliárd forintot jelentett és jelent ebben az időszakban. Az OM gyakorlatilag a pályázatok tartalmáért, illetve a bonyolításáért volt felelős, és felelős a mai napon is.

Azt lehet elmondani, hogy számos intézkedésben már 100%-os eredménnyel sikerült a pályáztatási programot lezárni. Ez azt jelenti, hogy eredményes, jó pályázatok érkeztek be a területről. Eredményhirdetés is történt, szerződéskötésre is át tudtuk adni ezeket azoknak az illetékes hatóságoknak, amelyek nem az OM felügyelete alatt dolgoznak. Van még néhány olyan aktuális program, amelyek közül a közoktatást érintőknek a határideje jövő héten hétfőn jár le, tehát 17-én kell a pályázatokat beadni. Több mint hatmilliárd forint áll a közoktatásfejlesztés rendelkezésére. Ezeknek a forrásoknak a lekötése 2006. december 31-éig kellett, hogy megvalósuljon, amihez képest egyéves előnnyel bír már az oktatási terület. A programok megvalósításának végső dátuma 2008 első negyedéve. Ez az az időszak, amely az ezekből a programokból megvalósuló pályázati projektek eredményeit fel fogja tudni mutatni. Ez jellemzi a mostani NFT-t.

Ha még emlékeznek azokra a számokra, amelyekre fölhívtam a figyelmet, akkor el tudják azt képzelni – ha van némi tapasztalatuk a mostani időszak problémáiból –, hogy ez milyen módon fog megjelenni a 2007–2013-as időszakban. Pontos számokat nem tudok mondani, hiszen az EU-nak nincsen elfogadott költségvetése, de az előzetes informális megbeszélések alapján úgy tűnik, hogy Magyarország számára 8000–9000 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni. Emlékeztetőül ebben az időszakban ez ezermilliárd forint volt. Öt operatív programmal dolgoztunk, a tervek szerint a 2007–2013-as időszak javaslatba hozott operatív programjainak száma húsz darab, amely meglehetősen sok. Reálisan – azt gondolom, hogy – ennek kevesebb mint felére, maximum 8–10 közé tenném azt a számot, amennyivel tényszerűen azt az időszakot le tudjuk fedni. Ebben a körben a komoly változásokat két elem esetében szükséges kiemelni:

• Az első ilyen, hogy megvan az a reményünk – megszülettek már azok a magyarországi döntések is, és a brüsszeli bizottság is pozitívan fogadta –, hogy az oktatási terület önálló fejlesztési célterületként meg tud jelenni. Ez jelentős változást fog jelenteni a megvalósulás szakaszában is, de a tervezési időszakban is.
• A másik fontos elem a regionális operatív programok vonatkozásában mutatkozik. A jelen időszakban egy olyan volt, ami minden régiót lefedett. A következő időszakban – ez nem tévedés – minden régió önálló, saját regionális operatív programmal fog rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy a tervezésnek egy nagyon jelentős eleme a régiókhoz fog kerülni. Másként megfogalmazva: a régióban – a régió fejlődéséhez szükséges prioritási rendszer kialakítását követően – az oktatás további pozíciókat nyerhet. Ez nyilván attól függ, hogy az adott régión belül ez milyen elem, mekkora az arány, és mekkora szükséglet mutatkozik.

A két elem között – az ágazati OP és a regionális OP – nagyon jelentős a különbség. Jellemzően, ha Önök részt vesznek a tervezési folyamatban a régió vonatkozásában, akkor azokkal az elemekkel kapcsolatos szándékaikat, amelyek elsősorban infrastrukturális beruházásokról szólnak – akár épület-felújítás, akár épületen belüli eszközparknak a felújítása, az informatikai rendszerek fejlesztése és ehhez kapcsolódó elemek – az adott régión belül kell érvényesíteni, ugyanis az úgynevezett regionális fejlesztési alap támogatja ezeket, és ilyen típusú elemekkel a régiók fognak rendelkezni. Amikor azonban arról beszélünk, hogy valamilyen rendszerfejlesztést, tartalmi fejlesztést szeretnénk megvalósítani, az egy olyan típusú megközelítés, ami elsősorban az oktatás és a munkaerőpiac közelebb hozásáról szól, amely az esélyteremtésről szól, amely a régiók közötti különbségek kiegyenlítéséhez szükséges intézkedéssorozatokról szól, akkor ezek a programok ágazati jellegűek, ami azt jelenti, hogy ezt az oktatási terület tudja tervezni.

A mi szándékunk szerint a két tervezési metodika csak akkor tud jó eredménnyel átkerülni a gyakorlatba, ha szorosan együttműködik. Ezért az oktatási terület, az oktatási tárca javaslata minden esetben arra épül, hogy a regionális operatív programban szükséges infrastrukturális fejlesztések és az ágazat által megfogalmazott fejlesztési irányok, és az ehhez rendelt források – ha lehet – összhangban legyenek. Ezeknek majdan a pályáztatása is közösen, összhangban történjen. Ennek megfelelően az oktatási ágazat nyitott arra, hogy a döntést a lehető legközelebb hozza az állampolgárokhoz, így a régiók bevonása – annak ellenére, hogy ágazati tervezésű oktatási programról beszélünk – ennek a döntési folyamatába feltétlenül szükséges.

Lehetne azon vitatkozni, hogy mi a régió, lehetne azon is vitatkozni, vajon jó-e, hogy erre a szintre került a tervezési munka. Bizonyos esetekben föl is teszem e kérdést azokban a régiókban, ahol az intézményrendszer kevésbé nyújt megfelelő hátteret a tervezési és megvalósítási munkához. Természetesen, nem kapcsolódik ez az Önök régiójához, azonban ez a helyzet, ezek a szabályok működnek. Sok esetben ez természetesen problémát és nehézséget is okoz. Az Európai Unió általában nagyon-nagyon általános és nagyon nehezen megfogható irányelveket ad a tervezéshez. A leendő programokhoz ezek az irányelvek úgynevezett közösségi stratégiai irányelvek címszóval kerülnek bemutatásra. A legutolsó a nyáron került kialakításra, amely szintén prioritásokat fogalmaz meg, irányelvként, ajánlásként a tagállamok számára, ezek közül az oktatás az ún. hármas prioritás alatt. Talán ez kevésbé érdekes, de az jobban, hogy milyen tartalommal jelenik meg.

Az első egyértelműen a munkaerőpiachoz köthető és kapcsolható. Az alkalmazkodóképesség és a munkaerő egyfajta rugalmasságáról szól. Őszintén szólva ez egy nagyon összetett folyamat, összetett fogalom, amelynek nyilván csak bizonyos szegmense az, amelyik az oktatási folyamaton belül kezelhető. Mi azt gondoljuk, hogy a rugalmasság vonatkozásában a legnagyobb problémát a mobilitás, az országon belüli mobilitás hiánya, az ehhez kapcsolódó rendszerek kiépítésének a hiánya jelenti. Ezek abszolút foglalkoztatáspolitikához szervesen kapcsolódó elemek, ha le akarnám egyszerűsíteni, akkor nagyjából arról szólnak, hogy a munkaerő ott, és olyan formában álljon rendelkezésre, ahol és amilyen formában az a gazdaság versenyképességét a legjobban tudja szolgálni. Egy kicsit általánosabb és talán a mi gondolkodásmódunkhoz is közelebb kerül az a megfogalmazás, ami a Közösségi Stratégiai Irányelvek III. prioritásában került a következő módon megfogalmazásra:

• A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása.
• A humántőkébe történő beruházások növelése jobb oktatás és képzés révén.

A „humántőkébe való beruházások növelése” megfogalmazás esetében nagyon-nagyon fontosnak tartom azt, hogy az eredeti EU-s dokumentumokban megjelenik az oktatás és a képzés témaköre. Azt gondolhatjuk, hogy ez csak néhány szó, de ezek azok az elemek, amelyeken keresztül az oktatás nagyon széles spektruma egy jó tervezés után valószínűleg támogatást kaphat.

Tekintsük át, hogy melyek azok az elképzelések és lehetőségek, amelyeket a két fő irányhoz rendelve tovább tudunk bontani:

1. képzéshez való hozzáférés, a munkaerőpiaci lehetőségek növelésére
2. LLL intézményi kereteinek kiépítése
3. az oktatási szolgáltatások egyenlőtlenségeinek csökkentése
4. értékelés, minőségbiztosítás
5. az oktatási információs, vezetési, pályaorientációs és tanácsadási rendszerek fejlesztése
6. új képzési formák fejlesztése (távoktatás, e-learning)
7. a kutatás-fejlesztés humán erőforrásainak fejlesztése
8. az oktatási és képzési infrastruktúra beruházásai a fenti célok szolgálatában, az IKT infrastruktúra fejlesztései.

Ezek is EU-s anyagokból kerültek átvételre, és mind-mind olyan elemek, amelyekkel ki-ki a saját gondolatvilágában, a saját prioritásának megfelelően el tudja képzelni már szinte azokat a konkrét programokat, amelyek kapcsán – adott esetben, adott területen, az adott intézményben, az adott városban (ha fenntartókról beszélünk) – sikeres és eredményes programok valósíthatók meg.

1. Az első és legfontosabb elem mindenképpen a képzési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Annak a biztosítása, hogy függetlenül attól, hogy ki, hova, milyen körülmények közé született, egyforma színvonalú oktatásban, egyenlő eséllyel tudjon indulni. Ezt a célt ki lehet tűzni, elérni nyilván nem tudjuk, de az emberi tisztességből is és saját érdekünkből is, az első helyre kell helyezni. Természetesen az EU terminológiában ez is arról szól, hogy a munkaerőpiaci lehetőségek, a majdani munkavállalás, és – ilyen módon – az aktív társadalomba való bekapcsolódás a felnövő népesség vonatkozásában megfelelő legyen.
2. A következő elem az egész életen át tartó tanulás támogatása, és az ezzel kapcsolatos mindenféle intézkedés meghozatala. Itt akár intézményrendszer bővítéséről, támogatásáról is lehet beszélni. E programok kedvezményezettjei alatt elsősorban maguk az állampolgárok érthetők, és értendők. Ez azt jelenti, hogy minden felnőtt, magyar állampolgár számára a tanuláshoz való hozzáférés esélyének a megteremtése, az ezzel kapcsolatos képesség kifejlesztése, így a felnőttképzésben való aktívabb részvétel biztosítása szükséges. Jelenleg azt lehet mondani, hogy a magyar lakosság öt százaléka, a munkaképes lakosság tíz százaléka valamiféle képzésben részt vesz. Ez azt jelenti, hogy egy-egy munkavállaló – egyenletes eloszlást feltételezve – minden tizedik évben tanulna valamit. Végig lehet számolni, hogy ez – a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok között is – milyen mértékben elégtelen. Gondoljunk egy nagyon egyszerűen átlátható dologra, a nyelvi képzésre. Vajon milyen nyelvismerettel rendelkeztünk 15-20 évvel ezelőtt, vajon ez elegendő-e a mai sikeres európai munkavállaláshoz? Az információs és kommunikációs technológiai eszközök használata is ide érthető. Nem kifejezetten és csakis szakmai képzésről van szó, ezt szerettem volna hangsúlyozni.
3. A következő ilyen elem az oktatási szolgáltatások egyenlőtlenségének csökkentése. Az ilyen típusú megfogalmazások azok, amelyek alapvetően lehetővé teszik azt, hogy támogathassuk azokat az iskolákat, amelyek rosszabb kondícióban, rosszabb feltételek mellett működnek, nehezebb pedagógusokat alkalmazniuk és megtartaniuk, vagy éppen olyan tanulókkal kell foglalkozniuk, akik tanulási nehézségekkel küzdenek. Az ő számukra külön kiemelt, egyértelmű programok fogalmazhatók meg.
4. A következő lényeges elem az értékelés és minőségbiztosítás, amely területen már nagyon sok Európai Uniós kezdeményezés és szabvány is kialakulóban van. A témakör lefedi az értékeléssel, a méréssel kapcsolatos tevékenységhez, illetve összességében a minőségbiztosításhoz kapcsolódó elemeket. Nem kifejezetten központi rendszerek fejlesztéséről, hanem sokkal inkább intézményi, illetve egy-egy adott területi egység (és itt már nemcsak a régióról beszélek, hanem egy-egy adott fenntartóhoz kapcsolódó lehetséges fejlesztésről) kezdeményezésének támogatására gondolhatunk.
5. Én külön fontosnak gondolom az oktatási információs rendszerek – ezen belül, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítését támogató rendszerek – kialakítását. Ebben lényegében Magyarország a leggyengébb a 25 tagállam közül. Ezen a területen viszonylag egyszerű lesz sikeres és jó programokat indítanunk.
6. Az új képzési formák fejlesztése, elsősorban a felnőttképzés, szakképzés, felsőoktatás területét érinti, akárcsak
7. a kutatás-fejlesztés humánerőforrásainak a fejlesztése. Kutatói ösztöndíj, illetve egyéb támogatások, amelyekre gondolni lehet.
8. Azt gondolom, számunkra egyaránt fontos elemként jelenik meg mindezekkel együttesen az infrastrukturális beruházások támogatása, amely leginkább a regionális programokban kerülhet majd tervezésre. Ezek az elemek – tehát nem azok, amelyeket Magyarország tervezett el – ezek az elemek azok, amelyeket az Európai Unió – a tagállamokkal történt konzultáció alapján mint irányelveket – adott ki.

Arról már beszéltem, hogy milyen forrásokkal és milyen lehetséges operatív programokkal számolhatunk, a regionálisakat elmondtam. Emellett még számos más operatív program is előjöhet. A tervezés jelen szakaszában úgy tűnik, hogy önálló informatikai, információs társadalom címszóval induló operatív program is lehetséges. Az egészségügyi és a szociális területről is lehetnek olyan operatív programok, amelyben az oktatási terület megjelenhet. Jelenleg a tervezőmunka ott tart, hogy az oktatáshoz kapcsolódó operatív programnak kialakult a címe: „A versenyképes tudás és műveltség OP”. Ebből a műveltség szó azt jelenti, hogy a kulturális terület bizonyos elemeit integráljuk, tehát ez lesz a tervek szerint az az operatív program, amely a 2007–2013-as időszakot meghatározza. A mostani tervezési szakasz a négy prioritás köré csoportosul:

1. Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése.
2. Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése.
3. Az oktatáshoz való hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése.
4. Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál erősítésében.

Ez az a négy prioritás, amely körül már részben a szakmai egyeztetés lezajlott, amelyeket más ágazatokkal sikerült egyeztetni, és ott is elfogadásra került. Ez az a négy prioritás, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elé is tártunk, és tőlük is pozitív válaszokat kaptunk. Azt kérném, hogy ezen prioritások alatt ki-ki a saját elképzelésének, gondolatvilágának, elképzelt fejlesztési igényének megfelelő programokat gondoljon, és a végén fogok adni egy e-mail címet, ahová ezek a gondolatok elküldhetők. Azt nem tudom ígérni, hogy ezek a programok belekerülnek a leendő tervekbe, hiszen majd 2007-ben indulnak el, de azt mindenképpen ígérni tudom, hogy a jelenlegi szakaszban a jelenlegi prioritások kibontásánál minden olyan javaslatot megpróbálunk integrálni és általánosabban megfogalmazni, amelyek bármely területről egyfajta konszenzus alapján érkeznek. Sok ilyet kaptunk már, nagyon aktív e tekintetben a felsőoktatás, nagyon aktívak bizonyos felnőttképzési szervezetek és a társtárcák. A közoktatási területről nagyon világos és konkrét javaslatok érkeztek már. Tekintettel arra, hogy ezen prioritások részletesebb lebontása a jövő év feladata, körülbelül január az a határidő, amikor ezt meg kell tenni. Lévén október, elég idő van arra, hogy ehhez hozzáférjünk. Az előadás elérhető lesz a konferencia szervezőinél, tehát, ha ezt itt nem tudták leírni, könnyen pótolható, de az OM honlapján is olvasható már ezzel kapcsolatos háttéranyag. Most anélkül, hogy a négy prioritásba belebonyolódnék, néhány elemet szeretnék felvillantani, ami a közoktatási területet érinti, amire már ebben az időszakban érkeztek javaslatok.

Az első ilyen fontos elem, a kompetencia alapú oktatás fejlesztése és elterjesztése, melyet részben az NFT I-es fejlesztési program sikereire alapozva, részben új elemeket behozva lehet fejleszteni. Egészen biztos, hogy a tárgyalások során egy sokkal általánosabb kompetenciafejlesztő oktatásról kell majd tárgyalnunk az Európai Unióval, mint amilyen a mostani időszakban szerepel. Az általánosság nem azt jelenti, hogy a jelenlegi fejlesztések nem vihetők tovább, sokkal inkább azt értem alatta, hogy eggyel magasabb szinten elegendő az, ha önmagában az olvasási készség, szövegértés, számolási készség és a problémamegoldás képességét „hozzuk javaslatba”, emellett az Unió javaslata az információs társadalomhoz kapcsolódó készségek, tehát a digitális írástudás fejlesztése lesz. A szakértők kiemelten fogalmazták meg a nyelvi képzés feltétlen, egyértelmű előtérbe kerülését. Tehát minden olyan idegen nyelvi képzéshez kapcsolódó oktatás, amely bárkinek a gondolatában megfogalmazódott, ezen intézkedés alá fog majd beférni.

A következő ilyen elem, amit szinte kötelező elemként kellett beépítenünk, a formális, nem formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása, előzetes tudás elismerése, vagyis a formális rendszer – a közoktatás rendszere összességében –, a nem formális és az informális tanulási formák közötti összekapcsolódás, elsősorban a majdani továbbtanulás, a felnőttképzés vonatkozásában. Ezek nem annyira intézményi szinten, inkább szabályozási szinten fognak megjelenni.

A pályaorientációt, pályakövetést gyakorlatilag direkt módon vettük át a stratégiai irányelvekből. Úgy gondoltuk, hogy ez is egy olyan terület, amely Magyarországon fejlesztésre kerülhet.

Az oktatási intézmények felnőttoktatási és felnőttképzési kapacitásának fejlesztése vonatkozásában egy-egy külön területi egység, egy kisebb város, egy megye, de egy felsőoktatási intézmény esetében is lényegesnek tartom azt, hogy a felnőttképzésben deklarált, egyértelmű, világos képzési potenciálként jelenjenek meg az intézmények. Ilyen módon lássanak el olyan típusú képzési szolgáltatási feladatokat, amely az NFT I-es vonatkozásában is nagyon komoly gondokat okozott, részben forráslekötés, részben pedig párhuzamos rendszerek kialakítása okán. Reméljük, hogy ezt sikerrel tudjuk megtenni.

És végül, de nem utolsósorban talán meglepő a migránsok képzésével kapcsolatos felvetés. Ne felejtsük el, hogy ezek a tervek 2013-ig, tehát 2015-ös záródátummal készülnek, azaz tíz éves időszakra. E tíz év alatt igen komoly változások fognak bekövetkezni a magyar társadalomban, a magyar munkaerőpiacon is. Ide ugyan a határon túli fiatalokat írtuk föl, de – éppen tegnap volt egy vitánk ebben a témakörben, ahol némi derültséget okozva két fontos elemre hívta föl az egyik szakértő a figyelmet, amikor azt mondta, hogy – a következő tíz évben két dolgot lesz célszerű megtanulnunk, az iszlám és a kínai kultúrát és nyelvet. Ha bizonyos adatokat és más országokat tekintünk, akkor lehet, hogy a tízéves periódusban, ha nem is kifejezetten ezen két területen, de egy kicsit máshogyan is kell gondolkodnunk. Mindenesetre a mi javaslatunk egyértelműen a határon túli magyarok irányába fogalmazódik meg.

Megköszönöm a figyelmet, és remélem, hogy némi gondolatot tudtam ébreszteni, és néhány olyan információt tudtam adni, ami segíthet majd a következő időszak eseményeinek megértésében. Van egy e-mail címünk, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., amelyre minden olyan javaslat, minden olyan építő jellegű, akár konkrét projekt, vagy egy olyan probléma felvetése elküldhető, amely ezen témákhoz kapcsolódik.

Megköszönöm a figyelmet, és további, jó konferenciát kívánok!