Kissné Takács Erika

Óvoda szekció

Tisztelt Konferencia,

Kedves Kollégák!

Az óvodai szekció iránt érdeklődők száma 30–40 fő körül mozgott, ami igen jelentősnek mondható. (Hozzájárult ehhez az, hogy nem minden esetben volt átfedés a szekciók között.)

A két nap alatt a résztvevők három előadást hallgattak, amelyek során helyzetelemzésre építve esett szó az óvodákra váró feladatokról, sikeres gyakorlatot segítő módszerekről, eszközökről és azok használatáról.

Az első előadó, Villányi Györgyné – az OKI Tanulásfejlesztési Központjának tudományos munkatársa –, az óvodák fejlesztési feladatait vázolta fel az OECD javaslatok és egy országos kutatómunka tükrében.

Örömmel állapíthattuk meg, hogy az óvodákban folyó munka eredményesnek, sőt példaértékűnek mondható.

Óvodákban a fejlesztendő területek:

• a kulcskompetencia
• a tanulási környezet
• a pedagógusi kompetencia.

Sérelmesnek tartottuk, hogy a konferenciákon, az előadásokon nem sok szó esik az óvodákról, amely pillanatnyilag kedvező (hiszen jól dolgozunk), de hosszú távon nem segíti a szakmai fejlődést, ezáltal az óvodáskorú gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését.

Az esélyteremtés biztosítása érdekében önszerveződéssel lépések történtek országos információs hálózat létrehozására.

A Debreceni Kurucz Utcai Óvoda képességfejlesztő rendszerét és gyakorlatát Rákóczi Zoltánné vezetőhelyettes mutatta be.

Komplex, átfogó rendszerük (országos szinten egyedülállóan) az óvodába lépéstől iskolába lépésig segíti a megismerést, követi a gyermek fejlődését, átölelve a képességek teljes rendszerét.

Kiemelten szólt az elsősorban óvodában alkalmazható módszerekről, eszközökről és azok használatáról, különös tekintettel a tudatos megfigyelésre.

Bemutatásra került a megismerést, a fejlesztést segítő nyolckötetes könyvcsalád, amely azon túl, hogy segítője az óvodapedagógus napi képességfejlesztő munkájának, támasza lehet a szakértőnek a tudatos megismerésre épülő fejlesztő munka megítélésében.

Kovács Erika, a suliNova óvodai programcsomag fejlesztőinek vezetője előadásának kapcsán megállapítást nyert, hogy az óvodák jól végzik munkájukat.

A jól bevált gyakorlatokra, tudatos helyzetelemzésre építve kezdődött el a fejlesztés, a programcsomag kidolgozása.

A kidolgozatlanságuk miatt nehézséget okozó nevelési területek feldolgozása komplex módon történik, lehetőséget adva a saját programba történő beépítésre, időt adva a gyakorlati kipróbálásra.

A programcsomag pedagógiai koncepciója, az óvoda–iskola átmenettel, az inkluzív pedagógiával, az integrációval, a játékkal, és az erkölcsi-érzelmi neveléssel foglalkozik.

Megállapítást nyert, hogy az óvoda nem engedhet az óvodahasználók hamis értelmezés miatti túlzott elvárásainak (igény a számítógép ismeretre, az idegen nyelv oktatására).

Az óvodai nevelés a továbbiakban is az aktivitásra, nyitottságra, kreativitásra építve tudja a gyermeket felkészíteni az iskolára az óvodai nevelés egész folyamatával, kiemelve a játékot, mint alaptevékenységet.

Nem tévesztjük szem elől a legfontosabb értéket az óvodában, a gyermeket!