Rákóczi Zoltánné

Objektív megismerést segítő módszerek, eszközök, és lehetséges alkalmazásuk az óvodai gyakorlatban

„Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen”.

(Janus Korczak)

 

Intézményünk bemutatása:

Óvodánk a Csapókert peremén, az Árpád tér közelében, a szomszédos Kinizsi Pál Általános Iskolával egy épületben található, csendes, nyugodt környezetben, távol a város zajától.

A hatalmas udvaron a gazdag növényzet és a zöldterület kellemes komfortérzetet, a természetes alapanyagú játékeszközök változatos, sokszínű játék- és mozgáslehetőséget kínálnak gyermekeink számára.

A csoportszobákban többnyire természetes anyagú fejlesztő, konstrukciós játékok gazdag tárháza áll gyermekeink rendelkezésére.

A kuckók biztosítják a meghitt játék lehetőségét, amit a mobil elemekkel szükségleteiknek megfelelően átalakíthatnak.

A törvényi változások, a szülői elvárások, a képességek tudatos fejlesztésének szükségessége arra sarkall bennünket, hogy kidolgozzuk a fejlettségi szint ismeretén alapuló egyéni képességfejlesztő programunkat.

E témakörben megjelent kiadványaink:

„Feladatgyűjtemény a képességek megállapításához”

„Feladatgyűjtemény a képességek fejlesztéséhez”

A nevelőtestület folyamatos szakmai fejlődésének köszönhetően elkészült és folyamatosan kiadunk egy nyolc kötetből álló könyvcsaládot, amely részletesen leírja a gyermek megismerésének főbb lépéseit, ismerteti a megismerés módszereit, eszközeit és betekintést ad a fejlesztés eszköztárába is. Egyedülálló abból a szempontból, hogy lefedi a képességek teljes rendszerét, továbbá nyomon követi a gyermek fejlődését óvodába lépéstől az iskolába lépésig.

Az egyes kötetek önállóan is használhatóak, de a gyermek megismeréséről csak a többi kötet együttes használatával kapunk teljes képet.

Előadásomban az óvodánk nevelőtestülete által kidolgozott, az objektív megismerést és fejlesztést segítő módszereket, eszközöket és lehetséges alkalmazásukat mutatom be mindennapi munkánk alapján.

A gyermek óvodai fejlesztésének folyamata

• Óvodába lépéskor
  • Az új gyermek megismerése:
    • Anamnézis, beilleszkedés jellemzői, bemeneti adatok
    • Elemzés, fejlesztési terv, fejlesztés, értékelés
  • 4–7 éves gyermekek esetében

viszonyítási alap – önmagához képest

• részletes megismerés, részletes adatok a gyermek fejlettségéről
• elemzés
• fejlesztési tervkészítés, módosítás
• szükségletnek, egyéni fejlettségi szinteknek megfelelő fejlesztés
• értékelés, folyamatkövetés

• Tanköteles korú gyermekek esetében

Viszonyítási alap: önmagához képest, kimenethez képest

• fejlettség megállapítása iskolakészültséghez képest is,
• majd adatok elemzése, fejlesztési terv módosítása, fejlesztés, értékelés
• iskolakészültség megállapítása

• Beválás
  • visszajelzés az iskolából

Az óvodai megismerés

• Az egyéni képességfejlesztés alapja: a gyermek megismerése, egy reális helyzetkép
• A megismerés során alkalmazható módszerek, eszközök:
  • Saját készítésű vagy átvett eszközök
    • Megfigyelés (tényszerű objektív adatgyűjtés) (1–6. köteteink)
    • Interjú (szülőtől információ) (l. kötet)
    • Gyermekmunkák, produktumok elemzése stb.
  • Standardizált pedagógiai mérőeszközök
• A megismerés módszereinek, eszközeinek használata pl.
  • Megfigyelési technikák: jegyzőkönyves rögzítés, egyszerű kódolás (a fejlettségi szint egyszerű jellel történő jelölése),
  • Standardizált pedagógiai mérőeszközök esetében a hitelesség követelményei (szó szerinti instrukció, útmutató betartása, szempont szerinti értékelés stb.

Mérési naptár

A megismerés feladatainak ütemezése

Idő/Terület	Anamnézis	Bemenet	Fejlettségi szint	Kimeneti szinthez viszonyított fejlettség
Óvodába lépéskor	X
Az óvodába lépést követő 3. hónap		X
Rendszeres időközönként			X
5–7 éves korban			X	X

Anamnézis

Célja: adatgyűjtés a gyermek fejlettségi állapotáról, életkörülményeiről, életének eddigi történéseiről.

Eszköze: adatlap.

Módszere: interjú.

Az anamnézis struktúrája:

1. Családra vonatkozó adatok (szociokulturális háttér).
2. A gyermek korai fejlődésére vonatkozó adatok (terhesség előzményei és körülményei, a szülés, születés jellemzői).
3. A csecsemőkori fejlődés jellemzői (0–1 év) táplálkozás, egészségi állapot, bioritmus, mozgás).
4. A kisgyermekkori fejlődés jellemzői (1–3 év) (testi, értelmi, érzelmi-akarati, szocializációs, anyanyelvi képességek fejlődése)
5. A gyermek fejlettségének jelenlegi állapota (3. év) (mind az öt képességterületen, a szülő véleménye gyermeke fejlettségi szintjéről)

 

Összesítő elemzés (anamnézis)

Tartalmi terület	A megismerés során kiemelt adatok	Következtetések (Elemzés)
1. Családra vonatkozó adatok
2. A gyermek korai fejlődésére vonatkozó adatok	Koraszülés	Általában lassúbb fejlődés, lassúbb érés
3. A csecsemőkori fejlődés jellemzői (0-1 év)
4. Kisgyermekkori fejlődés jellemzői (1-3 év)	Későn kezdett járni, 15 hónap után, sokat elesett, arcát beverte	Egyensúlyérzéke bizonytalan. Kitámasztó nyaki reflexe nem működik.
5. A gyermek fejlettségének jelenlegi állapota	Sokat beteg, (hurutos betegségek) mozgása lassú, bizonytalan, nehezen teremt kapcsolatot	Gyenge állóképességű, koordinálatlan mozgású, gátlásos, zárkózott
Feladatok meghatározása: Például prevenció alkalmazása: ·         a mozgás (állóképesség, az egyensúly, a koordináció), ·         az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, figyelem). ·         a szocializációs folyamat segítése.

Az óvodás gyermek megismerésének második lépése

Beilleszkedési tapasztalatok

Célja: a gyermek megismerése, fejlődésének nyomon követése az óvodába lépés pillanatától.

Ajánlott módszer: a megfigyelés, mellyel a gyermek képességeinek fejlettségét vizsgáljuk.

Eszköze: a bemeneti szempontsor (képességek és fejlődésének rendszerei).

Idő: óvodába lépést követő 3 hónap tapasztalata alapján.

Elemzés: az adatok birtokában fejlesztési terv készítése, és az ehhez illeszkedő egyéni bánásmód kialakítása.

 

Az óvodába lépéskor vizsgált képességek rendszere

1. Motoros képességek (mozgás, testséma, önismeret, testrészek ismerete, oldaliság)
2. Értelmi képességek (érdeklődés, környező valóság érzékelése, eszközhasználat)
3. Érzelmi-akarati képességek (szülőtől való elválás jellemzői, társaihoz fűződő érzelmi viszony, szabály, szokás betartása, stb.)
4. Szocializációs képességek (beilleszkedés jellemzői, önérvényesítés módja
5. Anyanyelvi képességek (beszéd, beszédindíték, beszédkedv, beszédértés)

Összesítő elemzés (beilleszkedés)

Tartalmi terület	Adatok	Következtetések (Elemzés)
1. Fizikális adatok, biológiai szükséglet, motoros képességek	Mozgása félénk, bizonytalan, hamar elfárad. Testhatárait nehezen érzékeli.	Összerendezetlen, koordinálatlan mozgású, gyenge állóképességű
2. Értelmi képességek	Felnőtt kezdeményezésére játékba alkalmanként bekapcsolódik	Kevésbé érdeklődő
3. Érzelmi, akarati képességek	Hosszú ideig igényli a szülő jelenlétét	Az elválás folyamatának segítése
4. Szocializáció	Társaival szemben zárkózott, visszahúzódó, segítséget felnőttől kér	Elhúzódó szocializációs folyamat
5. Anyanyelvi képességek
Feladat meghatározás: Intenzív mozgásfejlesztés, a szervezett mozgásos tevékenység mellett speciális mozgásfejlesztés Ayres eszközök gyakori használatával. A gyermek szocializációs folyamatának segítése, a leválás felgyorsítása.

Folyamatkövetés, fejlettségi szint megállapítása képességterületenként

Célja: Az egyéni fejlettségi szintek megállapítása, a gyermek önmagához viszonyított fejlődésének nyomon követése.

Módszer: megfigyelés, bizonyos gyermekek esetében, bizonyos területeken más mérőeszközök alkalmazása.

Eszközök:

• Fejlettségi szintek rendszere, saját készítésű vagy átvett eszközök.
• Szükség esetén standardizált mérőeszköz.

Idő: rendszeres időközönként.

Elemzés: fejlett, fejlesztendő képességterületek meghatározása.

Fejlesztési tervkészítés

Fejlesztés

Értékelés

Vizsgált képességterületek az óvodában

(strukturált megfigyelési szempontrendszer, képességek és fejlettségi szintek rendszere)

1. Értelmi képességek
2. Testi érettség, motoros képességek
3. Érzelmi – akarati képességek
4. Szocializációs képességek
5. Anyanyelvi képességek

Strukturált megfigyelési szempontrendszer a tudatos megfigyelés melletti nyilvántartás eszköze is.

Technikája: a rögzítés, az egyszerű kódolás, a fejlettségi szint egyszerű jellel történő jelölése.

Kimenet, tanköteles korú gyermekek esetében

Célja: az iskolakészültség megállapítása.

A tanköteles korú gyermek fejlesztése: önmagához képest, iskolakészültséghez képest.

Módszer: megfigyelés, probléma esetén más mérőeszköz alkalmazása.

Eszköz: Kimeneti mutatók rendszere, saját készítésű mérőeszközök.

A MEGISMERÉS ÉS FEJLESZTÉS STRATÉGIAI LÉPÉSEI

AJÁNLOTT MÓDSZER	AJÁNLOTT ESZKÖZ	EREDMÉNY
1. MEGISMERÉS
Anamnézis – óvodába lépéskor
interjú	adatlap a könyvből	a gyermek előtörténetének ismerete
Beilleszkedési tapasztalatok – az óvodába lépést követő 3. hónapig
megfigyelés	szempontrendszer	a gyermek fejlettségének ismerete óvodába lépéskor
Fejlettségi szint megállapítása, a gyermek önmagához viszonyított fejlődésének nyomon követése – rendszeres időközönként
megfigyelés, bizonyos gyermekek esetében bizonyos területeken más mérőeszközök alkalmazása	a képességek, fejlettségi szintek rendszere, (2–6. kötetből); probléma esetén mérőeszközök a könyvekből, valamint más mérőeszközök alkalmazása	konkrét adatok a gyermekről, gyermekismeret
Kimenet – tanköteles korú gyermekek esetében szükség szerint
megfigyelés, probléma esetén más mérőeszköz alkalmazása	kimeneti mutatók, mérőanyagok a sorozat 7. kötetéből	az iskolakészültség megállapítása
2. ELEMZÉS – adatgyűjtés után, a fejlesztési terv készítése előtt
adatok elemzése, a fejlett, lemaradt területek meghatározása	kiadványaink elemző táblázatai	a gyermek fejlett, lemaradt képességterületeinek ismerete
3. FEJLESZTÉSI TERV – elemzés után, fejlesztés előtt
a fejlesztendő képességterületek meghatározása	fejlesztési terv készítését segítő táblázat	a fejlesztés területeinek meghatározása
4. FEJLESZTÉS – a helyi nevelési programban meghatározott rendszerességgel, módon
tervszerűen, rendszeresen szervezett tevékenységek	adott képességterületeket fejlesztő tevékenységek	a gyermek fejlődésének segítése, fejlesztés, fejlődés
5. ÉRTÉKELÉS – a helyi nevelési programban meghatározott rendszerességgel, módon
Átgondoljuk, melyek az eddig elért eredmények, problémák. Nyomon követjük a gyermek fejlődését.	képességek, fejlettségi szintek rendszere, összesítő táblázatok	Naprakész ismerettel rendelkezünk a gyermek fejlettségi szintjéről, a fejlettségi szintben bekövetkezett változásokról, eredményekről
6. A MEGISMERŐ-FEJLESZTŐ FOLYAMAT ÚJRAINDUL – egy minőségileg magasabb szintről

A könyvcsalád nyolc kötetből áll, mely részletesen leírja a gyermek megismerésének főbb lépéseit, ismerteti a megismerés módszereit, eszközeit és betekintést ad a fejlesztés rendszerébe, eszköztárába.

A könyvsorozat egyes kötetei önállóan is használhatók, de teljes képet, a gyermek megismeréséről csak a többi kötet együttes használatával kaphatunk.

1–7. kötet: teljes körűen segítheti az óvodából az iskolába lépésig a gyermek megismerését

8. kötet: a fejlesztéshez ad bőséges segítséget.

Szerkezetük, felépítésük azonos, így azok áttekintése egyszerű

Számozásuk minden könyvben, adatlapon egységes

1. Testi érettség, motoros képesség
2. Értelmi képesség
3. Érzelmi-akarati képességek
4. Szocializáció
5. Anyanyelvi képességek

A fejlettségi szintek vizsgálatához az ötös, néha a hármas felosztást, bizonyos esetekben pedig az igen/nem válaszadás lehetőségét kínáljuk fel.

Könyveink:

• hasznos ismereteket és gyakorlati segítséget nyújtanak a gyermekek megismeréséhez és fejlesztéséhez,
• a képességek teljes rendszerét átfogják,
• kiterjednek a teljes óvodáskorra (az óvodába lépéstől az iskolakezdés időszakáig),
• hozzájárulnak az óvodáskorú gyermek céltudatos megismerését és fejlesztését segítő munkához,
• egy olyan szemléletváltásban segítenek, ahol a fejlesztés, a gyermek megismerése konkrét tényeken, adatokon nyugszik: „láss, ne csak nézz!”

A könyvsorozat az azonos szemlélettel végzett megismerő, fejlesztő munkától a témáról való közös gondolkodást is elindíthatja.