Tátrai Anikó

Kistérségi intézkedési terv – tapasztalatok, elvárások

A kistérségi feladatellátás megvalósítása régóta szerepel az OM elképzelései között.

Hogy hazabeszéljek, mint a SZAK-pályázatokkal a kezdetektől foglalkozó munkatárs, már 1999-ben az első SZAK-pályázat céljai között szerepelt a közoktatási szakmai feladatok ellátását célzó települési önkormányzati társulás létrehozásának előkészítése. Ezt követően a SZAK pályázat támogatandó tevékenységei között minden évben szerepelt a kialakítandó, vagy már működő kistérségi társulások támogatása a hatékonyabb és szakmailag megalapozottabb oktatásszolgáltatás biztosítása érdekében.

Az ösztönzések hatására megalakultak a kistérségi társulások és felmerült az igény a közoktatási tervezés új szintje iránt, amit a kistérségi tervezés szintje jelent. Az OM érzékelte ezt és a közoktatási törvényben már 2003. szeptember 1-jei hatállyal megjelent a fejlesztési terv fogalma a 85. §-ban.

A tervkészítési kötelezettségnek újabb lendületet adott a települési önkormányzatok többcélú társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv., amelynek hatására 2004. december 1. óta hatályba lépett a közoktatási törvény 89/A. § (5) bekezdése, mely szerint:

„A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra – az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint – önálló intézkedési tervet készít.”

A 60/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a többcélú kistérségi társulás valamennyi önkormányzatára kiterjedően közoktatási feladatra vonatkozó intézkedési tervet kell készíteni, amelyet az OM-nek egy eredeti, egy másolati példányban, valamint elektronikus úton, legkésőbb 2005. június 15-ig kell benyújtani.

Ezen a ponton jogértelmezési problémák merültek fel, mivel a (2) bekezdés így fogalmaz:

„Amennyiben a Társulás az általános működési támogatásból az (1) bekezdésben foglalt intézmények működtetésére is fordít, úgy a Társulás valamennyi önkormányzatára kiterjedően – a Kt. 89/A. § (5) bekezdése szerint – a közoktatási feladatra vonatkozó intézkedési tervet kell készíteni.”

Néhány kistérségi társulás felmentést adott magának az intézkedési terv elkészítése alól azzal, hogy a működési támogatásból nem fordítottak az intézmények működtetésére. Ez a jogértelmezés nem fogadható el, hiszen a működtetésbe nem csupán a fenntartási és egyéb dologi költségek tartoznak bele, hanem a kistérségi közoktatás szervezésével és igazgatásával kapcsolatos feladatok ellátása is.

A komplex kistérség lényege, hogy a többcélú kistérségi társulás egészére tervezze, szervezze, mérje és koordinálja a közoktatási feladatellátást. Az általános működési támogatás felhasználása során tehát a TKT a közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatellátást köteles segíteni, amely azok működtetésére fordított pénzeszközt is jelent.

Fentiek alapján a közoktatás vonatkozásában az intézkedési terv elkészítése minden normatív és általános működési támogatásban részesült többcélú kistérségi társulás számára kötelező.

Megkönnyítendő az intézkedési terv elkészítését – és nem utolsósorban azért, hogy valamely módon ezek a tervek egységes szemlélet alapján, összehasonlítható módon készüljenek el – az OM „ajánlás”- t küldött a kistérségi kapcsolattartók részére, amely tartalmazta az intézkedési terv javasolt vázlatát.

Némi csúsztatással sikerült elérni, hogy a megadott június 15-ei határidőre ne kelljen a teljes anyaggal elkészülniük a kistérségeknek.

Sok helyen nem is állt fel még a társulás szervezete az e-mail útján történő elérhetőség is meglehetősen korlátozott, a kapcsolattartó feladatát ellátó munkatársak között nagy a fluktuáció és a feladatkörök sem körvonalazódtak határozottan. Az e-mail címek a mai napig változnak, bizonytalanok, akárcsak a kapcsolattartó személye.

Ezzel el is jutottunk a tapasztalatokhoz, amit az intézkedési terv benyújtásának első felvonása jelentett.

A határidőre beérkezett közoktatási intézkedési tervek száma 128 volt.

Négy esetben a határidő után érkezett be az intézkedési terv, így összesen 132 intézkedési tervet kaptunk.

Ide tartozik az is, hogy két kistérségi társulástól kérték a benyújtási határidő módosítását. Az előzőekből kiderül, hogy erre az OM-nek nincs felhatalmazása, hiszen ezt a kötelezettséget kormányrendelet írja elő.

Területi megoszlásban ez a következőképpen néz ki.

Megjegyzés: A 2005. április 25-ei állapot szerint 129 kistérségben jött létre többcélú kistérségi társulás, továbbá 28 kistérségben alakult területfejlesztési célú társulás. 2005. május 18-ára a többcélú kistérségi társulások száma a 2005. április 25-ei állapothoz képest 21-gyel növekedett.

A beküldött intézkedési tervek alapján a következő tapasztalatokról számolhatok be.

Elmondható, hogy a beküldött intézkedési tervek 85 százalékban formailag megfelelőek voltak. Többször jeleztük az e-mailben küldött üzenetekben, hogy a hivatkozott jogszabályok szerint egy eredeti, egy másolati és elektronikus úton is kérjük az anyagot.

Sajnos ez az esetek 15 százalékában nem így történt. Jeleztük, hogy a kistérségi tanács elnökének aláírása szükséges legalább a kísérőlevélhez, három esetben mégis csak az ügyintéző írta alá a kísérőlevelet.

Az intézkedési tervek 30%-a teljeskörű információt tartalmazott, a kiküldött adatlapok kitöltésre kerültek, a szöveges kiegészítések megtörténtek, illetve a bevezető rész is megfelelőképpen részletezve került kidolgozásra. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezeket a terveket nagy valószínűséggel közoktatási szakértők készítették.

A fennmaradó 70% elég változatos képet mutat. Kezdjük talán azzal a 20%-nyi intézkedési tervvel, amely a határidő betartásán igyekezvén a kiadott ajánlásnak csak a bevezető részét dolgozta ki, azaz a többcélú kistérségi társulás megalakulásával kapcsolatos információk, az alapadatok, a vállalt közoktatási feladatok, a kistérség földrajzi elhelyezkedése és esetleg néhány mondat szerepel benne a gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzetről. Ezek a kiegészítésre szoruló tervek nyilván a tanév vége miatt néznek így ki, mivel teljes körű adatszolgáltatás hiánya miatt az összesítéseket nem sikerült elvégezni. Két esetben egy az egyben az előzetesen elkészített fejlesztési tervet küldték be intézkedési terv gyanánt, ami természetesen nem tartalmazta a beépítendő táblázatokat, és tematikájában is eltérést mutat a kiadott ajánlástól.

A fennmaradó 47 százalék intézkedési terveiben a jelentős hiányosságoktól az apróbb hiányosságokig vezet a problémák sora.

Jelentős hiányosság – ez sok félreértés forrása is –, hogy azok a kistérségek, amelyek például csak a szakszolgálati feladatok ellátását vállalták, nem szolgáltatnak adatot más vonatkozásokról, mint például az alapfokú művészetoktatás, vagy az egyéb óvodai, iskolai vonatkozásokról. Ez főleg azért okoz bonyodalmakat, mert eddig a helyzetelemzés volt a fő feladat. A kapott adatokból kell levonni a következtetést a tervezéshez, amely három évre szól, így szükséges lenne az együttműködés továbbfejlesztése, ami nem lehetséges, csak olyan adatok birtokában, amelyek ezt alátámasztják és nem inspirálják. Az ajánlásban egyértelműen megfogalmazásra került, hogy:

„Fontos, hogy az intézkedési terv vegye számba az ellátandó feladatokat. A gyermeklétszám és a rendelkezésre álló lehetőségek alapján tervezhető meg az intézmények fejlesztési szükséglete, esetleg a kapacitás csökkentése. Tartalmaznia kell az intézkedési tervnek a működtetéssel, a fejlesztéssel, az átszervezéssel kapcsolatos elképzeléseket. A működtetés megtervezésénél az intézményi feltételek számbavétele is szükséges.

Az intézkedési tervben szükséges pontosan megfogalmazni, hogy milyen területi szolgáltatást vállal a kistérség, melyek azok a közoktatási feladatok, amelyek kistérségi, vagy regionális szinten eredményesebben oldhatók meg.

A szolgáltatást igénybe vevők és a feladatot ellátók számára világossá kell válnia annak, hogy a gyermek hol, milyen nevelésben, oktatásban, szolgáltatásban részesülhet, függetlenül attól, hogy a lakóhelye, települése milyen feladatellátásra kötelezett (pl. közoktatási intézmény nélküli település stb.)”

Folytatva az előbbi gondolatmenetet, apró hiányosságnak számít, ha hiányzik az intézkedési tervből a középiskolai adatoknál a tanórán kívüli tevékenység, intézményi mérések stb.

A hiányos intézkedési tervekhez nagyon sok esetben az a megjegyzés került a beküldő részéről, hogy a hiányokat 2005. augusztus 31-éig pótolják. Amennyiben ilyen jelzés érkezett, nem küldtünk ki felhívást hiánypótlásra. Az oktatás jellegéből adódóan természetesen eddig a határidőig nem történhetett meg a hiánypótlás, hiszen az adatszolgáltatásban érintett iskolák nyáron zárva voltak. Ahol nem jelezték sem szóban, sem írásban hiánypótlási szándékukat, oda hiánypótlást kérő levelet küldtem azzal, hogy a hiányokat 2005. szeptember 30-áig pótolja és a megadott módon küldje meg (2 nyomtatott és egy elektronikus formában) az OM-be.

Sajnálatos módon a hiánypótlás – ahhoz képest, hogy október közepén járunk – csak szórványosan történt meg.

Ezért részben megint a nagymértékű fluktuáció a felelős, hiszen több esetben kerestek már meg telefonon, hogy nem tudják, mit produkált az elődjük, küldjem meg részére a hozzánk eljuttatott anyagukat. Azt gondolom, hogy egy önkormányzaton belül a kistérségi feladatokkal megbízott 1-2 személy ezt a nagy volumenű feladatot nem képes maradéktalanul ellátni napi munkája mellett. Ráadásul problémát okoz az adatszolgáltatás is. Az iskolák, óvodák felesleges többletmunkának tartják az adatszolgáltatást, néhány esetben egyenesen meg is tagadják. Egy újonnan megbízott kistérségi referens telefonon keresett meg engem ezzel a problémával. Ehhez képest a beküldött intézkedési tervük, melyet szakértő készített el, kifogástalan volt. Mondtam is, hogy áll a dolog, de az intézkedési tervet a továbbiakban a referens fogja elkészíteni…

Szeptember 26-án kiküldésre került az intézkedési terv november 30-ig elkészítendő része. Az eddigi visszajelzések pozitívak, a táblázatok érthetőek, kezelhetőek.

Az Önök kezében vannak a következők:

• Középiskolai összesítő tábla;
• Kistérségi társulások feladatainak és infrastrukturális helyzetének felmérésére szolgáló táblázat;
• Pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményi igényfelmérő;
• Összesítő táblázat az ütemezéshez;
• Egy Swot-elemzés elkészítéséhez segítséget nyújtó anyag.

Eddig alapvetően helyzetfelmérésről volt szó, a tényleges tervezés ebben a második részben kap igazán hangsúlyt. Ennek megfelelően nem szeretnénk szűk keresztmetszetet adni ennek a sok táblázat beiktatásával. Itt a különböző változatos helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kell a jövőt tervezni. Ilyen lehet például a szakos ellátottság megvalósításának feladata, vagy az iskolai átlaglétszám növelése, szinten tartása, csökkentése, esetleg ezzel kapcsolatos egyéb elképzelés. Amennyiben ez a tervezés kellően átgondolt, részletesen kifejtett, sokat segíthet a pályázatok elkészítésében. Hangsúlyozom, hogy ebben a szakaszban a dinamikus tervezésé a főszerep, jövőre tehát, amikor felül kell vizsgálni a megtett és még megteendő lépéseket, egy jól kidolgozott anyaggal könnyen fognak boldogulni. Alapvetően csak a következő, vagyis aktuálisan a harmadik évet kell kidolgozni, hiszen a mostani harmadik év akkor már a második lesz.

Fontos megjegyzés, hogy a november 30-ai határidőre beküldendő anyagot a kistérségi tanácsnak előzetesen el kell fogadnia.

A beküldött intézkedési terveknek tartalmaznia kell továbbá:

• az intézkedési terv érvényességi idejének meghatározását,
• intézkedést az intézkedési terv értékeléséről és felülvizsgálatáról,
• intézkedést az intézkedési terv nyilvánosságra hozatalának módjáról és elhelyezéséről,
• aláírást, pecsétet.

Köszönöm a figyelmüket!