Sándor István

Az Európai Szociális Alapok – ESZA pályázat adta lehetőségek a putnoki iskolákban

A XXI. század iskolája című pályázati kiíráshoz intézményünk 2003-ban készítette el saját projektjét.

Putnok város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó völgyében, Miskolctól 40 km-re, Kazincbarcika és Ózd között helyezkedik el. A 8000 fős településen két általános iskola (Serényi László Általános Iskola, Péczeli József Alapfokú Művészeti Iskola és ÁMK), illetve egy középiskola (Serényi Béla Gimnázium és MGSZK) működik.

A pályázati kiírás feltételeinek eleget tevő iskolám – a Serényi László Általános Iskola, amely az 1920-as években épült – napjaink technikai elvárásainak egyre nehezebben eleget tévő intézmény. Maga a város a hátrányos helyzetű település, illetve kistérség több jegyét is magán viseli: megszűnt a bányaüzem, a fonoda, Ózdon a nehézipar, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatták. A megszűnő munkahelyek helyett nem alakultak újak, így a növekvő munkanélküliség mellett romlott az emberek szociális helyzete.

Iskolánk névadója Serényi László, akinek terveit, elképzeléseit vitte tovább fia, a 19. sz. végi földművelésügyi miniszter, gróf Serényi Béla. A település fellendülése a századelőn az ő nevéhez fűződik, tetteivel (téglagyár, közintézmények, iskolák megépítése) méltán vívta ki a „Putnok Széchenyije” címet. (3. dia)

Intézményünk alapítása 1928-ban történt. A kor szellemének megfelelően akkor fiú- és leányiskolaként, a világháborút követően nyolcosztályos fiúiskolaként funkcionált, 1962-től napjainkig pedig koedukált iskolaként működik. (4. dia)

Az 5. dián iskolánk impozáns utcafrontja látható egy háború előtti képeslapon. Alatta helyezkedik el a főbejárat, tőle jobbra az épület azon szárnya, amelyet a pályázat keretében felújítunk.

A képeken is látható, hogy az épület rendelkezik azokkal a sajátosságokkal, melyeket a pályázat első alprogramja megcéloz. A felújítással egyidőben történik meg azoknak az IKT-eszközöknek az elhelyezése is, melyek az oktatásban nemcsak mennyiségi, hanem – iskolánk feltételeit ismerve – minőségi előrelépést is jelentenek majd.

Az első alprogramhoz szorosan kapcsolódik a második, melynek a célja az, hogy megtörténjen azoknak a pedagógusoknak a felkészítése, akik az elnyert eszközöket kezelni tudják, és hatékonyan felhasználják nemcsak a felkészülésükhöz, hanem az órai munkához is (6. dia).

Mi történt iskolánkban 2004-ig?

Úgy éreztük, hogy szükséges megújulnunk, új eszközöket, módszereket használnunk. Sajnos 1999-ig nem álltak rendelkezésünkre személyi számítógépek. A kerettantervben előírt számítástechnika oktatását csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy diákjaink az iskolánkkal szemben lévő (3. dia) középiskola géptermébe jártak át tanulni.

2002-ben elnyertük az IKB SZT-IS-12 pályázatát, amelynek keretében 100 felnőtt putnoki lakossal ismertettük meg a számítógép felhasználásának lehetőségeit. Iskolánk ennek megvalósítására nemcsak hét gépet és egy 1 szervert, hanem Internet-elérést is kapott. A korábbi évek helyzetfelmérései megmutatták, hogy intézményünk, illetve a környező iskolák felszereltségén változtatnunk kell, hogy képesek legyünk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, esélyegyenlőségük javítására, továbbá a tehetséges diákok fejlesztésére. Erre jó lehetőséget láttunk az IKT-eszközök bevezetésével és alkalmazásával, de a cél eléréséhez nekünk, pedagógusoknak is meg kellett újulnunk, tovább kellett lépnünk.

Mit tettek a pedagógusok ismereteik bővítéséért? (8. dia)

Iskolánk 43 pedagógusa közül többen tanultak számítógépes és Internet alapismereteket, szövegszerkesztést és táblázatkezelési ismereteket. A résztvevők száma is jelzi, hogy dolgozóink nyitottak voltak a számítástechnikai ismeretek elsajátítására. Az ok egyszerű. Kezdetben a hétévenkénti továbbképzés 120 órájából választották ki a megfelelő tanfolyamokat. Az igazi motivációt azonban a kormány által meghirdetett Sulinet program indította el, melynek keretében sokan jutottak számítógéphez. Ezt tovább erősítette, hogy a városban Internet-szolgáltató kezdte meg működését. Ezek az előzmények győztek meg bennünket arról, hogy a kiírt pályázat mindkét alprogramjára beadjuk a pályázatunkat (10. dia).

A 11. dián iskolám főbejáratáról (jobb felső kép), a mögötte látható auláról (jobb alsó kép), a felújítandó jobb szárnyról (bal alsó és felső kép) láthatunk képeket.

Tekintsük át a pályázat megvalósításának folyamatát! Hogyan, alakul át a két szint?

A célunk az volt, hogy ne csak a számítástechnika-oktatás, hanem a különböző műveltségi területek tantárgyai is próbálják kiaknázni az IKT-eszközök adta lehetőségeket.

Így a számítógépterem olyan hely legyen, ahol kellő számban állnak rendelkezésre megfelelő minőségű eszközök a tanulók együttes és egyedi oktatására. Összehangolt munkával itt több szaktárgy óráinak egy-egy részét lehet megtartani.

Az emeleten (12. dia) a nyelvi labor kialakítása és használata olyan lehetőség, amely a hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulóknak is segíti a munkáját a nyelvi készségek fejlesztésekor. Mivel iskolámban emelt óraszámban tanítjuk a német és angol nyelveket, ez is lehetőséget ad a pedagógusoknak az oktatott tananyag elmélyítésére és gyakoroltatására.

Az információszerzést a könyvtárban – a papír alapú eszközök mellett – a számítógépek és Internet használata teszi teljessé.

A természettudományi terem, illetve a felzárkóztató termek ellátása IKT-eszközökkel azt célozza, hogy azokat az órákon – kellő felkészültséggel és hozzáértéssel felvértezve – szükség szerint használjuk felzárkóztatásra, korrepetálásra is a gépek adta motivációs lehetőségeket.

Az alsó szinten (13. dia) a logopédia, a multimédia szaktanterem, illetve az eltérő tantervű osztályok ellátása IKT-eszközökkel is bizonyítják, hogy az esélyegyenlőség segítését oktatásunk egész területén érvényesíteni szeretnénk.

A két szinten megújul és kiépül a fűtés, az elektromos- és a számítógépes hálózat, kicseréljük a nyílászárókat, a burkolatokat, a táblákat, az eszközökhöz kapcsolódóan új bútorokat, székeket szerzünk be, felújítjuk a vizesblokkot, megoldjuk az akadálymentesítést, kiépítjük a tűz- és vagyonvédelmi rendszert. Az építési munkák eredményeképpen létrejön egy olyan tanulói környezet, amely motiváltabbá, fegyelmezettebbé, felelősségteljesebbé teszi a tanulókat. Ezek mellé társulnak még a hardverek (14. dia), amelyeket számszerűsítve a két oszlop adatai mutatnak alprogramonkénti bontásban. A vesszővel elválasztva szereplő tételek eltérő paraméterekkel rendelkező eszközöket jelentenek. A táblázat áttekinthetősége érdekében egy sorban több eszközt is felsoroltam. Az eszközök igazi értékét – a teljesítményparamétereken kívül – a rajtuk futó szoftverek, illetve ezek használata/használhatósága alapján tudjuk majd lemérni. (15. dia)

A rendelkezésre álló programok darabszáma 243. Ezek közül természetesen vannak olyanok, amelyek 1-2 gépes licencet jelentenek, de olyanok is, amelyek az iskolai hálózat minden gépén futtathatóak.

A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy a magyar nyelv- és irodalom tantárgy keretén belül az olvasást segítő, az értő olvasást javító; a matematikai programokban a modellezést, a tananyag elsajátítását, illetve gyakoroltatását, ellenőrzését végző alkalmazások kerüljenek előtérbe. A természet- és a társadalomtudományi szoftverek esetében a kollégák elsősorban az anyag feldolgozását segítő CD ROM-ok közül válogattak. Viszonylag magas az idegen nyelv oktatását segítő nyelvi programok száma. A szótárak, lexikonok a tananyag minél könnyebb visszakereshetőségét segítik.

Az Internet adta lehetőségekkel, a fent említett alkalmazásokkal, elektronikus tananyagok elérésével, az egyre bővülő SDT-vel karöltve egy olyan eszközkészlet áll rendelkezésre, amelyet méltán nevezhetünk XXI. századinak. Nem kis feladatot rótt ránk a programok feltérképezése, majd ezek kiválasztása. A magyarországi széles palettát áttekinteni nagyon nehéz lett volna, ha nem áll rendelkezésre az ISZE gyűjteménye (www.isze.hu).

Mit vállaltak a pedagógusok, és milyen lehetőségeket nyertek a pályázattal? (16. dia)

A tanfolyamok megszervezését négy szálon próbáltuk felfűzni.

Akik nem rendelkeztek számítástechnikai alapismeretekkel, azoknak „Számítógép és Internet alapismeretek” tanfolyamot szerveztünk. Kiegészítő tanfolyamot azoknak, akik bővíteni szerették volna ismereteiket a szövegszerkesztés és táblázatkezelés, illetve az Internet-használat terén. A tanórai felkészítő tanfolyamok keretében a „Számítógéppel támogatott tanóra” kurzus tartalmazta mindazokat a komplex ismereteket, amelyek – úgy gondolom – nagyon hasznosak a pedagógusok számára. A „Képszerkesztés és prezentáció készítése a tanítási gyakorlatban” kurzus a speciálisabb ismeretekre áhítozóknak szólt.

Akiknek valamilyen egyedi igényük, elvárásuk, érdeklődésük volt az IKT-eszközök iránt, azok négyféle kurzus közül választhattak. Az ECDL-vizsgára készülőknek felkészítő modult, a WEB-szerkesztés témájában mélyebben érdeklődőknek WEB-szerkesztési modult, a nyelvtanároknak az „Internet a nyelvoktatásban” felkészítő modult, az elfoglaltabbaknak, akik az idejüket szeretik rugalmasan beosztani, távoktatás modult tartottunk.

Az egyes tanfolyamok létszámai a 16. dián láthatóak. A megvalósításnál fontos szempont volt az, hogy helyben, munkaidő után, időben egyenletesen elosztva, a hatékonyságot szem előtt tartva, kis csoportokban tartsuk a foglalkozásokat.

A résztvevők megoszlása a 17. dián tanulmányozható. A 195 képzési helyre összesen 85 fő jelentkezett. A táblázatban a két putnoki általános iskola, az egyéb kategóriában a kistérség iskoláinak pedagógusai szerepelnek a tanfolyamokon résztvevők száma szerinti megoszlásban. Összevetve a 9. dián szereplő adatokkal látható, hogy iskolánk 43 pedagógusa közül 39 fő részt vett valamilyen – egy vagy több (volt, aki 5) – tanfolyamon. A környező iskolák pedagógusainak magas számaránya is jelzi, hogy a kollégákban megvan a nyitottság, az igény a továbblépésre, az új ismeretek megszerzésére, amely szükséges minden pedagógus eredményes munkájához.

A pedagógusok által megszerzett tudás, a rendelkezésre álló IKT-eszközök, a mellé párosuló szoftverek magas száma olyan komplex eszközrendszert jelent a 80 éves régi-új iskolánkban, ami alapot ad a Putnokon és a kistérségben élő tanulók esélyegyenlőségének javítására. (18. dia)

Sokat kell még tennünk, hogy az álom valósággá váljon, de úgy érzem, az odavezető úton már elindultunk, és jó irányba haladunk.