Sipos János

A közoktatási intézmények konkrét feladatai a 2004/2005. tanévben

Mondhatnám azt is, hogy az előadásomat mindjárt az elején be is fejezem, hiszen az itt lévők az e tanévi feladatokat biztosan ismerik már, mert akik szakértőként dolgoznak a közoktatásban, azok élenjárnak a jogszabály-ismeretben, és akik eljárnak konferenciákra, azokra ez még tipikusabban jellemző.

Előadásomban lesz néhány dolog, ami kapcsolódik az elmúlt években általam ezen a konferencián elmondottakhoz, ezért most szeretnék egy nem akkreditált közvélemény-kutatást végezni. Kérem, hogy tegye föl a kezét az, aki egy évvel ezelőtt ugyanígy itt ült a teremben. A teremben ülők fele. Ki ült itt két évvel ezelőtt a konferencia zárásakor? Ez is körülbelül a fele. Ilyenkor az előadónak nehéz dolga van, hiszen hivatkozni akar valamire, amit az egyik fele nem hallott, ugyanakkor számon kérheti a másik fele, mit mondott egy vagy két évvel ezelőtt. Lesz néhány utalásom, ami kapcsolódik az előző évek eseményeihez. Ennek az előadásnak a vázlatát láthatják a minisztérium honlapján szeptember 2-a óta. Tanévnyitás környékén gyakori jelenség, hogy sokfelé megfordulnak a minisztérium felsőbb vezetői, és tartanak tájékoztatót az aktuális feladatokról szakértőknek, igazgatóknak, pedagógusoknak, intézményfenntartóknak. Úgy gondoltam, hogy nem haszontalan, hogyha ezt a vázlatot kitesszük a honlapra, hiszen mindenhová nem tudunk eljutni, és mindig tartalmaz olyan információkat, amelyeket jogszabályokból nem tudnak olyan gyorsan kikövetkeztetni. Vagy a médiából tájékozódnak, ami fölöttébb veszélyes dolog, gyakran igaz a médiahírekre, hogy a fele sem igaz.

„Mindent meg fogsz kapni az életben, amit csak akarsz,

hogyha eleget segítesz másoknak, hogy megkapják, amit akarnak.”

(Zig Ziglar)

Biztos vagyok abban, hogy az itt ülők mindegyike az iskola, óvoda, kollégium világában dolgozva jól érti ennek az idézetnek a jelentését, hiszen egész eddigi élete erről szól.

1. A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, felmenő rendszerű bevezetése

Az egyik aktuális feladat, a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, felmenő rendszerű bevezetése, egyelőre csak az általános iskola első osztályában. Kiszámítható, fokozatosan bevezetendő reformról van szó. Akik itt voltak tavaly, emlékeznek rá, hogy ilyenkor néhány almát kivetítettem a tartalmi szabályozás tantervi változásairól, ez nem veszítette el aktualitását. Valamelyest csökkentek a NAT körüli szakmai viták, valamelyest csökkentek a politikai viták. Ezért arra kérem Önöket, hogy amikor pedagógusokkal, intézményvezetőkkel találkoznak, vagy saját munkahelyükön dolgoznak, akkor ne felejtsék említeni nekik, hogy a NAT lényege az első néhány oldalában van. Így volt ez ’98-ban is. Én azt tapasztaltam, hogy a pedagógusok többsége el sem olvasta a Nemzeti alaptantervet, lázas sietséggel lapoztak a saját műveltség területükhöz, de a mindenki számára kötelező feladatokat már nem vették számba. A matektanárnak csak a matematika, a magyartanárnak csak a magyar - sorolhatnám tovább - volt fontos. A felülvizsgált Nemzeti alaptanterv első néhány oldala tartalmazza a minden műveltségterületen belül kötelezően megvalósítandó fejlesztési feladatokat. Egy mondatot emelnék ki ezek közül, ami szerintem lehetne a NAT mottója is:

„Magyarság tudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká”.

Ennek a megvalósítása éppúgy feladata az énektanárnak, mint a testnevelő tanárnak, mint a matektanárnak, mint a történelem tanárnak, és sorolhatnám tovább a tipikus szaktanári szerepeket.  Amikor az almákat kivetítettem egy évvel ezelőtt a konferencián, akkor hangsúlyoztam, hogy a tartalmi szabályozásnak egy nagyon fontos eleme jelenik meg. Ezen a konferencián hallhattak róla konkrét részleteket, például, hogy oktatási programcsomagok kifejlesztése kezdődik. Azok az intézmények, amelyek konzorcium formában pályáztak, és sikeresek lesznek, kapják meg a lehetőséget, hogy először kipróbálják, teszteljék, véglegesítsék ezeket az oktatási programcsomagokat, amelyek első, második, ötödik, hetedik, kilencedik évfolyamokra készülnek el először hat fontos kompetencia területen, és kerülnek utána, 2006. szeptember elsejétől bevezetésre. Pontosabban kerülhetnek bevezetésre bármelyik magyar iskolában, hiszen digitálisan elérhetők lesznek a Sulinet honlapon keresztül az SDT tudásbázison keresztül. Amely SDT rovaton - Könczöl Tamás már biztosan beszélt róla a konferencián - hetediktől tizenkettedik évfolyamig szeptember elsejétől két tantárgyhoz, a naptári év végéig jó néhány más tantárgyhoz is, a régi kerettantervekhez igazodó digitális tananyagok lesznek. Ezek lehetővé teszik a tanulók tanulás iránt szép lassan, az életkor előrehaladtával általában folyamatosan csökkenő motivációjának felkeltését, hogy érdeklődésüket megtartsák, és olyan területeken nyújtsanak a diákoknak sokat, amely területeken a diákok sokszor többet tudnak, mint a pedagógusok.

2. Pedagógiai program

A pedagógiai program átdolgozása az alsó tagozatban jelentette a legnagyobb munkát, hiszen ott a tantárgyi tanterveket is felül kellett vizsgálni. Amelyik iskolában a helyi tanterveket a fenntartó nem kérte még az előző tanévben felülvizsgálni - hiszen a jogszabály erre nem kötelezte az iskolákat -, ebben a tanévben, ötödiktől nyolcadikig meg kell tennie. És mivel a helyi tanterv része a pedagógiai programnak - reményeim szerint módosulni is fog -, így a pedagógiai program is módosulni fog. A fenntartónak ezeket jóvá kell hagyatnia. Szeretném kiemelni, hogy nem volt ugyan hálás feladat, nem örültek sok helyen a pedagógusok ennek, de egészségnevelési és környezetnevelési programot kellett készíteni. Akkor, amikor Föld bolygónk teljesítőképessége határához érkezett, különösen fontossá válik, hogy azok a diákok, akik majd húsz, harminc év múlva egy fontos helyen nyomkodják a gombokat, kellőképpen felkészültek legyenek arra, hogy tényleg a megfelelő gombot nyomják meg.

3. Minőségirányítási program

A minőség fejlesztés kapcsán az egyik legnagyobb probléma az volt - akár a Comenius program bevezetése környékén, akár még korábbi időszakban, amikor még nem minőségfejlesztésnek nevezték -, hogy a fenntartók felkészítése nem történt meg. Most a törvény kötelezte a fenntartókat arra, hogy az önkormányzat is minőségirányítási programot készítsen. Ehhez igazodva az iskoláknak, az intézményeknek el kellett készíteniük a minőségirányítási programjaikat. Hiszem azt, hogy a következő években ennek a megvalósítása is sikerülni fog, hiszen ehhez számos segítséget kapnak az országos irányításon keresztül, illetve normatív támogatás is párosul hozzá. Még ha nem is túlságosan nagy összeg, de minden iskola, minden intézmény számára elérhető az a bizonyos minőségfejlesztési normatíva. Jövőre is lesz, ha az országgyűlés decemberben megszavazza azt a tervezetet, amit a kormány eddig támogatott. A szakmai szolgáltatás normatívája is újdonság volt tavaly, az idén már nem újdonság. Jó lenne, hogyha újdonság lenne az, hogy teljes egészében elfogyna, a fenntartók elköltenék ezeket a pénzeket, és nem hagynánk a pénzügyminiszter bukszájában pénzmaradványt. A szakmai szolgáltatás normatívája, ami 720 forint volt tanulónként ebben az évben, várhatóan úgy változik, hogy bizonyos százalékát szakértői tevékenységre fel lehet használni. Az itt lévők biztosan sokan örülnek ennek.

4. Módosított titoktartási szabályok

Módosultak a titoktartási szabályok. Én csak azt kérem most Önöktől, hogy különösen ezen a területen ne a médiából tájékozódjanak. Kérem Önöket, hogy olvassák el a közoktatási törvény 2-es számú mellékletének adatkezeléssel foglalkozó teljes szabályozását. Minden intézményvezető felelőssége, kötelessége az intézmény jogszerű működtetése. Az adatkezelés ma már szerencsére nem úri huncutság, ma már szerencsére nem lehet a helyi vezetők önkénye szerint bárkinek, bármit továbbítani az iskolából. Legalábbis jogszerűen nem.

5. Szöveges értékelés kötelező bevezetése (egyelőre csak az 1. évfolyamon)

A szöveges értékelés kötelező bevezetése az első osztályban kezdődött. A lehetősége az első hat évfolyamra évek óta megvolt, számos intézményben éltek is ezzel. Én örülök annak, hogy a tanulókra nagyobb figyelem helyeződik innentől kezdve. Természetesen azokban az intézményekben, ahol a lehetőségekkel önkéntesen eddig is éltek, már eddig is többet foglalkoztak a tanulók egyéni fejlesztésével.

A tanuló legfontosabb képességeinek pillanatnyi állásáról ezután több visszajelzést kap a diák és a szülő, több lehetőség van a tudatos fejlesztésre.

Szeretnénk a tanító nénik, tanító bácsik munkáját könnyíteni azzal, hogy ne kelljen háromszor körmölni majd a szöveges értékelést év végén (bizonyítvány, törzslap, napló). Kapnak egy szoftvert, amibe ha beírják, utána ki tudják nyomtatni ezeket a szöveges értékeléseket. Nem kell esetleges rontás esetén ezután azt a szót, vagy mondatot javítani, vagy újra írni az egészet, és záradékolni. Magam is dolgoztam osztályfőnökként, ha nem is általános iskolában, hanem középiskolában. Tudom, hogy milyen nyűgöket jelentett az elrontott nyomtatványok javítása. Tehát, ne kelljen feleslegesen dolgozni ezzel.

Az elektronikus adminisztráció még nem kötelező. Fel kell készülni azonban arra, hogy néhány éven belül valamennyi intézményben kötelező lesz úgy,  hogy bizonyos területeken már ebben az évben is kötelező lesz, például az érettségin.

6. Az évfolyamismétlés csak a szülő beleegyezésével lehetséges (egyelőre csak az 1. évfolyamon)

Az eltérő egyéni fejlődési ütemhez eltérő egyéni fejlesztés jár. 2004. szeptember 1-től egyre nagyobb időkeret lesz egyéni foglalkozásra. Megfelelő módszerekkel biztosítható, hogy a negyedik év végére a lassabban fejlődő tanulók is utolérjék társaikat.

Hadd tegyek föl most egy kérdést Önöknek! Az itt lévők közül ki hallott olyan iskoláról, amelyikben az előző tanévben azt a diagnosztikus mérőeszközt, amit még 2002 tavaszán minden iskolában megkaptak és használni kellett kötelezően, az előző tanévben önkéntesen használták. Aki hallott ilyen iskoláról, tegye föl a kezét! Nem sokan vannak… Most, az tegye föl a kezét, aki iskolában dolgozik, és a saját iskolájában használták az előző tanévben a diagnosztikus mérőeszközt? Őket nagyon megdicsérem, mert Önök látták már a hasznát egy évvel korábban.

Most benne van a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben - az augusztusi kiegészítésbe kerültek bele a mérésekkel, kiegészítésekkel kapcsolatos feladatok -, hogy ezen az őszön valamennyi magyarországi iskolában, valamennyi elsős tanító néninek, tanító bácsinak kötelessége az általa kiválasztott tanulókkal elvégezni ezt a diagnosztikus mérést. Remélem, hogy minden helyen, minden iskolában értékelik a jelentőségét, és a felmerült problémák kezelésére látják a közoktatási törvényben a növekvő számú lehetőséget. Ugye tavaly, amikor módosult a törvény, bekerült, hogy az egyéni foglalkozás időkerete 5%-ról minden évben 1-1%-kal növekszik, amíg el nem éri a 12%-kot. Ez több milliárd forint többletforrás állami szinten, ezt látni kell. Ez azt jelenti, hogy a közoktatás valamennyi évfolyamán, egytől, tizenkettedikig (vannak iskolák, amelyek tizenhárom évfolyammal működnek) minden egyes évfolyamon már most 6%-ra nőtt, és jövőre még egy százalékkal több lesz az egyedi foglalkozás időkerete, hogyha a parlament továbbra is támogatja. Több tanári órakeret áll rendelkezésre, hogy a lemaradókkal vagy a legtehetségesebbekkel, akár külön is foglalkozzanak.

Egyébként, ha a szülő akarja, akkor még a sikeres évet is megismételtetheti gyermekével, évek óta így szólt a közoktatási törvény.

7. Óvodai nevelés

Gyakran éri az előadókat olyan vád, hogy keveset beszélnek az óvodákról. Főként akkor történik ez, ha nem csak óvodai szakemberek ülnek a nézőtéren. Ennek meggyőződésem szerint az az alapvető oka, hogy a legkevesebbet változott a törvény az óvoda terén. Talán nem véletlenül. Valamifajta elégedettséget ez is jelez. Felhívnám a figyelmüket arra, hogy kikerült a törvényből az iskolai életmódra felkészítés, mint olyan. Az óvodának nem az a feladata, hogy a gyerekeket az általános iskolára készítse föl, hasonlóan, hogy az alsó tagozatnak nem az a feladata, hogy a felső tagozatra készítse föl a gyereket, a felső tagozatnak nem az a feladata, hogy középfokú iskolára készítse föl a tanulókat, és a középfokú iskolának nem az a feladata, hogy egyetemre, főiskolára készítse fel a tanulóit.

Tudom, nem így működik, nem így működött a közoktatás az elmúlt évtizedekben. Alapvető oka a nem így működésnek, hogy a felsőoktatás a gyakran intézményenként különböző felvételi követelményeivel hihetetlen mennyiségű lexikális ismeretözönt kényszerített rá a közoktatásra. Először a középfokú iskolára, az általános iskola felső tagozatra. Ezért már elvárták alsó tagozatban a szaktárgyak tanítását, ezért sok helyen azt a tanító nénit minősítették jó tanító néninek, aki valamennyi gyereket megtanította karácsonyra írni, olvasni. Még szerencse, hogy az óvónők ilyen nagy ellenálló képességgel rendelkeznek, és még nem tanítottak integrálszámítást a gyerekeknek az óvodában.

Az óvodai étkeztetés ingyenessé vált a rászorultak számára, ez jelentős változás. Lehetővé teszi, hogy a leghátrányosabb helyzetű családok gyermekei is járhassanak oviba, ne kezdjék olyan hihetetlen hendikeppel általános iskolai tanulmányaikat. Gyakran minősítették őket fogyatékos tanulóknak az elmúlt években, most tavasszal az Utolsó padból program keretében átvizsgálták az alsó tagozatban a szakértői döntéseket, és néhány száz tanuló visszakerült a neki megfelelő iskolába. Hiszem azt, hogy azzal, hogy gyerekek járhatnak óvodába, sokkal kevesebb gyereket kell sajátos nevelési igényű gyereknek minősíteni, és ennek foglalkoztatáspolitikai haszna lesz néhány éven belül. Eddig azoknak a gyerekeknek, akiket speciális iskolákba ebrudaltattak ki ok nélkül, a visszaút már nagyon nehéz, szinte lehetetlen volt, és a magyar társadalomnak egy-egy évfolyamon két-, háromezer gyereket kellett eltartania felnőtt korában is, mert nem tudta az önellátásra megtanítani az iskolarendszeren keresztül.

8. Kollégiumi nevelés

Két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy szeptember elsejétől az Arany János program keretében indult egy kollégiumi program is. Az a cél, hogy olyan tanulók is bekerülhessenek ebbe a programba, akikből nem nagyon látszik még nyolcadikban, hogy esetleg felsőfokú továbbtanulásra képesek, de az mindenképpen, hogy érettségit le tudnak tenni. Hiszen az is nagyon fontos része a társadalomnak, hogy a nem diplomás emberek felkészültsége megfelelő legyen, a hátrányos helyzetű családokból is eljussanak a tanulók a nekik megfelelő iskolákba. A kollégiumi szövetség vezetőivel számos alkalommal folytattunk egyeztetést, nagyon sok vita zajlott közöttünk. Az egyik ilyen vita a körül zajlott, hogy mit jelent a hatályos jogi szabályozás, mit jelentett ez 2003-ban egy kollégista tanuló számára. Azt jelentette, hogy Magyarországon egy tizenegyedikes, tizenkettedikes tanuló, akit heti 33 tanítási órára kötelezhettek az iskolában, különböző jogcímeken, amikor bement a kollégiumba, akkor még heti 15 kötelező kollégiumi foglalkozást előírhattak a számára. Az összesen 48 óra. Miért is küzd a szakszervezet? Hogy a felnőttek munkaidejét 40 óra alá lecsökkentsék. De mi Magyarországon teljesen természetesnek tartjuk, hogy tizenhét, tizennyolc éves fiatalemberek, hölgyek heti 48 kötelező órában ott üljenek az iskolapadban!

A változás az, hogy a kollégium házirendjében kell szabályozni, eldönteni, melyik foglalkozáson kötelező ott lenniük a gyerekeknek. Remélem, hogy minden kollégiumban lesznek kötelező foglalkozások, minden tanuló számára kötelező foglalkozások. De remélem, hogy ez a kollégiumban nem minden tanuló számára lesz kötelezően 15. Tessék már egy kicsit átgondolni a gyerekek életrendjét is! Gyakran még a szülők is rájuk nyomnak különböző terheket. Elvárják a suliban, hogy önként foglalkozzanak diákönkormányzati feladatokkal, elvárják, hogy énekkarra, tömegsportra, színjátszó körbe járjanak. Mindezt mosolyogva, heti 48 óra mellett. Értelmesen kell a diákokat terhelni, és vannak olyan foglalkozások, amik nem szolgálják a gyerekek fejlődését. Ezt helyben tudják megállapítani, sohasem lehet egyik miniszter sem olyan okos, hogy fölülről, valamennyi tanulóra jól szabályozza az egyéni igényeket. Helyben hozzák meg a legjobb döntéseket! A Kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van a házirend felülvizsgálatában. Hiszem azt, hogy a jó döntések meg is születnek most.

9. Idegen nyelvi előkészítő évfolyam (404 osztályban összesen közel 12 000 tanuló)

Nyelvi előkészítő osztályok indulhattak 407 középiskolában, amelyeknek a fele szakközépiskola, azaz nem csak az elitképzésben valósul meg a magas szintű idegen nyelvi képzés. Közel 12 ezer tanuló részesülhet ilyen képzési formában. Múlt szombaton volt egy országos konferencia a nyelvi előkészítőt indító osztályok részére, számos hasznos javaslat született, és egymástól is sokat tanulhattak. Örülök annak, hogy az állami költségvetés kiegészítő normatívával támogatja ezt a képzési formát. Jövőre egy iskolában két párhuzamos ilyen osztály is indulhat a hatályos rendelkezések szerint.

10. A sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése

A nyelvvizsgadíj visszatérítésről muszáj egy pár szót szólni. Egyrészt arról, hogy először történt meg Magyarországon az előző tanévben, hogy a végzős diákok visszakaphatták a sikeres középfokú vagy felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga esetén a középfokú C típusú nyelvvizsga díját, ami az utóbbi években 9500 forint volt. Vannak visszatérő késlekedések, ennek az az oka, hogy a költségvetési törvény nem tette lehetővé abban a megfogalmazásban, amiben született, hogy a nem önkormányzati iskolák diákjai is részesülhessenek ilyen támogatásban, illetve, hogy az a forrás, ami a Belügyminisztérium költségvetésében jelenik meg, átkerülhessen az Oktatási Minisztérium támogatására. Hiszen mi tavaly kiírtunk egy pályázatot, egy tavaszi, és egy nyár eleji visszatérítési időszakkal is. A nehézségek így-úgy megoldódtak, s az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága megkapta a forrásokat az elmúlt napokban, és legkésőbb november végéig minden iskolában megkapják azt a forrást, amit a nyáron még nem tudtak visszafizetni néhány diáknak.

Írtunk ki új pályázatot is, szeptember 29-én, és október 29. a diákok számára a beadási határidő. A végzős diákok ismét visszaigényelhetik a nyelvvizsgadíjat, különböző módon az önkormányzati iskolák diákjai, és a nem önkormányzati iskolák diákjai, ennek a költségvetés az oka, amit az előbb említettem. A lényeg az, hogy mindenféle fenntartó esetén visszakaphatják most ősszel. Hogy tavasszal lesz-e ilyen pályázat, azt nem tudom még. Azt mondom, hogy a reményeink szerint igen. Az országgyűlés dönt majd decemberben a jövő évi költségvetésről.

De lehet látni, lehet tudni, hogy jövő nyár után nem indokolt ez a fajta anyagi támogatás, hiszen a diákok jövő évtől kezdve az állami vizsga, az ingyenes érettségi vizsga keretében szerezhetnek ingyenesen állami nyelvvizsga bizonyítványt is. Ha az emelt szintű idegen nyelvi érettségit legalább 60%-osan teljesítik, akkor automatikusan kapnak egy középfokú C típusú nyelvvizsgát.  Bizonyos képzési formákban, lásd nemzetiségi iskolák, két tannyelvű iskolák, felsőfokú nyelvvizsgához is lehet jutni ingyenesen. Nem kell elmenni külön nyelvvizsga központba nyelvvizsgát tenni. Ráadásul volt már államtitkári értekezleten, sőt miniszteri értekezleten is az a típusú előterjesztés, hogy az évek óta alacsony, nyomott áron stabilizált nyelvvizsgadíjakat, amiket a nyelvvizsga központokban, a Rigó utcában és egyéb helyeken kérnek, felszabadítsuk. Várhatóan jövő nyártól kerül erre sor, de hangsúlyozom, hogy nem kell egy tizenegyedikes diáknak se elmenni pénzért vizsgázni, hiszen jövő évtől kezdve az előrehozott érettségi vizsga keretében is lehet papírt kapni. Magyarországon még sajnos nem a nyelvtudás számít, hanem az azt valamilyen módon igazoló papír.

11. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése – a felsőoktatási felvételi vizsga megszűnése

A középiskolai szekció számos kérdést fölvetett az emelt szintű érettségivel kapcsolatban, próbáltam az előbb jegyzetelni.

A 100/1997-es kormányrendelet módosult a nyáron, és még egy-két pontja módosulni fog ezekben a hetekben. Az előző években - bízom benne, hogy örömmel tapasztalták az intézményvezetők, talán a pedagógusok közül is sokan látták - a www.om.hu honlap sokkal inkább felhasználóbarát lett, mint volt korábban. A hatályos jogszabályokat mindig kitettük a minisztérium honlapjára, az egybeszerkesztett változatot is. Most is meg fog ez történni, és hiszem azt, hogy örömmel fogadják. Hogy kiadvány formájában is megküldjük az iskolákba, erre valószínűleg nem kerül sor, mert nagyon sok pénzbe kerülne a papíralapú kiadvány. De hát minden középiskolában ott van ingyenesen az Internet, minden vezető, minden pedagógus, minden diák tanulmányozhatja a jogszabályokat ingyenesen.

Az új nyomtatványokról zajlik az egyeztetés, volt szerencsém a múlt héten látni például azokat az érettségi bizonyítvány formákat, amik javaslatként érkeztek a nyomdáktól. Természetesen a minisztériumi igényeknek megfelelően készültek ezek az ajánlások. Kicsit más lesz, mint az eddigiek voltak, mert például az érettségi bizonyítványnak hordoznia kell információt arról is, hogy a diák milyen szinten érettségizett és hány százalékos teljesítményt ért el. Hiszen a felvételi pontok átszámítása ez alapján történik. Minden tantárgyhoz odaírják majd az érettségi bizonyítványba, hogy milyen szint és hány százalék.

A törzslapot és az osztályozó ívet elektronikusan is ki lehet (sőt ki kell) tölteni, hogy a törzslapokat, az osztályozói íveket ne kelljen körmölni, és elrontás után ezt újrakezdeni. A középiskoláknak nem lehetőség, hanem kötelező lesz az elektronikus érettségi adminisztráció. Az informatikusok folyamatosan fejlesztik a rendszereket, novemberben lesz próbajelentkezés az érettségire. A diákot semmire nem kötelezzük, tehát nyugodtan választhat februárra másik tantárgyat, az iskolák pedig nem dolgoznak feleslegesen: éppen a múlt héten láttam ezt az elkészült verziót, hogy hogyan lehet jelentkezni az érettségire. Ez a próbajelentkezés szerencsés esetben azt jelentheti, hogy februárban semmit nem kell már változtatni, mert ha mindegyik diák azt választja februárban, mint novemberben, az adatbázis egy az egyben átmenti végleges jelentéssé, továbbá az érettségi nyomtatványokba ezek az adatok bekerülnek, és nem kell újra gépelni őket. Látni fogják a pedagógusok, hogy az elektronikus adminisztrációnak terhet csökkentő hatása is van.

Jogos az igény, hogy a felvételi tájékoztatáshoz minél hamarabb legyen felvételi tájékoztató. Mikor jelenik meg? Novemberben véglegesül és kerül a nyomdába, és december közepére ott van minden iskolában úgy, mint eddig. A felvételi tájékoztató egyeztetése a közoktatási szakterülettel és az OKÉV-vel is megtörtént. Nagyon fontos ez most, hiszen minden korábbinál szorosabb kapcsolat van az érettségi és a felvételi között. Ami lényeges változás, és ezért érdemes tudni, hogy mind az érettségire, mind a felvételire való jelentkezésnek, illetve a továbbtanulásra való jelentkezésnek a határideje február 15-e. A jelentkezési lapot ugyanúgy ki kell tölteni, mint eddig.

A felsőoktatásba való jelentkezés teljesen független az érettségitől, mert attól, hogy valaki leérettségizett, nem muszáj továbbtanulnia.(EZ EDDIG IS ÍGY VOLT:J Lesz A és B típusú jelentkezési lap továbbra is, csak nem kell külön felvételi vizsgát tenni. Egyébként nagyon sok helyen eddig sem kellett, vegyük csak a főiskolákat. A főiskolák jelentős részébe a középiskolai hozott pontszám duplázásával be lehetett kerülni. Úgy volt 72 a ponthatár, hogy a középiskolai közepes eredményt duplázták, és 36x2 az 72.

Na, ez jövőre nem lesz! A hozott pontszám duplázásával nem lehet bekerülni, ellenben be lehet kerülni a hozott és a szerzett pontszám összeadásával, vagy a szerzett pontszám duplázásával. 120 pontig el lehet jutni a középszintű érettségivel is.

Muszáj reagálnom néhány médiahírre. Azt látni kell, hogy a minisztériumnak nincs közvetlen befolyása arra, hogy a média mit ír. Például az érettségiről mit ír. Ellenben igyekszünk különböző lapokban rovatokat indítani, a közvélemény tájékoztatására. A minisztérium honlapján egy hete indult ez a rovat: Kérdezzen 2005! És egy különleges szolgáltatást is elindítottunk. Ha valaki igényt tart rá és bejelentkezik erre, akkor körülbelül kéthetente elektronikusan elküldjük neki az utóbbi hetekben született újabb kérdéseket és a rájuk adott válaszokat.

Nyitottunk már korábban a gyakori kérdésekre válaszoló rovatot, és ha valaki akarja, folyamatosan tájékozódhat arról, hogy mi érdekli a diákokat, szülőket, pedagógusokat, szakértőket, és a válaszokat is mindjárt megkapjuk. Hiszem azt, hogy sokat teszünk ezzel ahhoz, hogy a közvélemény tájékozott legyen. S többek között azért szervez az OKÉV ezekben a hetekben 128 helyen az országban, szülőknek, diákoknak, pedagógusoknak érettségi tájékoztatókat, hogy a megfelelő tájékoztatás a megfelelő szakemberek részéről megtörténjen. Kérem Önöket, hogy erről a rovatról tájékozódjanak inkább, mint a média hírekből!

Ha időnként néhány újságíró korrektül felkészül, és elküldi előzetesen a minisztériumba a tervezett cikkét, akkor szívesen kijavítjuk, esetenként több órás munkával, de szívesen teszem, hiszen sokkal többet ártanak egy-egy rossz információval, és nagyon nehéz utána ezeket helyrehozni, mint amibe kerül ez a plusz munka.

Többletpontokról annyit, hogy nyelvvizsgáért ezután nem a felsőoktatás mérlegelése alapján jár 0, 1, 2, stb. többletpont. Ha van egy diáknak középfokú vagy felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgája, akkor 7, illetve 10 többletpont jár neki. Ezzel és az új pontszámítási rendszerrel várhatóan a ponthatárok 15, 20 ponttal megnőnek. A többletpontokkal együtt nem lehetett eddig eljutni 130-ig sem, így meg már 144-ig el lehet jutni. De hangsúlyozom, a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz nincs előírva az emelt szintű érettségi, csak a bölcsész 2-es szakcsoportnál. Középszintű érettségivel el lehet jutni a 120 (+többlet) pontig, és ez biztosan elég lesz a felsőfokú intézmények, illetve szakok nagyobbik részére bejutáshoz.

A másik, amit a médián keresztül szeretettel hangsúlyoznak, hogy az iskolában nem tudják a gyerekeket felkészíteni az új típusú érettségire, főként idegen nyelvekből, ezért szükség van arra, hogy az általuk szervezett, pénzes érettségi előkészítőkre járjanak. Úgy érzem, hogy a piac érdekei mások, mint a szülők és gyerekek érdekei. Tipikusan jelzi ezt az a néhány héttel ezelőtt megtörtént élőadás, amit az egyik televízió stúdióban végig ültem. Egyik bejátszás során egy fiatal angoltanárnő azt hangsúlyozta, hogy az ő általuk szervezett idegen nyelvi érettségi előkészítőre kell járni a diákoknak, ha sikeresen akarnak érettségizni. Mert, hogy az új érettségi követelmények között olyanok vannak, amire az iskolában nem tudják a gyerekeket felkészíteni. Visszakérdeznék, érdekes lenne hallanom a választ, hogy az az angoltanárnő, aki délután pénzért fel tudja készíteni a tanulókat az új típusú érettségire, ugyan már miért nem tudja ezt ingyen megcsinálni délelőtt az iskolájában?!? Hiszen a felkészültsége megvan hozzá, az iskolában az órakeret megvan hozzá. Kilóg a lóláb, elég rendesen.

Voltak olyan egyetemek, főiskolák, amelyek egyenesen úgy hirdették az ő előkészítőjüket, hogy hallgatóknak nevezték azokat, akik hozzájuk érettségi előkészítőre járnak. No, ezekért a dolgokért fordult a minisztérium a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, és kérte az állásfoglalást. Megkaptuk a levelet azóta, továbbították  a kérésünket a Gazdasági  Versenyhivatalhoz, várjuk a válaszukat. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeken az érettségi előkészítőkön, sem akkor, ha a felsőoktatás szervezi, sem akkor, ha más piaci szereplő szervezi, nem tudnak a diákoknak olyan többlettudást átadni, amit az egyetemek, főiskolák külön kérnek, hiszen nincs külön egyetemi, főiskolai vizsga, az érettségi követelményeket pedig - amik a 2003-as jogszabályban tantárgyanként megjelentek, és minden diák, minden pedagógus számára olvashatóak, például a minisztérium honlapjáról is - a 2001 elején bevezetett, akkor kötelező kerettantervekhez igazították a szakemberek. Ezek a gyerekek, akik most tizenkettedikesek, 2001. szeptember elsején kilencedikesként így kezdték a közoktatást középiskolában.

Az iskolai követelmények megfelelő teljesítésével lehet végre egyszer bekerülni a felsőoktatásba, és mostantól kezdve nagy teher hárul a középiskolai tanárokra, az általános iskolai tanárokra. Oka fogyottá vált ugyanis a felfelé mutogatás. „Én azért nem merem kihagyni azokat az apró betűs részeket a történelem könyvből, amit már én is csak nagyítóval látok, mert ezt kérik a felsőoktatás felvételi vizsgáján.” Nincs ilyen mostantól kezdve. Mostantól kezdve nem kell az óvónőtől elvárni, hogy integrált számítást tanítsanak, azért, hogy a gyerek kellőképpen felkészült legyen az általános, illetve majd a középiskolára. Tessék merni kihagyni a tananyagból, nincs központilag előírt tananyag. Egyik tankönyv által sugalmazott tananyag sem kötelező, merjék a helyi lehetőségekhez legjobban igazodó, értelmes követelményeket szabni a diákjaiknak.

12. Sulinet Digitális Tudásbázis

A Sulinet Digitális Tudásbázisról tudomásom szerint volt már tájékoztató, de bízom abban, hogy számos igazgató nyugodtabban alszik tavasz óta, amióta a Tiszta Szoftver Program keretében valamennyi iskola megkapta a Microsoft licens-t, hiszen hogyha a szívünkre tesszük a kezünket, és végig gondoljuk, hogy az iskolákban az elmúlt években mely szoftverek voltak többségben, a legálisak vagy az illegálisak, akkor elég egyértelmű a válasz mindenütt. A pedagógusok is ugyanilyen nyugodtan aludhatnak, hiszen hazavihették az iskolából a szoftvereket.

Felhívnám a figyelmüket arra, hogy most 10 ezer tanár informatikai képzése kezdődik az ősszel, és a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében további 10 ezrek továbbképzésére van lehetőség. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programokban ebben a tanévben írunk ki újabb pályázatokat, még körülbelül 9 milliárd forint sorsáról lesz döntés. Kérem, jelentkezzenek ezekre a pályázatokra, hiszen a pedagógusok módszertani kultúrájának a megújítása az egyik legfontosabb oktatási prioritás.

13. Oktatáspolitikai prioritás: együttnevelés (hátrányos helyzet és sajátos nevelési igény)

Örülök annak, hogy a kormányváltás után született új kormányprogramban is az oktatási prioritások listáján az elsők között szerepel az együttnevelés.

Az együttneveléshez integrációs hálózat kiépítése kezdődött tavaly. Külön normatívát lehet igényelni. Az adott intézményi fenntartók éljenek ezzel a lehetőséggel, hiszen a gyerekek személyiségének fejlesztéséhez nagyon sokban hozzájárul, hogyha akár csak egy mozgássérültet be tudnak fogadni az iskolába, vagy egy hátrányos helyzetű tanulót. Ugyanis egészen más lesz az a gyerek felnőttkorában, aki az iskolapadban megtapasztalja a másságot, meg meri fogni a másmilyen bőrszínű, tehetségű, mozgáskultúrájú gyerek kezét az iskolában. Akkor talán később, felnőttkorában is másképpen viszonyul ezekhez a problémákhoz. Talán kevesebb társadalmi probléma lesz majd Magyarországon néhány évtized múlva.

14. Kistérségi közoktatási együttműködések (Mi határozza meg az élet minőségét egy településen?)

Beszélnünk kell azokról a problémákról, amik a finanszírozás terén jelentkeznek számos településen. Nem csak kistelepüléseken, természetesen.

Nagyon sok szakmai és politikai vita zajlik ezekben a hetekben arról, hogy mi lesz a kistelepülések iskoláival? Egy héttel ezelőtt az egyik főiskolai tanár örömmel számolt be egy kutatásról, amire pénzt nyertek a megyében. A megyében mérjék föl, hogy milyen hatása lesz annak, hogyha megszűnik az iskola. A település életére milyen hatással lesz ez. A kutatásban mindig van egy előfelvetés, ők azt gondolják, hogyha megszűnik az iskola, akkor megszűnik a művelődési ház, a könyvtár, majd a település. Megdöbbenve hallottam ezt a felsorolást azért, mert hiányoltam az elejét. Az ok és az okozati összefüggés egy kicsit összekeveredett azt hiszem. Csak innentől kezdve vizsgáljuk a település problémáját, hogy megszűnik az iskola? Miért jut el idáig? Milyen tényezők befolyásolják, milyen az élet minősége az adott településen? Meggyőződésem, hogy alapvetően az, hogy tudnak-e a fiatalok, a felnőttek a településen vagy a közvetlen közelében megfelelő munkához jutni. Ha nem tudnak munkalehetőséghez jutni, akkor nem fognak ott maradni a településen, nem fognak gyereket szülni, nem lesz kit tanítani az iskolában, és onnan kezdve a többi már igaz.

Úgy hiszem, hogy annál egy kicsit összetettebb a probléma, hogyha megszűnik az iskola, megszűnik a település. Ráadásul, jó néhány településen lehet normálisan élni akkor is, ha nincs iskola, ennél sokkal bonyolultabb a kérdés.

Nézzük meg a valós problémát a gyerekek oldaláról is. Szolgálja-e a gyerekek érdekét az, hogy ma Magyarországon több száz olyan település van, ahol felső tagozatban a matektanár tanítja az angolt, az informatikát, magyart, éneket, sorolhatnám tovább. Be tud-e ez a gyerek kerülni a neki megfelelő középiskolába? Azt hiszem, hogy már itt elromlik az ő esélye. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a belügyminisztériumi kistérségi pályázat keretében 2,3 milliárd forint a közoktatási szolgáltatások minőségének javítására fordítódik a 76 nyertes kistérségben. Ez körülbelül 1000 települést jelent Magyarországon. Tessék a feladatokat átgondolni így is, és összefogva sokkal könnyebb minőségi szolgáltatást biztosítani. Arra semelyik államban nincs pénz, hogy 5-6 fős osztályokkal működtessék az iskolákat.

15. Pedagógus-továbbképzések

Az oktatás politika egyik fontos prioritása a pedagógus továbbképzés, ezen keresztül a pedagógus szakma megújítása, a pedagógus mesterségbeli tudás folyamatos bővítése, szélesítése. Azok a csecsemők, akik most a kivetített fényképen, pelenkában a számítógép billentyűzetét és monitorját püfölik, néhány év múlva biztosan többet tudnak az informatikáról, mint jelenleg a pedagógusok jelentős része. Lehet ezt a helyzetet nem szeretni, de nem alkalmazkodni ehhez bűn. A lehetőség, hogy elsajátítsa a számítógép használatát, minden pedagógus számára meg van most már a továbbképzéseken keresztül.

Digitális tananyagot fejlesztenek a szakemberek. Ott van a digitális zsúrkocsi valamennyi középiskolában. A jövő évi költségvetésben a kormány által támogatott verzióban szerepel egy új elem, jelentős normatív támogatás párosuljon külön informatikai fejlesztésekre. Ötödiktől a tizenkettedik évfolyamot működtető intézmények fenntartói igényelhetik ezt a normatívát. Ennek a szakmai tartalma természetesen a következő hetek, hónapok költségvetési vitái során még jelentősen változhat, de azt akarjuk elérni, hogy durván négyezer-háromszáz forint külön tanulónkénti normatíva álljon rendelkezésre ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig. A másik normatíva - az a kétezer párszáz forintos - megmaradna eszközfejlesztésre, és akkor egy átlagos méretű általános iskolában is tudnak digitális zsúrkocsit vásárolni állami pénzen, és betudják vinni a digitális tananyagot bármelyik terembe az iskolában.

16. A pedagógusképzés megújítása (Ki a tanárképzés megrendelője?)

Pedagógusképzés reformja nélkül nem lesz közoktatási reform Magyarországon. Zajlik a vita, dúl a harc a közoktatás és a felsőoktatás között, látszólag és gyakran valójában is ellentétes érdekek jelennek meg. Amikor mi azért küzdünk, hogy növekedjen a gyakorlati képzés ideje, akkor egyúttal azért is küzdünk, hogy csökkenjen az elméleti képzés időaránya. Látni kell, ez azt jelenti, ez csakúgy lehetséges, hogy bizonyos székek feleslegessé válnak. Erről van szó, beszéljünk őszintén, legalább így négyszemközt.

17. Nemzeti Fejlesztési Terv (HEF OP, ROP) és egyéb pályázatok

A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai sok milliárd forint fejlesztési lehetőséget jelentenek. Úgy a közoktatás, mint a szakképzés és a felsőoktatás számára. Örömteli számomra, hogy jelentős érdeklődés, túljelentkezés van az OM-et érintő NFT-s pályázatoknál (HEF OP ÉS ROP egyaránt).

A 2007-20013 időszakra szólóan az NFT2 tervezése most kezdődik, reményeink szerint több száz milliárd forint áll majd rendelkezésre az oktatás fejlesztésére, hiszen sokkal nagyobbak ezek a források, mint amik az NFT1-ben rendelkezésre állnak.

18. A közoktatás-fejlesztési stratégia és az EU-csatlakozás

Szeretném megnyugtatni a pedagógusokat, hogy az uniós csatlakozás kapcsán nem kell újra módosítani a pedagógiai programokat, hiszen az Uniónak nincsenek egyrészt kötelező érvényű jogszabályi előírásai a nemzeti oktatáspolitikákra nézve, másrészt azok a fő irányok, amiket a közoktatás-fejlesztés középtávú stratégiájában megfogalmaztunk, és 2004. januártól olvashatók a minisztérium honlapján, nagyon jól összecsengenek az uniós irányelvekkel.

19. A 2004/2005. tanév rendje

A tanévvel kapcsolatos aktuális feladatokról már biztosan értesültek, már csak azért is, mert soha nem jelent meg ilyen korán a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet. Márciusban Közlönyben volt. Augusztusban kiegészült a versenyekkel, és a mérésekkel. Pályázatot írtunk ki versenyekre, és örömmel mondom, hogy körülbelül kétszer annyi  tanulmányi versenyt támogat a minisztérium anyagilag és erkölcsileg, mint ahogy volt az az elmúlt években. Szünetek lesznek, úgy, mint eddig és egyszer véget ér a tanítás is úgy, mint eddig, és élvezhetik jól megérdemelt szabadságukat. Az érettségi lebonyolítását tartalmazta már márciusban ez a bizonyos tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet. Láthatták, hogy a lebonyolítás rendszere nagyon hasonlít az eddigiekhez, májusban lesznek az írásbeli érettségik, úgy közép-, mint emelt szinten. Június első felében lesznek az emelt szintű szóbelik független vizsgabizottságok előtt, tehát nem zavarják az iskolai tanítást. A második felében lesznek a középszintű szóbeli érettségik az iskola tanárai előtt, tehát már nem zavarják az iskolai tanítást.

20. Segítség a szülőknek

A szülők számos segítséget kaptak augusztus környékén, hogy a tanévkezdés terhei könnyebbek legyenek számukra:

• dupla családi pótlék augusztusban
• rászorultsági alapon ingyenes tankönyv (közel 700 000 tanuló az 1,5 millióból)
• lehetséges 15 000 Ft adómentes munkáltatói támogatás
• ingyenes étkeztetés az óvodában rászorultsági alapon (kb. 100 000 gyerek).

Felhívom a figyelmüket arra, hogy a tankönyvellátással kapcsolatban megjelent egy miniszteri rendelet augusztusban, változik egy kicsit a tankönyvellátás, a tankönyv ingyenesség lebonyolítási rendje, ősszel is vannak már feladataik ezzel. Kérem, nézzék meg a hatályos jogszabályokat!

21. A 2005. évi költségvetés előkészítése

 Jövő évi költségvetés előkészítéséről - néhány elemét kiragadva - már beszéltem. Az a végeredmény, amit az országgyűlés decemberben megszavaz. Addig a költségvetésnek, mint ahogy ezt megtanultam egy tapasztaltabb kollegámtól, mindennap állapota van, egy-egy állapota, a decemberi lesz a végleges.

22. Jogszabályi változások

A nyáron módosult, illetve a dőlt betűvel jelzett a tanévkezdés környékén módosul (a www.om.hu honlapon is nyomon követhető):

1. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
2. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet
3. A 11/2004. (III. 24.) OM rendelet a 2004/2005. évi tanév rendjéről kiegészül
4. A tankönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló új miniszteri rendelet
5. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (hamarosan a Közlönyben)
6. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (tervezet)

Jogszabályi változásokról pirossal látják kivetítve azokat, amelyek a nyáron módosultak, így a 100/97-es kormányrendelet, ezekből a tantárgyakból, amelyek újonnan megjelentek négyen, lehet tavasszal már érettségizni, de nem kötelező, és lehet választani őket bizonyos szakcsoportokban továbbtanulás esetén is. Nem néztem meg mindegyik szakcsoportot, de remélem, hogy a felsőoktatás nem a tanítóképzőn írta elő a katonai ismereteket továbbtanulásba beszámító érettségi tárgyként.

A felvételi eljárással kapcsolatos kormányrendelet is módosult, a bölcsész 2-es szakcsoportba jelentkezésnél ténylegesen le kell tenni az emelt szintű idegen nyelvi érettségit annak, aki oda akar menni továbbtanulni, azért, mert várhatóan a nagy többségnek lesz nyelvvizsgája, és egyforma pontszámmal indulnának, így nem tudnák őket rangsorolni. Ha valakinek bölcsész 2-tes szakcsoportban továbbtanuláskor van nyelvvizsgája, az automatikusan megkapja az érettségi ötöst. De muszáj jelentkeznie emelt szintű érettségire, a szerzett pontnál ezzel rangsorolják őt a felsőoktatási intézménybe, amilyen százalékos teljesítményt elér.

Van-e a felsőfokú nyelvvizsgának jelentősége manapság? Igenis, van. Ugyanis a felsőfokú nyelvvizsgával egyrészt magasabb tudásra lehet szert tenni, magasabb tudást igazol. A későbbi években is lehet 10 többletpontot elérni a továbbtanulás érdekében, akkor is, hogyha az iskolai érettségin keresztül csak egy középfokú nyelvvizsgát kaphat a diák hagyományos gimnáziumban. 10 többlet pont (vagy a 7 többletpont a középfokúra) meg van neki akkor is, ha külön nyelvvizsgázott.

A nyelvvizsga rendszer sokat változott az elmúlt években. A számomra legörömtelibb változás, hogy az iskolai érettségi követelmények végre egyszer egybeesnek a nyelvvizsga követelményekkel. Nem kell a középiskolában tanító tanároknak abban a frusztrált helyzetben dolgozniuk, hogy mások az iskolai követelmények, másra kell érettségire készíteni, és máshogy a nyelvvizsgára, hiszen a szülők elvárják tőle, hogy a gyereket a nyelvvizsgára is felkészítse. Csak az iskolai órakeretben erre eddig nem volt lehetőség. A 11/94-es miniszteri rendeletben a házirend kiegészült néhány passzussal, a miniszteri honlapra kitettük a tervezetet, és jövő héten várhatóan a közlönyben is megjelenik, láthatják a végleges változatot.

A kompetenciamérésekről. Tényleg nem lesz ebben a tanévben kötelező kompetenciamérés, mert a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programból a 3.1-es központi program elfogadása több hónapig csúszott, sok minden miatt. De ez nem azt jelenti azt, hogy a jelenlegi kormányzat nem tartja fontosnak a kompetenciaméréseket, mert ha így lett volna, nem lett volna az előző években sem. Úgy hiszem, hogy nem okoz jóvátehetetlen bajt, hogy az ilyen mérés ebben a tanévben központilag előírva nem lesz, már csak azért sem, mert minden iskola megcsinálhatja saját magának az előző év mérőlapjaival, ha gondolja. Nincs kötelezően előírva, de nincs megtiltva sem, hogy egy iskola ezeket a méréseket elvégezze. A következő tanévben újra lesznek kötelező kompetenciamérések.

Felhívom a figyelmüket arra, hogy a közoktatási törvény is módosul, a költségvetési törvényen keresztül. Ebbe a módosításba be akarjuk vinni azt, hogy a fenntartónak kötelessége legyen nyilvánosságra hozni a mérések eredményeit. Kérem, tegye fel a kezét, aki hallott olyan fenntartóról, iskoláról, amely a 2004. januárban kézhez kapott 2003. májusi hatodikos, nyolcadikos kompetenciamérés eredményeit nyilvánosságra hozta, tájékoztatta a szülőket, azaz a településen élők tudhatják az iskola teljesítményét a hozzáadott pedagógiai érték terén is. Nem sokan vannak, de ha a törvényben a tájékoztatást kötelezően előírjuk, lehet, hogy egy kicsit többen lesznek.

A közvélemény tájékoztatása alapvetően fontos. Magyarországon most először több száz iskola kapott pozitív visszajelzést munkájáról, a hozzáadott pedagógiai értékről, hogy a szülői háttér alapján elvárhatóhoz képest többet, vagy kevesebbet teljesítettek-e, mert eddig Magyarországon mi alapján rangsorolták csak az iskolákat? Az elitképzés eredményei alapján. Hány százalék került be egyetemre, főiskolára, hány százalék tett nyelvvizsgát, hogyan szerepeltek a tanulmányi versenyeken, stb…

Most, Magyarországon először több száz iskola kapott pozitív visszajelzést arról, hogy értékes munkát végez. Miért nem tájékoztatják a közvéleményt, hogy a mi iskolánkban olvasás-szövegértésben ötszázas skálán negyven ponttal többet értünk el, mint ami a szülői háttér alapján elvárható?! Ez az iskola büszkesége. A fenntartóé is, mert tudott olyan feltételeket teremteni, ami mellett az iskola ezt a kiváló eredményt produkálta. Közös a siker, de adott esetben közös a kudarc is.

Henry Ford azt mondta:

„Az akadály az a rémisztő dolog, amelyet akkor látunk,

ha levesszük szemünket a célról.”

Kérem Önöket, hogy akkor, amikor, akár munkájuk során - az óvoda, az iskola,  a kollégium világában dolgozva -, akár magánéletük során időnként akadályokkal találkoznak, néha vegyék le szemüket az akadályról, és vessék szemüket arra a célra, ami talán már csak homályosan látszódik, de az óvoda, iskola, kollégium világában természetes cél: tanítványainkat juttassuk el a dobogóra például a Pekingi olimpián, vagy csak idézőjelben az „élet dobogójára”, arra a szintre, ami nekik képességeik alapján jár.

Köszönöm, hogy eddig is ezért dolgoztak, és bízom abban is, hogy ezután is így fognak tenni!