Szabó Imre

Gyógypedagógia szekció

A gyógypedagógiai szekció családiasnak mondható légkörben, körülmények között, ehhez igazodó létszámmal végezte munkáját. A két nap alatt átlagosan 10 fő vett részt az üléseken. (Ha a tanítványaink csoportlétszám meghatározásánál a közoktatási törvény által biztosított 3-as szorzót alkalmazzuk, akkor a korrigált létszámmal egy 30 fős szekció létszámával egyenértékűek voltunk.)

Sajnos a gyógypedagógiai szakértők részvétele, érdeklődése csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva. Ez a pénzhiány mellett talán azzal is magyarázható, hogy sokan ugyan szerepelnek az országos szakértői névjegyzéken, de felkérést, érdemi tevékenységet nem végeznek, nem gyakorolják a szakértést. Gyakran még akkor sem veszik igénybe közreműködésüket, amikor az adott szakértői vizsgálatok egy része speciális szakértelmet, felkészültséget, szakmai kompetenciát igényelne. Ezért sem tudok egyetérteni Pósfai Péter igazgató úrral, amikor a tegnapi plenáris ülésen előadásában arról is szólt, hogy az oktatási miniszter által a tanév helyi rendjében meghatározott, az általános iskolák mellett működő, enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő tagozatok szakmai, törvényességi ellenőrzéséhez tanügyigazgatási szakértőt kell bevonni.

Szekciónk álláspontja szerint ezekhez a vizsgálatokhoz a tanügyigazgatásban is jártas, de ezen a fogyatékossági területen megfelelő szakmai végzettséggel, felkészültséggel és kellő szakmai gyakorlattal rendelkező gyógypedagógiai szakértőre van szükség. A szekció több témával, többségében a konferencia plenáris ülésein elhangzottakhoz is kapcsolódva, foglalkozott. Az első napon Mátyásiné Kiss Ágnes konduktor-szakértő, a Pető Intézet munkatársa arról tartott nagyon tartalmas és érdekfeszítő előadást, hogyan is működik a fogyatékossági lobbi Brüsszelben, és mennyire lehet ezeket adaptálni Magyarországon. Hazánkban sajnos még nagyon gyermekcipőben jár ez a tevékenység, pedig itt is vannak olyan fiatalok, valamint szüleik (pl.: az értelmi fogyatékosság…), akik nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak élni a rendelkezésre álló érdekérvényesítési lehetőségekkel. A jövőben a sajátos nevelési igényű (fogyatékos) gyermekek, tanulók és szüleik érdekképviseleti munkájának eredményességét, a lobbi tevékenység minőségi javulását tudná segíteni a gyógypedagógiai szakértő is.

Szalay Sándor, a SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Tankönyv- és Taneszköziroda vezetője a sajátos nevelési igényű – főként az értelmileg sérült tanulók számára használható tankönyvfejlesztési elképzelésekről adott – túl biztatónak nem mondható – jövőképet.

Szakmai állapotunk szerint, ezeknek a tanulóknak és a velük foglalkozó szakembereknek is joguk van ahhoz, hogy korszerű, nyomdatechnikailag is kiváló, tartalmában, képanyagában és kötészetében az érintett népesség tanulási sajátosságaihoz igazodó tankönyvek készüljenek.

Tankönyvekre minden fogyatékossági területen szükség van, és a digitális technikával készített tankönyvek csak a „hagyományos” tankönyvek mellett és nem helyettük használhatók (egyéni fejlesztéshez, részképesség kiesések kezeléséhez, differenciált tanulásszervezési eljáráshoz.)

A sajátos nevelési igénylő tanulók oktatását, gyógypedagógiai fejlesztését ellátó iskolákban eddig még nem voltak az oktatási miniszter által központilag elrendelt kompetenciamérések. Ezért a speciális feladatot ellátó iskoláknak a belső mérési-értékelési tevékenységük során kell ezzel a területtel is próbálkozni. Szakál Éva a debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa osztotta meg tapasztalatait a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek nevelésével foglalkozó iskolatípusban elvégzett szövegértő olvasási képesség mérési eredményeiről, a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban hasznosítható megállapításairól.

A szekcióülés zárásaként Szabó Imre a debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója a házirend felülvizsgálatához kapcsolódva tartott előadást. Azt kívánta bemutatni, hogy a „Házirend” kötelezően meghatározott témaköreinél melyek azok a sajátosságok, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását ellátó intézményeknek a felülvizsgálat során ajánlatos figyelembe venni. Ezek beépítésével a házirend használhatósága, alkalmazhatósága, szabályozó szerepe javulhat.

Köszönjük a szervezőknek a feltételek biztosítását, a konferencia megszervezését. A szekció létszámát illetően a jövőt gyógypedagógusokra jellemző optimizmussal kezeljük. 2005 októberében „korrigált létszám” mellőzésével is biztosan többen leszünk.