Dr. Polonkai Mária

Szakértői tevékenység szekció

Dr Polonkai Mária

Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák!

A Szakértői tevékenység szekcióban 5 előadás hangzott el, az érdeklődést nagynak mondhatjuk, hiszen mindkét napon kb. 50-60 szakértő aktív részvételével folyt az eszmecsere.

Három előadás,

-          Dr. Balogh Sándor közoktatási szakértő előadása a közoktatási szakértő új feladatairól szólt.

-          Szalay Sándor (SuliNova Kht. Tankönyv és Taneszköziroda vezetője) a Szakértők feladatai a tankönyvvé nyilvánításban címmel,

-          Rózsavölgyi Gábor igazgató előadása a vizsgaelnökök, mint szakértők új feladatairól szólt a 2005. évi kétszintű érettségin.

Mindhárom előadásból kitűnt, hogy az új kihívásokat az 1993. évi LXXIX. törvény módosításából adódó feladatok megoldása jelenti, valamint a különböző rendeletekben megfogalmazottak teljesítésének segítése. Ebből hallottunk példákat, pl.: a 2003. évi LXI. törvény a főjegyzőnek és a jegyzőnek a nem önkormányzati iskolák tevékenységének törvényességi ellenőrzésébe az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőket kellett bevonnia a 2004. LX. törvény szerint 2004-től a szakértői bevonást a törvénymódosítás nem teszi kötelezővé, de nem is zárja ki.

A másik terület, melyet a másik előadás érintett, a Kt. 80. § (6) bekezdésébe foglaltak megoldása, vagyis, ha a fenntartó intézményeit meg akarja szűntetni, át kívánja szervezni szakértői véleményt köteles bekérni az OKÉV által kijelölt független szakértőtől (természetesen ezen szakértői vélemények megfogalmazásáról mindig a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vétele szükséges).

Ehhez is kapcsolható a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben, illetve a 1/2004. (I.9.) OM rendeletben foglaltak a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás szabályainak egyes kérdéseiről szóló rendelet, melyben Szalay Sándor bemutatása alapján megismerhettük, hogy a szakértő szerepe, az – a gyermekek érdekeit szem előtt tartva – hogy

  • tudományos – szakmai;
  • pedagógiai – didaktikai;
  • nyelvi, könyvészeti szempontból vizsgálja a megfelelőséget, a tankönyvvé nyilvánítás során, tehát így közreműködik a tankönyvvé nyilvánításban.

A harmadik előadás, a vizsgaelnök, mint szakértő új feladatait mutatta be a kétszintű érettségi lebonyolítása során előálló feladatai bemutatásával.

Mindhárom előadásból levonható volt a hallgatóság számára, hogy a szakértőnek

  1. tájékozottnak kell lennie a törvényekben, illetve rendeletekben bekövetkező változásokban, azok értelmezésében,
  2. a szakértőnek a feladatokra szervezetten (tankönyvszakértői továbbképzés, vizsgáztatók felkészítése a kétszintű érettségire stb.), vagy önállóan, készülnie kell, (természetesen jó alkalom erre a konferencia is, ahol a Balogh Sándor szakértő által használt szempontsort tett közzé.)
  3. A szakértőnek

függetlennek,

objektívnek,

nyitottnak,

tárgyközpontúnak és

hatékonynak kell lennie.

A negyedik előadás, ami eltért az előzőektől, sokak számára szokatlannak is tűnt, a pszichológus előadó az emberi – tanári szerepekről beszélt, a szerepekkel való azonosulásról, a szerepek megtanulásáról, a szerepazonosság hatásairól az emberi tevékenységre. Az itt megfogalmazottak igazak a szakértői tevékenységre is. Az előadó beszélt a szerepfeszültségről, illetve a szerepkonfliktusról. Ez az előadás segítette a résztvevőket abban, hogy megismerkedjenek a különböző szerepekkel, illetve önértékelési folyamatot is elindított a résztvevőkben.

A szekcióvezető rövid összefoglalója a törvénymódosításban található szakértői feladatokra mutatott rá, és a folyamatos változásra hívta fel a résztvevők figyelmét.

Köszönöm figyelmüket!