Petránné Képes Gizella

Szakértői feladatok az intézményértékelési modellek /EFQM, KMD/ alkalmazásában

A számomra biztosított 45 perc rendkívül kevés arra, hogy a két modellt ismertessem. Előadásomban lényegre törően igyekszem a két modell bemutatásával párhuzamba állítani a szakértői feladatok ellátási területeit, ezzel is bebizonyítva, hogy az intézmények által elvégzett önértékelések biztos alapot nyújtanak a különböző szakértői megbízatások teljes körű ellátásához.

A konferencia eddig elhangzott plenáris előadásain - az európai uniós ajánlásnak megfelelően - megerősítést nyert, hogy a jövőben kiemelt szerepet kap az intézmények önértékelése, illetve az ehhez szükséges kompetenciák megszerzése.

Nekünk, szakértőknek abban van a legnagyobb felelősségünk, hogy segítsük az intézményeket ezeknek a kompetenciáknak a megszerzésében.

A többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (ezután Közoktatásról szóló törvény) IX. fejezet „Záró rendelkezések” értelmező rendelkezéseinek megfelelve, első lépésben néhány szakértői feladattal kapcsolatos definíció felelevenítése:

 

Ellenőrzés: A közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján

Értékelés: A közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével

A definíciókból adódik tehát, hogy az ellenőrzés, értékelés egyik jól körülhatárolható területe annak vizsgálata, hogy szakmai célkitűzéseinket hogyan, milyen hatékonysággal tudtuk, tudjuk megvalósítani. Az ellenőrzés, értékelés legfőbb alapdokumentumai a nevelőmunka helyi szabályozói az óvodában:

• a Helyi Óvodai Nevelési Program és az
• Intézményi Minőségirányítási Program.

„Az intézményi minőségirányítási Program

határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.” (Közoktatásról szóló törvény 40. § 11.bekezdés).

Az intézmények belső szabályozási rendszerük keretén belül értékeléseket, önértékeléseket végeznek a teljes partneri kör bevonásával, ennek területeit kívánom szemléltetni a következő táblázattal.

Az intézményi ellenőrzés - értékelés rendszere az óvodában

a szakértői feladatok tükrében

Az ellenőrzés és értékelés formája	Az ellenőrzés és értékelés tárgya, tartalma	Az ellenőrzésre, értékelésre jogosult	Az ellenőrzés, értékelés megrendelője
Külső	Törvényességi	fenntartó által megbízott szakértő (Többször módosított Közoktatásról szóló tv.104. §. 1-5. pontja; 106. §. ;  107.§. 1-11. bekezdése)	Oktatási Minisztérium (OKÉV) Szakértői listán szereplő szakértő   Közvetlen és közvetett partnerek: Fenntartó Jegyző Intézményvezető Pedagógus Szülő Gyermek Általános iskola Kisebbségi Önkormányzat Szakhatóságok Egyéb partnerek
	szakmai-pedagógiai
	szakhatósági	ÁNTSZ Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Számvevőszék Munkaügyi főfelügyelet Gyámhatóság
Belső	szakmai -pedagógiai	intézményvezető intézményvezető-helyettes tagóvoda vezető(-k) munkaközösség-vezető szakértő óvodapedagógus
	törvényességi munkáltatói gazdálkodási tanügy-igazgatási	intézményvezető intézményvezető-helyettes tagóvoda vezető(-k)

 

Lássunk most egy olyan szempontsort, melyet az elmúlt évek során – ma is - sok szakértő használ(-t ) komplex intézmény ellenőrzése – értékelése során:

                               

• Humán tényezők
• Tartalmi munka dokumentumai
• Az infrastruktúra
• Kihasználtság
• Költségmutatókat
• Az óvodai munka eredményessége
• Az óvoda kapcsolatrendszere

1. Humán tényezők

1. A gyermekek jellemzői
   1. A gyermekek létszámának számbavétele és a létszám várható alakulásának elemzése
   2. A szociokulturális összetétel elemzése
2. A nevelőtestület jellemzőinek elemzése.
   1. Az óvodapedagógusi létszám
   2. A nevelőtestület jelenlegi szakképzettségének elemzése
   3. A nevelőtestület átlagéletkora, életkor szerinti megoszlása
   4. A szakmai továbbképzéseken való részvétel
      1. A Kormány 277/1997.(XII.22) sz. rendelete alapján megtervezett és működő továbbképzési rendszer
      2. Az intézményen belüli továbbképzés
      3. A városi és egyéb szervezésű továbbképzéseken való részvétel
   5. A pályázatok elemzése
   6. Szakmai fórumok, szakmai szervezetek működésének elemzése

II. A tartalmi munka dokumentumai:

1. Tartalmi kínálat - a Helyi Óvodai Nevelési Program és az intézmény egyéb dokumentumainak elemzése abból a szempontból, hogy a helyi program tartalma mennyire van összhangban az infrastrukturális és költségvetési lehetőségekkel
2. Speciális kínálat -annak vizsgálata, hogy az óvoda milyen specialitásokat kínál, ezek fontos és a valós helyi igényeket elégítenek-e ki
3. Összefüggés a rendszerszerű tervezés és a hosszabb távú pedagógiai folyamat megvalósítása között

III. Az infrastruktúra

Az infrastruktúra feltérképezését a következő tényezők számbavételével értékelendő:

1. Az épület jellemzői:

• kora,
• állapota,
• karbantartottsága,
• felújítások mértéke, milyensége,
• a csoportszobák és más szaktermek száma és állapota

  B. Minőségi mutatók:

• szertárak – felszereltségük
• nevelőtestületi szoba,
• belső környezet: bútorzat, dekoráció
• kiszolgáló helyiségek (konyha, étterem megléte, állapota)
• egészségügyi és higiénés helyiségek,
• könyvtár,
• sportolásra alkalmas létesítmények,

IV. Kihasználtság

Hatékonysági mutatók alkalmazása:

1. A gyermek / Pedagógus aránya: Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma
2. Az egy gyermekre jutó óraszám:

Pedagógusok heti kötelező óraszáma / gyermeklétszám

3. Átlagos csoportlétszám: Beírt gyermekek száma / csoportok száma
4. Pedagógus fluktuáció: pedagógus - mozgás
5. A gyermekek és a lakókörzetben élők aránya
6. Az egy gyermekre jutó szakmai működési költség: a szakmai működési költség a dolgozók bére és járulékai, valamint a szakmai jellegű dologi kiadások (üzemeltetési, műszaki állapot megőrzésére, karbantartására fordított pénz kivételével)
7. Az intézményi konyha kihasználtsága: a konyha kapacitása összehasonlítva a tényleges adagszámmal
8. A bevételi lehetőségek kihasználása: van-e lehetősége az intézménynek többletbevétel elérésére a helyiségek és eszközök esetleg bérbeadásával
9. Kintlévőségek mértéke: megtesz-e minden lépést kintlévőségeinek behajtására?

V. Költségmutatók

1. Az óvoda költségvetése
2. Az intézmény egyéb bevételei

VI. Az intézményi munka eredményessége

  A.  A pedagógusok munkájának értékelése

1. Az intézmény belső pedagógiai értékelési rendszere
2. Szakértők és szaktanácsadók látogatásai

 B.A gyermekek fejlődésének mutatói

1. Beiskolázási mutatók
2. A gyermekek fejlődésének vizsgálata, értékelése:

A gyermekek tehetséggondozása

A gyermekek felzárkóztatása

1. Az óvoda iránti érdeklődés vizsgálata
2. A szocializációs mutatók elemzése

VII: Az intézmény kapcsolatrendszere:

Szülői környezettel

Pedagógiai szolgáltatókkal

Kulturális intézményekkel

Helyi társadalmi, igazgatási szervekkel

A fenn felvázolt szempontsor jól láthatóan a szakértő saját megfigyeléseire, tapasztalataira, elsősorban dokumentumelemzésekre alapul.

Nélkülözi a vizsgált szervezet teljes partneri körének véleményét, értékelését.

A következő percekben bemutatott EFQM modellen alapuló önértékelés lehetőséget nyújt arra, hogy megteremtődjön az egyensúly az intézményi önértékelés és a külső értékelés között. Olyan külső értékelés alkalmazását teszi lehetővé, amely az intézményi önértékelés biztosításával támogatja az óvodák fejlődését.

 

Most ismerkedjünk meg az EFQM Kiválóság modellel.

Tekintsünk ki röviden az EFQM modell történetére:

Az EFQM-et (European Foundation for Quality Management – Európai Alapítvány a Minőségmendzsmentért), mint szervezet 1988-ban 14 európai vezető vállalat alapította, mára közel 800 szervezet lépett tagjai sorába.

A modellt 1991 óta három alkalommal fejlesztették tovább.

1995-ben a közszolgálati területre is lefordították a modell követelményrendszerét,

1997-ben egyszerűsített követelményrendszert fejlesztettek ki a kisméretű szervezetek részére,

2000-től olyan új modell és követelményrendszert fejlesztettek ki, mely mind a gazdasági, mind a közszolgálati területen egyaránt alkalmazható.

A kiválóság modell alapján az óvoda elvégezheti önértékelését, melynek során számba veheti, értékelheti szervezete működését, irányítását, eredményességét, meghatározhatja erős és fejlesztendő területeit.

Az önértékelés rendszeres elvégzésével az óvoda újabb és újabb fejlesztési területeket, célokat fogalmazhat meg, melynek érdekében intézkedési terveket készít és valósít meg, s mindezek következtében egyre kiválóbban működik, mely közvetlen és közvetett partnerei elégedettségének növekedésében és eredményei javulásában is lemérhető.

 

A modell alapgondolata:

a közvetlen és közvetett partneri elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást a minőség iránti elkötelezett vezetés, a stratégiával valamint a dolgozók, az erőforrások és a folyamatok menedzselésével éri el, mely kiváló eredményhez vezet.

A következőkben nézzük meg és elemezzük együtt a modell ábráját:

A magyar Nemzeti Minőségi Díj modellje

Vezetés 10% (100pont)

Dolgozók (dolgozók irányítása) 9% (90 pont)

Folyamatok 14% (140 pont)

Dolgozói eredmények (dolgozói elégedettség) 9% (90 pont)

A szervezet kulcsteljesítményének eredményei (üzleti eredmények) 15% (150 pont)

Üzletpolitika és stratégia 8% (80 pont)

Vevői eredmények (vevői elégedettség) 20% (200 pont)

Partnerkapcsolatok és erőforrások (erőforrások) 9% (90 pont)

Társadalmi eredmények (társadalmi hatás) 6% (60 pont)

Adottságok 50% (500 pont)

Eredmények 50 (500 pont)

Az önértékelés során az intézmény, mint szervezet azt mutatja be, hogy az adottságok területén:

• milyen módszereket alkalmaz,
• hogyan vonja be a közvetlen és közvetett partnereit a folyamatos fejlesztésbe,
• hogyan figyel a partnereire,
• hogyan valósítja meg céljait, terveit a folyamatok kézbentartásával.

 

Jellemzően szövegesen megjelenő tényeket, konkrétumokat tartalmazó szöveges anyag.

Az eredményekhez a konkrét, számszerű adatok tartoznak több évre visszamenően

• a közvetlen és közvetett partnerek elégedettség eredményei,
• a társadalmi hatás,
• a pénzügyi és nem pénzügyi eredmények.

 

Jellemzően nagyrészt diagramok, grafikonok, táblázatok szerepelnek a számszerű adatok és azok időbeli alakulásának bemutatásával.

Az eredményekből a szervezet információkat nyerhet korábbi, a jelenlegi és jövőbeli céljai vonatkozásában, az óvoda, mint szervezet teljesítményének más szervezetekkel történő összehasonlítása tekintetében, ok-okozati összefüggésekről, amelyek fejlesztésre, illetve változtatásra ösztönöznek, továbbá intézkedései hatóköréről.

Az önértékelés tartalmazza a 9 főbb és az ahhoz tartozó 32 alkritérium területén alkalmazott módszereket, tevékenységeket, tapasztalatokat és eredményeket.

Az alkritériumokhoz erősségeket és fejlesztendő területeket lehet megfogalmazni, melyek alapjait képezik a további fejlődésnek.

Az önértékelés legnagyobb eredménye, hogy képessé teszi az óvodákat működésének jobbítására, a megújulásra, a változó partneri igények folyamatos figyelésére és elégedettségük növelésére.

 

Összegezve, az EFQM Kiválóság modell tényekre alapozva visszatükrözi az óvodai élet hangsúlyeltolódásait, ennek megfelelően megmutatja, hogy az óvoda, mint szervezet hol tart saját kiválóságának megvalósításában, vagyis milyen erősségei vannak és hol szükséges a beavatkozás, a fejlesztés.

Az alábbi táblázat az EFQM Kiválóság Modellre épülve, a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programjának I. intézményi – Partneri központú modell irányított önértékelésének területeit mutatja be.

Az intézmény jellemző tulajdonságai és ADOTTSÁGAI (mit tesz a szervezet?)	Az intézmény által elért EREDMÉNYEK (mit ér el egy szervezet?):
AZ ÓVODA VEZETÉSE: -          A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az óvoda, mint szervezet vezetőinek magatartása világos és egységes célokat kell, hogy teremtsen a vezetésen belül, továbbá olyan környezetet kell létrehozniuk, amelyben maga az óvoda, mint szervezet és alkalmazottai is kitűnhetnek.	DOLGOZÓK ELÉGEDETTSÉGE: -          A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei -          A kitűzött célok elérése, megvalósítása, -          Az erőforrások felhasználásának hatékonysága
AZ ÓVODA CÉLJAI és STRATÉGIÁJA: -          Az óvoda stratégiájának meghatározása és megvalósításának szintje Választ ad arra, hogyan valósítja meg az óvoda világos, a partnerek elvárásait és elégedettséget figyelembe vevő stratégiai segítségével – az aktuális országos és helyi közoktatás-politikával, az előirányzatokkal és a folyamtokkal alátámasztott - saját küldetését és jövőképét	AZ ÓVODA KULCSTELJESÍTMÉNYEINEK EREDMÉNYE: -          a folyamatos fejlesztés eredményei, -          A kitűzött céljainak elérése és megvalósítása -          Az erőforrások felhasználásának hatékonysága
AZ ÓVODA FOLYAMATAI: -          A meglévő folyamatok szabályozottsága, -          A szabályozási rendszer teljes körűsége
PARTNERKAPCSOLATOK és ERŐFORRÁSOK: -          Az erőforrások figyelembevételének módja -          A partneri igények figyelembevételének módja	PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE: A partnereink elégedettsége az intézményi működéssel és a nevelő-fejlesztő munkával kapcsolatban.
A DOLGOZÓK IRÁNYÍTÁSA: -          Az emberi erőforrások tervezésének, menedzselésének, fejlesztésének módja, -          A munkatársak fejlesztése és tudásuk, szakértelmük kibontakoztatása, -          A közös célokban való munkatársi részvétel, a munkatársak bevonásának mértéke -          A dolgozók bevonásának és önállóságának megvalósulási szintje, -          Az alkalmazottak közötti párbeszéd megvalósulási szintje, -          A dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése	AZ ÓVODA TÁRSADALMI HATÁSA: -          társadalom véleménye az óvodáról, -          óvodánk szerep a helyi közösségi életben -          A kitűzött célok elérése, megvalósítása, -          Az erőforrások felhasználásnak hatékonysága

 

Úgy érzem könnyű felismerni valamennyiünk számára, hogy a bemutatott intézményi önértékelési modellek – az európai uniós elvárásoknak megfelelően – jól szolgálják a belső és külső értékelés egyensúlyát.

Remélhetően mindnyájunk számára egyértelműen világossá vált, hagy a szakértői ellenőrzési – értékelési folyamat kulcsfontosságú eszközévé válik a jövőben az intézmények rendszeres önértékelése, alapuljanak azok bármilyen önértékelési modellen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!