Kissné Takács Erika – Fonay Tiborné

Folyamatkövetés – a gyermeki megismerést, fejlődést követő módszerek, eszközök alkalmazásának óvodai gyakorlata

Kissné Takács Erika sz

A Közoktatási Törvény változása számos új kihívás elé állította a fenntartót, óvodapeda-gógust, szakértőt egya-ránt.

Többek között a fenntartó ÖMIP-jében szabályozta a szakmai ellenőrzés feladatait, mely feladat elvégzé-sére szakértőt kér fel.

Mindezt, egy lehetséges szakmai ellenőrzés óvodai gyakorlatelemző bemutatásával kívánom szemléltetni a képességfejlesztés területén.

Szakértői feladatok – a képességfejlesztés megfogható elemei

Felvethető kérdések:

  • tartalmi területek vonatkozásában:
  • Megtörténik-e a gyermekek megismerése?                                Hogyan?

Van-e a gyermek megismerését segítő, ismeretét bizonyító dokumentum

                Óvodába lépéskor: - anamnézis,

- bemeneti adatok a gyermekről, beszoktatás tap.

óvodába járás során:              - rendszeres megismerés – fejlődés követése

iskolába lépés előtt: - kimeneti szint ismerete / dokumentum /

  • Megtörténik-e a változás, folyamat követése? Hogyan?

                Történik-e trendvizsgálat? – különböző időpontban fejlettségi szint vizsgálat,

                összehasonlító elemzés?

  • Történik-e tudatos elemző, fejlesztő munka? Hogyan?

                Van-e:                     - tények elemzésén alapuló fejlesztő program

- fejlesztő program ismeretén alapuló fejlesztési gyakorlat?

 

  • Tudatosan történik-e a fejlesztő munka? Hogyan?

                Összhang van-e a szintmegállapítás – fejlesztő program – fejlesztés között?

 

  • Érvényesül-e a folyamatosság, rendszeresség? Hogyan?

Figyelembe veszi-e a fejlesztő gyakorlat a gyermek fejlődésében bekövetkezett változást?

  • módszerek, eszközök vonatkozásában:

 

  • Érvényesülnek-e az óvodai sajátosságok a megismerő-fejlesztő munkában?                                                                               Hogyan?

A megismerés óvodai eszközei közül meghatározó elem-e a megfigyelés?

Biztosított-e a szabad játék – az óvodás korú gyermekek elsődleges, alapvető tevékenységének a dominanciája?

Mindennek egy jól működő rendszerét kívánom bemutatni a Debreceni Kurucz Utcai Óvodában működő gyakorlat alapján.

 

Az óvoda rövid bemutatását követően szakmai előzményként említésre méltó:

 

  • Indíték: 85. Közoktatási törvény által - megkívánt rugalmas beiskolázás,

                                                                              - elvárt szakmai önállóság

  • Eddigi legjelentősebb szakmai eredmények:

- Kiadványok:

„ Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához”

„ Feladatgyűjtemény a képességek fejlesztéséhez”,

melyek öt fő képességterületre alapozottan szolgálják a gyermek képességeinek megismerését, fejlesztését.

- Programunk az Egyéni Képességfejlesztő Program  

Célja:          Fejlettségi szint ismeretén alapuló egyéni képességfejlesztés

Feladata:    A gyermek képességeinek megismerése, önmagához mért optimális fejlesztése

Specifikumok:         A tevékenységek eszközként kezelése, folyamatosság, kötetlenség…

Partnerközpontú működés: kiépítése, működtetése

 

Belső Gondozói Rendszer (Holland minőségfejlesztési rendszer) működtetése

 

Partnerközpontú működés és Belső gondozói Rendszer

együttműködtetési rendszerének kidolgozása, együttműködtetése

 

Hogyan?

 

 

A folyamatot jól szemléltetik:

 

1. A gyermek óvodai fejlesztésének folyamata

  • óvodába lépéskor (lsd. 1. sz. melléklet)
  • 4-7 éves gyermekek esetében (lsd. 2.sz.melléklet)
  • átlagostól eltérő fejlettségű (lsd. 3. sz. melléklet)
  • tanköteles korú gyermekek esetében (lsd. 4. sz. melléklet)

2. A Belső gondozói Rendszer működési folyamata (lsd. 5. sz. melléklet)

3. A partnerközpontú működés, valamint a BGR együttműködtetési rendszere (lsd. 6. sz. melléklet)

Mindezek óvodai gyakorlatát Fonay Tiborné óvodapedagógus mutatja be.


A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata

 

  • óvodába lépéskor:

o   új gyermekek megismerése:

-          anamnézis, beszoktatás jellemzői, bemeneti adatok

-          elemzés, fejlesztő program, fejlesztés, értékelés

 

Felelős: óvodapedagógus

                Határidő: óvodába lépéstől számított 3 hónap, majd havonta

 

 

 

A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata

 

  • 4-7 éves gyermekek esetében: viszonyítási alap önmagához képest

-          részletes megismerés,

-          részletes adatok a gyermek fejlettségéről

-          elemzés

-          fejlesztő programkészítés, módosítás

-          szükségletnek megfelelő fejlesztés

-          értékelés, folyamatkövetés

 

Felelős: óvodapedagógus

Határidő: október 10-ig és 3 havonta

 

 

A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata

 

  • Átlagtól eltérő fejlettségű gyermekek esetében

-          közös diagnosztizálás a BG-val

-          fejlesztés szükség szerint

* csoportban, fejlesztő vagy tornaszobában

* belső fejlesztő team szakembere által

* külső szakember segítségének igénylésével

 

                Felelős: óvodapedagógus, BG, fejlesztő team szakembere

                Határidő: 6 hetente és szükség szerint

 

 

 

A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata

 

  • Tanköteles korú gyermekek esetében viszonyítási alap a kimeneti szempontsor is

 

  • Beválás

-          visszajelzés az iskolából

 


A BGR MŰKÖDÉSI FOLYAMATA

A BGR filozófiája szerint a gyermek áll a középpontban, s az eredmények minősége a csoportban dől el, ezért a pedagógust fel kell készíteni az önálló munkavégzésre, a PDCA-SDCA logika működtetésére a gyermekek fejlesztésére vonatkozóan is = EKP (Egyéni Képességfejlesztő Program)

A BGR működési folyamata

Folyamat

Tevékenység

 

1. Adatgyűjtés

Idő: minden év szeptember

 

Megismerés: tervszerű, rendszeres, célirányos megfigyelés, bizonyos gyerekeknél bizonyos területen más mérőeszköz alkalmazása

Eszköz: Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához

Felelős: óvodapedagógus, problémás esetben Belső Gondozó /BG/

 

2. Elemzés

Fejlett – lemaradott képességterület megjelölése

 

3. Tervezés

minden év október 10-ig és havonta

Adott gyermek aktuális fejlettségi szintjének megfelelően egyéni fejlesztési terv összeállítása

4. Megvalósítás

év során napi gyakorisággal

 

Fejlesztés: tevékenységek eszközként kezelése

-          évszakhoz, jeles naphoz kapcsolódó ütemterv szerint, napi fejlesztés / mit, mivel, fejlesztő hatás, kinél /

-          speciális képességfejlesztő tevékenységek

-          Feladat: individuális tanulásszervezési modell kialakítása / szervezésre teszi a hangsúlyt /

 

5. Értékelés, beavatkozás

 

Elért eredményekre épített újabb, magasabb szintű tervezés, folyamatkövetés PDCA-SDCA logika szerint.

Gyakorisága: 3 havonta és június 30-ig.

Szint: egyéni, összesítés alapján csoport, óvodai


Partnerközpontú működés – BGR kapcsolata

A partnerközpontú működés folyamat

Folyamat

Tevékenység

 

1. Adatgyűjtés

Idő: minden év szeptember

Önértékelés, igényfelmérés szabályzat szerint:

Partnerenként meghatározott:

-          módszerrel, eszközzel

-          szintén egyéni, csop. óv.

-          gyakorisággal /1-2.é./

-          körben /teljes, minta/

 

2. Elemzés

Erősség – gyengeség

Elégedettség – elégedetlenség – elvárás, igény meghatározása

 

3. Tervezés

október 10-ig

Cél, fejlesztési feladatok meghatározása, tervek készítése

4. Megvalósítás terv szerint

Vállalt feladatok megvalósítása /projekt, és feladatterv alapján/

 

5. Értékelés, beavatkozás

Értékelés, elért eredményekre építetten újabb adatgyűjtés … PDCA-SDCA logika szerinti feladatterv szint, illetve évente 06.30-ig

PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS – BGR KAPCSOLATA

A működés folyamata párhuzamosan, egymást kiegészítve halad.

Az adatgyűjtés, elemzés után építkező jellegű, egymást kiegészítő tervezés, cél, feladatmeghatározás, megvalósítás, értékelés következik.

Felelős:   BGR esetében a BG

                Partnerközpontú működés esetében a TCS – vezető

 

Ezzel válik teljes körűvé az igényeknek, szükségletnek megfelelő intézményi működés.


Az óvodánkban folyó fejlesztőmunka gyakorlata

Óvodai gyakorlatunk célja és feladata:

A fejlettségi szint ismeretén alapuló egyéni képességfejlesztés. A gyermekek képességeinek önmagához mért optimális fejlesztése. Ennek alapja a gyermek szükségleteinek, érdeklődési körének, személyiségének, képességeinek ismerete.

Gyakorlatunkban a megismerés legfontosabb eszköze a megfigyelés, ami a pedagógus részéről egy tudatos célirányos, tervszerű feladat. A megfigyeléseket elsősorban a gyermekek spontán játékában és a különböző szervezett tevékenységek alkalmával végezzük. A gyermek részéről mindez játék, szabad tevékenység.

Bizonyos esetekben, bizonyos gyermekeknél a megfigyelés nem elegendő, nem elég objektív, olyankor esetenként egyéb óvodában alkalmazható mérőeszközöket használunk. /pl.: figyelem teszt, Edfeld teszt, stb…/.

Kidolgozott dokumentációs rendszer segíti a gyermek fejlődésének a nyomon követését az óvodába lépés pillanatától egészen a kimenetig.

  • anamnézis:
    • preantális szakasz
    • prenatális szakasz
    • posztnatális szakasz

/Nyomon követhetjük a gyermek fejlődését a szülő elmondása szerint a magzati időszaktól kezdve egészen a kisgyermekkor végéig, az óvodába lépés pillanatáig/.

  • Bemeneti tapasztalatok:
    • a gyermek biológiai szükséglete
    • a gyermek biztonságszükséglete
    • a gyermek fejlettsége az 5 nagy képességterület szerint

/Első benyomásaink, a megfigyeléseink alapján a gyermek fejlettségéről. A megfigyeléseinket az óvodába lépést követő 3. hónappal jegyezzük le./

  • Személyiségstruktúra. Öt nagy képességterületen vizsgáljunk, nézzük meg, gyűjtünk adatokat a gyermek fejlettségéről:
    • motoros képességek
    • értelmi képességek
    • érzelem – akarat
    • szocializációs képességek
    • anyanyelvi képességek

/Lásd 1. sz. melléklet: érzelem – akarat/.

  • Kimeneti tapasztalatok

Szintén öt nagy képességterületen gyűjtünk adatokat a gyermek fejlettségéről.

 

ÓVODAI TERVEZŐ MUNKÁNK:

Minden csoport saját pedagógiai programot készít, melynek alapja:

  • az óvoda pedagógiai programja
  • a partnerek elvárásaiból, igényeiből adódó éves feladatok
  • a gyermekek összetétele /kor, nem, fejlettség, szociális háttér szerint/
  • a szülők értékrendje által meghatározott elvárások, lehetőségek, feladatok

A tervezés makrofolyamata: két szálon fut.

  • ütemtervkészítés; évszakhoz, ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó
  • a gyermeke fejlettségi szintjének ismeretén alapuló fejlesztő program elkészítése /fejlett és fejlesztendő részképesség területek megjelölésével/. /Lásd, 2. sz. melléklet./

A tervezés mikrofolyamata:

  • Végiggondolja az óvodapedagógus, hogy az adott napra milyen szervezett tevékenységet (hetirend), milyen foglalkoztatási formában, milyen eszköz, módszer alkalmazásával valósít meg.

/Lásd, 3. sz. melléklet/

  • Végiggondolja az óvodapedagógus, hogy mely tevékenységek mely képességek fejlesztésére alkalmasak elsősorban. Végiggondolja, kik azok a gyermekek, akiknek képességeit /részvétel esetén/ fejlesztheti.

/Lásd, 3. sz. melléklet/

  • Speciális képességfejlesztés; amely egy gyermek, vagy azonos részképesség lemaradással rendelkező gyermekek számára szerveződik.

Végiggondolja az óvodapedagógus, hogy mely gyermeknek van olyan képessége, melynek fejlesztésére az adott időszakban nagy szükség van, és a fejlesztésre a szervezett tevékenységek során nem nyílt lehetőség. A speciális képességfejlesztő tevékenység tervezésénél megjelöljük annak képességfejlesztő hatását és azon gyermekek nevét, akiknek érdekében szerveződött. A tevékenység tervezésénél figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődését, fejlettségi szintjét.

/Lásd, 3. sz. melléklet/

A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata

Átlagos fejlettségű gyermekek esetében

Átlagtól eltérő fejlettségű gyermekek esetében

 

Óvodába lépéskor:

 

·         Anamnézis

·         Beszoktatás jellemzői, bemeneti adatok a gyermek fejlettségéről /bemeneti szempontsor, óvodába lépést követő 3. hónappal/

módszer: megfigyelés

·         Elemzés /fejlett fejlesztendő területek megjelölése/

·         Fejlesztő program készítés

·         Fejlesztés

A fejlesztés tevékenységbe ágyazottan történik.

Az óvodában valamennyi tevékenységet a fejlesztés eszközeként kezeljük, a fejlesztés szolgálatába állítjuk. A fejlesztés során igazodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz, érdeklődési köréhez, fejlettségi szintjéhez.

A fejlesztés egyéni vagy mikrocsoportos formában történik.

A módszerek – eszközök megválasztása függ a tevékenységtől, a gyermek érdeklődésétől és fejlettségi szintjétől.

  • Értékelés, folyamatkövetés /negyedévente a PDCA – SDCA logika szerint/.

BG együttműködésével esetmegbeszélés.

BG együttműködésével esetmegbeszélés.

Szükség esetén fejlesztő munkacsoport bevonásával.

BG segítségével

 


 

Átlagos fejlettségű gyermekek esetében

Átlagtól eltérő fejlettségű gyermekek esetében

 

4-7 éves korban / viszonyítás önmagához képest/

 

Tanköteles korú gyermekek esetében / viszonyítás a kimeneti minimum követelménykehez képest is. /

 

  • Részletes megismerés, adatgyűjtés, adatok a gyermek fejlettségéről /személyiség struktúra 5 képességterület /

módszer:                megfigyelés

                               esetenként ….mérés /pl.: PREFER,

                                               figyelem teszt…./

  • Elemzés /fejlett fejlesztendő területek jelölése/
  • Fejlesztő program készítés / módosítása, a már kész fejlesztőprogramon a változás jelzése dátummal/
  • Fejlesztés
  • Értékelés, folyamatkövetés /negyedévente ciklikusan ismétlődve a PDCA – SDCA logika szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BG segítségével problémafeltáró megbeszélés.

BG segítségével problémafeltáró megbeszélés.

Szükség szerint fejlesztő munkacsoport bevonásával.

BG segítségével.

 

 


1. sz. melléklet

 

III. ÉRZELEM, AKARAT

 

  1. ÉRZELEM

a, Alapvető érzelmi állapot

  • közömbös
  • labilis
  • kiegyensúlyozott, vidám

b, Társaival szembeni érzelmek

  • támadó, elutasító
  • félénk, visszahúzódó
  • alkalmazkodó, elfogadó

c, Felnőttekkel szembeni érzelmek

  • elutasító
  • semleges
  • elfogadó, nyitott

d, Érzelmi reakciók minősége indulat, érzelmek kifejeződése

  • visszafogott
  • hajlamos a végletekre
  • a kiváltó hatásnak megfelelő, reális

e, Mások érzelmeinek felismerése – empátia

  • az alapvető érzelmi állapotokat nem ismeri fel
  • az alapvető érzelmi állapotokat felismeri
  • az indítékok megfogalmazására képes
  • képes a megoldás keresésére

f, Szervezett tevékenységekhez fűződő érzelmi viszony – feladattudat

  • megtagadja a feladatvégzést, vagy csak kényszerből végzi a feladatot
  • érdeklődését elveszíti, vagy a feladat során lelkesedik, vagy növekvő lelkesedésű
  1. AKARAT

a, Szabálytudat

  • ellenőrzés mellet képes a szabály alkalmazására
  • önállóan képes a szabály alkalmazására
  • másokat figyelmeztet, másokkal betartatja a szabályokat

b, Monotónia tűrés

  • monotónia tűrése rövid idejű
  • monotónia tűrése átlagos
  • monotónia tűrése a feladat elvégzéséig tart

c, Akadályok, nehézségek leküzdésének módja és az azt kísérő érzelmi megnyilvánulások (frusztrációs tolerancia)

  • felhagy a tevékenységgel
  • segítséget kér a tevékenység folytatásához
  • önállóan képes a tevékenység folytatatására
  • kreatívan oldja meg a feladatot

Közben mutatkozó érzelmi megnyilvánulások

  • szélsőséges
  • semleges
  • reális

Időpontok, azok jelölései:

  1. 2002.04.05.
  1. 2002.10.08.
  1. 2003.02.12.
  1. 2003.04.12.
  1. 2004.10.04.
  1. 2004.02.10.


2. sz. melléklet

Időpont:

2002.10.10.   2003.10.10.

2003.02.14.   2004.02.10.

2003.04.12.

Fejlesztési terv                           Név: J.B.                                          Dátum: 1997. 07.12.

 

Fejlett területek

Fejlesztendő területek

Testi érettség

Motoros képesség

Nagymozgások

-          koordinációs képességek

-          kondícionáló képességek

-          Testséma

Finommotorika

-          emberábrázolás, vágás, ragasztás, hajtogatás, szövés, varrás

-          Térbeli tájékozódás, irányok

Értelmi képesség

-          Érdeklődés

-          Érzékelés – észlelés /vizuális, akusztikus, taktilis/

-          Gondolkodási műveletek

-          Matematikai képességek

-          Emlékezet /szerialitás/

-          Figyelem /szándékos/

Érzelem, akarat

-          Alapvető érzelmi állapot

-          Társakkal szembeni érzelmek

-          Érzelmi reakciók

-          Mások érzelmeinek felismerése

-          Szabálytudat

-          Monotónia

-          Akadályok leküzdésének módja

Szocializáció

-          Normákhoz, szokásokhoz való viszony

-          Tevékenységekhez való viszony /kezdeményező, szervező készség/

-          Társas kapcsolatok

-          Közösségi beállítódás, lemondással járó sz.

-          Együttműködési, alkalmazkodó készség

-          Önfegyelem

-          Önérvényesítés

Anyanyelvi képesség

-          Hallás, fonémahallás, beszédértés, beszédhallás, beszédstílus, beszédlégzés

-          Kifejezőkészség, szókincs

-          Kommunikáció, metakommunikáció

 

Tehetséges! 2003. 02. 04. Nevelési Tanácsadóba küldtük a kimagasló értelmi, anyanyelvi képességei miatt.


3. sz. melléklet

 

Képességfejlesztés ( napi fejlesztési terv )                                                                                           Dátum: 2004. 02.16.

 

Fejlesztési terület

Tartalmi elemek

Módszerek, eszközök

Képességterület, név

Mozgás

A mélyugrás helyes technikájának gyakorlása egyéni fejlődés függvényében.

Játék: váltóverseny

M: bemutatás, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés.

E: szőnyeg, zsámoly, pad, Wesco eszközök, 2db labda

Nagymozgás: É.Á.   G.K.   N.P.

Koordinációs képesség: É.Á.   G.K.   N.P.

Kondícionáló képesség: É.Á.   G.K.   N.P.

Szocializációs képesség /önfegyelem, önérvényesítés/: J.B.

Rajz – kézimunka – mintázás

Farsangi szemüvegek díszítése flittervarrással

M: bemutatás, beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés

E: kivágott szemüvegek, flitter, tű, cérna, olló

Érdeklődés: B.G. G.D.

Finommotorika: B.G. G.D.

Speciális képességfejlesztés

/Drámajáték/

„Táncoljunk diridom”

Mímes improvizációs gyakorlat. Érzelmek kifejezése, utánzó játék.

M: beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés

E: farsangi szemüvegek

Érdeklődés: J.B.

Képzelet: J.B.

Érzelem-akarat: J.B.

Szocializációs képesség: J.B.

 

     

Változások: