Kissné Takács Erika – Fonay Tiborné
Folyamatkövetés – a gyermeki megismerést, fejlődést követő módszerek, eszközök alkalmazásának óvodai gyakorlata
A Közoktatási Törvény változása számos új kihívás elé állította a fenntartót, óvodapeda-gógust, szakértőt egya-ránt.
Többek között a fenntartó ÖMIP-jében szabályozta a szakmai ellenőrzés feladatait, mely feladat elvégzé-sére szakértőt kér fel.
Mindezt, egy lehetséges szakmai ellenőrzés óvodai gyakorlatelemző bemutatásával kívánom szemléltetni a képességfejlesztés területén.
Szakértői feladatok – a képességfejlesztés megfogható elemei
Felvethető kérdések:
- tartalmi területek vonatkozásában:
- Megtörténik-e a gyermekek megismerése? Hogyan?
Van-e a gyermek megismerését segítő, ismeretét bizonyító dokumentum
Óvodába lépéskor: - anamnézis,
- bemeneti adatok a gyermekről, beszoktatás tap.
óvodába járás során: - rendszeres megismerés – fejlődés követése
iskolába lépés előtt: - kimeneti szint ismerete / dokumentum /
- Megtörténik-e a változás, folyamat követése? Hogyan?
Történik-e trendvizsgálat? – különböző időpontban fejlettségi szint vizsgálat,
összehasonlító elemzés?
- Történik-e tudatos elemző, fejlesztő munka? Hogyan?
Van-e: - tények elemzésén alapuló fejlesztő program
- fejlesztő program ismeretén alapuló fejlesztési gyakorlat?
- Tudatosan történik-e a fejlesztő munka? Hogyan?
Összhang van-e a szintmegállapítás – fejlesztő program – fejlesztés között?
- Érvényesül-e a folyamatosság, rendszeresség? Hogyan?
Figyelembe veszi-e a fejlesztő gyakorlat a gyermek fejlődésében bekövetkezett változást?
- módszerek, eszközök vonatkozásában:
- Érvényesülnek-e az óvodai sajátosságok a megismerő-fejlesztő munkában? Hogyan?
A megismerés óvodai eszközei közül meghatározó elem-e a megfigyelés?
Biztosított-e a szabad játék – az óvodás korú gyermekek elsődleges, alapvető tevékenységének a dominanciája?
Mindennek egy jól működő rendszerét kívánom bemutatni a Debreceni Kurucz Utcai Óvodában működő gyakorlat alapján.
Az óvoda rövid bemutatását követően szakmai előzményként említésre méltó:
- Indíték: 85. Közoktatási törvény által - megkívánt rugalmas beiskolázás,
- elvárt szakmai önállóság
- Eddigi legjelentősebb szakmai eredmények:
- Kiadványok:
„ Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához”
„ Feladatgyűjtemény a képességek fejlesztéséhez”,
melyek öt fő képességterületre alapozottan szolgálják a gyermek képességeinek megismerését, fejlesztését.
- Programunk az Egyéni Képességfejlesztő Program
Célja: Fejlettségi szint ismeretén alapuló egyéni képességfejlesztés
Feladata: A gyermek képességeinek megismerése, önmagához mért optimális fejlesztése
Specifikumok: A tevékenységek eszközként kezelése, folyamatosság, kötetlenség…
Partnerközpontú működés: kiépítése, működtetése
Belső Gondozói Rendszer (Holland minőségfejlesztési rendszer) működtetése
Partnerközpontú működés és Belső gondozói Rendszer
együttműködtetési rendszerének kidolgozása, együttműködtetése
Hogyan?
A folyamatot jól szemléltetik:
1. A gyermek óvodai fejlesztésének folyamata
- óvodába lépéskor (lsd. 1. sz. melléklet)
- 4-7 éves gyermekek esetében (lsd. 2.sz.melléklet)
- átlagostól eltérő fejlettségű (lsd. 3. sz. melléklet)
- tanköteles korú gyermekek esetében (lsd. 4. sz. melléklet)
2. A Belső gondozói Rendszer működési folyamata (lsd. 5. sz. melléklet)
3. A partnerközpontú működés, valamint a BGR együttműködtetési rendszere (lsd. 6. sz. melléklet)
Mindezek óvodai gyakorlatát Fonay Tiborné óvodapedagógus mutatja be.
A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata
o új gyermekek megismerése: - anamnézis, beszoktatás jellemzői, bemeneti adatok - elemzés, fejlesztő program, fejlesztés, értékelés
Felelős: óvodapedagógus Határidő: óvodába lépéstől számított 3 hónap, majd havonta
|
A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata
- részletes megismerés, - részletes adatok a gyermek fejlettségéről - elemzés - fejlesztő programkészítés, módosítás - szükségletnek megfelelő fejlesztés - értékelés, folyamatkövetés
Felelős: óvodapedagógus Határidő: október 10-ig és 3 havonta |
A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata
- közös diagnosztizálás a BG-val - fejlesztés szükség szerint * csoportban, fejlesztő vagy tornaszobában * belső fejlesztő team szakembere által * külső szakember segítségének igénylésével
Felelős: óvodapedagógus, BG, fejlesztő team szakembere Határidő: 6 hetente és szükség szerint
|
A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata
- visszajelzés az iskolából
|
A BGR MŰKÖDÉSI FOLYAMATA
A BGR filozófiája szerint a gyermek áll a középpontban, s az eredmények minősége a csoportban dől el, ezért a pedagógust fel kell készíteni az önálló munkavégzésre, a PDCA-SDCA logika működtetésére a gyermekek fejlesztésére vonatkozóan is = EKP (Egyéni Képességfejlesztő Program)
A BGR működési folyamata
Folyamat |
Tevékenység |
1. Adatgyűjtés Idő: minden év szeptember |
Megismerés: tervszerű, rendszeres, célirányos megfigyelés, bizonyos gyerekeknél bizonyos területen más mérőeszköz alkalmazása Eszköz: Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához Felelős: óvodapedagógus, problémás esetben Belső Gondozó /BG/ |
2. Elemzés |
Fejlett – lemaradott képességterület megjelölése |
3. Tervezés minden év október 10-ig és havonta |
Adott gyermek aktuális fejlettségi szintjének megfelelően egyéni fejlesztési terv összeállítása |
4. Megvalósítás év során napi gyakorisággal |
Fejlesztés: tevékenységek eszközként kezelése - évszakhoz, jeles naphoz kapcsolódó ütemterv szerint, napi fejlesztés / mit, mivel, fejlesztő hatás, kinél / - speciális képességfejlesztő tevékenységek - Feladat: individuális tanulásszervezési modell kialakítása / szervezésre teszi a hangsúlyt / |
5. Értékelés, beavatkozás
|
Elért eredményekre épített újabb, magasabb szintű tervezés, folyamatkövetés PDCA-SDCA logika szerint. Gyakorisága: 3 havonta és június 30-ig. |
Szint: egyéni, összesítés alapján csoport, óvodai
Partnerközpontú működés – BGR kapcsolata
A partnerközpontú működés folyamat
Folyamat |
Tevékenység |
1. Adatgyűjtés Idő: minden év szeptember |
Önértékelés, igényfelmérés szabályzat szerint: Partnerenként meghatározott: - módszerrel, eszközzel - szintén egyéni, csop. óv. - gyakorisággal /1-2.é./ - körben /teljes, minta/ |
2. Elemzés |
Erősség – gyengeség Elégedettség – elégedetlenség – elvárás, igény meghatározása |
3. Tervezés október 10-ig |
Cél, fejlesztési feladatok meghatározása, tervek készítése |
4. Megvalósítás terv szerint |
Vállalt feladatok megvalósítása /projekt, és feladatterv alapján/ |
5. Értékelés, beavatkozás |
Értékelés, elért eredményekre építetten újabb adatgyűjtés … PDCA-SDCA logika szerinti feladatterv szint, illetve évente 06.30-ig |
PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS – BGR KAPCSOLATA
A működés folyamata párhuzamosan, egymást kiegészítve halad.
Az adatgyűjtés, elemzés után építkező jellegű, egymást kiegészítő tervezés, cél, feladatmeghatározás, megvalósítás, értékelés következik.
Felelős: BGR esetében a BG
Partnerközpontú működés esetében a TCS – vezető
Ezzel válik teljes körűvé az igényeknek, szükségletnek megfelelő intézményi működés.
Az óvodánkban folyó fejlesztőmunka gyakorlata
Óvodai gyakorlatunk célja és feladata:
A fejlettségi szint ismeretén alapuló egyéni képességfejlesztés. A gyermekek képességeinek önmagához mért optimális fejlesztése. Ennek alapja a gyermek szükségleteinek, érdeklődési körének, személyiségének, képességeinek ismerete.
Gyakorlatunkban a megismerés legfontosabb eszköze a megfigyelés, ami a pedagógus részéről egy tudatos célirányos, tervszerű feladat. A megfigyeléseket elsősorban a gyermekek spontán játékában és a különböző szervezett tevékenységek alkalmával végezzük. A gyermek részéről mindez játék, szabad tevékenység.
Bizonyos esetekben, bizonyos gyermekeknél a megfigyelés nem elegendő, nem elég objektív, olyankor esetenként egyéb óvodában alkalmazható mérőeszközöket használunk. /pl.: figyelem teszt, Edfeld teszt, stb…/.
Kidolgozott dokumentációs rendszer segíti a gyermek fejlődésének a nyomon követését az óvodába lépés pillanatától egészen a kimenetig.
- anamnézis:
- preantális szakasz
- prenatális szakasz
- posztnatális szakasz
/Nyomon követhetjük a gyermek fejlődését a szülő elmondása szerint a magzati időszaktól kezdve egészen a kisgyermekkor végéig, az óvodába lépés pillanatáig/.
- Bemeneti tapasztalatok:
- a gyermek biológiai szükséglete
- a gyermek biztonságszükséglete
- a gyermek fejlettsége az 5 nagy képességterület szerint
/Első benyomásaink, a megfigyeléseink alapján a gyermek fejlettségéről. A megfigyeléseinket az óvodába lépést követő 3. hónappal jegyezzük le./
- Személyiségstruktúra. Öt nagy képességterületen vizsgáljunk, nézzük meg, gyűjtünk adatokat a gyermek fejlettségéről:
- motoros képességek
- értelmi képességek
- érzelem – akarat
- szocializációs képességek
- anyanyelvi képességek
/Lásd 1. sz. melléklet: érzelem – akarat/.
- Kimeneti tapasztalatok
Szintén öt nagy képességterületen gyűjtünk adatokat a gyermek fejlettségéről.
ÓVODAI TERVEZŐ MUNKÁNK:
Minden csoport saját pedagógiai programot készít, melynek alapja:
- az óvoda pedagógiai programja
- a partnerek elvárásaiból, igényeiből adódó éves feladatok
- a gyermekek összetétele /kor, nem, fejlettség, szociális háttér szerint/
- a szülők értékrendje által meghatározott elvárások, lehetőségek, feladatok
A tervezés makrofolyamata: két szálon fut.
- ütemtervkészítés; évszakhoz, ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó
- a gyermeke fejlettségi szintjének ismeretén alapuló fejlesztő program elkészítése /fejlett és fejlesztendő részképesség területek megjelölésével/. /Lásd, 2. sz. melléklet./
A tervezés mikrofolyamata:
- Végiggondolja az óvodapedagógus, hogy az adott napra milyen szervezett tevékenységet (hetirend), milyen foglalkoztatási formában, milyen eszköz, módszer alkalmazásával valósít meg.
/Lásd, 3. sz. melléklet/
- Végiggondolja az óvodapedagógus, hogy mely tevékenységek mely képességek fejlesztésére alkalmasak elsősorban. Végiggondolja, kik azok a gyermekek, akiknek képességeit /részvétel esetén/ fejlesztheti.
/Lásd, 3. sz. melléklet/
- Speciális képességfejlesztés; amely egy gyermek, vagy azonos részképesség lemaradással rendelkező gyermekek számára szerveződik.
Végiggondolja az óvodapedagógus, hogy mely gyermeknek van olyan képessége, melynek fejlesztésére az adott időszakban nagy szükség van, és a fejlesztésre a szervezett tevékenységek során nem nyílt lehetőség. A speciális képességfejlesztő tevékenység tervezésénél megjelöljük annak képességfejlesztő hatását és azon gyermekek nevét, akiknek érdekében szerveződött. A tevékenység tervezésénél figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődését, fejlettségi szintjét.
/Lásd, 3. sz. melléklet/
A gyermekek óvodai fejlesztésének folyamata
Átlagos fejlettségű gyermekek esetében |
Átlagtól eltérő fejlettségű gyermekek esetében |
Óvodába lépéskor:
· Anamnézis · Beszoktatás jellemzői, bemeneti adatok a gyermek fejlettségéről /bemeneti szempontsor, óvodába lépést követő 3. hónappal/ módszer: megfigyelés · Elemzés /fejlett fejlesztendő területek megjelölése/ · Fejlesztő program készítés · Fejlesztés A fejlesztés tevékenységbe ágyazottan történik. Az óvodában valamennyi tevékenységet a fejlesztés eszközeként kezeljük, a fejlesztés szolgálatába állítjuk. A fejlesztés során igazodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz, érdeklődési köréhez, fejlettségi szintjéhez. A fejlesztés egyéni vagy mikrocsoportos formában történik. A módszerek – eszközök megválasztása függ a tevékenységtől, a gyermek érdeklődésétől és fejlettségi szintjétől.
|
BG együttműködésével esetmegbeszélés. BG együttműködésével esetmegbeszélés. Szükség esetén fejlesztő munkacsoport bevonásával. BG segítségével
|
Átlagos fejlettségű gyermekek esetében |
Átlagtól eltérő fejlettségű gyermekek esetében |
4-7 éves korban / viszonyítás önmagához képest/
Tanköteles korú gyermekek esetében / viszonyítás a kimeneti minimum követelménykehez képest is. /
módszer: megfigyelés esetenként ….mérés /pl.: PREFER, figyelem teszt…./
|
BG segítségével problémafeltáró megbeszélés. BG segítségével problémafeltáró megbeszélés. Szükség szerint fejlesztő munkacsoport bevonásával. BG segítségével.
|
1. sz. melléklet
III. ÉRZELEM, AKARAT
- ÉRZELEM
a, Alapvető érzelmi állapot
- közömbös
- labilis
- kiegyensúlyozott, vidám
b, Társaival szembeni érzelmek
- támadó, elutasító
- félénk, visszahúzódó
- alkalmazkodó, elfogadó
c, Felnőttekkel szembeni érzelmek
- elutasító
- semleges
- elfogadó, nyitott
d, Érzelmi reakciók minősége indulat, érzelmek kifejeződése
- visszafogott
- hajlamos a végletekre
- a kiváltó hatásnak megfelelő, reális
e, Mások érzelmeinek felismerése – empátia
- az alapvető érzelmi állapotokat nem ismeri fel
- az alapvető érzelmi állapotokat felismeri
- az indítékok megfogalmazására képes
- képes a megoldás keresésére
f, Szervezett tevékenységekhez fűződő érzelmi viszony – feladattudat
- megtagadja a feladatvégzést, vagy csak kényszerből végzi a feladatot
- érdeklődését elveszíti, vagy a feladat során lelkesedik, vagy növekvő lelkesedésű
- AKARAT
a, Szabálytudat
- ellenőrzés mellet képes a szabály alkalmazására
- önállóan képes a szabály alkalmazására
- másokat figyelmeztet, másokkal betartatja a szabályokat
b, Monotónia tűrés
- monotónia tűrése rövid idejű
- monotónia tűrése átlagos
- monotónia tűrése a feladat elvégzéséig tart
c, Akadályok, nehézségek leküzdésének módja és az azt kísérő érzelmi megnyilvánulások (frusztrációs tolerancia)
- felhagy a tevékenységgel
- segítséget kér a tevékenység folytatásához
- önállóan képes a tevékenység folytatatására
- kreatívan oldja meg a feladatot
Közben mutatkozó érzelmi megnyilvánulások
- szélsőséges
- semleges
- reális
Időpontok, azok jelölései:
- 2002.04.05.
- 2002.10.08.
- 2003.02.12.
- 2003.04.12.
- 2004.10.04.
- 2004.02.10.
2. sz. melléklet
Időpont:2002.10.10. 2003.10.10.2003.02.14. 2004.02.10.2003.04.12. |
Fejlesztési terv Név: J.B. Dátum: 1997. 07.12.
|
|
Fejlett területek |
Fejlesztendő területek |
|
Testi érettség Motoros képesség |
Nagymozgások - koordinációs képességek - kondícionáló képességek - Testséma |
Finommotorika - emberábrázolás, vágás, ragasztás, hajtogatás, szövés, varrás - Térbeli tájékozódás, irányok |
Értelmi képesség |
- Érdeklődés - Érzékelés – észlelés /vizuális, akusztikus, taktilis/ - Gondolkodási műveletek - Matematikai képességek |
- Emlékezet /szerialitás/ - Figyelem /szándékos/ |
Érzelem, akarat |
- Alapvető érzelmi állapot |
- Társakkal szembeni érzelmek - Érzelmi reakciók - Mások érzelmeinek felismerése - Szabálytudat - Monotónia - Akadályok leküzdésének módja |
Szocializáció |
- Normákhoz, szokásokhoz való viszony - Tevékenységekhez való viszony /kezdeményező, szervező készség/ |
- Társas kapcsolatok - Közösségi beállítódás, lemondással járó sz. - Együttműködési, alkalmazkodó készség - Önfegyelem - Önérvényesítés |
Anyanyelvi képesség |
- Hallás, fonémahallás, beszédértés, beszédhallás, beszédstílus, beszédlégzés - Kifejezőkészség, szókincs - Kommunikáció, metakommunikáció |
Tehetséges! 2003. 02. 04. Nevelési Tanácsadóba küldtük a kimagasló értelmi, anyanyelvi képességei miatt.
3. sz. melléklet
Képességfejlesztés ( napi fejlesztési terv ) Dátum: 2004. 02.16.
Fejlesztési terület |
Tartalmi elemek |
Módszerek, eszközök |
Képességterület, név |
Mozgás |
A mélyugrás helyes technikájának gyakorlása egyéni fejlődés függvényében. Játék: váltóverseny |
M: bemutatás, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés. E: szőnyeg, zsámoly, pad, Wesco eszközök, 2db labda |
Nagymozgás: É.Á. G.K. N.P. Koordinációs képesség: É.Á. G.K. N.P. Kondícionáló képesség: É.Á. G.K. N.P. Szocializációs képesség /önfegyelem, önérvényesítés/: J.B. |
Rajz – kézimunka – mintázás |
Farsangi szemüvegek díszítése flittervarrással |
M: bemutatás, beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés E: kivágott szemüvegek, flitter, tű, cérna, olló |
Érdeklődés: B.G. G.D. Finommotorika: B.G. G.D. |
Speciális képességfejlesztés /Drámajáték/ |
„Táncoljunk diridom” Mímes improvizációs gyakorlat. Érzelmek kifejezése, utánzó játék. |
M: beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés E: farsangi szemüvegek |
Érdeklődés: J.B. Képzelet: J.B. Érzelem-akarat: J.B. Szocializációs képesség: J.B. |
|
|||
Változások: |