Kindruszné Munkácsi Ágnes
Képességfejlesztést támogató mérési-értékelési rendszer az általános iskolában
A hazai és nemzetközi mérések (IEA, PIRLS, MONITOR,) egyaránt alátámasztják azt a gyakorlati tapasztalatot, mely szerint a közoktatás színvonala nem megfelelő. A következő iskolafokozat-nak való „megfelelési kényszer”, a felvételi vizsgákra történő „ráta-nítás” enyhíteni igyek-szik a feszültségeket.
Pedagógiai Programunkban kiemelt feladat a képességfejlesztés. Órán tanítunk, magyarázunk, házi feladatot adunk, ellenőrzünk, feleltetünk, dolgozatot íratunk, minősítjük és a folyamat sajnos ezzel be is fejeződött, s új témakört kezdve a tanulók egy részének lemaradása egyre nő. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, meg kell ismerni a gyermeket, fel kell térképezni képességeit, személyes diagnózis eredményeként ki kell dolgozni a fejlesztés menetét. Az óraszámok csökkentése, a megnövekedett tananyag az alapkészségek fejlesztésétől veszik el az időkeretet. Ezért is válik időszerűvé, hogy újszerű módszerekkel, a tanulók képességeinek feltérképezésével, személyes diagnózis eredményeként a tanulók egyénre szabott fejlesztési terv kidolgozásával, elősegítsük
- a felzárkóztatást,
- a képességfejlesztést,
- tehetséggondozást,
- másrészt a kulcskompetenciák fejlesztését.
A munkánk során számos kérdés merült fel, melyre úgy éreztük, hogy a hagyományos tanítás-tanulás sok gyermeknek nem ad megoldást.
- Milyen fejlettségi szinten állnak az első osztályt kezdő tanulóink azokon a területeken, amelyek nélkülözhetetlenek az iskolai munka kezdő szakaszában?
- Milyen arányban fordul elő a képességfejlesztés és az ismeretátadás a tanítási órákon?
- Tudnak-e hatékonyan tanulni gyermekeink?
- Rendelkeznek-e tanulóink alkalmazható tudással, ismereteiket az új helyzetekben való alkalmazás képességével?
- Tudnak-e elemezni, érvelni, tudják-e hatékonyan közölni ötleteiket?
- Képesek lesznek-e egész életükön át tanulni?
- Hatékonyak-e az alkalmazott tanítási módszereink?
- Megfelelőek-e a tanulási feltételek a tanítási órán? (motiváció, önfejlesztés, együttműködés)
- Hogyan lehet változtatni, tanárközpontú tanítási órák helyett tanulóközpontú tanítási órák megszervezésével?
Iskolánknak, az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolának nincsenek beiskolázási problémái, minden évben többszörös a túljelentkezés. Gyakorlóiskola lévén rendelkezünk azokkal a szakmai, módszertani, mérésmetodikai ismeretekkel, melyek segítségével a különböző területeken elmaradt tanulókat fejleszthetjük.
Miben jelenik ez meg?
- Bemeneti (1., 3., 5., évf.) diagnosztikus mérés, a figyelőnaptárban (1.sz.táblázat) megjelölt területeken.
- Külső (standardizált) mérőeszköz segítségével szakszerű mérések szervezése, lebonyolítása. (Későbbi évfolyamokon tesztkészítés.)
- Eredmények elemzése, értelmezése, az adott területen lassabban haladó tanulók részére egyéni és csoportos fejlesztési program kidolgozása, fejlesztése, mérése, értékelése.
A fejlesztés során következő a lépések szükségesek:
- Regisztrálás, mielőtt a beszélgetés megkezdődik, fontos, hogy a csoportról és a tanulókról információk álljanak rendelkezésre. Ezen információkat áttekintő táblázatba gyűjtjük. (Az 5. évfolyamon logika, szövegértés,(SULISZERVÍZ által készített felmérések), a 3. évfolyamon szövegértés, műveleti sebesség, 1. évfolyamon tanulási képesség)
- Elemzés, az áttekintő táblázat módot ad az elemzésre. Ilyen módon lehet eldönteni, hogy a csoporton belül szükséges-e további alcsoportok létrehozása.
- Képességfejlesztési terv készítése, az elemzés alapján.
- A tervek megvalósítása, kivitelezése.
- Értékelés, a képességfejlesztés eredményei, további feladatok meghatározása.
A lépéseket három szinten kell kivitelezni:
- egyéni, egy tanulót, vagy tanulók kis csoportját jelenti.
- csoport, az egész tanulói csoportokat jelent
- Iskola, az egész iskolát, vagy annak egy részét jelenti, pl.: évfolyam
Az intézmény tesztelési forgatókönyvének („figyelőnaptár”) (1. sz. táblázat) tervezése, a szükséges mérőeszközök, (orthotéka létrehozása) feldolgozó szoftverek beszerezése, a kollégák segítése a fejlesztési tervek elkészítésében, a mérések eredményeinek a dokumentálása, az iskolavezetés informálása a mérési eredményekről, a „mérési-értékelési rendszergazda” feladata.
A szakszerűen lebonyolított mérés előkészítése – lebonyolítása - feldolgozása-az eredmények értelmezése rendkívül időigényes munka. A mérési eredményekről készített jelentések bekerülnek az iskolai dokumentációkba. A mérések során a gyermekekről egy olyan tanulói „individuális profil”, (1.-2. sz. melléklet) készül, ahol a későbbi fejlesztés eredménye is rögzíthető, nyomon követhető az adott területből mekkora a lemaradás, ill. a fejlődés, hol, mikor és ki fejleszti, illetve leolvasható az adott tanuló önmagához viszonyított fejlődés mértéke. (Individuális profilok, jegyzőkönyvek, beszámolók.)
Minden fejlesztést kontroll-mérés követ. Ezáltal tudjuk - a tanulókat önmagukhoz viszonyítva - a fejlődés mértékét megállapítani.
Az előzőekben vázolt rendszer szisztematikus kiépítése 2-4 évet vesz igénybe.
A 2001/01-es tanévben indult program során, első évfolyamon tanulási képesség, harmadik évfolyamon műveleti sebesség és szövegértés, ötödik évfolyamon szövegértés, tanulási orientáció, tanulási stílus, szociometriai felméréseket végzünk, melynek értékelése, fejlesztése folyamatos. Az általános iskola 1. évfolyamára bekerült gyermekek a kritikus kompetenciákból különböző fejlettségi szinten vannak. Az első osztályban tanítók tapasztalatból tudják, amit a kutatók adatokkal is alátámasztottak: az iskolába lépő gyermekek között értelmi fejlettségben 4 - 5 év, szociális fejlettségben 5 - 6 évnyi eltérés is lehet. Iskolánkban egyedülálló az a kezdeményezés, melynek során, diagnosztikus mérésekkel, az osztálytanító pontos képet kap az iskolába lépett 6-7 éves gyermekek fejlettségi szintjéről, hogy aztán az egyéni különbségeket figyelembe véve a nevelő-oktató munkát – az esélyegyenlőség megteremtése érdekében – eredményesebben tudja tervezni, elvégezni.
Mit várhatunk a program működésétől?
- Csökken a lemaradók száma.
- A pedagógusok mérésmetodikai és módszertani kultúrája új ismeretekkel frissül, melyet a gyakorlatban is alkalmaznak.
- Több információt nyújt a szülőknek, hiszen a pedagógusok és a szülők együttesen dolgozzák ki, s valósítják meg a fejlesztési programot.
- A belső értékelési rendszer mindenki által áttekinthetővé válik.
- Megindul a fejlesztést végző tanárok, és a mérést iskolai szinten koordináló „mérési rendszergazda” között a szisztematikus kommunikáció.
|
|
1. o |
2. o |
3. o |
4. o |
5. o |
6. o |
7. o |
8. o |
|
szeptember |
Tanulási képesség |
Szociometria tanulási orientáció, tan. stílus |
Szociometria |
Szociometria |
Szociometria |
|||
|
október |
Szövegértés |
Szövegértés |
Szövegértés Szorongás |
Szövegértés |
Szövegértés |
Szövegértés |
||
|
november |
Műveleti sebesség |
Műveleti sebesség |
Motiváció |
|||||
|
december |
||||||||
|
január |
Műveleti sebesség |
Műveleti sebesség |
||||||
|
február |
Tanulási képesség |
|||||||
|
március |
||||||||
|
április |
Szövegértés |
Szövegértés |
Szövegértés |
Szövegértés |
Szövegértés |
Szövegértés |
||
|
május |
Műveleti sebesség |
Műveleti sebesség |
||||||
|
június |
fizikai állókép. |
fizikai állókép. |
pályaorientáció |
fizikai állókép. |
1. sz. táblázat
1.sz. melléklet: Individuális profil - Tanulási képesség
Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola 1. a. osztály H. Zoltánné osztályfőnök
Készítette: Kindruszné Munkácsi Ágnes
Fejlesztést
igényel nem igényel
Fejlesztendő képesség
Egyéni Csoportos
|
Mozgáskoordináció |
Figyelem, koncentráció |
|
|
Alak és méretlátó kép. |
||
Fejlesztés kezdete: 2003. szeptember. 15
Kontroll időpontja: 2005. január 15.
Eredmény: További fejlesztést
igényel nem igényel
2.sz. melléklet:. Individuális profil -Elemi számolási képesség
Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola 3. a. osztály dr. V. Zoltánné osztályfőnök
Készítette: Kindruszné Munkácsi Ágnes
Fejlesztés kezdete: 2002. szeptember. 15
Kontrollmérések időpontja: 2003. október 15., 2004. január 15.
Eredmény: További fejlesztést
igényel nem igényel
