Az Oktatási Minisztérium honlapján olvasható tájékoztató és kérdések-válaszok a kétszintű érettségiről

1. Tájékoztató a kétszintű érettségi vizsgáról

Tisztelt Pedagógusok, Szülők és Diákok!

2005-ben Magyarországon megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. Ez a változás végre megteremti a lehetőségét annak, hogy a diákoknak a sikeres továbbtanuláshoz elegendő a középiskolai követelmények megfelelő elsajátítása. A jövőben nem kell az érettségi mellett külön egyetemi/főiskolai felvételi vizsgára készülni. Így az érettségi vizsga visszanyeri méltóságát. A kétszintű érettségivel fölöslegessé válnak a társadalmi különbségeket növelő, a szülők és a diákok számára egyaránt nagy terhet jelentő, költséges egyetemi/főiskolai felvételi előkészítők, különórák is.

Amikor a jövőre érettségizők megszülettek, főiskolára-egyetemre bejutni csak keveseknek adatott meg. A fiúk számára a sikeres felvételi "jutalma" akkor még egy év sorkatonaság volt, csak azután folytathatták tanulmányaikat. A felsőoktatás iránti érdeklődés növekedése is szükségessé tette az érettségi szerepének megváltoztatását. A kétszintű érettségi bevezetéséről még 1996-ban született döntés. Sok részletet kellett egyeztetni, össze kellett hangolni a változtatás szándékát a felsőoktatás igényeivel, a középiskolák lehetőségeivel. Abban azonban mindvégig társadalmi konszenzus volt, hogy új, korszerűbb és igazságosabb vizsgarendszert kell kialakítani.

A kétszintű érettségi több szabadságot biztosít a továbbtanulni szándékozóknak, mert maguk dönthetik el, hogyan gyűjtik össze a számukra szükséges pontszámokat. De több lehetőséget ad magának a közoktatásnak is azzal, hogy a közoktatás határozza meg a vizsgakövetelményeket, és nem kell az egyre keményebb felvételi vizsgákat követelő főiskolákhoz, egyetemekhez igazodniuk.

Kedves Pedagógusok, Szülők és Diákok!

Minden változás nagyobb figyelmet, türelmet és – főleg – alapos tájékozódást igényel. Ehhez ad segítséget az Oktatási Minisztérium azzal a kis füzettel, amelyben megtalálhatók a legfontosabb tudnivalók. Ha szükséges, további információkat a minisztérium honlapján (www.om.hu) lehet megtalálni.

A felkészüléshez sok sikert kívánok!

Magyar Bálint
oktatási miniszter

 

Az érettségi reform szükségessége és céljai

A magyar közoktatás egyik fontos célja, hogy minél többen szerezzék meg az érettségi vizsgához szükséges tudást és az azt igazoló érettségi bizonyítványt, amelynek birtokában jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, illetve lehetőségük nyílik a továbbtanulásra a felsőoktatásban. Még a kilencvenes évek elején is egy-egy korosztály 40%-a járhatott csak érettségit adó középiskolába, és közvetlenül az érettségi évében a korosztály mindössze 10-12%-a tanulhatott tovább főiskolán vagy egyetemen. Az elmúlt évtizedben az érettségizők aránya 75%-ra növekedett, a felsőoktatásba pedig immár egy-egy korosztály 50%-a jár. Az eddigi érettségi – felvételi rendszer már nem felel meg a kor követelményeinek, ezért 2005-től jelentősen átalakul.

Az érettségi reform céljai tehát a következők:

• Az egymás után következő korosztályok számára elérhető legyen a középiskolai érettségi, majd ennek következtében a felsőoktatás.
• Az iskolai oktatás a követelményekben a lexikális ismeretek mindenhatósága felől fokozatosan és jelentős mértékben mozduljon el a képességfejlesztés felé.
• A közoktatásban reálisan elsajátítható készségek és megszerezhető ismeretek határozzák meg a követelményeket mind az érettségi, mind a felsőoktatásba való bejutás tekintetében. (Ne legyen szükség a szülők és diákok számára egyaránt nagy terhet jelentő, önköltséges felvételi előkészítőkre.)
• Szűnjön meg a "dupla vizsgázás". Az érettségi vizsga egyúttal "felvételi vizsga" is legyen, azaz a felsőoktatási intézmények felvételi rangsoraikat az érettségi vizsgákon elért eredmények és az iskolai teljesítmények alapján állítsák fel.
• A tantárgyankénti érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak, és az egyes iskolatípusokban ugyanazok legyenek.
• A különböző középiskolákban adott egyforma érettségi minősítések a lehető legnagyobb mértékben ugyanazt a teljesítményt takarják valamennyi iskola esetében.

Az érettségi vizsga tárgyai

Az új rendszerben is öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az öt tárgy közül az alábbi négy kötelező:

• magyar nyelv és irodalom / nemzetiségi nyelv és irodalom
• matematika
• történelem
• idegen nyelv

Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező maga választja meg.

Jelentkezés az érettségi vizsgára

Egy adott tantárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt akkor lehet érettségi vizsgára jelentkezni, ha a jelentkező teljesítette a középiskola helyi tantervében meghatározott követelményeket, akár tanórai részvétellel, akár osztályozó vizsga során.

Osztályozó vizsgát kell tenni, ha valaki olyan tantárgyból kíván érettségizni, amelyet az adott iskolában nem tanult. Ha a tantárgy szerepel az adott iskola helyi tantervében (például tanítják a párhuzamos osztályokban), az osztályozó vizsgát ebben az iskolában is le lehet tenni. Más esetben vendégtanulói jogviszonyt kell létesíteni egy olyan középiskolával, amelyik a helyi tanterve alapján tanítja az adott tantárgyat, és ott kell osztályozó vizsgát tenni.

Az érettségire jelentkező tanuló azt is maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Ez annyit jelent, hogy akkor is jelentkezhet emelt szintű vizsgára, ha az adott vizsgatárgyból csak a középszintű vizsgára készítette fel az iskola, vagy esetleg még arra sem. Természetesen emelt szintű felkészítés után is lehet középszintű vizsgára jelentkezni. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet vizsgázni.

A vizsgatárgyak és szintek kiválasztásakor - a továbbtanulási feltételek mellett - elsődlegesen az adott vizsgatárgy egységes vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni. Érdemes mérlegelni a különböző kockázati tényezőket (magasabb követelmények, a felvételi pontok kiszámításakor lehetséges előnyök és hátrányok stb.), és csak akkor választani az emelt szintet, ha arra elegendő a felkészültség. A döntéshez a diákok elsősorban tanáraiktól kérhetnek segítséget, útbaigazítást.

 

Vizsgafajták

A rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

 

Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga, amely az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, korábbi évfolyamokon is letehető.

 

A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló- és javítóvizsga természetesen ebben az esetben is tehető.

 

A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga.

 

Az ismétlő érettségi vizsgán az érettségi bizonyítvány kiadása után, iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga.

 

A pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.

 

A javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

A fentiek közül például az előre hozott érettségi vizsga lehetőséget kínál arra, hogy az utolsó évfolyamnál korábban érettségizhessen egy tanuló. Jó "taktika" lehet ez például idegen nyelvből vagy olyan tantárgyakból, amelyeknek a tanulása az adott iskolában korábban befejeződik.

 

Vizsgaidőszakok 2005-ben

1. Május-június hónapban valamennyi középiskola rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgát szervez.
   Az írásbeli vizsgák kezdő napja 2005. május 9., a nemzetiségi és két tanítási nyelvű középiskolákban: 2005. május 6.
2. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat 2005. június 8. és 14. között kell megszervezni.
   A középszintű szóbeli vizsgákat 2005. június 20. és július 1. között kell megszervezni.
3. Az arra kijelölt középiskolák szeptember-október folyamán szerveznek rendes, előrehozott, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgákat. A pontos időpontokat a 2005/2006. tanév rendjéről szóló OM rendelet fogja meghatározni, amelynek kihirdetése 2005. márciusában várható.

 

Jelentkezési határidők 2005-ben

1. A május-júniusi vizsgaidőszakra 2005. február 15-ig abban a középiskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
2. A szeptember-októberi vizsgaidőszakra 2005. augusztus 31-ig a kijelölt iskolákban. A kijelölt iskolák listáját minden középiskola augusztusban megkapja.

2005. május-júniusban még nem minden végzős középiskolás tesz kétszintű érettségi vizsgát! Azok, akik a 2004/2005-ös tanévben a 13. évfolyamra járnak, " régi típusú", azaz a jelenlegivel megegyező érettségi vizsgát tesznek. Ezt a vizsgát minden vizsgatárgyból középszintű érettséginek számítják át. Ugyanakkor ezeknek a tanulóknak is joguk van az új követelmények szerinti emelt szintű érettségi vizsgát tenni az általuk választott vizsgatárgy/ak/ból.

2005-ben kétszintű érettségi vizsgát azok tesznek, akik a 2004/2005-ös tanévben a 12. évfolyamra járnak.

Előre hozott érettségi vizsgát tehetnek az alacsonyabb évfolyamra járó tanulók is.

 

A középszintű érettségi vizsga

A középszintű érettségi vizsga a tartalmi követelményekben és a vizsgák jellegében is különbözik a jelenlegi érettségi vizsgától. Szervezése és lebonyolítása viszont alapvetően megegyezik a mostani vizsgáéval: a vizsgázók saját iskolájukban oldják meg az írásbeli feladatokat minden vizsgatárgyból az előre kijelölt napokon, majd ugyanott az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt szóbeliznek.

A középszintű érettségi vizsga az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján állhat írásbeli és szóbeli/gyakorlati vizsgarészből, vagy csak írásbeli, illetve csak szóbeli/gyakorlati vizsgarészből.

Jelentős változás, hogy az eddigiektől eltérően szinte minden tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató az összes tárgyból központilag készül, a javítás és az értékelés azonban az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának "forgatókönyvét" az érettségi vizsgatárgy részletes követelményei rögzítik, a konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a részletes követelményekben megadott szempontok alapján maguk végzik.

 

Az emelt szintű érettségi vizsga

Az emelt szintű vizsga jelentősen eltér a jelenleg megszokott érettségi vizsgától. Mindez abból adódik, hogy az emelt szintű vizsga külső vizsga lesz, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskolától és tanáraitól. Az írásbeli dolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt olyan független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt helyszíneken írják, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban.

Az egyes vizsgatárgyakból az emelt szintű szóbeli vizsga is külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. Terveink szerint megfelelő - várhatóan 15-20 fős - létszám esetén nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság megy az adott iskolába vagy a város egyik iskolájába. Az egyes érettségi vizsgaidőszakokban az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat a középszintű szóbeli vizsgák előtt kell lebonyolítani.

Az érettségi vizsga értékelése

Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 20%-a, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 10%-os teljesítményt el kell érnie.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A vizsga minősítését ez a százalékérték, és az ennek alapján kiszámított érdemjegy együttesen alkotja. A százalékértékek és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten.

Középszint				osztályzat		emelt szint				osztályzat
80%	-	100%	=	5		60%	-	100%	=	5
60%	-	79%	=	4		47%	-	59%	=	4
40%	-	59%	=	3		33%	-	46%	=	3
20%	-	39%	=	2		20%	-	32%	=	2
0%	-	19%	=	1		0%	-	19%	=	1

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett ("régi típusú") tantárgyi érettségi vizsga 2005-től kezdve középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az új rendszerben az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100 %, b) jó (4) 79 %, c) közepes (3) 59 %, d) elégséges (2) 39 %.

Tehát például egy "régi" típusú 4-es matematika érettségi 2005-től kezdve a továbbtanulás szempontjából 79%-os 4-es középszintű érettségit ér.

Az érettségi bizonyítványban minden egyes vizsgatárgyból feltüntetik a vizsga szintjét, érdemjegyét és a százalékos teljesítményt. Például: "fizika emelt szint, 62%, jeles (5)". A százalékok alapján számolható ki a felsőoktatásba való bejutásnál fontos "szerzett pont".

 

Az idegen nyelvi érettségi és az államilag elismert nyelvvizsga

Az államilag elismert nyelvvizsga 2005-ben váltja ki utoljára az idegen nyelvi érettségit. Tehát utoljára 2005-ben lehetséges, hogy a legalább középfokú "C" típusú államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű nyelvvizsga-bizonyítvány tulajdonosa (ha az új vizsgarendszer szerint vizsgázik) emelt szintű jelest kap idegen nyelvből az érettségi bizonyítványába. 2005-ben még utoljára - a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén – erre az alacsonyabb évfolyamra járóknak is lehetőségük van, előrehozott emelt szintű vizsga keretében. Közülük is azok, akik középfokú vagy felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgával rendelkeznek - 2005-ben utoljára -, a nyelvvizsga bizonyítványért emelt szintű ötös osztályzatot kapnak. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten.

Fontos változás lesz ugyanakkor, hogy a jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60%-tól középfokú, 40-59% között pedig alapfokú "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsgának számít.

A nemzetiségi nyelv és irodalom, a nyelvoktató programban szereplő nemzetiségi nyelv, valamint a kétnyelvű oktatásban tett érettségi nyelvvizsga egyenértékűsége is meghatározott a vizsgaszabályzatban. Továbbra is megmarad a nemzetiségi, illetve két tanítási nyelvű érettségi bizonyítvány és a felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megfeleltetése.

Figyelem! Azon felsőfokú intézmények, amelyekben az emelt szintű nyelvi érettségi a felvétel feltétele, nem fogadják el a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségit, csak a ténylegesen teljesítettet.

 

Az informatika érettségi és az ECDL vizsgabizonyítvány

Az informatika érettségi és az ECDL vizsgabizonyítvány megfeleltetése más rendszer szerint valósul meg. Egyeztetések folynak az ECDL vizsga magyarországi szervezőjével, a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal arról, hogy az NJSzT vizsgamentességgel átjárhatóságot biztosítson az ECDL és az érettségi vizsga között az érettségizettek részére mindkét szinten az érettségi bizonyítvány megszerzésétől számított 2 éven belül. Tehát az ECDL bizonyítvánnyal (sem az informatikai-számítástechnikai OKJ-s vizsgával) nem váltható ki az informatika érettségi. Aki azonban akár közép-, akár emelt szinten ötösre leteszi az informatika érettségit az új kétszintű rendszerben, az várhatóan az érettségi bizonyítványa alapján folyamodhat ECDL bizonyítványért. Az ECDL bizonyítványt az igényüket benyújtó diákok számára az NJSZT bocsátja ki az érettségi dokumentum, valamint az érettségi adatokat nyilvántartó hivatalos szervezettel egyeztetett adatok alapján. A vizsgadíjat nem kell kifizetni, de az eljárásért a regisztrációs díjat igen, ezt azonban az Oktatási Minisztérium várhatóan magára vállalja.

További kérdéseikkel forduljanak az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézményekbe való bejutás kapcsolata

2005-ben alapvetően megváltozik a felsőoktatás felvételi rendszere is, mivel az alapképzésben megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. Kizárólag a művészeti és testkulturális területeken marad meg a felvételi jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező "alkalmas" vagy "nem alkalmas" az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják.

A felsőoktatási felvételi eljárás során 2005-ben is az eddig megszokott módon - többletpontok nélkül számítva - 120 pontos rendszerben (60 hozott pont + 60 szerzett pont) értékelik a felsőoktatási intézmények a jelentkezők teljesítményét.

 

A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségi osztályzat átlagának egész számra kerekített kétszerese alapján pedig legfeljebb 10 pont.

 

A szerzett pontokat az új rendszerű érettségi vizsgán egy vagy két vizsgatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján kell kiszámolni. Az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu, Kétszintű érettségi vizsga, 2005 menüpont alatt) megtalálható az a lista, amelyből megtudható, hogy melyik szakcsoportban milyen érettségi vizsgatárgyból vagy vizsgatárgyakból és milyen szintű vizsgákból számítják ki a felsőoktatási intézmények a jelentkezők szerzett pontját. A legtöbb szakcsoport egy vagy két tantárgyból, középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként.

 

A többletpontok számítása a felvételi eljárásban

• Az emelt szintű érettségiért (amennyiben ez a szint nem jelentkezési feltétel) közepes és annál jobb érettségi vizsgaeredmény esetén 7 többletpont jár legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatárgyból. Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatárgy van meghatározva (és nem több vizsgatárgy közül kell egyet választani), második tárgyként bármely kötelező érettségi tárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont. (Például egy tanító jelölt nemcsak a szakcsoportban előírt magyar, hanem például mellé egy matematika emelt szintű érettségiért is kaphat 7 többletpontot legalább 3-as érettségi osztályzat esetén.)
• További 7 többletpont jár a középfokú "C" típusú, 10 többletpont a felsőfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsgáért. A jelentkező legfeljebb két nyelvvizsgáért kaphat többletpontot. "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgáért 2005-től kezdve nem jár többletpont.
• Az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért a felsőoktatási intézményeknek kötelező megadniuk a többletpontot. A szakmai tanulmányokért (technikusi vagy OKJ-s bizonyítvány) és a sportteljesítményért már eddig is megszokott többletpontok az "adható" kategóriába tartoznak, vagyis az egyetemek és főiskolák maguk döntik el szakmai szempontok alapján azt, hogy megadják-e ezekért a teljesítményekért a többletpontokat.
• Egy jelentkezőnek összesen 24 többletpont adható.
• A felvételi eljárás során továbbra is az nyerhet felvételt, aki a többletpontok nélkül számított maximális pontszám legalább 60%-át, tehát a 120-as pontrendszerben 72 pontot (a felsőfokú szakképzésben 50%-ot, 60 pontot) elér.

 

A középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek átszámítása szerzett ponttá

az érettségi vizsga százaléka	felvételi szerzett pont tantárgyanként (két tárgy esetén)	felvételi szerzett pont tantárgyanként (egy tantárgy esetén)
90 % - 100 %	30	60
85 % - 89 %	29	58
80 % - 84 %	28	56
75 % - 79 %	27	54
70 % - 74 %	26	52
65 % - 69 %	25	50
60 % - 64 %	24	48
55 % - 59 %	23	46
50 % - 54 %	22	44
45 % - 49 %	21	42
40 % - 44 %	20	40
35 % - 39 %	19	38
30 % - 34 %	18	36
25 % - 29 %	17	34
20 % - 24 %	16	32
0 - 19 %	0	0

A felvételi eljárás során az érettségi eredmények felvételi pontokká történő átszámításakor nem lesz különbség annak függvényében, hogy valaki középszinten vagy emelt szinten tette le az adott tárgyból az érettségi vizsgát. A differenciálást és az emelt szintű vizsga preferálását a többletpontok rendszere biztosítja.

 

Példák:

A továbbtanulás szempontjából beszámítható tantárgyakból csupa 4-es osztályzat és 4-es érettségi átlag összesen 48 hozott pontot ér. A szakcsoportban előírt két tantárgyból erős 4-es érettségi (például egy 78%-os teljesítmény közép szinten) 27 + 27 = 54 szerzett pontot jelent. A hozott és a szerzett pont összege 102 lenne, de mivel a szerzett pontok duplázásával 108 pontja van a tanulónak, így 108 felvételi ponttal rangsorolják. (Ehhez jönnek az esetleges többletpontok.)

Aki a szakcsoportban előírt tárgyakból legalább 90%-os teljesítményt ér el, annak 60 szerzett pontja van, és - a középiskolai osztályzataitól függetlenül - 120 felvételi ponttal rangsorolják. (Ehhez jönnek az esetleges többletpontok.)

Fontos megjegyezni, hogy 2005-től kezdve megszűnik a hozott pontszám duplázásával való felvételi lehetősége!

2. Az érettségi kapcsolata a felvételivel

2005-ben érettségizem. Hogyan számolják a felvételi pontjaimat?

A felsőoktatási felvételi eljárás 2005-től annyiban változik, hogy az alapképzésben meghirdetett szakoknál a tantárgyi felvételi vizsga szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. (A testkulturális és a művészeti szakcsoportba tartozó szakoknál marad az eddig megszokott, intézmények által szervezett gyakorlati felvételi vizsga!)

2005-ben is az eddig megszokott módon, többletpontok nélkül számítva 120 pontos rendszerben (60 hozott pont + 60 szerzett pont) értékelik a felsőoktatási intézmények a jelentkezők teljesítményét. A hozott pontokat meghatározott középiskolai teljesítmény alapján, míg a szerzett pontokat az előírt tárgyak érettségi vizsgájának százalékos eredménye alapján fogják kiszámolni.

A szerzett pontokat változatlanul lehet duplázni, viszont a hozott pontok kettőzésére már nem lesz lehetőség.

A témával kapcsolatos részletes információk a 2004. december 15-én megjelenő a "Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2005" c. kiadványban vagy ezt követően a www.felvi.hu weboldalon lesznek olvashatóak.

Hogyan számítják ki a hozott pontjaimat?

A hozott pontokat a középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető. (Magyar nyelv és irodalom esetén a nyelvtan és irodalom év végi osztályzatokat tanévenként átlagolják, az átlagokat összegezik, majd az összeget felfelé egész számra kerekítik.) Az idén érettségizőknél előfordulhat, hogy egyes felsőoktatási intézmények az utolsó év félévi eredményeit kérik! Erről a "Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2005" intézményi oldalairól lehet tájékozódni.

A hozott pontok kiszámításánál az ötödik tantárgynál nem szükséges érettségi vizsgatárgyat választani, minden olyan tantárgy választható, amelyet a tanuló legalább két évig tanult. (Értelemszerűen olyan tantárgy is választható, amelyet a vizsgázó a 9. és 10. évfolyamon tanult.)

Emellett legfeljebb 10 pont szerezhető az összes érettségi osztályzat átlagának megkétszerezésével: valamennyi, az érettségi bizonyítványban szereplő osztályzatból átlagot kell számítani, majd ezt megszorozni kettővel, és amennyiben szükséges, egész számra kell kerekíteni. (A tanuló érettségi bizonyítványba annyi tárgy osztályzata kerül, amennyiből érettségi vizsgára jelentkezett, és sikeres vizsgát tett.)

Hogyan számítják ki a szerzett pontjaimat?

A szerzett pontok számításánál először annak kell utánanéznie, hogy az Ön által kiválasztott felsőoktatási szak melyik felsőoktatási szakcsoportba tartozik. Azt, hogy az egyes felsőoktatási szakcsoportok mely vizsgatárgyak, milyen szintű érettségi vizsgáját kérik a felvételhez, illetve ezek figyelembe vételével a felsőoktatási intézmények pontosan mely vizsgatárgya(ka)t írják elő, megtalálja a 2004. december 15-én megjelenő "Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2005" c. kiadványban vagy ezt követően a www.felvi.hu weboldalon, illetve az OM honlapján (www.om.hu/kétszintű érettségi 2005/Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a hozzájuk tartozó 2005-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak).

A szerzett pontokat az egy vagy két - felsőoktatási intézmény által előírt - vizsgatárgyból tett érettségi százalékos eredménye alapján kell kiszámolni. Az egyes százalékos eredményekhez tartozó felsőoktatási felvételi pontszámot - egy és két tantárgy esetén is - megtalálhatja a korábban említett elérhetéseken.

A felvételi pontok számításánál automatikusan a jelentkező (számítható) eredményei közül a számára legelőnyösebb összeállítást veszik figyelembe, vagyis ha a szerzett pontok meghaladják a hozott pontokat, a szerzett pontok duplázásával számítják ki a felvételi pontokat. Figyelem! A hozott pontok számíthatósága időkorláthoz kötött: államilag finanszírozott képzésre való jelentkezés esetén az érettségi évében, és az ezt követő 3 évben, költségtérítéses képzésre való jelentkezés esetén az érettségi évében, és az ezt követő 5 évben van erre lehetőség.

Hogyan kaphatok többletpontokat a nyelvvizsgámért?

A felvételi eljárás során többletpont adható legfeljebb két államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű, C típusú, legalább középfokú nyelvvizsgáért, illetve a felsőoktatási szakcsoport által előírt vizsgatárgyakból tett, legalább közepes minősítésű, emelt szintű érettségi vizsgáért.

2005-től az államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű középfokú "C" típusú nyelvvizsga-bizonyítvány után 7, az államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű felsőfokú "C" típusú nyelvvizsga-bizonyítvány után 10 többletpont jár és ezt mindenképp megkapja a jelentkező, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási szakra jelentkezik.

Ha a nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségi vizsgát ugyanabból az idegen nyelvből szerezte a jelentkező, csak az egyikért kaphat többletpontot a felvételi eljárás során.

Hogyan kaphatok többletpontokat az emelt szintű érettségiért?

Ha nem felvételi feltétel az emelt szint, akkor közepes vagy annál jobb eredmény esetén 7 többletpont jár legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatárgy emelt szintű érettségi vizsgájáért.

Ha a szakcsoportból a felsőoktatási intézmény több érettségi vizsgatárgy közül csak egyet kér felvételi vizsgatárgyként, a vizsgázó a szakcsoporton belül szereplő többi vizsgatárgy közül választhat egy másik tárgyat is, és ebből is vizsgázhat emelt szinten. Természetesen megfelelő eredmény esetén szintén jár a többletpont.

Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatárgy van meghatározva (tehát nem több vizsgatárgy közül kell választani), második tárgyként bármelyik kötelező érettségi vizsgatárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont.

Ha a nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségi vizsgát ugyanabból az idegen nyelvből szerezte a jelentkező, csak az egyikért kaphat többletpontot a felvételi eljárás során.

Igaz, hogy legfeljebb 24 többletpontom lehet?

Igen, maximum 24 többletpontot lehet szerezni: a jelentkező legfeljebb két nyelvvizsgáért és két emelt szintű érettségi vizsgáért kap kötelezően többletpontot, emellett - az ide vonatkozó jogszabály figyelembe vételével, de intézményenként szabályozott paraméterek alapján - szakirányú szakképesítésért, sportteljesítményért, illetve Országis Ifjúsági Innovációs Versenyen elért 1-3. helyezésért is kaphat többletpontokat. Az adható többletpontok köre a "Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2005" c. kiadvány intézményi oldalain kerül felsorolásra. Egy jelentkezőnek összesen 24 többletpont adható. (Amennyiben a jelentkező 24-nél több többletpontra lenne jogosult, akkor is "csak" 24 többletpontot kap meg.)

Az idei OKTV versenykiírás értelmében az OKTV 1-15. helyezett tanulói szakirányú jelentkezés esetén automatikusan megkapják a 24 többletpontot.

3. Emelt szint beszámítása

Hogyan kaphatok többletpontokat az emelt szintű érettségiért?

Ha nem felvételi feltétel az emelt szint, akkor közepes vagy annál jobb eredmény esetén 7 többletpont jár legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatárgy emelt szintű érettségi vizsgájáért.

Ha a szakcsoportból a felsőoktatási intézmény több érettségi vizsgatárgy közül csak egyet kér felvételi vizsgatárgyként, a vizsgázó a szakcsoporton belül szereplő többi vizsgatárgy közül választhat egy másik tárgyat is, és ebből vizsgázhat emelt szinten. Természetesen megfelelő eredmény esetén azután is jár a többletpont.

Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatárgy van meghatározva (tehát nem több vizsgatárgy közül kell választani), második tárgyként bármelyik kötelező érettségi vizsgatárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont.

Ha a nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségi vizsgát ugyanabból az idegen nyelvből szerezte a jelentkező, csak az egyikért kaphat többletpontot a felvételi eljárás során.

A művészeti és testkulturális szakcsoportban nincs érettségi vizsgatárgy megjelölve, így itt semmilyen emelt szintű érettségiért nem jár többletpont.

Előírják-e valahol az emelt szintű érettségi vizsgát? Jár-e ekkor többletpont érte?

Az új felvételi rendszerben azon szakok esetében, ahol felvételi követelmény egy adott vizsgatárgyból az emelt szintű érettségi vizsga, az emelt szintért nem jár többletpont.

2005-ben kizárólag a Bölcsész 2. szakcsoportra igaz ez. Az ebbe a csoportba tartozó idegen nyelv szakok esetében tehát nem jár többletpont az emelt szintű érettségi vizsgáért. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségi vizsgát sem fogadja el, hanem a jelentkezés feltétele, hogy a tanuló ténylegesen emelt szintű vizsgát tegyen a kérdéses idegen nyelvből.

Honnan tudom, hogy melyik szakon mi a felvételi követelmény?

Az OM honlapján lehet utánanézni annak, hogy egy adott szak melyik szakcsoportba tartozik (www.om.hu/Kétszintű érettségi vizsga 2005/Az alapképzési szakok szakcsoportok szerint beosztása). Itt olvasható az a dokumentum, amelyben az egyes szakcsoportok meghatározták az előírt érettségi vizsgatárgyakat, és ezek szintjét. Az egyes szakokra vonatkozó részletesebb információk a Felvételi tájékoztatóban jelennek meg.

Igaz, hogy legfeljebb 24 többletpontom lehet?

Igen.

A jelentkező legfeljebb két nyelvvizsgáért és két emelt szintű érettségi vizsgáért kaphat többletpontot. Egy jelentkezőnek összesen 24 többletpont adható. (Amennyiben a jelentkező 24-nél több többletpontra lenne jogosult, akkor is 24 többletpontot kap meg.)

A felsőoktatási felvétel alsó határaként megjelölt 72 pont többletpontok nélkül értendő, abba az emelt szintű érettségi, illetve a nyelvvizsga után járó többletpontok nem számíthatók bele.

Az idei OKTV versenykiírás értelmében az OKTV 1-15. helyezett tanulói szakirányú jelentkezés esetén automatikusan megkapják a 24 többletpontot.

4. Nyelvi érettségi, nyelvvizsga

Kiváltja-e a nyelvvizsga-bizonyítvány az idegen nyelvi érettségit?

Igen, de csak a 2005. év érettségi vizsgaidőszakaiban.

A 100/1997-es Korm. rendelet 61 § (10) bekezdés értelmében: "A 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány."

Mit kell tennem, ha nyelvvizsgával akarom kiváltani az idegen nyelvi érettségit?

Az a tanuló, aki nyelvvizsga-bizonyítványa alapján kéri az idegen nyelvi érettségi osztályzatát, éppúgy jelentkezik az adott idegen nyelvből érettségi vizsgára, mint bármely más vizsgatárgyból. Azonban nem kell ténylegesen részt vennie a vizsgán, mivel érettségi osztályzatát a nyelvvizsgája alapján fogja megkapni. Ilyen esetben tudását emelt szintű jeles - százalékban számolva 100 %-os - osztályzattal minősítik.

Utoljára mikor váltható ki az idegen nyelvi érettségi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal?

Utoljára 2005-ben, a tavaszi, illetve őszi vizsgaidőszakban lehet élni ezzel a lehetőséggel. A vizsgázónak a tavaszi vizsgaidőszakra 2005. február 15-ig, az őszire 2005. augusztus 31.-ig kell jelentkeznie a vizsgát szervező intézmény igazgatójánál.

2005 után érettségizem. Én is kiválthatom az idegen nyelvi érettségit nyelvvizsgával?

Igen, előrehozott érettségi vizsga keretében erre valamennyi középiskolás tanulónak lehetősége van.

Az érettségi rendelet ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező nem 12. évfolyamos diákok előrehozott érettségi vizsgára jelentkezzenek, és ebben az esetben nekik is "kiváltja" a nyelvvizsga-bizonyítvány az idegen nyelvi érettségi vizsgát.

Az előrehozott vizsga megkezdésének azonban feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. Ez az iskola belső szabályzatában meghatározott módon - pl. osztályozóvizsgával - történik. Az osztályzatokat az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt meg kell szerezni. Ezek nélkül a tanuló nem bocsátható vizsgára.

Mit tegyek, ha nem tanulom az iskolában azt az idegen nyelvet, amiből nyelvvizsgázom?

A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy idegen nyelvből, ha iskolájában nem tanulta ezt a nyelvet. Jelentkezni csak olyan idegen nyelvből lehet, amelyet valamely magyarországi középiskolában tanítanak.

Ha az adott nyelv szerepel a tanuló saját iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak saját iskolájában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott nyelvből.

Ha az adott nyelv nem szerepel a tanuló saját iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol a nyelvet tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott nyelvből érettségi vizsgára.

Meddig kell bemutatni a nyelvvizsga-bizonyítványt?

Az idegen nyelvi érettségi vizsga alóli "mentesség" megszerzéséhez a nyelvvizsga-bizonyítványt legkésőbb az érettségi vizsgabizottság záróértekezlete előtt kell bemutatni. Az érettségi vizsgabizottság záróértekezletét a szóbeli érettségi vizsgák befejezése után tartják. A szóbeli érettségi vizsgák időpontját a vizsgát szervező intézmény igazgatója jelöli ki a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet által meghatározott időpontok alapján. (Ez a tavaszi vizsgaidőszakban 2005. június 20. - 2005. július 1-je között lesz, az ősziben októberre várható, a pontos dátumot a következő tanév rendjéről szóló rendelet fogja szabályozni.)

Fontos tudni azonban, hogy amennyiben az írásbeli vizsga kezdőnapjáig a vizsgázó nem tudja bemutatni a nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor a vizsgát ténylegesen meg kell kezdenie, és, ha - nyelvvizsgaközpont vagy a posta késése miatt - a záróértekezleten sem tudja bemutatni azt, akkor a ténylegesen teljesített vizsgaeredmény lesz az érvényes. Érdemes tehát a nyelvvizsgát idejében letenni.

A felvételi pluszpontok szempontjából a nyelvvizsga-bizonyítványnak június végére kell meglennie.

Ha középszinten jelentkezem, a nyelvvizsgám akkor is emelt szintű 5-öst ér?

Igen. A nyelvvizsgázó érettségiző megteheti, hogy "a biztonság kedvéért" nem emelt, csak középszintű érettségi vizsgára adja be a jelentkezését. A nyelvvizsgája bemutatásával szerzett érettségi osztályzata ebben az esetben is emelt szintű jeles lesz. Ha a tanuló időközben sikeresen letette a középszintű érettségi vizsgát is, akkor egyik eredménye - a tanuló döntésére van bízva, hogy melyik - az érettségi bizonyítványba kerül, a másikról tanúsítványt kap.

Mi van, ha jelentkezem előrehozott érettségi vizsgára, de időközben meggondolom magam?

Az a tanuló, aki érettségi vizsgára jelentkezett, nem léphet vissza az érettségitől. Jelentkezése egyedül abban az esetben érvénytelen, ha nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni.

Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, és - idegen nyelv esetén - határidőre bemutatott, államilag elismert, legalább középfokú C típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal sem tud osztályzatot szerezni, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból.

Ha rosszul sikerül az előrehozott érettségi vizsga idegen nyelvből, akkor lehet javítani?

Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba.

A tanuló egy érettségi vizsgát azonos szinten nem ismételhet meg tanulói jogviszonya idején. Azonos vizsgatárgyból kizárólag szintemelő érettségi vizsgát tehet sikeres középszintű vizsga birtokában, legkorábban a következő vizsgaidőszakban.

A felvételinél mindenhol elfogadják a nyelvvizsgával kiváltott érettségit?

Nem.

A felvételi rendszerben egyes szakok esetében - 2005-ben ez a helyzet a Bölcsész 2. szakcsoportba tartozó idegen nyelv szakokkal - a jelentkezés feltétele az emelt szintű vizsga. Ilyen esetekben a felsőoktatási intézmény nem fogadja el a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségi vizsgát. Amennyiben a tanuló ilyen szakra kíván felvételizni, ténylegesen is teljesítenie kell az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát.

 

Az új, emelt szintű idegen nyelvi érettségi tényleg nyelvvizsga-bizonyítványt ér?

Igen.

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése után idegen nyelv tantárgyból az emelt szintű érettségi vizsgán elért 60% fölötti eredmény középfokú C típusú, a 40-59% közötti eredmény pedig alapfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű.

Milyen nyelvvizsgáért kaphatok pluszpontot a felvételin?

A felvételi eljárás során államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű középfokú "C" típusú nyelvvizsgáért 7 pont, államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgáért 10 többletpont jár.

Azt, hogy egy nyelvvizsgafajta államilag elismert-e, a nyelvvizsga-bizonyítvány szövege tartalmazza. Előzetesen érdeklődni az egyes nyelvvizsgafajtákról a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületnél (NYAT) lehet. Címük: Professzorok Háza 1146, Budapest Ajtósi-Dürer sor 19-21., IV. em. 402-403. Telefon: (1) 222-3661 Fax: (1) 343-4800/131 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az idegen nyelv tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet értelmében az A és B típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló C típusú vizsgabizonyítvánnyal egyenértékűek lehetnek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól. Az ugyanazon nyelvből megszerzett A és B típusú nyelvvizsga-bizonyítvány a 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet 14/A. § értelmében egyesíthető. A részvizsgák egyesítése miatt szintén a NYAT-hoz lehet kérelmet benyújtani.

Ha egy nyelvből nyelvvizsgám és emelt szintű érettségi vizsgám is van, akkor hány többletpontot kapok?

Az idegen nyelvek esetében, ha a nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségi vizsgát ugyanabból az idegen nyelvből szerezte a jelentkező, csak az egyik jogcímen kaphat többletpontot a felvételi eljárás során.

A Bölcsész 2 szakcsoportba jelentkezők nyelvvizsgájukért kapják meg a 7 vagy 10 többletpontot.

Egy jelentkező maximum két nyelvvizsgáért kaphat többletpontokat. 24-nél több többletpont nem adható.

Meddig és hol kell bemutatnom a nyelvvizsgát, hogy megkapjam a többletpontokat?

A felvételi többletpontok szempontjából a nyelvvizsga-bizonyítványnak június végére kell meglennie. A nyelvvizsga-bizonyítványt annak a felsőoktatási intézménynek kell majd bemutatni, ahová a felvételiző jelentkezett. A pontos eljárást a decemberben megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza majd.

Esti-levelező tagozaton is kötelező idegen nyelvből érettségizni?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (12) bekezdése szerint a felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Eddig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.

Nyolcadikos általános iskolás tanuló is kiválthatja nyelvvizsgával az érettségit?

Általános iskolás tanuló nem tehet érettségi vizsgát, így az idegen nyelvi érettségi vizsga nyelvvizsgával történő kiváltásának lehetőségével sem élhet.

5. Tantárgyakra-vizsgatárgyakra vonatkozó kérdések

Mi alapján készülhetek fel az új, kétszintű érettségi vizsgára?

A kétszintű érettségi vizsga tantárgyait és a vizsga formáit az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, míg az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményét az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet határozza meg.

A tantárgy részletes vizsgakövetelményei elektronikus úton (Internet, cd jogtár), valamint nyomtatásban (Magyar Közlöny 2003. évi 57. szám II. kötet) is megtalálhatók. Pl. elérhetők az OM honlapján keresztül. (www.om.hu/Kétszintű érettségi vizsga 2005/Jogszabályok).

A tantárgy részletes vizsgakövetelményei mellett a felkészülésben segítséget jelenthetnek az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu/Kétszintű érettségi vizsga 2005/Mintafeladatok), valamint az OKÉV honlapján (www.okev.hu/Érettségi vizsgák/Kétszintű próbaérettségi 2004/Próbaérettségi feladatok és javítási-értékelési útmutatók) található mintafeladatok.

Hol találom meg az emelt szintű szóbeli vizsgák témaköreit?

Az OM legkésőbb december 10-ig hozza nyilvánosságra az emelt szintű érettségi vizsgák szóbeli tételeinek azon részeit, amelyek a jogszabályok alapján nyilvánosságra hozhatók. Az emelt szintű érettségi vizsga egyes tantárgyainak szóbeli témakörei az érdeklődők számára 2005. december 15-től az OKÉV honlapján (www.okev.hu) keresztül válnak hozzáférhetővé.

Az ECDL bizonyítványom kiváltja az informatika érettségit? Jár érte többletpont?

Nem.

Az új érettségi vizsgarendszerben az ECDL bizonyítvány nem fogja "kiváltani" az informatika érettségi vizsgát, továbbá ezért a felvételi eljárás során többletpont sem adható.

Viszont tárgyalások folynak arról, hogy az a vizsgázó, aki a kétszintű érettségi vizsga során jelesre teszi le - mind emelt, mind középszinten - az informatika érettségi vizsgát, érettségi bizonyítványa alapján a bizonyítvány megszerzését követő két éven belül folyamodhasson az ECDL bizonyítványért.

Ebben az esetben az ECDL bizonyítványt az érettségi dokumentum, valamint az érettségi adatokat nyilvántartó hivatalos szervezettel egyeztetett adatok alapján a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság fogja kibocsátani. 

Hol találom a projektvizsgák témáit?

A projektvizsgák témáit megtalálja az OKÉV honlapján. (www.okev.hu/Érettségi vizsga/Kétszintű érettségi 2004/2005)

Hol találom a hittan követelményeket?

A követelményeket a 40/2002 (V. 24) az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló OM rendelet tartalmazza. (A rendelet megtalálható az OM honlapján. (www.om.hu/Kétszintű érettségi vizsga 2005/Jogszabályok).

Mivel a hittan tantárgyra vonatkozó tájékoztató csak később lesz olvasható a honlapon, addig is az alábbi telefonszámokon érdeklődhet a tartalmi kérdéseket illetőleg.

Evangélikus Pedagógiai Intézet:	06-1-486-35-58
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet:	06-1-479-30-02
Református Pedagógiai Intézet:	06-1-419-28-29

Milyen segédeszközöket lehet használni az érettségi vizsgán?

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet határozza meg az egyes vizsgatárgyakból a kétszintű érettségi vizsgán használható segédeszközöket.

Melyik függvénytáblázat használható az érettségin?

Ahol ezt a vizsgaleírás megengedi, ott - az új típusú vizsgákon - a forgalomban lévő függvénytáblázatok bármelyike használható. A hagyományos vizsgákra a korábbi szabályozás vonatkozik.

6. Érettségi szervezése, vizsgafajták

Középszinten milyen végzettségű tanár érettségiztethet?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése értelmében szaktanár és kérdező tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat középiskolában taníthatja.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján nevelési-oktatási intézményben, középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően pedagógus munkakörben olyan pedagógus alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári végzettséggel rendelkezik.

Idegen nyelvek esetében viszont a közoktatásról szóló törvény 17. § (2) bekezdése megengedi, hogy idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható legyen olyan pedagógus, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Tehát idegen nyelvek esetében nyelvtanári végzettséggel rendelkező pedagógus taníthat a kilencedik évfolyamtól kezdődően, és szaktanár és kérdező tanár is lehet az érettségi vizsgán.

Hol találhatóak az emelt szintű szóbeli érettségi témakörök?

Az OM legkésőbb december 10-ig hozza nyilvánosságra az emelt szintű érettségi vizsgák szóbeli tételeinek azon részeit, amelyek a jogszabályok alapján nyilvánosságra hozhatók. Az Oktatási Minisztérium honlapján 2004 tavaszán megjelentek azok a tantárgyankénti érettségi útmutatók, amelyek - többek között- a középszintű érettségi vizsgák szóbeli tételeire, tételsoraira adnak konkrét mintákat, ajánlásokat.

Az emelt szintű szóbeli vizsga során minden központi vizsgakövetelményekre épülő tantárgy esetén a szóbeli tételeket az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) készítteti el, és juttatja el a tantárgyi bizottságokhoz. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgán tantárgyi bizottság tagjai minden egyes tételhez megkapják a szükséges - a tartalomra is kiterjedő - értékelési útmutatót.

Mikor lesznek az érettségi vizsgák?

Az írásbeli vizsgák időpontját a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet határozza meg, a szóbeli vizsgák időpontját a rendeletben meghatározott időpontok közül a vizsgát szervező intézmény - középiskola vagy területileg illetékes OKÉV regionális igazgatóság - jelöli ki.

Minden érettségi vizsga ingyenes?

Nem. A tanulói jogviszony utáni vizsgákért - az első javítóvizsga és tanulói jogviszony alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga kivételével - fizetni kell. Amennyiben az iskola szervezi meg a (középszintű) vizsgát, a díjat maga határozza meg. Az OKÉV által szervezett közép és emelt szintű vizsgák várható díja: két vizsgarészből álló vizsgákra 6000 Ft/vizsga, egy vizsgarészből álló vizsgákra 4000 Ft/vizsga, informatika és emelt szintű idegen nyelvi érettségi esetében 10000 Ft/vizsga.

Mikor lehet előrehozott érettségi vizsgát szervezni?

Előrehozott érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a május-júniusi és a szeptember-októberi vizsgaidőszakban lehet szervezni.

Hogyan lehet előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni?

Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. E nélkül a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára.

Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzatai alapján a középiskola igazgatója dönt. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és leggyakrabban osztályozó vizsgával történik.

Az előrehozott érettségi vizsga után a tanuló nem kap érettségi bizonyítványt. Az előrehozott érettségi vizsga érdemjegyét és százalékos eredményét az iskola rávezeti a tanuló törzslapjára. Érettségi bizonyítványt a rendes érettségi vizsga után kap a tanuló, az előrehozott érettségi vizsga eredménye ekkor kerül be a bizonyítványba.

Előrehozott érettségi után, még a tanulmányok befejezése előtt lehet-e ismétlő vizsgára jelentkezni?

Nem. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az ismétlő (az érettségi bizonyítvány kiadása után a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése) érettségi vizsgák feltételeként határozza meg az érettségi bizonyítvány megszerzését. Egyedüli kivételként sikeres középszintű érettségi vizsga birtokában van mód a tanulói jogviszony ideje alatt egy alkalommal szintemelő vizsgára.

Mi történik, ha valaki megbukik az írásbeli érettségin?

A kétszintű érettségi vizsga során az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményére a vizsgázó nem érdemjegyet kap, hanem külön-külön pontokat, és ezeknek a pontoknak az összege alapján határozzák meg az érettségi vizsga érdemjegyét.

Ha viszont a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll (pl.: írásbeli és szóbeli), a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 10 százalékot kell teljesítenie, hogy az érettségi vizsgán szerzett osztályzata legalább elégséges legyen. (Ha csak egy vizsgarész során nem éri el a vizsgázó a 10 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kap az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményére.) Tehát a vizsgázó nem kap elégtelen osztályzatot sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgán, viszont a legalább elégséges érdemjegy megszerzéséhez vizsgarészenként a 10 százalékot el kell érnie.

Matematikából is 10% a bukás határa?

A középszintű matematika érettségi vizsga annyiban különbözik a többi vizsgatárgytól, hogy középszinten nincs szóbeli vizsga, csak abban az esetben, ha a tanuló teljesítménye az írásbeli vizsgán elérte a 10 százalékot, de nem érte el a 20 százalékot. (A matematika érettségi vizsga középszinten csak írásbeli vizsgarészből, emelt szinten két - írásbeli és szóbeli - vizsgarészből áll. )

Középszintű matematika vizsga esetén ha a tanuló írásbeli teljesítménye nem érte el a tíz százalékot, a vizsgázó természetesen elégtelen osztályzatot kap. Ha az írásbelin elérte a 10 százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a tanuló szóbeli vizsgát tehet. Ebben az esetben a matematika szóbeli vizsgát az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben meghatározott módon lehet letenni. 

Idegen nyelvi érettségin hogy kell számolni a 10%-ot?

A középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga két vizsgarészből áll (írásbeli és szóbeli), és a két vizsgarész mindegyikéből külön kell a vizsgázónak legalább 10-10 százalékot ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon. Az írásbeli vizsgarész négy összetevőből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség) ezek azonban nem vizsgarészek, így a 10 százalék számításának szabálya külön-külön nem vonatkozik rájuk.

Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és ebben az esetben mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 10 százalékot a legalább elégséges osztályzat megszerzéséhez.

Mikor kell póttételt húzni a szóbelin?

Ha a tanuló a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az érettségi elnöknek egy alkalommal póttételt kell húzatnia vele. Ebben az esetben a szóbeli vizsga minősítését a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani, úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontszámra fel kell kerekíteni, és a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámolni. Ez a matematika szóbeli vizsga esetében is fennáll (középszinten is). 

Aki megbukott, annak az egész vizsgát meg kell ismételnie?

Igen. Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy érettségi vizsgáján bármely vizsgarészből nem érte el legalább 10%-ot, akkor elégtelen osztályzatot kap. Ebben az esetben a következő vizsgaidőszakban javító érettségi vizsgát tehet (kötelező tárgy esetén tennie kell). Javító érettségi vizsgán a teljes vizsgát (minden vizsgarészt) meg kell ismételni.

Hány tantárgyból és milyen óraszámban köteles az iskola emelt szinten felkészíteni az érettségire a tanulókat?

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 4 § (3) bekezdése szerint a kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további - legalább két - tantárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.

Az érettségi rendelet 6. § (5) bekezdése alapján az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább 276 órát kell az intézménynek a helyi tantervében biztosítani a felkészítésre.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendelet a felkészítés kötelezettségét írja elő az iskola számára. Ehhez minimális óraszámot határoz meg, de ez nem jelenti azt, hogy a minimális óraszám biztosításával az iskola teljesítette kötelezettségét. Az iskolának a helyi tantervébe a megfelelő szintű vizsgakövetelményekre való felkészítést (és az ehhez szükséges óraszámot kell) beépítenie.

7. Jelentkezés

Hány tárgyból és milyen szinten érettségizhetek?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése alapján egy vizsgaidőszakban egy adott vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Javítóvizsgát pedig legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehet a tanuló.

A tanuló szabadon választja meg a vizsga szintjét - emelt vagy középszint -, függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű felkészítésen vett részt.

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt (négy kötelező és egy kötelezően választott) vizsgatárgyból kell kötelezően vizsgáznia. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.

A vizsgázó kötelezően választható vizsgatárgynak - a tanulói jogviszony keretében - bármely olyan vizsgatárgyat választhat, amelynek az intézmény helyi tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). A szabadon választott vizsgatárgyak száma nincs meghatározva.

Milyen tárgyakat választhatok az érettségin?

A kétszintű érettségi vizsga bevezetésével megszűnt az a feltétel, hogy a tanuló csak akkor jelentkezhet érettségi vizsgára, ha legalább két évig, heti két órában tanulta az adott tantárgyat. A 2004/2005. tanévtől kezdve érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében abból a tantárgyból tehető, amelynek a vizsgát szervező iskola helyi tantervében meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Tehát a tanuló akár olyan tantárgyból is jelentkezhet érettségi vizsgára, amelyet egy évig, heti egy órában tanult (ha az iskola helyi tantervében ezt így határozza meg). További lehetőség az is, hogy az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, milyen szintű érettségi vizsgára készült fel - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét.

Érettségizhetek olyan tárgyból, amit nem tanultam az iskolában?

Igen. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta.

Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló saját iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak saját iskolájában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott nyelvből.

Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló saját iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára.

 

Az idegen nyelvi érettségi kiválható más tárggyal?

Nem, az új, kétszintű érettségi rendszerben idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát tenni, még akkor is, ha a felvételi eljárás során olyan két vizsgatárgyat határoznak meg, amely nem szerepel a kötelező vizsgatárgyak között. (Pl. fizika, kémia, biológia az egészségügyi szakcsoportban). Ebben az esetben a tanuló 6 vagy több vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát.

Viszont az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (12) bekezdése szerint a felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Eddig az időpontig az esti-levelező tagozatos tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.

Mikor és hogyan tehetek előrehozott érettségi vizsgát?

Előrehozott érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alapján a május-júniusi és a szeptember-októberi vizsgaidőszakban lehet szervezni.

Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. E nélkül a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára.

Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzatai alapján a középiskola igazgatója dönt. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és leggyakrabban osztályozó vizsgával történik.

A tanuló a tavaszi vizsgaidőszakra 2005. február 15-ig, az őszi vizsgaidőszakra 2005. augusztus 31-ig jelentkezhet érettségi vizsgára (így előrehozott érettségi vizsgára is). A vizsga megkezdéséig az iskolájában szokásos módon - általában osztályozóvizsgával - meg kell szereznie az iskolai követelmények teljesítéséhez még szükséges jegyeket. A jegyek megszerzésének módjáról iskolájában kaphat tájékoztatást.

Meggondolhatom-e magam, ha előrehozott érettségire jelentkeztem? És ha rosszul sikerült?

Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés sem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban ez esetben érvénytelen, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. (Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába.)

Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból.

Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Egyedüli kivételként sikeres középszintű érettségi vizsga birtokában van mód a tanulói jogviszony ideje alatt egy alkalommal szintemelő vizsgára.

Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban.

Minden érettségi vizsga ingyenes?

Nem. A tanulói jogviszony utáni vizsgákért - az első javítóvizsga és tanulói jogviszony alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga kivételével - fizetni kell. Amennyiben az iskola szervezi meg a (középszintű) vizsgát, a díjat maga határozza meg. Az OKÉV által szervezett közép és emelt szintű vizsgák várható díja: két vizsgarészből álló vizsgákra 6000 Ft/vizsga, egy vizsgarészből álló vizsgákra 4000 Ft/vizsga, informatika és emelt szintű idegen nyelvi érettségi esetében 10000 Ft/vizsga.

2005. előtt érettségiztem. Milyen vizsgatárgyakból jelentkezhetek érettségi vizsgára?

Ha a jelentkező a korábbi években sikeres érettségi vizsgát tett, és így már nem áll tanulói jogviszonyban egyetlen közoktatási intézménnyel sem, kiegészítő érettségi vizsgaként akkor is jelentkezhet bármely tantárgyból érettségi vizsgára, ha a középiskolában az adott tantárgyat soha nem tanulta.

8. Mentességek

Milyen OKTV-helyezés mentesít az érettségi alól?

A tanulók az országos középiskolai tanulmányi versenyen elért eredményük alapján, az érettségi vizsgájuk évében hatályos jogszabályi előírások szerint kaphatnak az adott vizsgatárgyból érettségi mentességet és minősítést.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. Korm. rendelet 41. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az országos középiskolai tanulmányi versenyen a döntőben vett részt, akkor az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit. Az országos tanulmányi verseny kiírása határozza meg azt, hogy a tanulmányi verseny döntőjében részt vevő versenyzők közül hány tanuló kaphat emelt szintű, és hány tanuló középszintű minősítést. Az országos középiskolai tanulmányi versenyek idei versenykiírása értelmében az 1 - 15. helyezettek emelt szintű jeles osztályzatot és 100%-os minősítést, a további helyezettek középszintű jeles osztályzatot és 100%-os minősítést kapnak.

Szakirányú továbbtanulás esetén a felvételi eljárásban az 1-15. helyezetteknek maximális (24) többletpont jár.

Az ECDL-bizonyítvány kiváltja az informatika érettségit?

Az új érettségi vizsgarendszerben az ECDL bizonyítvány nem fogja "kiváltani" az informatika érettségi vizsgát, továbbá ezért a felvételi eljárás során többletpont sem adható.

Viszont tárgyalások folynak arról, hogy az a vizsgázó, aki a kétszintű érettségi vizsga során jelesre teszi le - mind emelt, mind középszinten - az informatika érettségi vizsgát, érettségi bizonyítványa alapján a bizonyítvány megszerzését követő két éven belül folyamodhasson az ECDL bizonyítványért.

Ebben az esetben az ECDL bizonyítványt az érettségi dokumentum, valamint az érettségi adatokat nyilvántartó hivatalos szervezettel egyeztetett adatok alapján a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság fogja kibocsátani. 

A sajátos nevelési igényű tanulók érettségi vizsgájára milyen szabályok vonatkoznak?

A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján valamely tantárgy vagy annak - szóbeli vagy írásbeli - vizsgarésze alól felmentést kérő tanulók érettségi vizsgáját a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 20. § (8), 37. § (1) - (3) és 41. § (2) bekezdései szabályozzák. A sajátos nevelési igény megállapításának eljárásáról a 14/ 1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról rendelkezik.

A sajátos nevelési igényű tanuló milyen könnyítést kérhet az érettségi vizsgán?

100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet (érettségi vizsgaszabályzat)

Írásbeli vizsgarész

20§ (8) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése szerint a vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni

b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse.

Szóbeli vizsgarész

37 § (1) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a ) a 35 § (2 ) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el.

Értékelés

41 § (2)

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.

A sajátos nevelési igényű tanulótól milyen igazolást fogadhat el az igazgató?

Az erre vonatkozó eljárás szabályait az iskolaigazgatók a LXXIX/1993 (közoktatási törvény) 30§ (9) bekezdésében, valamint a 14/ 1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 10-21. § -aiban találják meg.

 

9. 2005. előtt érettségizett felvételizők

2005. előtt érettségiztem. Ha 2005-ben akarok felvételizni, akkor az egész érettségi vizsgát meg kell ismételnem?

Nem. Az egyszer megszerzett, sikeres érettségi nem évül el.

Azoknak a jelentkezőknek, akik 2005 előtt tettek érettségi vizsgát, érettségi vizsgájuk a középszintű érettségi vizsgával egyenértékűnek felel meg az adott érdemjegyhez tartozó százalék-intervallum maximumával (pl. történelem 4 = történelem középszint, 4, 79 %), és nekik az érettségi vizsgák eredménye(i) alapján számítják ki a szerzett pontokat.

Milyen eredmények alapján számolják 2005-től a felvételi pontszámokat?

A felsőoktatási felvételi eljárás 2005-től annyiban változik, hogy az alapképzésben meghirdetett szakoknál a tantárgyi felvételi vizsga szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. (A testkulturális és a művészeti szakcsoportba tartozó szakoknál marad az eddig megszokott, intézmények által szervezett gyakorlati felvételi vizsga!)

2005-ben is az eddig megszokott módon, többletpontok nélkül számítva 120 pontos rendszerben (60 hozott pont + 60 szerzett pont) értékelik a felsőoktatási intézmények a jelentkezők teljesítményét. A hozott pontokat meghatározott középiskolai teljesítmény alapján, míg a szerzett pontokat az előírt tárgyak érettségi vizsgájának százalékos eredménye alapján fogják kiszámolni.

A szerzett pontokat változatlanul lehet duplázni, viszont a hozott pontok kettőzésére már nem lesz lehetőség.

A 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól 6 § (6) és 8. § (1) bekezdései alapján az államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3 évben, továbbá a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben lehet a középiskolai évvégi osztályzatok alapján számolni a hozott pontokat. Ezt követően csak a szerzett pontok duplázásából képezhető felvételi pontszám.

A témával kapcsolatos részletes információk a 2004. december 15-én megjelenő a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2005" c. kiadványban vagy ezt követően a www.felvi.hu weboldalon lesznek olvashatóak.

A korábban érettségizett felvételiző is jelentkezhet idén érettségi vizsgára?

Igen. A korábbi években érettségiző tanulóknak - például ha nincsenek megelégedve az érettségi vizsga eredményével, vagy a választott felsőoktatási intézmény felvételi tárgyként olyan tantárgyat határoz meg, amelyből nem tettek érettségi vizsgát, illetve az emelt szintű érettségi vizsga után járó többletpontokat szeretnék megszerezni - lehetőségük lesz a felvételi eljárás során a felvételi szakcsoportok és vizsgatárgyak ismeretében egyes vizsgatárgyakból kiegészítő, ismétlő, illetve szintemelő érettségi vizsgát tenniük. A tanulói jogviszony megszűnése után bármely vizsgatárgyból bármely szinten lehet jelentkezni érettségi vizsgára.

Honnan lehet tudni, hogy egy szakon mi a felvételi követelmény?

A szerzett pontok számításánál először annak kell utánanéznie, hogy az Ön által kiválasztott felsőoktatási szak melyik felsőoktatási szakcsoportba tartozik.

Az, hogy az egyes felsőoktatási szakcsoportok mely vizsgatárgyak, milyen szintű érettségi vizsgáját kérik a felvételhez, jelenleg az OM honlapján olvasható. (www.om.hu/kétszintű érettségi 2005/Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a hozzájuk tartozó 2005-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak). 2004. december 15-től mind a fenti honlapon, mind az ekkor megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2005" c. kiadványban, valamint a www.felvi.hu weboldalon megtalálható lesz mindemellett az is, hogy az egyes felsőoktatási intézmények pontosan mely vizsgatárgya(ka)t írják elő felvételi követelménynek.

2005. előtt érettségiztem. Milyen vizsgatárgyakból jelentkezhetek érettségi vizsgára?

Ha a jelentkező a korábbi években sikeres érettségi vizsgát tett, kiegészítő érettségi vizsgaként akkor is jelentkezhet bármely tantárgyból, bármelyik szinten érettségi vizsgára, ha a középiskolában az adott tantárgyat soha nem tanulta.

Abból a vizsgatárgyból, amelyből a felvételiző korábban még nem szerzett érettségi osztályzatot, kiegészítő (akár közép-, akár emelt szintű) vizsgára jelentkezhet.

Abból a vizsgatárgyból, amelyből a felvételiző korábban már szerzett érettségi osztályzatot, ismétlő (középszintű) vagy szintemelő (emelt szintű) vizsgára jelentkezhet.

Ha már nem vagyok középiskolás tanuló, akkor meddig és hova adhatom le a jelentkezésemet az érettségire?

Érettségi vizsgára 2005. február 15-ig lehet jelentkezni a vizsgát szervező középiskolában (középszintű vizsga esetén) vagy az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságán (közép- és emelt szintű vizsga esetén egyaránt).

Felhívom a figyelmet, hogy az iskola döntésére van bízva, fogadni tudja-e a jelentkezést.

A regionális igazgatóságok címe és elérhetősége megtalálható az OKÉV honlapján. (www.okev.hu/Címeink)

Mikor vannak az érettségi vizsgák?

Az írásbeli vizsgák időpontját a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet határozza meg, a szóbeli vizsgák időpontját a rendeletben meghatározott időpontok közül a vizsgát szervező intézmény - középiskola vagy az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatósága - jelöli ki.

Jelentkezés esetén a vizsgázót a vizsgát szervező intézmény időben értesíti a vizsga pontos helyszínéről és időpontjáról.

Mibe kerül egy érettségi vizsga?

A tanulói jogviszony utáni vizsgákért - az első javítóvizsga és tanulói jogviszony alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga kivételével - fizetni kell.

Amennyiben az iskola szervezi meg a (középszintű) vizsgát, a díjat maga határozza meg. Az OKÉV által szervezett közép és emelt szintű vizsgák várható díja: két vizsgarészből álló vizsgákra 6000 Ft/vizsga, egy vizsgarészből álló vizsgákra 4000 Ft/vizsga, informatika és emelt szintű idegen nyelvi érettségi esetében 10000 Ft/vizsga.

Az idei érettségi vizsgáim eredménye belekerül a korábbi érettségi bizonyítványomba?

Nem. Az érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. A tanulói jogviszony megszűnése után tett valamennyi - ismétlő, kiegészítő vagy szintemelő - érettségi vizsga eredményéről külön tanúsítványt kap a vizsgázó, függetlenül attól, hogy egy vagy több vizsgát tett, ezeket azonos vagy több vizsgaidőszakban, egy vagy több vizsgabizottság előtt tette-e.

Mi van, ha az új érettségi vizsgám rosszabbul sikerül, mint a korábbi?

A felvételi eljárás során a felvételi pontok számításánál a jelentkező szabadon választhatja addig elért eredményei közül a számára legelőnyösebb összeállítást. Ha a felvételiző egy vizsgatárgyból több osztályzatot is szerzett (pl.: közép és emelt szintűt is), akkor ő választhat, melyik eredményét kívánja használni a felvételi eljárásban. Megteheti, hogy más szakoknál más összeállításban számítja a pontszámát, sőt, azt is, hogy a szerzett pontok számításánál az esetleg előnyösebb középszintű százalékos eredményt kéri figyelembe venni, míg a közepesnél jobb osztályzatú, emelt szintű vizsgáért járó többletpontokra a másik eredménye alapján tart igényt.

Ha korábban érettségiztem, akkor is kiválthatom idén a nyelvvizsgámmal az idegen nyelvi érettségit?

Igen.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése alapján a legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány utoljára 2005-ben "váltja ki" az idegen nyelvi érettségi vizsgát (a tavaszi és az őszi vizsgaidőszakban egyaránt). A vizsgázó az adott idegen nyelvből éppúgy jelentkezik érettségi vizsgára, mint bármely más vizsgatárgyból, ám ténylegesen nem kell részt vennie a vizsgán, mivel érettségi osztályzatát a nyelvvizsgája alapján fogja megkapni. Ilyen esetben tudását emelt szintű jeles - százalékban számolva 100 %-os - osztályzattal minősítik.

2005-ben a korábban érettségizetteknek is módjában áll élni a fenti lehetőséggel. Aki így dönt, az adott idegen nyelvből kiegészítő vagy szintemelő vizsgára jelentkezik, nyelvvizsgája alapján is igényelheti az érettségi osztályzatot, amelyről tanúsítványt kap.

Az a felvételiző, aki egy adott nyelvből két minősítést is szerzett, eldöntheti, hogy a felvételi eljárás során melyik eredményét vegyék figyelembe.

Fontos viszont tudni, hogy az idegen nyelvek esetében, ha a nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségi vizsgát ugyanabból az idegen nyelvből szerezte a jelentkező, csak az egyikért kaphat többletpontot a felvételi eljárás során.

Az én időmben nem volt kötelező az idegen nyelvi érettségi. Ha idén felvételizek, akkor mindenképp kell idegen nyelvből is érettségiznem?

Nem. Az egyszer megszerzett érettségi bizonyítvány nem évül el, a felvételiző nem köteles azt idegen nyelv tantárggyal kiegészíteni, kivéve, ha a szaknál, amelyre jelentkezni kíván, a felsőoktatási intézmény ezt felvételi követelményként előírja.

Ha megbuktam az érettségin, akkor 2005-ben már az új követelmények szerint kell pótvizsgáznom?

Igen. Annak a tanulónak, akinek valamely vizsgatárgyból az érettségi vizsgája sikertelen volt, lehetősége van javító vizsgát tenni. A javító vizsgára 2005-től minden tekintetben az új, kétszintű érettségi szabályai, követelményei vonatkoznak.