Szabó Imre

Iskolai házirend készítésének, szakértői ellenőrzésének specialitásai a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását ellátó intézményekben

Szabó Imre e

1. Az intézményi házirend felülvizsgálatának gyógypedagógiai specialitásai

a. Közvetlen tanulói joggyakorlás kérdése sajátos nevelési igényű (főként értelmileg sérült) tanulóknál. Az értelmileg sérült tanulókat sem szabad korlátozott cselekvőképességük, életkoruk miatt a közoktatási törvényben biztosított joggyakorlástól megfosztani, vagy csak korlátozott jogképességet biztosítani. Az alapjogok gyakorlásának lehetőségét minden tanulónak biztosítani kell.

        Az értelmi képességükben elmaradott tanulók esetében a specialitás, hogy a házirendben kell szabályozni, az egyes jogok gyakorlásához az intézmény milyen módszertani segítséget biztosít, hogyan szervezi meg ezt a tevékenységet. (Kiket von be, kik segítik a tanulói joggyakorlást, és milyen módon.)

b. Iskolaszerkezeti sajátosságok

Nagyon változatos a kép a sajátos nevelési igényű tanulók képzését illetően. A szegregáltan működő gyógypedagógiai intézmények többsége közös igazgatású közoktatási intézmény, ahol életkorban, a sérülés súlyosságát figyelembe véve, valamint intézménytípusok alapján lehetnek többféle intézményegységek:

  • óvoda
  • alapfokú oktatást-nevelést ellátó általános iskola
  • speciális szakiskola
  • kollégium
  • pedagógiai szakszolgálat
  • gyermekotthoni nevelés

Szélesíti a palettát, hogy több településen a „többségi” általános iskolák mellett működnek tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek számára szerveződött tagozatok, osztályok is.

Javaslat a „többcélúság” kezelésére:

  • Házirend „mag” része, amely az intézménybe járó minden tanulóra vonatkozó szabályozást tartalmaz.
  • Fejezetenként, intézményegységenként (általános iskola, előkészítő szakiskola, kollégium…) csak arra a szervezeti egységre jellemző sajátosságok megjelenítése.
  • Az általános iskolák mellett működő tagozatoknál, osztályoknál a „többségi” szabályozás mellett az értelmi fogyatékosságból adódó sajátosságok megjelenítése.

c. Koherencia egyéb szabályozókkal

Több témában szükség van a „dupla” szabályozásra

  • SZMSZ alkalmazotti oldalról közelíti meg a kérdéseket
  • Pedagógiai Program
  • Adatvédelmi Szabályzat, információs önrendelkezéshez való jog (pl.: Szakértői javaslatok kezelése…)

2. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának és végrehajtásának módja

  • Ebben a fejezetben kell meghatározni milyen életkor alatt, illetve értelmi sérülés esetén kell megszervezni az egyes joggyakorláshoz történő segítségnyújtást.
  • Kollégiumba, napközi otthonba, tanulószobai ellátásra, menzára jelentkezés

módja: ki adhatja be, milyen formában

szabályai: időkorlátok megjelölése, döntés, eljárási rend

  • Különleges gondozáshoz való jog biztosítása, tantárgyi követelmények teljesítése alóli mentesítések kezelése. (Szakértői vizsgálat szükségességéről hogyan értesítem a szülőt, pedagógiai többletszolgáltatások igénybevételének módja…)
  • Magántanulók joggyakorlásának lehetősége:

- könyvtárhasználat

- étkezés

- diákkör, szakkör

3. Az iskolai, kollégiumi munkarenddel kapcsolatos szabályok, sajátosságok

  • Az iskola-egészségügyi vizsgálaton való részvételről a szülői tájékoztatás módja, beleegyező nyilatkozat beszerzésének formái.
  • Iskola, kollégium feladata, ha a betegség tüneteit észleli. (pl.: fertőző betegségek, tetvesség…)
  • Beteg gyermek ellátásának módja a kollégiumban.
  • Tájékoztatás pedagógiai szakszolgáltatás igénybevételének módjáról, formáiról.

4. Tanulói munkarend (iskolai, kollégiumi foglalkozások rendje)

  • Lehet-e „0” óra, hol, milyen esetben és melyik tantárgynál.
  • Iskolából való távollétek kezelése, szülői igazolások kérdése. Igazolások leadásának határideje.
  • Késések, hiányzások, mulasztások kezelése.

5. Tiltott magatartások

A házirend nem írhat elő olyan magatartási szabályokat, amelyeknek nincs jogi alapja, és túlmutat a tanulási jogviszonnyal (kollégiumi tagsággal) kapcsolatos

jogok és kötelezettségek teljesítésén, azon időtartamon, amelyen belül a tanuló az iskola felügyelete alatt áll.

Pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolai, kollégiumi rendezvények:

  • osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás
  • kollégiumi kimenő
  • erdei iskolai program
  • tanulmányi séta
  • sportrendezvényen való részvétel
  • kulturális, művészeti találkozók
  • dohányzás és alkoholfogyasztás tilalma

6. Helyiség és területhasználat. Védő- és óvóintézkedések témakörénél jelentkező sajátosságok

  • Veszélyhelyzet felmérése a specialitások figyelembe vételével.
  • Hogyan használhatja a helyiségeket a sajátos nevelési igényű tanuló. (Mikor van szükség felnőtt felügyeletre, és milyen módon történjen ez?)
  • Milyen eszközöket lehet bevinni. Kollégiumba, borotva, gyógyszer tárolása, kezelése, használata.
  • Intézményből való távozás módja. Kimehet-e önállóan.
  • Önállóan közlekedni nem tudó tanulók esetén a szülő helyett ki és milyen esetben viheti el a tanulót. (pl.: írásbeli felhatalmazás, telefonüzenet…)
  • A kollégiumból való hazautazás szabályozása, leírni milyen okból lehet megtiltani a tanuló hazautazását.
  • Mennyire lehet „nyitott” az intézmény. (Kapuk zárása.)
  • Tanulói szökések esetén szükséges intézkedések beszabályozása.
  • Lépcsőn, közlekedő folyosókon való magatartás.
  • Balesetvédelem, munkavédelem és öltözködés, ékszerek használata, hajviselet…
  • Mobiltelefon használat kérdése.

7. A Házirend javasolt szerkezete

a. Preambulum (Bevezető)

  • Kinek készült.
  • Székhely, illetve telephely megnevezése.
  • A házirend céljának meghatározása a tanulónépesség életkorának sajátos nevelési igényének figyelembe vételével.

b. A tanulói jogokkal kapcsolatos szabályok joggyakorlásának lehetőségei

c. A tanuló kötelességei (Elvárások és tiltott magatartás.)

    Az elvárások a tanuló életkorához, állapotához, értelmi képességéhez, a fogyatékosság sajátosságához igazodjon.

d. Munkarend

  • Iskolai, kollégiumi munkarenddel kapcsolatos szabályok
  • Tanulói munkarend, tanórán kívüli foglalkozások rendje, szabályai.

e. A helyiségek és területek használata, ezekhez kapcsolódó óvó- és védőintézkedésekkel kapcsolatos szabályok.

f. Diákkörök szabályozása

g. Diákélet mindennapi szabályai

  • DÖK jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok
  • Konfliktuskezelés helyi szabályai, módszerei, technikái

h. A házirenddel kapcsolatos szabályok

  • nyilvánosságra hozatal rendje
  • megismerés módja
  • megismerhetőség garanciái (pl.: kifüggesztés, olvashatóság…)
  • a házirend érvényesülésének, figyelemmel kísérésének rendje
  • a rendszeres felülvizsgálat és módosítás rendszere

i. Zárórendelkezések

  • Hatályba léptetés időpontja, elfogadásának módja
  • Formai elvárások:
  • jogszerűséget igazoló aláírások
  • Az elfogadást, véleményezést dokumentáló ülés jegyzőkönyvei, jelenléti ívek

8. A Házirend használhatóságát mutató szempontsor („Jóságkritériumok”)

  • Megfelel a jogi szabályozás funkcióinak, jellegzetességeinek.
  • Normatív szabályokat tartalmaz (végrehajtási eljárás, magatartási szabályok…)
  • Megalapozott, szilárd határokat bemutató követelményeket fogalmaz meg.
  • Keretjellegű, kerüli a túlszabályozást.
  • Csak arról rendelkezik, amelyre a törvény felhatalmazta.
  • A szabályok ellenőrizhetők, értékelhetők, szankcionálhatók.
  • Tartalmazza a házirend megsértésének jogkövetkezményeit is.
  • Koherens más szabályozókkal, tanügyi dokumentációkkal (SZMSZ, Házirend, Adatvédelmi Szabályzat, Pedagógiai Program)
  • Jogilag, alakilag, és tartalmilag megfelel az előírásoknak, szakmai elvárásoknak.