Dr. Polonkai Mária

Változások a szakértői tevékenységben

Dr Polonkai Mária sz

A változásokat az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsga-központ tevékenységén keresztül a szakértői munkában azt hozta, hogy a szervezet feladata az új szabá-lyozás tükrében (közok-tatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módo-sításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény) megváltozott.

A módosító törvény 95/A. § (2) bekezdése meghatározza azokat a fő feladatokat, melyek tevékenységének alapját képezik:

Kt. 95/A. § (2) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatai különösen:

  1. közreműködik – a közoktatás ágazatai irányításának keretei között – az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában;
  2. közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában, törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;
  3. a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatt a független vizsgabizottságát;
  4. közreműködik az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban;
  5. közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban;
  6. közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában.

Az OKÉV feladatai között szerepel, hogy „közreműködik az Országos Szakértői és az Országos Vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban”.

Ez a módosító törvényben szereplő feladatmeghatározás változtatja meg a Kt. 107. §-ban megfogalmazott közoktatási intézmény ellenőrzésére vonatkozó feladatellátást, mivel a szakmai ellenőrzésbe, valamint a törvényességi ellenőrzésbe „bevonható” az Országos szakértői névjegyzékben szereplő személy.

Az OKÉV feladatainak ellátásánál él ezzel a lehetőséggel, hiszen az elmúlt években és ebben a tanévben is, a tanév rendje rendeletben meghatározott, az alábbiakban felsorolt ellenőrzési feladatainak ellátásánál bevonta a szakértőket.

  1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi óvodai nevelés vizsgálata.
  2. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelés és oktatás eredményességének vizsgálata.
  3. A cigánykisebbségi oktatást folytató intézmények vizsgálata.
  4. A 2002. évi gimnáziumi és szakközépiskolai magyar nyelvi oktatás eredményességének vizsgálata.
  5. A 2001. évi gimnáziumi matematika oktatás eredményességének vizsgálata.
  6. A közoktatás területén működő, OM azonosítóval rendelkező pedagógiai-szakmai szolgáltató szervezetek ellenőrzése a feladatellátás feltételrendszere és szakmai megvalósítása tekintetében.
  7. A nem állami, nem önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények és fenntartóik normatív állami hozzájárulása és támogatása igénylésének alapjául szolgáló szakmai és tanügyi-igazgatási feltételrendszer teljesítésének ellenőrzése kiválasztott intézményekben.
  8. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatását végző általános iskolai tagozatok ellenőrzése a feladatellátás szakmai és tanügy-igazgatási feltételrendszere és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése tekintetében az edelényi, a gödöllői, a nagykátai és az ózdi statisztikai kistérség minden érintett iskolájában.

Természetesen az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő nemcsak az OKÉV feladatainak ellátásában vesz részt, hanem a Kt. 107. § (8) bekezdésében az alábbiakban megfogalmazott szakmai ellenőrzésben is.

Szakmai ellenőrzést – a költségek biztosítása mellett – indíthat

  1. országos, térségi, megyei, fővárosi szinten az oktatási miniszter, szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése,
  2. megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,
  3. települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése,
  4. intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése,
  5. a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése,
  6. a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából.

Változás a módosító 2003. évi LXI. törvényben, hogy a Kt. 107. § (10) bekezdése szerint a törvény 80. §-ában és 82. §-ában szervezett törvényességi ellenőrzésnél a 107. § (1)-(6) bekezdésben leírtakat kell alkalmaznia. Ez azt jelentette, hogy a módosító törvény hatályba lépését követően a jegyzőnek, főjegyzőnek a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzésébe szakértőt kellett bevonnia. A Kt. 2004. évi módosítása (2004. évi LX. törvény) azonban a hatályba lépését követően nem teszi kötelezővé a jegyzőnek, főjegyzőnek a szakértői névjegyzékben szereplők közreműködését, de nem is tiltja meg számukra, hogy a döntéselőkészítésben kérjék szakértői véleményüket.

Egy másik – de a közoktatásban bekövetkezett változások szempontjából jelentős – változás a módosító (2003. évi LXV. törvény) törvény 88. § (6) bekezdésében foglaltak.

„(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását – részben vagy egészben – akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési terve épített – szakvéleményét. A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére – a szakvélemény megkérésével egyidejűleg – meg kell küldeni. A független szakértőre – a helyi önkormányzat megkeresésére – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont tesz javaslatot. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytől.”

A szakértőnek arról kell adatokkal, saját maga által gyűjtött információkkal, stb. alátámasztva véleményt formálni, hogy a megváltozott helyzetben – intézmény szűnt meg, intézményt szerveztek át részben, vagy egészben – a fenntartó a tevékenységről, a szolgáltatásról tud-e megfelelő színvonalon gondoskodni, úgy hogy a gyermeknek, tanulónak, szülőnek a terhei nem nőnek meg aránytalanul.

A megváltozott szakértői feladat – s természetesen minden új szakértői feladat – új helyzet elé állítja a szakértőt. Az OKÉV által javasolt közoktatási szakértő olyan új feltáró módszereket alkalmaz, mint a dokumentumelemzés, a megfigyelés, a szóbeli és írásbeli kikérdezés stb., és új feldolgozó módszereket, pl. statisztikai módszerek, minőségi elemzés stb.

Változás a szakértői munkában szükségessé teszi a rendeletek változtatását is. Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatói jegyzékre kerülés feltételeként meghatározott pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeit a 41/1999. (X. 13.) OM rendelet határozza meg, melyet a közelmúltban a 24/2004. (VII. 27.) OM rendelet módosított, melynek legfontosabb eleme, az eredeti rendelet 1. számú melléklete 5.1.2. pontjában megfogalmazottak helyébe lépő alábbi szövegrész:

„A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet működése és külső kapcsolatai, így különösen: a jogi feltételek (a közoktatást, a családot, a gyermeki és személyiségi jogokat, az állampolgári, tanulói és szülői jogokat, az esélyegyenlőség biztosítását szabályozó rendelkezések, EU-s prioritások); az intézményfejlesztés különböző stratégiái; az oktatási intézmény és minőségbiztosítás; intézményszintű tervezés; kapcsolatrendszerek az intézményben; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, összefüggése a teljesítménnyel; tanári, tanulói és szülői szerveződések. Az integráció és szegregáció kérdései: hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése, az esélyegyenlőség elve, fenntartói megoldások az integrációra, szektorközi együttműködés.”

A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló rendelet módosítását az is indokolja, hogy a közeljövőben várható a 42/1999. (X.13.) OM rendelet, az Országos szakértői és Országos vizsgáztatói névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló rendelet módosítása, melyben várhatóan új szakterületek és egyes szakterületek ellenőrzésében való részvételhez új feltételeknek való megfelelés fogalmazódik meg a szakértővel szemben.

Ez a szakértelem a képzések tartalmának átalakításával, új képzések megindításával, továbbképzésekben való részvétellel, kistérségi eszmecserékkel, multiplikátorokkal való együttműködéssel, stb. szerezhető meg.