Dr. Balogh Sándor

A közoktatási szakértő új feladatai

„A közoktatás szervezésében, irányításá-ban, működtetésében, feladatainak végre-hajtásában közreműködők döntéseik, intéz-kedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit veszik figyelembe.”   

(Részlet a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 4.§ (15) bekezdéséből)

A közoktatásról szóló törvényt módosító 2003. évi LXI. törvény fontos – és minden bizonnyal maradandó  - értékei közé tartozik a fent idézett részlet, amely bevezeti a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételével kapcsolatos kötelezettséget a közoktatásban. E körülménnyel is összefüggésben van az, hogy a 2003. évi törvénymódosítás új tevékenységi területeket határozott meg a közoktatási szakértők közreműködésére a közoktatás irányítói és szervezési feladataihoz kapcsolódóan.

Referátumomban két olyan szakértői feladattal foglalkozom, melyek a közigazgatás és a szakértők együttműködésében valósulnak meg.

1. A közoktatási szakértők szerepének változásai a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatásai intézmények intézményfenntartói tevékenységének törvényességi, hatósági ellenőrzési feladatainak ellátásában

Előzmények

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) eredeti, 1993. évi szövegében már szerepelt – a 80.§ (1)-(2) bekezdésében -, hogy a jegyző látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési – oktatási intézményét az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. A későbbiek során – a törvény módosításával – e feladatok ellátásába bevonták a fővárosi, megyei főjegyzőket is a törvényben meghatározott munkarend, munkamegosztás szerint. Továbbá új feladatként főjegyzői hatáskörbe utalta a jogalkotó a fenntartói tevékenység törvényességi, hatósági ellenőrzését, ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem helyi önkormányzat vagy nem állami szerv tartja fenn (Kt. 82.§ (1) bekezdés).

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények fenntartói tevékenységének hatósági ellenőrzése 1997 után vált szélesebb körben gyakorlattá. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatalának akkori köztisztviselőjeként pontosan visszaemlékszem arra, hogy ez ellenőrzések szervezésekor több dilemma is felvetődött. Az egyik: bár a megyei önkormányzat közoktatási és kulturális irodáján sokféle iskolai gyakorlattal rendelkező, szakmailag elismert munkatársaimmal végezhettük a feladatokat, felvetődött a speciális szakismeretekkel bíró közoktatási szakértők bevonásának igénye (például az alapfokú művészetoktatási intézmények vagy a gyógypedagógiai nevelésben - oktatásban részt vevő intézmények fenntartói tevékenységének ellenőrzésében). A másik: a célszerű eljárási szabályok megválasztása a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésében.

A 90-es években a közoktatásról szóló törvény még nem rendelkezett külön a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos eljárási szabályokról és az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő közreműködéséről sem az ilyen típusú törvényességi ellenőrzésekben. A törvény azonban a fenntartói irányítás keretében igen részletesen - és újszerűen! – fogalmazta meg az intézményfenntartók által szervezett szakmai és törvényességi ellenőrzések szabályait. Nem túlzás, hogy a Kt. 107.§-ában rögzített eljárásrend mind az iskolák vezetőinek és nevelőtestületeinek körében, mind az intézményfenntartók körében rövid idő alatt elfogadott, jól bevált gyakorlattá vált, főként mivel tiszteletben tartotta az intézményi önállóságot, módszereiben pedig – ahogyan a pedagógusok fogalmaztak – „kiszámítható, partneri és kollegiális” jellemzőket valósított meg.

Az Oktatási Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztálya és a Belügyminisztérium illetékes főosztálya is célszerűnek tartotta azt a megyei kezdeményezést, hogy a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésébe – ha ezt a főjegyző indokoltnak tartja – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő bekapcsolódhasson, annak megtartásával, hogy a vizsgálatot a hivatal köztisztviselő ügyintézője vezetheti, aki részt vesz a helyszíni ellenőrzéseken is. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált az az elképzelés, hogy a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésében a Kt. 107.§-ában meghatározott eljárási szabályok érvényesülhessenek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat főjegyzője, Vasas Lászlóné dr. az elképzeléseket a Főjegyzői Kollégium összejövetelén is – élénk érdeklődést kiváltva – ismertette, közreadva a megyében végzett törvényességi ellenőrzések eljárási gyakorlatát és a vizsgálatok szempontsorát.

Törvénymódosítások         

A közoktatásról szóló törvény – 2003. évi LXI. törvénnyel módosított – 107.§ új (10) bekezdése rendelkezett arról, hogy a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésébe be kell vonni közoktatási szakértőt, s a Kt. 80.§-a és 82.§-a alapján szervezett törvényességi ellenőrzés megszervezésekor a Kt. 107.§-ában rögzített speciális eljárási szabályokat kell alkalmazni.

Ehhez kapcsolódik a közoktatásról szóló törvény 2004. évi LX. törvénnyel történt módosítása. A Kt. 107.§-ának hatályos (10) bekezdése: „A közoktatási intézményben e törvény 80.§-a és 82.§-a alapján szervezett törvényességi ellenőrzésnél a (3)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.”   

Mi a helyzet jelenleg?         

Véleményem szerint a 2004. szeptember 1-jétől hatályba lépett szabályozás optimális jogszabályi keret a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének megszervezéséhez. Jelentősége abban áll, hogy egyértelműen meghatározza az eljárási szabályokat a megelőző évek bevált gyakorlati tapasztalataira is építve, s mérlegelési lehetőséget teremt a főjegyzőnek, jegyzőnek a közoktatási szakértő vizsgálatba történő bevonását illetően.

• Az eljárásrendet a Kt. 107.§ (3)-(6) bekezdése tartalmazza:
  • A hatósági ellenőrzés megkezdése előtt legalább 7 nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény fenntartójával és az intézmény vezetőjével, valamint a főjegyzővel, jegyzővel az ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek (a fenntartó és az intézmény) milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. Biztosítani szükséges, hogy a fenntartó vagy képviselője az ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehessen.
  • Az ellenőrzés megállapításait megkapja a fenntartó, az intézmény, valamint a főjegyző vagy jegyző. Ha az ellenőrzés nemzeti-etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, akkor az ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak.
  • Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.
  • Az értékelés eredményeképpen a fenntartó – ha az intézkedésre nem ő jogosult – megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
• A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatalának gyakorlata az – s ez másoknak is ajánlható -, hogy az ellenőrzést megelőző szóbeli egyeztetés során írásban is megkapja a fenntartó és az intézmény a vizsgálat ütemtervét, az ellenőrzés módszereire, formájára, a véleménynyilvánítás lehetőségére vonatkozó részletes információkat, valamint a vizsgálat szempontsorát.
• A vizsgálat szempontsora a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 35.§ (7) bekezdésében foglaltak, valamint a fenntartó és az intézmény sajátosságainak figyelembevételével kerül összeállításra. Fontos annak hangsúlyozása, hogy noha a vizsgálat az intézményben kerül megszervezésre, az ellenőrzés nem az intézmény törvényes működésének, hanem a fenntartói tevékenység törvényességének vizsgálatát jelenti. (Szemléltetésként – Vasas Lászlóné dr. megyei főjegyző szíves hozzájárulásával – mellékelem a hatósági ellenőrzés egy lehetséges szempontsorát. Ennek összeállításában közreműködött Kathó Klára irodavezető-helyettes.)
• Ugyancsak a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Hivatala gyakorlatának bemutatásához tartozik, hogy a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzését a hivatal alkalmazásában álló köztisztviselő vezeti, s a főjegyző megbízásából részt vesz a vizsgálatban az Országos szakértői névjegyzékben szereplő közoktatási szakértő.

2. A közoktatási szakértő szerepe a helyi önkormányzatok közoktatási intézményrendszerének átalakítását előkészítő munkálatokban

Az új szakértői feladat        

A közoktatásról szóló törvény 88. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat közoktatási intézményét, illetve egyes közoktatási szolgáltatásainak ellátását – részben vagy egészben – akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy ez a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem okoz aránytalan terhet. Új elem – egyebek között -, hogy a helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét is köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából, még azt megelőzően, hogy a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített - szakvéleményét beszerezné. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyi önkormányzat a feladatellátáshoz rendelkezésre bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezés jogát vonja meg a közoktatási intézménytől. A szakértőnek abban kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A független szakértőre – a helyi önkormányzat megkeresésére – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont tesz javaslatot.

Ez új törvényi szabályozás célja közismerten a szakszerűség és a törvényesség biztosítása az átszervezések végrehajtásában, annak a törvényi előírásnak az érvényesítése, hogy a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit veszik figyelembe, a meghatározott közoktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítják a gyermek részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet (Kt. 4. § (15) bekezdés).

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenntartó önkormányzatok megismerték az új törvényi előírást, s az OKÉV javaslata alapján felkérik a független szakértőt, beszerzik a szakvéleményt. A közoktatási szakértők információszerzésének célszerű módszerei, eljárásai kialakulóban vannak. Részlegesen ismerve más szakértő kollégák ez irányú gyakorlatát - praktizáló közoktatási szakértőként arra vállalkozom, hogy főként saját tapasztalataimra hivatkozzak.

Jogszabályi háttér a szakértői munkához

Annak megítéléséhez, hogy a helyi önkormányzatnak milyen esetekben kell lefolytatnia a Kt. 88.§ (6) bekezdésében megjelölt egyeztetési eljárást, fontos támpontot jelent a Kt. 121.§ (1) bekezdés 15. pontja, amely 2003. szeptember 1-jétől lépett hatályba mostani tartalmában. Eszerint intézményátszervezés: „minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak e törvény 37.§ (5) bekezdése b) pontjában meghatározottak módosulásával jár”. (Ismeretes, hogy az alapító okiratra vonatkozó rendelkezések is módosultak a 2003. szeptember 1-jétől.)

Ugyancsak támpontot ad az intézményrendszer átalakításával összefüggő szakértői feladat körülhatárolásához a Kt. 121. § (1) bekezdés 22. pontja. E szerint a megfelelő színvonalon való további gondoskodás: „ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatásai törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg a tagozatos oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézségekkel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele”.  

Aktuális továbbá felidézni a közoktatásról szóló törvény 121.§ (1) bekezdés 3. pontjában foglaltakat is, aránytalan teher: „ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni)”.

Elfogadhatjuk azt a tanácsot, hogy „a szakértői vélemények készítéséhez a közoktatásról szóló törvény értelmező rendelkezéseit megállapító 121.§ (1) bekezdésének 3. pontja, amely az aránytalan teher fogalmát határozza meg, és 22. pontja, amely a megfelelő színvonalon történő feladatellátást határozza meg – nyújthat segítséget”. (Iskolaszolga, 2003. szeptember-októberi száma, 198. lap. Kiadja: Iskolaszolga Kft., Bp.)

Az esetek egy részében ugyanis amikor a fenntartó által tervezett intézkedésben a szakértő a tárgyi feltételek megfelelőségét vizsgálja, óhatatlanul figyelnie kell az aránytalan teher felmerülésére is. Példaként említem a következő esetet: A fenntartó önkormányzat és az érdekelt többcélú összetett iskola tervezi nyelvi előkészítő évfolyam indítását a középiskola gimnáziumi intézményegységében. Négy év múlva többlet-tanteremigény jelentkezik. Az iskola építményi bővítését nem tervezik, de elképzelés van arra, hogy a szakközépiskolai intézményegységben a szakképzési évfolyamokon fokozatosan és részlegesen bevezetik a szakmai elméleti tárgyak délutáni oktatását. Elkerülhetetlen feladata ez esetben a szakértőnek megvizsgálnia, hogy jelent-e majd az intézkedés aránytalan terhet a szakközépiskolai tanulóknak. Mérlegelni kell a tanulók életkorát, a szakmai elméleti tantárgyak heti óraszámát, a szakközépiskolások körében a helybeliek, a kollégisták és a bejárók arányát, a beiskolázási körzet helyközi tömegközlekedésének körülményeit is.

Más szakértő kollégák – többen – ugyanígy vélekednek az aránytalan teher vizsgálatáról, az általuk írt szakvéleményekben elemzik az átszervezés idevonatkozó részleteit, intézménymegszüntetés esetén pl. az új iskola megközelítésének, a tanulók utazásának, utaztatásának körülményeit, s tapasztalataik alapján nyilatkoznak az aránytalan teher kérdésköréről is.     

A szakértő felelőssége

A közoktatási szakértő megtisztelő szakmai és emberi felelőssége legelsősorban abban áll, hogy a tervezett intézkedések vizsgálatakor jelentősségének megfelelően mérlegelje, a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekeinek érvényesülését. Az Észak-alföldi Régióban az általam vizsgált tervekben a helyi önkormányzatok minden esetben olyan átszervezéseket készítettek elő a 2003/2004-es tanévben, melyek a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosítottak a gyermekek, tanulók neveléséhez-oktatásához (pl. kedvezőbb tárgyi feltételek, jobb szakos ellátottság, nagyobb szolgáltatási kínálat). Esetenként felszínre kerültek olyan részletek, melyekre nézve a szakértői vélemény korrekció megvalósításával látta biztosítottnak a megfelelő színvonalon való további gondoskodást. Tapasztalatom szerint a fenntartó önkormányzatok fogékonyak a független szakértő megalapozott észrevételeire, ezeket a szakértői felelősség és a segítő szándék megnyilvánulásaként értékelik.

Jogi szempontból és szakmai következményeit tekintve sem mellékes, hogy a szakértői vélemény orientálja az illetékes megyei önkormányzatot az általa készítendő – fejlesztési tervre alapozott – szakvélemény kialakításában.

Végül említem, de különösen fontos, hogy a Kt. 84.§ (7) bekezdésében foglaltak szerint a fenntartói irányítási hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, a gyermekek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. Ilyen esetben is a szakértői vélemény tartalma, megalapozottsága nagy jelentőséggel bír.

A szakértői véleményhez szükséges információk, a tapasztalatszerzés

A közoktatásról szóló törvény nem rendel eljárási szabályokat a Kt. 88.§ (6) bekezdésében megjelölt szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges információk, tapasztalatok megszerzésére vonatkozóan. Sokkal inkább arra van szükség, hogy az intézményrendszer átalakításának, a tervezett fenntartói intézkedés tartalmának, körülményeinek megfelelő, alkalmas tájékozódási formákat, lehetőségeket válasszon ki a szakértő – a fenntartóval és az érdekelt intézményekkel egyeztetve, a részleteket velük összehangolva.

Az információ- és a tapasztalatszerzés tartalmi vonatkozásait (szempontjait), módszereit, időbeli ütemezését a szakértőnek – a fenntartó tervezett intézkedésének ismeretében – kell átgondolnia, megterveznie, majd pedig az érdekeltekkel egyeztetnie. Célszerűnek tartom, hogy az egyeztetésről emlékeztető készüljön, vagy maga a szakértő rögzítse vázlatosan írásban a fontosabb részleteket. (Szemléltetésként – nem mintaként – mellékelem az intézményátszervezés egy egyszerű esetére vonatkozó szakértői tapasztalatszerzés lehetséges szempontsorát és időbeli ütemezését.)

A tájékozódás módszerei között nélkülözhetetlen a témával összefüggő dokumentumok tanulmányozása, összehasonlító elemzése (pl. alapító okiratok, tanévnyitó statisztikák, pedagógiai programok, tantárgyfelosztások), és ugyanilyen fontosnak tartom a helyszíni tájékozódást is valamennyi érintett intézményben. Nem mellőzhető – véleményem szerint – az sem, hogy az intézmények vezetőivel, esetleg más munkatársaival is célirányos megbeszélésre kerüljön sor.

Az írásban elkészített szakértői véleményt az érdekelteknek átadva, szükséges biztosítani, hogy mind a fenntartó képviselője, mind az érdekelt intézmények vezetői észrevételeiket a szakértői vélemény megállapításairól elmondhassák. Célszerű e megbeszélésről emlékeztetőt készíteni. Indokoltnak tartom a szakértői véleményt eljuttatni a szakértő megbízását kezdeményező OKÉV regionális igazgatóságához is.

Függetlenül attól, hogy a közoktatásról szóló törvény az intézményátszervezés szakértői vizsgálatára nem ír elő eljárási szabályokat, azt tapasztalom, valamennyien értjük, hogy a törvény 107.§-ában megfogalmazottaknak e szakértői tevékenységre vonatkozóan is üzenete van, ez pedig az intézményi önállóság tiszteletben tartása, a kiszámíthatóság, a partnerség és a kollegialitás a szakértő részéről.

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT                                                  Melléklet

                    F Ő J E G Y Z Ő J E

 

SZEMPONTSOR

 

a ………………………intézményfenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzéséhez a ………………………Gimnáziumra (továbbiakban: intézmény) vonatkozóan

Jogi alap:

• A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény),
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban: rendelet),
• a kerettantervről szóló, módosított 28/2000. (IX.21.) OM rendelet.

A vizsgálandó időszak: 2001/2002. tanév és a 2002/2003. tanév április 11-ig.

Vizsgálandó területek:

1. Összhangban áll–e a hatályos alapító okirat, a működési engedély és a pedagógiai program? A tanügyi dokumentumok igazolhatóan alátámasztják–e, hogy az intézmény az alapító okiratában és működési engedélyében meghatározott alaptevékenységet végzi?

2. Az alkalmazott tanterv és óraterv megfelel-e az intézmény pedagógiai programja és helyi tanterve előírásainak az iskola 2002/2003. tanévre elkészített tantárgyfelosztása alapján?

3. Az intézményi szintű belső szabályzatok (az intézmény szervezeti és működési szabályzata, házirendje, a 2002/2003. tanévi munkaterve) megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, érvényesült-e a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rend, biztosított-e a szabályzatok nyilvánossága az intézményben?

4. A közoktatási törvény és a rendelet vonatkozó előírásainak megfelelő tanügyi nyilvántartások vezetésének, a szolgáltatásokat igénybevevők létszámának, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos intézményi döntéshozatalnak a vizsgálata a következő dokumentumok alapján:

• beírási naplók,
• osztálynaplók,
• törzslapok,
• érettségi vizsga törzslapjai,
• iskolai különbözeti- és javítóvizsga jegyzőkönyvek.

5. A rendelet 54. §-ában és 7. számú mellékletében előírtak érvényesülésének vizsgálata helyszíni szemlén az intézményben rendelkezésre álló helyiségek, eszközök és felszerelések felmérése alapján, figyelembe véve az intézmény működési engedélyében meghatározott tevékenységet, a ténylegesen ellátott feladatokat, valamint az eszközbeszerzési ütemtervben rögzítetteket.

6. A fenntartó által elkészített - a 2002. és a 2003. évre vonatkozó - költségvetések biztosítják-e a közoktatási feladatok ellátását az intézményben?

7. Az intézmény személyi feltételeinek vizsgálata:

• Az intézményben alkalmazott pedagógusok végzettsége, szakképzettsége megfelel-e a közoktatási törvény 17. § (1) bekezdése e) pontjában, illetve a 127-128. §-aiban meghatározott képesítési követelményeknek, a képesítési feltételek meglétének igazolására szolgáló okmányok és a tantárgyfelosztás alapján.
• A pedagógusalkalmazás jogszerűségének vizsgálata - kinevezések, megbízási szerződések alapján.
• Az intézményben a vezetők, a pedagógusok és egyéb alkalmazottak létszáma biztosítja-e az alapfeladatok szakszerű ellátását?
• Érvényesülnek–e az intézményvezető alkalmazásának törvényi feltételei?

8. Az intézmény Iratkezelési Szabályzata megfelel-e a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott előírásoknak? Az ügykezelést a szabályzatnak megfelelően végzik-e?

9. A fenntartói értékelési és ellenőrzési tevékenység vizsgálata:

• Ellenőrizte-e a fenntartó az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét, a tanulóbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket?
• Milyen értékelési módszereket, formákat választott a fenntartó a pedagógiai program végrehajtásának, az intézményben folyó szakmai munka eredményességének megítélésére?
• A lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai – a fenntartó által adott információk alapján.

10. A fenntartó döntései meghozatalakor megtartja–e az előírt egyeztetési kötelezettségét?

11. Egyéb észrevételek, tapasztalatok.

 

D e b r e c e n, 2003. március 17.

Vasas Lászlóné dr.

(Megjegyzés: Jelen esetben a fenntartót törvény jogosítja fel az intézményfenntartói tevékenység folytatására, ezért e kérdéskörre a vizsgálat nem terjedt ki.)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Melléklet

Szempontsor és időrendi ütemezés

közoktatási intézmények átszervezését megelőző közoktatási szakértői vélemény elkészítéséhez Z. város B, valamint C és D általános iskoláira vonatkozóan

 

Z. Város Önkormányzati Képviselőtestülete 20/2004. (III. 27.) számú határozatával megbízta a Polgármesteri Hivatal Oktatási Irodáját, hogy a B Általános Iskola tagiskolájában az 5-8. évfolyamon az oktatás megszüntetésének előkészítő feladatait végezze el, az előírt véleményeztetési eljárásokat szervezze meg.

Tervezett intézkedés: B általános iskola 5-8. évfolyamán 2004. augusztusában megszűnik a közoktatási feladatellátás. A feladatokat ezt követően a város C és D általános iskolája látja el – kötelező felvételt biztosító iskolaként.

Jogszabályi háttér: A helyi önkormányzat – figyelemmel a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 88.§ (6) bekezdésében foglaltakra – közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, a meglévő szolgáltatásokról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik, oly módon, hogy ez a tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez a fenntartó önkormányzatnak be kell szereznie a megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét. Ezt megelőzően a fenntartó önkormányzatnak független közoktatási szakértő közreműködését kell kérnie a tervezett intézkedések véleményezése céljából.

1. Z. Város Önkormányzata javaslatot kért az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Észak-alföldi Regionális Igazgatóságától a független szakértő személyére. A regionális igazgatóság javaslata alapján az önkormányzat XY közoktatási szakértőt (szakértői igazolványának száma: ++++++) kérte fel a tervezett intézkedés véleményezésére.

A szakértői vélemény – figyelemmel a Kt. 121.§ (1) bekezdés 3. és 22. pontjában foglaltakra – szakértői tájékozódás tapasztalatai alapján alakítható ki.

A szakértői tájékozódás célja annak tisztázása, hogy a tervezett átszervezés esetén a tanulók számára továbbra is biztosított-e a szolgáltatások megfelelő színvonalon történő ellátása, illetve jelen esetben annak tisztázása, hogy az átszervezés a tanulóknak és a szülőknek nem jelent-e aránytalan terhet.

A tájékozódás szempontsora:

• az átszervezés indokai;
• a személyi feltételek;
• a tárgyi feltételek:

építményi feltételek, tanterem-ellátottság,

eszközök és felszerelések;

• a tanulók utaztatásának körülményei;
• az átszervezés hatása az intézmények szolgáltatásaira, a tanulók és szülők terheire.

 

A tájékozódás módszerei:

• az ellenőrzési témával összefüggő tanügyi nyilvántartások, dokumentumok tanulmányozása, adatok gyűjtése és elemzése az érdekelt intézményekben;
• információkérés az oktatási irodától, az intézmények vezetőitől és más dolgozóitól;
• helyszíni tájékozódás az építményi, tárgyi feltételekre vonatkozóan;
• tömegközlekedési útvonalak bejárása, menetrendek tanulmányozása.

 

A vizsgálandó dokumentumok, nyilvántartások:

• a települési önkormányzat közoktatási intézkedési terve;
• az intézmények alapító okiratai;
• a pedagógiai programok;
• a 2003/2004-es tanév tanévnyitó statisztikái, tantárgyfelosztásai;
• személyügyi anyagok;
• a Kt. 102.§ (3) bekezdésében megjelölt fórumok véleménynyilvánításának jegyzőkönyvi anyagai;
• a minimálisan kötelező eszközök és felszerelések intézményi beszerzési ütemtervei.                

Időrendi ütemezés:

• A tájékozódás időbeli ütemezésének, szempontsorának és módszereinek egyeztetése a fenntartó önkormányzat illetékesével és az intézmények vezetőivel:

2004. május 7- én.

• A helyszíni tájékozódás időpontja: 2004. május 14-én és 17-én.
• Az írásos szakértői vélemény megállapításainak ismertetése az önkormányzat illetékesével és az intézmények igazgatóival:

2004. május 20-án 10 órakor.

Z. város, 2004. május 7.

közoktatási szakértő

(Megjegyzés: E dokumentum elkészítését jogszabály nem írja elő, emlékeztetőként szolgál.)