Szalay Sándor

A szakértők feladatai a tankönyvvé nyilvánításban

A tankönyvpiac rendjére vonatkozó törvény módosulásai, illetve az előző rendelet kihirdetése (1998) óta eltelt időszakban bekövetkezett változások következtében nem lehetett a hatályban lévő jogszabály módosításával megfelelő eredményt elérni, azaz új jogszabály megalkotására került sor. Az augusztus végén megjelent, és azóta már hatályba is lépett rendelet [23/2004 (VIII. 27.) OM] tartalmában is és a szakértői munka érdemét érintő kérdésekben is jelentős változásokat eredményezett.

A következőkben az e rendeletből fakadó szakértői feladatokról lesz szó.

Mindenek előtt tekintsük át, hogy mi is lehet a szakértői munka tárgya, azaz mit lehet tankönyvvé nyilvánítani!

Tankönyvvé nyilvánítható:

• a nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus hordozón rögzített kiadvány;
• a digitális tananyag.

A rendelet láthatóan nem kívánja pontosan körülhatárolni a benyújtható kiadványok körét, hiszen a pontos definíció leírása legfeljebb nagyon összetett mondatokkal lehetséges, sőt a pontos meghatározásnál fontosabb azon tulajdonságok rögzítése, amelyek a hivatalos minősítésen sikerrel szereplő termékeket jellemzik.

A törvény alapján benyújtható kézirat is, de az értékelhetőség érdekében ennek pontosítására került sor, így a többszörözésre kész levonat formájában létező kiadványokat tekinti kéziratnak a jogalkotó. Természetesen vannak olyan esetek, amikor a kézirat alapján is pontosan megítélhetők a kiadvány tartalmi jellemzői, így egyes pályázatos fejlesztések esetében benyújtható a szabványos kézirat is, hogy a tartalmi elbírálására sor kerülhessen.

Digitális tananyag esetében ezek a kategóriák alapvetően értelmezhetetlenek, hiszen ott az értékelhetőség alapfeltétele a teljes rendszer megismerhetősége, így ott félkész állapotú termékek benyújtása értelmetlen is lenne.

A folyamat

A rendelet természetesen bármely közoktatásban használatos kiadvány mellett a szakképzés kiadványaira is vonatkozik. Itt most alapvetően az oktatási miniszter hatókörébe tartozó esetek taglalását végzem, de utalni fogok az ettől esetleg eltérő szakképzési elemekre is.

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) központjába kell a kérelmeket küldeni minden olyan esetben, amikor az oktatási miniszter felelősségi körébe tartozó képzésről van szó, tehát a közoktatás minden kiadványa, illetve a szakképzés azon szakjaihoz tartozó kiadványok esetében, amikor a képzésért felelős miniszter az oktatási.

Az OKÉV a hiánytalan kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül továbbítja azt az illetékes szakmai bizottsághoz. A szakmai értékelés szakértői vélemények alapján történik. Új kiadvány esetében három szakértő felkérésére kerül sor:

• tudományos-szakmai;
• pedagógiai-didaktikai;
• technikai (technológiai).

A szakértői felkérést a következő szempontok, illetve az összeférhetetlenségi rendelkezések alapján végzi el a szakmai testület ügyeinek szervezésével megbízott iroda:

• a szakértői névjegyzékben szerepel
• tudományos fokozata van

Amennyiben megfelelő szakértőt az előbbiek szerint nem kérhető fel, akkor a szakmai testület javaslata alapján kell a szakértőt kiválasztani.

A szakértők feladatát a rendelet, illetve a kapcsolódó jogszabályok kellő részletességgel meghatározzák.

Vizsgálni kell:

• a közoktatásról szóló törvény 122. § (4)-ben meghatározottakat:
• a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelően alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos, feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését,
• a könyv nyelvezetét, közérthetőségét, stílusát,
• a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek való megfelelőséget,
• a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra;
• a könyv alkalmas-e:
• tantárgyi követelmények elsajátítatására az adott iskolatípusban és évfolyamon, továbbá érintettség esetén:
• a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás irányelvének,
• a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének,
• a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének

való megfelelést,

• az alapfokú művészetoktatás követelményeiben meghatározott művészeti ismeretek közvetítésére,
• a szakképzés központi programjában szakmai vizsgára történő felkészítésre,
• alternatív iskolák részére kiadott kerettantervben meghatározott célok elérését szolgáló követelmények közvetítésére,
• kerettantervben, egyedi engedélyben meghatározott tartalmak közvetítésére;
• a könyv
• a tananyagot az érintett korosztálynak megfelelő feldolgozásban tartalmazza-e,
• segíti-e a készségek, képességek kialakítását;
• a könyvhöz kapcsolódó kiadvány
• segítséget nyújt-e a könyvben foglaltak elsajátításához,
• segítséget nyújt-e a könyv használatához,
• a könyvvel egységet alkot-e;
• a kiadvány összhangját az általános emberi normákkal, értékekkel, a humanizmus általános követelményeivel;
• a kiadvány tartalmaz-e az egyenlő bánásmód követelményét sértő vagy a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségre nézve sértő, illetve gyűlölet keltésére alkalmas kijelentést, ábrát, fotót, grafikát stb.;
• a kiadvány mentes-e politikai állásfoglalástól;
• a kiadvány tartalma ütközik-e az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó rendelkezésbe [1993. évi LXXIX. tv. 122. § (12)]:
• tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze;

Az oktatási miniszter által felügyelt területeken az alábbi szakmai testületek végzik a rendeletben meghatározott feladatokat:

• Országos Köznevelési Tanács
• Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács
• Országos Kisebbségi Bizottság

Amennyiben a szakértői javaslatok nem egybehangzóak, akkor a szakmai testületnek kell javaslatot tennie a kiadvány szakmai értékelésére. A szakmai testület javaslata lehet:

• a kérelem támogatása,
• a kérelem meghatározott feltételek teljesülését követően történő támogatása,
• a kérelem elutasítása.

A tankönyvvé nyilvánítás államigazgatási eljárás, így a végét döntéshozatal (határozathozatal) jelenti. A határozatot az OKÉV főigazgatója hozza meg. A határozat ellen az eljárás indítója fellebbezhet. A fellebbezést az Oktatási Minisztériumnak címezve, de az OKÉV-nél leadva kell benyújtani. A fellebbezés elbírálásához az OKÉV – a kérelem mellett – az ügy minden eddigi iratát átadja a minisztérium illetékes szervezeti egységének, akik a folyamat lezárultával helybenhagyják vagy megsemmisítik az előző határozatot.

A határozat érvényessége:

• könyv estén: jogerőre emelkedést követő 5. naptári évben befejeződő tanév vége;
• digitális tananyag estén: jogerőre emelkedést követő 3. naptári évben befejeződő tanév vége.

A határozattal tankönyvvé nyilvánított kiadványokról nyilvántartás készül. E nyilvántartás

• elektronikus formában
• meghatározott minimális tartalommal
• az érvényesség megszűnését követően legalább két évig
• mindenki számára elérhető módon

kerül összeállításra.

A minősítés megszűnése

A tankönyvvé minősítés megszűnését több esemény is kiválthatja:

• a minősítési időszak lejárta (hosszabbítás kérhető),
• a rendeletben előírt bejelentési kötelezettségek bármelyikének elmulasztása,
• a bejelentés tudomásul vételének elutasítása,
• a kiadvány tartalmi vagy kiviteli változtatása,
• a határozat visszavonása.

A megszüntetést bárki kérheti, de

• a minősítést kérő vagy a felhasználási jog tulajdonosának kérését az OKÉV tudomásul veszi;
• más esetben a szakmai testület véleménye alapján dönt.

A minősítés meghosszabbítása

A minősítési időszak lejártát megelőzően kérhető a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása. Ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy történt-e olyan változás, ami a tankönyvként való további alkalmazást lehetetlenné teszi. E vizsgálatot a szakmai testület döntése vagy a kérésére kirendelt szakértői vélemények jelentik. Kötelező a szakértő kirendelése a második vagy további hosszabbításkor. Az ilyenkor meghozott pozitív határozat az eredeti határozattal azonos időszakra érvényes. Az elutasító határozatnak természetesen nincs hatálya, hiszen az elutasításra okot adó hibák kijavítását követően a tankönyvvé nyilvánítás ismételten kérhető.

A szakértői munka szempontjai

A rendeletben meghatározott, vizsgálandó szempontok egy részét a szakértők egyike, más részét mindegyike vizsgálja. Címszavakban a következő csoportosításban kerül sor a véleménykérésre. Természetesen a részletes szakértői űrlapokon ezek a kategóriák az összetartozó területek címeinek felelnek majd meg. Az értékelőlapok végleges változatait a szakmai bizottságok fogadják el.

Tudományos-szakmai szempontok:

• a tartalom szakmai hitelessége, pontossága;
• a tartalom strukturáltsága;
• a szakmai újdonság;
• a szakmai terminológia használata.

Pedagógiai szempontok:

• a tanulók fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak való megfelelés;
• a tartalom didaktikai felépítettsége;
• a kiadvány fejlesztő eszköztára;
• a módszertani (tanulásmetodikai) megoldásai;
• a kiadvány rendszerbe tartozása;
• a szókincs, az érthetőség;
• a kiadvány stílusa, nyelvhelyessége, helyesírása, illusztráltsága, esztétikuma.

Technológiai szempontok nyomtatott kiadvány esetén:

• a méretezés, terjedelem, tömeg (életkorra is tekintettel);
• a felhasznált anyagok minősége, a kiadvány tartóssága;
• a tipográfia (betűforma, betűméret, kiemelések);
• a tördelés (szöveg és kép aránya, összhangja);
• a nyomás minősége, olvashatóság, színalkalmazás.

Technológiai szempontok digitális termék esetén:

• funkcionalitás, technikai alapfeltételek;
• szabványoknak való megfelelés;
• konzisztencia, biztonság;
• képernyő-elrendezés, vizuális egyértelműség;
• kivitelezés, kompatibilitás;
• felhasználói támogatás, hibaelkerülés és javítás;
• pedagógiai eszköztár támogatottsága;
• informatív visszacsatolás;
• flexibilitás, irányíthatóság;
• módosíthatóság, konfigurálhatóság.

A gyakorlati beválás vizsgálata

A szakmai testület a kérelem meghosszabbításának feltételeként kérheti a kiadvány gyakorlati beválásának elemzését. A folyamat részleteinek tisztázása esetfüggő, de az alapvető szempontok az alábbiak:

• az iroda szervezi meg, az OKNT adta tartalmi szempontok szerint;
• legalább három, a tankönyvet legalább két éven át használó intézmény bevonásával;
• pedagógusok, szülők, tanulók véleményét egyaránt kikérve.

A tankönyvjegyzék

A tankönyvjegyzék a tankönyvvé minősített kiadványok további feltételeknek eleget tevő köre. Két többletfeltételt kell felvállalnia a kérelmezőnek a tankönyvvé nyilvánítás kritériumain túl:

• a kiadvány ára nem haladhatja meg a közleményben meghatározott, minden év szeptember 30-áig kihirdetett legmagasabb beszerzési árat;
• a kiadvány digitális változatát kérésre át kell adni a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének.

A tankönyvjegyzékre kerülés jellemzői az alábbiak:

• évente írásban és elektronikusan kell kérni;
• a kiadványhoz kapcsolható (elektronikus formában) ismertető és bemutató rész is;
• nyomtatott formában december 31-én jelenik meg (változások negyedévente) az Oktatási Közlönyben;
• elektronikus nyilvántartás, interneten elérhető módon;
• első alkalommal ingyenes.

Szakmai tankönyvek esetén

A szakképesítésért felelős miniszter feladatait a rendelet részletesen tartalmazza. A szakmai munka menete szempontjából a legfontosabb részeket emeljük ki:

• szakmai tankönyv bizottság (legalább 5 tagú testület);
• tankönyvjegyzékre való kerülésre vonatkozó döntés.

Az oktatási miniszter:

• az Országos Szakképzési Tanács javaslata alapján állítja össze a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács szakmacsoportonkénti bizottságait
• a feladat adminisztratív hátterét a Nemzeti Szakképzési Intézet látja el.

Jogszabályok

• 1993. évi 79. törvény (Oktatási tv.)
• 19. § (2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.
• 2001. évi 37. törvény (A tankönyvpiac rendjéről);
• 20/1997 (II. 13.) Korm. rendelet (A tankönyvrendelési statisztika összeállításához);
• 105/1999 (VII. 6.) Korm. rendelet (Az OKÉV feladatköréről);
• 42/1999 (X. 13.) OM rendelet (A szakértők nyilvántartása, a szakértővé válás feltételei);
• 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet (Tankönyvvé nyilvánítás rendje);
• a mindenkori éves állami költségvetést meghatározó törvény.