Kardos János
Fenntartói értékelés a közoktatási intézményekben
A szekció három vitaindítója szervesen kapcsolódik egymáshoz, hiszen az első két téma összegződik a harmadikban, a fenntartói minőségirányítási programban.
1. A fenntartói értékelés előzményeiről
1.1. Jogszabályi háttér
A jogi szabályozás viszonylag egyértelmű. A közoktatási törvény több helyen is szól a kérdésről:
85.§ (7) ÖMIP ® fenntartói elvárások, … a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendje;
102.§ (1) d) négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét;
102.§ (1) g) értékeli a pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét;
104.§ (4) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét
a) szakmai szolgáltatást ellátó intézmények által végzett pedagógiai mérések értékelések, szakértői vélemény, alapműveltségi vizsga és érettségi vizsga eredményei,
b) a közoktatási intézmény által készített beszámoló,
c) az iskolaszék véleményezése
alapján értékelheti.
1.2. Szegedi előzmények
Városunkban, mint ahogy más városokban, az ÖMIP létrehozása előtt is volt ellenőrzés, mérés, értékelés, és természetesen rendszer kialakítására is történt kísérlet. A törvényességi ellenőrzéseket általában maga a fenntartó végezte, míg mérésekre, szakmai ellenőrzésekre - szakértők és szakmai szolgáltatók bevonásával - a „Szak” ill. „Közoktatás” pályázatok forrásainak felhasználásával került sor.
Ezek közül néhány példa:
- nyelvi tagozatos oktatás hatékonyságának vizsgálata
7. évfolyamon 14 (!) iskolában - első osztályosok tanulási képességeinek, adottságainak vizsgálata
valamennyi (!) intézményben - szülők, diákok, alkalmazottak elégedettségének vizsgálata
3 év alatt valamennyi általános és középiskolában (48 iskola, ~20.200 kérdőív)
2. A fenntartó közoktatási ellenőrzési és értékelési rendszere
A rendszer szakértő közreműködésével, az érintettek bevonásával, az ÖMIP részeként került kialakításra.
2.1. Alapelvek
- teljes körű (összes intézmény, a működés minden területe, érintettek /fogyasztók/)
- megalapozott (tények, adatok)
- rendszerjellegű (intézményi és fenntartói szint kapcsolódása, adatbázisba rendezett, összehasonlíthatóság)
- fejlesztő célú (támogatja a fenntartót, az intézményt)
- nyilvános (közoktatási törvény tervezett módosítása!?!)
2.2. Célok
- A fenntartó által a közoktatási intézmények számára meghatározott kiemelt célok teljesítésének értékelése, megvalósulásuk elősegítése.
- Az intézmények törvényes, szakszerű, hatékony működésének nyomon követése, a működés minőségének fejlesztése.
- Az intézményi pedagógiai munka eredményességének növelése.
- A közoktatási szolgáltatásokban érintettek (szülők, tanulók, pedagógusok, alkalmazottak, munkaerőpiac stb.) elégedettségének növelése.
2.3. Az ellenőrzési, értékelési rendszer leírása
A rendszer táblázatos formában a következő módon épül fel:
Területek |
Célok |
Szempontok |
Adatforrás |
Indikátorok |
Ellenőrzést, értékelést végzők |
A továbbiakban a területekről, az adatforrásokról és az indikátorokról ejtsünk néhány szót. Az alábbi táblázat felsorolja az ÖMIP-ünkben kijelölt hat területet, valamint hozzájuk kapcsolódóan egy-egy indikátort példaként:
Területek |
Indikátorok (1-1 példa) |
gazdálkodás és tanügyigazgatás |
egy tanulóra jutó működési költség |
feltételek: pénzügyi, tárgyi |
egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma |
vezetés, menedzselés |
szervezeti klíma |
humánerőforrás és hasznosítása |
elmaradt órák és megtartandó órák aránya |
szakmai tevékenység |
központi mérések jelzőszámai |
társadalmi elismerés, igény, elégedettség |
társadalmi elismerés, igény, elégedettség |
A mérhetőségben és az értékelésben az indikátor kulcskérdés. Értékelési rendszerünkben mintegy 40 indikátor található. Ezek egy részéhez a szükséges adatok viszonylag egyszerűen beszerezhetők (lásd: adatforrások), ugyanakkor más adatok beszerzése ill. egyes indikátorok létrehozása munkaerő- és forrásigényes. A gondos előkészítő munka ellenére is elképzelhető, hogy az indikátoroknak csak egy része lesz érdemben használható az értékelés során.
Adatforrások lehetnek:
- törvényességi ellenőrzés,
- pénzügyi ellenőrzés,
- intézményi adatok, nyilvántartások,
- intézményi ill. vezetői önértékelés (IMIP),
- intézményi beszámolók.
Jól látható, hogy az értékeléshez szükséges információk egy része az intézményeknél rendelkezésre áll, csak össze kell gyűjteni, és rendszerbe kell foglalni azokat.
3. A környezetről
Ahhoz hogy a feladat (fenntartói étékelés) nagyságát érzékeljük, érdemes néhány adatot (erősen kerekítve) megismerni a 165 ezer lakosú Szeged közoktatási feladatellátásáról:
|
Intézmény (db) |
Diák v. gyermek (fő) |
Pedagógus (fő) |
Óvoda |
1/53 |
4.700 |
440 |
Általános iskola |
26 |
11.800 |
1.100 |
Középiskola |
19 |
12.300 |
1.100 |
4. Kérdések, lehetőségek
- A polgármesteri hivatalokban is – mérési, értékelési, informatikai – szakértelem
- Megfelelő, standardizált mérőeszközök
- Erős informatikai – szoftver és hardver – háttér
- Országos mérések adatai – esetleg következtetései
- Források ® 2005. évi költségvetési törvény tervezete
szakmai szolgáltatás – 720 Ft – 40% – szakmai v. törvényességi ellenőrzés
minőségfejlesztés – 2.500 Ft – IMIP, ÖMIP végrehajtás
szakmai és informatikai fejlesztés – 2.600 Ft