Dr. Pereszlényiné Kocsis Éva

Fenntartói Minőségirányítási Program

A szabad iskolaválasztás és a demográfiai hatások nagy hatással vannak a nevelési-oktatási intézményekre. Az iskolák működéséről elsősorban az iskolahasználók – szülők, tanulók, pedagógusok, fenntartók stb. – adnak visszajelzéseket, illetve fogalmaznak meg igényeket, elvárásokat.  Egyre változatosabbá válnak a tanulók, szülők igényei. A fenntartóknak fel kell ismerni azt, hogy intézményeiket versenyszerű közegben, a változó elvárásoknak megfelelően kell működtetni. A szülők és a tanulók választása az intézményeket versenyre ösztönzi, teljesítményük javítására sarkallja. A megújulási folyamatban az oktatás helyi közszolgáltatássá vált. Az európai trendnek megfelelően a közoktatás új kihívása a minőségbiztosítás. A helyi minőségfogalom kialakítása lehetőséget biztosít a partnerekkel történő párbeszéd folyamatos megújítására, ezzel együtt az intézményi oktató-nevelő munka egyediségének, sajátos értékeinek megfogalmazására. A minőségről történő gondolkozás, az ehhez kapcsolódó fejlesztési tevékenység új módszerekkel gazdagítja a színvonalra eddig is sokat adó, igényes fenntartók, intézmények munkáját, és felhívja a figyelmet a tudatos, átgondolt és párbeszéden alapuló fejlesztés fontosságára.

A kialakult társadalmi igényen túl a 2003. évi közoktatási törvénymódosítás kötelezően előírta az önkormányzati intézményfenntartók és intézményeik részére a minőségfejlesztést. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdés szerint a fenntartó önkormányzatnak működtetni kell a minőségfejlesztési rendszerét. Rendszeresen, de legalább négyévenként egy alkalommal ellenőriznie kell az intézmények gazdálkodását, a működés törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a baleset-megelőzés érdekében tett intézkedéseket, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet. Az intézményfenntartó önkormányzatok 2004. január 31-ig meghatározták az intézményeikkel kapcsolatos elvárásaikat úgy, hogy a használók igényeinek eleget téve teljesítsék feladat-ellátási kötelezettségüket. Ezen túl a fenntartói minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az ágazati és ágazatközi kapcsolatok rendszerét, a törvényességi, a szakmai, a pénzügyi ellenőrzések rendjét (helyi ellenőrzési-értékelési rendszer).

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programja (2004-2007) – továbbiakban: JNSz ÖMIP - négy évre határozta meg a megyei közoktatási rendszer működéséhez a célokat, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, elveket, mellyel a vállalt feladatok teljesítéséhez kiszámítható és együttműködő környezetet hoz létre valamennyi intézménye számára. Felülvizsgálatára 2006. április 30-ig kerül sor, közben éves értékelést végzünk. A JNSz ÖMIP a közoktatási intézményei részére a fentiek szerint tehát elvárásokat, feladatokat tartalmaz, egyben operatív program, mivel minőségcélok megfogalmazását, intézkedési tervek elkészítését, megvalósítását, a célok megvalósulásának értékelését teszi szükségessé.

A JNSz ÖMIP a Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervre (2002-2007) – továbbiakban: Fejlesztési terv - épül, amely tartalmazza a megyei önkormányzat közoktatási feladatait, az önkormányzatok együttműködésének alapjait, az intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait, koordinálja a megyében működő intézményfenntartók vállalásait. 2001-ben a Fejlesztési tervet felülvizsgáltuk és a változásokat fegyelembe véve meghatároztuk a kiemelt területeket. A célok megvalósítása érdekében a terv tizenegy alprojektet tartalmaz, melyből három egyúttal a megyei önkormányzat, mint intézményfenntartó intézkedési terve.

A fejlesztési terv kiemelt területei:

• a nevelés-oktatás minőségét biztosító értékelési rendszer kialakítása és működtetése,
• a fogyatékkal élő gyermekekről, tanulókról való fokozott gondoskodás, a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás szélesítése,
• a kommunikációs készségek fejlesztése,
• az etnikai kisebbséghez tartozók hatékonyabb nevelése, oktatása,
• az érettségizők arányának növelése,
• a kétszintű érettségi biztosítása,
• a szakképzés megyei koordinációja,
• hatékonyabb, racionálisabb gazdálkodás,
• az Európai Unió pályázati rendszerébe való fokozatos, eredményes bekapcsolódás.

Önkormányzatunk hat nevelési-oktatási intézmény és egy pedagógiai szakmai és szakszolgálati feladatot ellátó és koordináló közoktatási intézmény fenntartója. Az iskolák 2001-ben, illetve 2002-ben tanácsadói segítséggel bekapcsolódtak a Comenius 2000 minőségfejlesztési I. intézményi modell kiépítésébe. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat az MN ESZ ISO 9001:2001 szabvány szerint tanúsított intézmény, amely közoktatási intézményekben minőségügyi tanácsadói feladatokat lát el. Az intézményeinkben a minőségfejlesztés, a rendszerépítés az intézményi minőségirányítási program szerint tervezhető. Feladatunk a minőségirányítási rendszer továbbfejlesztése, újabb rendszerelemek tudatos beépítése, a folyamatok szabályozása, eljárásrendek kialakítása. Fenntartói irányításunkra a jogszerűség, a szakszerűség, az alkalmazkodni tudás és a gazdasági racionalitás a jellemző, mely érvényesül a minőségirányítási rendszerünk működtetésében is. Feladataink ellátása során kiemelten kezeljük a jogszabályi feladatok teljesítését, az intézményi feltételrendszer biztosítását, az intézmények értékelési rendszerét, a vezetői értékelést, valamint támogatjuk az intézményi minőségirányítási rendszer működtetését.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kinyilvánította azt az álláspontját, hogy a megye fejlődését, annak egyik felemelkedési lehetőségét a gyermekek, a tanulók, az ifjúság magas szintű nevelésében, oktatásában, képzésében látja. Ennek érdekében erőforrásaihoz mérten mindent megtesz. Rendszeresen méri, értékeli és ellenőrzi a közoktatási intézményrendszer eredményességét. A döntés-előkészítésbe az érdekelteket bevonja. Az erőforrások fejlesztését kiemelten kezeli, és támogatja az oktatás, képzés nemzetközi kapcsolatainak bővítését.

Stratégiai célként Jász-Nagykun-Szolnok megye közoktatási közszolgáltatásának minőségközpontú fejlesztése áll.

Középtávú célok és feladatok:

• alapkészségek, kommunikációs készségek fejlesztése, élethosszig tanulásra való felkészítés,
• minőségfejlesztési, intézményértékelési rendszerek kialakítása,
• a hátrányos helyzetűekről való fokozott gondoskodás,
• a fogyatékkal élőkről való fokozott gondoskodás,
• a középiskolai oktatás kiterjesztése, a kollégiumi ellátás fejlesztése, a szakképzés koordinációja,
• a pedagógiai szakszolgálati ellátás rendszerelvű fejlesztése, teljes megyei tartalmi és strukturális lefedettsége,
• pedagógiai szakmai szolgáltatással a közoktatás tartalmi modernizációjának, a megyei fejlesztési terv végrehajtásának, a kistérségek együttműködésének segítése,
• szakértői véleményeztetés után a pedagógiai programok jóváhagyása, betartatása,
• intézményértékelési rendszer működtetése, a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi és szakmai feltételek megteremtése,
• képzési programok, projektek, pályázatok támogatása,
• a megyei iskolarendszerű szakképzés koordinálása együttműködési megállapodások alapján, megyei szakképzési bizottság működtetése,
• együttműködési megállapodások megkötése, az abban foglaltak érvényesítése,
• a feladatellátás alapfeltételeinek, a szükséges pénzügyi és szakmai feltételek biztosítása.

A megyei önkormányzat közoktatási rendszerére vonatkozó elvárásait a JNSz ÖMIP 5. pontjában határozta meg. Példaként a JNSz ÖMIP alábbi táblázata a fogyatékkal élőkről való fokozott gondoskodással kapcsolatos elvárásokat, feladatokat mutatja be.

JNSz ÖMIP 5.7. táblázata

A fenntartói irányítás hatékony megvalósítása érdekében minőségbiztosítási rendszerünkbe szabályozó elemeket építettünk be. Ezek a következők: a vezetők legyenek elkötelezettek, biztosítsák az intézményben a folyamatos motivációt. A tervezések során az intézményi értékrend egyértelműen legyen kialakítva. Az éves munkatervben legyen kidolgozva a feladat, a felelősség, az elvárás, az ellenőrzés. A munkatársak irányításában érvényesüljön a rendszeres, a csoportos és egyéni értékelés elve, a pályakezdők mentorálása, segítése. Az elvégzett munkát közös követelmények alapján kell elemezni, értékelni, ellenőrizni, figyelembe véve a külső és a belső mérések eredményeit. Az információáramlás szervezett legyen. Törekedni kell az erőforrások optimális kihasználtságára. Meg kell teremteni a biztonságos és egészséges tanulás feltételrendszerét. A fejlesztési elemek épüljenek be a szabályozási rendszerbe. Kiemelt terület a szervezeti kultúra fejlesztése. A vezetés konfliktust felvállaló, azt oldó módszereket alkalmazzon. Érvényesüljön a csoport és az egyéni érdek megfelelő összhangja. A munkatársak elégedettsége mért legyen. A mérés terjedjen ki a munkahelyi légkör, a szakmai irányítás, a munkakörülmények, a motivációs eszközök alkalmazására is.

A JNSz ÖMIP a megyei önkormányzat ellenőrzési rendjére épül. Ellenőrzési rendszerünk mintegy tíz éves múltra tekint vissza. Az ellenőrzési szabályzatról szóló 14/2000. (VI.30.) sz. közgyűlési rendelet meghatározza az ellenőrzés rendszerét és annak végrehajtási szabályait. A közgyűlési rendelet a közoktatási törvénnyel összhangban kimondja a négyévenkénti intézményi felügyeleti jellegű komplex (szakmai, pénzügyi, törvényességi) ellenőrzés végrehajtását. Az ellenőrzési tervet egy évre a megyei közgyűlés határozza meg. A fenntartói ellenőrzés lehet komplex, átfogó-költségvetési, téma-, cél- és utóellenőrzés, mely irányulhat a szakszerűségre és a hatékonyság vizsgálatára, lefolytatható előzetesen, egyidejűleg vagy utólagosan.

A megyei önkormányzat 2005 tavaszán áttekinti a megyei Fejlesztési Tervet és érvényesíti az önkormányzati minőségirányítási programban leírtakat és tapasztaltakat.

A fenntartói minőségirányítási munkánk során az alábbi eredményeket értük el:

• A munkavégzés tudatos és tervszerű.
• Az intézményi minőségirányítási programok az ÖMIP-re épültek.
• Kialakult a partnerközpontúság, a minőségközpontú szemléletmód.
• A problémák megfogalmazásra kerültek, a fejlesztés fontossá vált, a fejlesztendő területeket az intézményekkel közösen határozzuk meg.
• A minőségfejlesztési tevékenységbe az alkalmazottak folyamatos és teljes körű bevonása megtörtént.
• Az oktatás-nevelés folyamatában is alkalmazásra kerülnek az új módszerek, eszközök.
• Az intézményekben fejlődött a szervezeti kultúra.
• A konszenzussal elfogadott ÖMIP kiszámítható és pontos elvárásokat közvetítő környezetet teremtett az intézményi munka számára.

A jövőben ki kell dolgoznunk egy „Közös Értékelési Keretrendszert”, amely alkalmas a teljes körű (fenntartói-intézményi), minden folyamatot és tevékenységet felmérő pillanatnyi szervezeti állapot feltérképezésére.

További feladatunk az önértékelésen alapuló közszolgálati minőségfejlesztési kultúra kialakítása, fejlesztése.

„Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek,

akkor nem is tudjuk őket eredményesen munkára sarkallni.”
(H. Weiss Donald)