Szabó Péterné

Kerületi mérési-értékelési rendszer és az ÖMIP, mint a szakmai munka fejlesztésének katalizátora

A kerületi oktatási koncepció kidolgozása 1997-98-ban megtörtént. Elfogadására a képviselő-testület 2000. március 7-én vállalkozott az intézményhálózat működtetésére és fejlesztésére vonatkozó terv előkészítéseként.

Az oktatási koncepcióban megfogalmazott általános és specifikus célok:

• Az önkormányzat - ellátási kötelezettsége mellett - minden helyi óvodáztatási igényt kielégít. Kiemelt figyelmet fordít az iskolai életmódra való felkészítésre, az ezzel összefüggő feltételek javítására. Mindezeket úgy valósítja meg, hogy az intézményhálózatát folyamatosan a gyermeklétszámhoz igazítja.

• Az önkormányzat intézményhálózatát elsősorban a kőbányai tanköteles korosztály érdekeinek szem előtt való tartásával alakítja, a fölös kapacitásokat felszámolja annak érdekében, hogy a kialakult színvonal (többletszolgáltatások) hosszú távon megőrizhető legyen.
• Az önkormányzat akkor vállal fel további többletfeladatot, ha annak ellátása kerületi igényt elégít ki, mérsékli a szociális és egyéb hátrányokból származó esélyegyenlőtlenségeket, vagy a kiemelkedő tehetségeket támogatja. Újabb vállat feladatok finanszírozását ágazaton belüli belső átcsoportosítással kell megoldani.
• Új finanszírozási technikák alkalmazásával olyan pénzellátási rendszert kell kialakítani, amely feladatorientáltabb, és célszerűbben alkalmazkodik az oktatási alrendszerben permanensen meglévő feladatvállalásokhoz.
• Összefüggő helyi ellenőrzési, értékelési rendszert kell működtetni. A helyi értékelés alapja a hozzáadott pedagógiai érték legyen.

Az oktatási koncepció elfogadásával lehetővé vált egy kerületi ellenőrzési- értékelési- mérési rendszer megalkotása, mely a vezetői munka értékelésére is kiterjedt. Budapest Kőbányai Önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmények mérési-, értékelési-, és ellenőrzési programját, az intézményvezetők tevékenységének értékelési rendszerét a képviselőtestület 2001 júniusában fogadta el. Ebből a dokumentumból annak a két rendszernek a működését mutatom be röviden, amelyek az intézményekben folyó oktató-nevelő munka színvonalát jelentősen befolyásolják. 

A tantárgyi mérések rendszere

A tudásszint mérések rendszerének kialakításakor az alábbi szempontokat érvényesítettük:

• Legyen rendszeres mérés magyarból (értő olvasás), matematikából és idegen nyelvből 4. 6. 8. évfolyamon, hogy a tanulói teljesítmények változása nyomon követhető legyen

• A 4 éves ciklus alatt valamennyi tantárgy helyzetéről legalább egy alkalommal kapjunk átfogó képet. Ezért nyolcadik osztályban tanév végén 4-5 tantárgyból történik mérés, a három alaptárgy évenkénti váltással kiegészül fizika-kémia, biológia- földrajz, történelem tantárgyakkal.
• Tekintettel arra, hogy a nyolcadik osztályosokat tovább terhelni nem akartuk a készségtárgyak tantervi követelményeinek elsajátítását hetedik osztályban év végén mérjük az alábbiak szerint évenként váltva: technika-rajz, ének-testnevelés. Ezeknek a méréseknek a megvalósulásától azt várjuk, hogy a készségtárgyak is az őket megillető helyre kerülnek az oktatásban, nem fordul elő, hogy más célra (például nyelvoktatásra) használják fel az órák egy részét az iskolák.

Az intézményvezetők kérésére a tudásszint-mérések előkészítését és elemzését a Fővárosi Pedagógiai Intézet szakértői végzik. A feladatlapok megoldásakor minden osztályban külső mérőbiztos felügyel, aki a helyszínen bontja ki a feladatlapokat tartalmazó borítékot, elvégezteti a tanulókkal a kódolást,  a félévi osztályzat helyességét az osztálynaplóval történő egyeztetéssel ellenőrzi, kitölteti a tanulókkal a  háttérvizsgálathoz szükséges kérdőívet, eljuttatja a feladatlapokat és a kérdőíveket az FPI-be.

Az elemzések kerületi szintre, iskolai szintre, és osztályokra bontva is elkészülnek. A teljes szakértői anyagot valamennyi érdekelt intézmény megkapja. (Az egyes intézmények kódszámmal szerepelnek, az intézmények csak a saját kódjukat ismerik).

• A mérések május végén történnek, a kijavított mérőlapokat, a teljesítmények és osztályzatok összevetését, az iskolai és kerületi átlagot bemutató táblázatokat, grafikonokat augusztus 20-ig megkapják az intézmények.
• Az írásos összefoglaló anyagok október 15-30. között kerülnek átadásra a fenntartó részére, melyeknek másolatát minden intézmény megkapja.
• November 10-20. között szakmai napokat tartunk, ahol az elemzést végző szakértők részletesen ismertetik megállapításaikat, bemutatják az egyes grafikonok értelmezését, felhívják a figyelmet a gyakorlati tennivalókra.
• Az egyes tantárgyakból a feltárt hiányosságok kiküszöbölésének segítésére (a problémák súlyának megfelelően) 5-10 órás kihelyezett módszertani továbbképzéseket finanszíroz az önkormányzat.

• A szükséges korrekcióknak meg kell jelennie az iskola munkatervekben, és az egyes munkaközösségek munkaterveiben is.

• A mérések gyakorlati hasznosításának bemutatására pedagógusok részére pályázatot hirdetett a fenntartó 2002. novemberében, és a díjazásra 500.000,- Ft fedezetet biztosított .

A mérési eredmények alapján történő folyamatos fejlesztő munkában a vezetőket úgy tettük érdekelté, hogy a vezetői munka értékelésének egyik dokumentuma (a Közoktatási Iroda által készített összefoglaló értékelés) bemutatja a vezetői ciklus első négy évében lezajlott vizsgálatok és mérések eredményeit az adott intézmény vonatkozásában. A vezetői önértékelés, valamint az összefoglaló értékelés a Kulturális, Oktatási Bizottság, majd a képviselőtestület elé kerül.  A vezetői munka megítélésének lényeges eleme, hogy intézményi szinten tapasztalható-e pozitív irányú elmozdulás a mérések kapcsán feltárt hiányosságok pótlásában.

A neveltségi szint mérésének rendszere

A vizsgálat célja: az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott, és a fenntartó által elfogadott nevelési értékek, célok megvalósulásának vizsgálata a gyermekek tevékenységében.

A vizsgálat  a negyedik és kilencedik évfolyamon diagnosztikus, a hatodik évfolyamon nyomon követő, a nyolcadik évfolyamon szummatív. A vizsgálat módjai: adatgyűjtés, kérdőíves megkeresés, interjú.

A vizsgálat területei:

1. Szocializáció (iskolához való viszony, pedagógushoz való viszony, társakhoz való viszony)

2. Közösségi aktivitás (tevékenység kínálat, és használat, tevékenység látogatottsága, iskolában töltött idő, közéleti munka, tanulói jogok ismeret, alkalmazása)

3. Karitativitás (társakkal való kapcsolat, segítségnyújtás fajtái, gyakoriságuk)

4. Értékóvás (hagyományok az iskolában, iskolai ünnepek, tanulói rongálás)

5. Fegyelmezettség (deviáns viselkedési formák megjelenésének mértéke, igazolt és igazolatlan hiányzások száma, fegyelmi ügyek gyakorisága, dicséretek iskolai alkalmazása, büntetések rendszer)

6. Művelődéshez való viszony (versenyek szervezése és részvételi arány, művelődési szokások megléte, szabadidős tevékenységek tartalma)

7. Egészséges életmód (egészségkárosító szokások gyakorisága, testedzés mértéke)

8. Esztétikumhoz való viszony (tanulók ápoltság iránti igénye, a környezet esztétikájának megítélése)

A mérés a megjelölt évfolyam valamennyi tanulójára kiterjed. A mérőlapok, tanulói adatlapok összeállítását, valamint a kiértékelést az ELTE Neveléstudományi Tanszékének munkatársai végzik.

A vizsgálat ütemezése:

A vizsgálat menete:

• szeptember végén a mérés témáiból felkészítő előadás az intézményvezetőknek, valamint azoknak a kollégáknak, akik a nevelési értekezletet, vagy a félévi értekezletet tartják a megadott témákban
• októberben a mérőbiztos hálózat igénybevételével az érintett évfolyamok tanulói kitöltik a mérőlapokat, valamint a tanulói adatlapokat.
• A kiértékelés iskolánként, osztályonként kérdésekre lebontva december 15-ig elkészül.
• Az intézmények a teljes anyagot megkapják, saját intézményi kódjukkal együtt.
• Január közepén a mérés értékelésében résztvevő szakemberek előadás keretében ismertetik az intézményvezetőkkel, illetve a témafelelősökkel a mérés tapasztalatait, javaslataikat a mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére.
• Félévi értekezleten, vagy nevelési értekezlet keretében az iskolai közösségek a mérés feldolgozását elvégzik, iskolájukra a további feladatokat, fejlesztési irányokat meghatározzák.
• Elvárás, hogy az intézmény éves beszámolója tartalmazza a nevelő munka fejlesztésével kapcsolatosan megfogalmazott feladatok végrehajtásának értékelését.

Az oktatási-nevelési rendszer egészével kapcsolatosan - figyelembe véve az elmúlt években lezajlott ellenőrzések, vizsgálatok és mérések tapasztalatait, - 4 alapvető követelményt határoztunk meg az ÖMIP-ben:

1.A közoktatási intézmények  munkájuk során az oktatással egyenrangú feladatként kezeljék a nevelési feladatokat,  a közösség alakítása szempontjából fontos szabadidős tevékenységeket, valamint a gyermekek számára az életkoruknak megfelelő, egészségüket megőrző  mennyiségű mozgási lehetőségek biztosítását.

Intézményi feladatok:

• Az óvodai nevelés tegye alkalmassá a gyermekeket az iskolai élet megkezdésére.
• Az általános iskolások minimum 85%-a érettségit adó középiskolában tanuljon tovább. Minden tanuló, aki dokumentáltan nem rendelkezik tanulási zavarral, negyedik osztály végére az értő olvasás felmérésen érje el a 80%-ot.
• A Szent László Gimnáziumból legalább a tanulók 70%-a tanuljon tovább felsőfokú oktatási intézményben. Annak érdekében, hogy a kerületi tanulók aránya növekedjen az intézményben, a kerületi nyolcadik évfolyamosok számára szervezzenek felkészítő tanfolyamokat.
• A közoktatási intézmény pedagógiai programjában félévente legalább 2 alkalommal szerepeljen valamennyi csoport/osztály részére csoport/osztályközösségben megtartott program.
• Intézményi szinten szerepeljen évente legalább egy alkalommal az egész közösséget érintő program (óvoda-iskola napok, nyílt napok, karácsonyi hangverseny, stb.)
• a választható, illetve szabadidős programok legalább 60%-a művészeti tevékenységekhez, technikai ismeretekhez, egészséges életmódhoz kötődjön.
• Az iskola, óvoda pedagógiai programjában jelenjen meg a tűzvédelmi, balesetvédelmi, elsősegély-nyújtási, polgári védelmi, katasztrófa védelmi, dohányzás-, alkohol-, drog prevenciós ismeretek átadása, valamint annak kidolgozása, hogy az intézmény milyen módon győződik meg arról, hogy a gyermekek az ismereteket elsajátították.
• Az intézmény éves munkaterve tartalmazza az egyes fejlesztési területekre vonatkozó konkrét feladatokat, a végrehajtásért felelősöket, a végrehajtás határidejét.
• A tanév értékeléséről szóló beszámoló tartalmazza a feladatok végrehajtásának értékelését.
• A gyermekek/tanulók számára biztosított legyen a mindennapos testmozgás lehetősége, melynek megvalósulása dokumentáltan is ellenőrizhető legyen.
• Az intézményi minőségbiztosítási tevékenység évente további egy új területre terjedjen ki.

2. A közoktatási intézmények fordítsanak gondot a környezeti kultúra kialakítására, tevékenyen vegyenek részt környezetük állapotának javításában.

Intézményi feladatok:

• Az iskolavezetés folyamatosan ellenőrizze, és értékelje az intézmény környezeti kultúráját. A feladat teljesítésének értékelése jelenjen meg a tanév végi beszámolókban.
• Az intézmények dolgozzanak ki tervet környezetük tisztán tartására (tisztasági versenyek rendszere, udvar növényzetének gondozása, növénytelepítés, hulladékgyűjtés, tantermek, folyosók dekorációja stb.)

3. Az iskolák a tantervi követelmények teljesítésére vonatkozó szaktárgyi mérések eredményeit használják fel az iskola oktató-nevelő munkájának fejlesztésére.

Intézményi feladatok:

• Valamennyi tantárgyi mérésre épülve készüljön intézkedési terv a feltárt hiányosságok kijavítására. Az intézkedési tervet az intézmény küldje meg a fenntartónak. Az iskolai munkatervben jelenjenek meg az intézkedési terv végrehajtásából adódó feladatok, a pedagógiai munkáról szóló beszámolók tartalmazzák a feladatok megoldásának értékelését.
• Az iskolai munkaközösségek munkatervei tartalmazzák az intézkedési terv megvalósításával kapcsolatos feladatokat, megvalósulásukról a tanév végi beszámolóban adjanak számot.
• A tantárgyi mérések eredményei alapján - az iskolai költségvetés keretében lévő szakértői keretből - évente a két tantárgy vonatkozásában kérjenek szaktanácsadói segítséget. A szaktanácsadói látogatás alkalmával készült jegyzőkönyv egy példányát küldjék el a Közoktatási és Közművelődési Irodának.
• Az intézmények vezetői az iskola egészére - jegyzőkönyvben megállapított órakeret legalább 5%-ában - végezzenek óralátogatásokat. Az óralátogatások és megbeszélések dokumentációját legalább 5 évig meg kell őrizni.
• Az iskolákban az oktató-nevelő munka fejlesztésének eredményeként a tantárgyi mérésekben mutatkozó százalékos eredmény évente legalább 3 tantárgy vonatkozásában növekedjen.

4. Az oktatás-nevelés folyamatában a szükséges mértékű szegregáció mellett növekedjen azoknak a tanulóknak a száma, akik integrált módon részesülnek fejlesztésben. A fejlesztést végző szakemberek minél nagyobb számban álljanak az intézmény alkalmazásában.

Reményeink szerint a Kőbányán működtetett fenntartói mérési, értékelési, ellenőrzési program a hozzá kapcsolódó szakmai, módszertani segítséggel, valamint a vezetők érdekeltté tétele az intézményi szintű szakmai munka fejlesztésében, hosszú távon azt eredményezi, hogy:

• valamennyi intézményben a tantervi követelmények elsajátíttatása egyre magasabb fokon történik,
• megvalósul a tanulók sokirányú fejlesztése, a készségtárgyak sem lesznek másodrangú tantárgyak,
• a nevelési folyamat tudatosabbá válik,
• a mérési kultúra az intézményi munka szerves részévé válik, 5-10 éven belül minden közoktatási intézmény alkalmassá válik a saját mérési, értékelési rendszerének magas színvonalon történő működtetésére.