Dr. Juhászné Lévai Katalin

Köszöntő

01 juhaszne

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!

Kedves Vendégeink!

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket az immár hagyományosnak mondható, Országos Közoktatási Szakértői Konferencián itt, Hajdú-Bihar megyében.

Én a politika mezejére tévedtem az iskolából, de azt gondolom, hogy nem árt, ha időnként az ember kollégák közé jön feltöltődni, mert azt gondolom, hogy érdemben képviselni csak úgy lehet a pedagógusokat és egyáltalán az iskolát, hogyha az ember naponta karbantartja azt az ismeretanyagot, amellyel meg kell hogy birkózzanak, és azokat a problémákat is ébren tartja, amellyel meg kell, hogy birkózzanak nap mint nap.

Az idei konferencia témáját az európai uniós csatlakozás közelsége, a hazai közoktatás előtt álló kihívások adják. A teljesség igénye nélkül négy olyan kulcsterületet is említeni lehet, amiről szót kell váltani, ami meghatározó az európai minőségű oktatási rendszer kiépítésében.

Az első ilyen kulcsfontosságú terület az esélyteremtés. Örömmel tájékoztatom önöket, hogy Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter asszonnyal ma délelőtt adtuk át az ország első Esélyek Házát itt, Hajdú-Bihar megyében, Debrecenben. Ez a központ a társadalmi kirekesztődés számos formájától szenvedők – a fogyatékosok, a munkanélküliek, a családon belüli erőszaktól szenvedők, a származásuk miatt kirekesztettek – problémáival foglalkozik.

Tudjuk jól valamennyien, hogy a társadalmi kirekesztődés legtöbb esetben már iskolás korban elkezdődik. Nekünk pedig, valamennyiünknek, alkotmányos kötelességünk, hogy mindent megtegyünk ez ellen. Feladatunk, hogy egyenlő esélyeket teremtsünk az oktatási rendszeren keresztül valamennyi fiatalnak. Jacques Delors, a jeles európai politikus, az Európai Bizottság volt elnöke fogalmazta meg egy helyütt a következőket: 

„Az oktatás kohéziós erővé válhat, ha tudomásul veszi az egyének és csoportok sokféleségét, és elkerüli, hogy ő maga is kirekesztő tényező legyen. Az oktatásnak a társadalmi kapcsolatok válságos helyzetével szemben azt a nehéz feladatot kell megoldania, hogy a sokféleségből az egyének és csoportok közötti kölcsönös megértés pozitív tényezőjét hozza létre. Legfontosabb célja tehát, hogy mindenki számára biztosítsa a tudatos és tevékeny polgárrá váláshoz szükséges eszközöket.”

Hölgyeim és Uraim! A korszerű, európai közoktatásról szólva nem szabad megfeledkeznünk a nyelvoktatás fontosságáról. Meggyőződésem szerint ez a második kulcsterület az oktatás fejlesztésében. Tudjuk jól: egy fiatal ma már csak akkor boldogul a munkaerőpiacon, ha legalább egy európai nyelven társalgási szinten beszél. És az uniós csatlakozással, az európai munkaerőpiac megnyílásával ez a verseny csak fokozódik. Nem csak arról van szó, hogy egy magyar fiatal mennyire lesz képes helyt állni Franciaországban vagy éppen az ír munkaerőpiacon, de arról is, hogy az európai befektetők vajon találnak-e – képletesen szólva – európaiul tudó munkaerőt Magyarországon. Mindannyiunk jövője függ ez utóbbitól.

Tisztelt Oktatási Szakemberek! Nem kell önöknek bizonygatnom, hogy ennek a bizonyos „európaiul tudásnak” legalább olyan fontos eleme a számítógép-kezelésének képessége, mint a nyelvismeret. Ez, vagyis az informatikai képzés a harmadik kulcstéma, amikor a közoktatás európai uniós csatlakozásáról beszélgetünk. Nyugodtan kijelenthetjük: lassan felnő mellettünk egy új, egy digitális generáció. A munkaerőpiaci esélyteremtéshez, valamint az ország egészének európai versenyképessége szempontjából bizony kulcsfontosságú, hogy a legkorszerűbb informatikai tudást a legkorszerűbb informatikai eszközöket felhasználva adhassák át a pedagógusok a diákjaiknak. A nyelvi képzéshez hasonlóan ez is olyan terület, amiért már eddig is sokat tett, és a jövőben is sokat tesz majd a kormány.

Kedves Vendégeink! Adós vagyok még egy kiemelt területtel. Ez pedig a minőségbiztosítás. Ez az, aminek az egész oktatási rendszert át kell szőnie, a kijelölt fejlesztési irányok tartása, illetve a kitűzött célok megvalósíthatósága érdekében keretbe kell fognia a magyar közoktatást. Ez ugyancsak olyan aktuális téma, amelyről bizony nem csak érdemes, de kell is tanácskozniuk a szakembereknek.

Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy végezetül Széchenyi István szavaira hívjam fel a figyelmüket. A legnagyobb magyar úgy fogalmazott: „A fiatalok nevelése szabadságszerető hazában kötelesség”. Nos, egy korszerű, európai minőségű oktatási rendszer kiépítése nem csupán kötelességünk, de jól felfogott érdekünk is. És ezt az érdeket szolgálja a most kezdődő tanácskozás is.

Tudom, hogy az országnak számos olyan szeglete van, amelyik hozzánk hasonlóan sok hátránytól szenved. De mindaz a négy terület, amelyről említést tettem, és amiről Önök is tanácskozni fognak, kulcsa annak, hogy esélyt teremtsen a hozzánk hasonló helyzetben lévő térségeknek, településeknek az európai minőségű életre. Azt gondolom, hogy az oktatás lényege ebben rejlik. Megtalálni mindenkiben a tehetséget, és ott, ahol él, lehetővé tenni, hogy ezt kibontakoztassa. Mindennek akkor van értelme, hogyha azok javára kamatoznak az Önök segítségével elsajátított ismeretek, akik ott élnek, abban a közösségben, azon a településen. A pedagógusok munkája ebben mérhető le.

Kívánok valamennyiüknek tartalmas és hasznos eszmecserét, és kívánom, hogy érezzék jól magukat Hajdú-Bihar megyében, Debrecenben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.