Dr. Polonkai Mária

Alternatívák a hazai és az európai tehetséggondozásban

1. A téma indoklása

(A téma és kapcsolódási pontjai)

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy ezen a konferencián miért foglalkozunk a tehetséggondozással, valamint miért most beszélünk erről a kérdésről. Ha a program összeállítását megnézik, látható, hogy ennek az előadásnak a keretében lesz szó a középiskolából kikerülő tanulók további tanulmányairól, a tartalmi szabályozásról, a hátrányos helyzetről. A teljes tanulói populáció bármelyik tulajdonságát egy derékszögű koordináta rendszerben ábrázolhatjuk, normális eloszlást (Gauss-görbe) kapunk. Így van ez, ha a populációt alkotó tanulók számát (y tengely) és az intelligencia hányadost (IQ) (x tengely) ábrázoljuk. A görbe alatti terület mutatja, hogy a legtöbb tanuló 80-120 IQ-val rendelkezik, a görbe jobb oldali leszálló ága pedig a magas IQ-val rendelkezők csoportja, a tehetségesek, a tálentumok.

A téma helyét részben az indokolja, hogy az iskolai folyamatban, melyben az oktatás szervezésével, a tartalmi szabályozással, hátrányos helyzetű tanulók nevelésével-oktatásával stb. foglalkozunk, helye van a tehetséggondozásnak, tehetségfejlesztésnek is, valamint a szakértő munkájának végzése közben (intézményértékelés, teljesítménymérés, stb.) találkozik a tehetséges tanulókkal, vagy a tehetséggondozás megoldásának módjaival, problémáival.

2. A témával való foglalkozás első lépésként megnéztem az 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi törvényt, hogy hányszor és milyen összefüggésben foglalkozik a tehetséggel és a tehetséggondozással

A vizsgálat eredménye: a törvényben tíz paragrafusban fordul elő a tehetség, a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés és még néhány paragrafusban benne láthatjuk a tehetséggondozás lehetőségét.

Ezek a megfogalmazások a törvényben:

• a tanulóknak joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek a tehetségfejlesztésben;
• a pedagógusoknak kötelessége a rábízott tehetséges tanulók nevelése;
• az iskolának, kollégiumnak ki kell bontakoztatni a tehetségeket;
• a szervezett foglalkozásoknak is a fentieket kell szolgálnia.

Természetesen ezek később bemutatott iskolai vagy iskolán kívüli reáltevékenységben valósulnak meg, fejtik ki kellő hatásukat.

Mielőtt rátérnénk a hazai tehetséggondozás lehetséges módjaira, nézzük meg, Európában hogyan vélekednek a tehetséggondozásról.

3. Tehetséggondozás európai megvilágításban

Az Európa Tanács néhány évvel ezelőtt megfogalmazott tehetségfogalmában tág értelmezéssel találkozunk.

A tehetség fogalmát az alábbiak jellemzik:

- A tehetségek sokszínűsége:

Különleges képességek, alkotó tehetségek a kiemelkedő teljesítmények sokféleképpen jelennek meg:

• átlagon felüli intelligencia
• zenei, művészi képesség
• jó kézügyesség
• szociális, pedagógiai, politikai képesség
• átlagon felüli sportteljesítmény stb.

- Az összes tehetség támogatása:

Ez az Európa Tanácsa definíciójában azt jelenti, hogy nem kell az iskolának különbséget tenni a tehetséges és nem tehetséges gyerekek között, hanem abból kell kiindulni, hogy minden gyerek valamilyen képességet hordoz magában. Ezeknek a képességeknek a mindenki számára kielégítő fejlesztésével eljutnak a tehetségekhez.

- A tehetséges gyerekek és fiatalok globális csoportjaira való megkülönböztetett odafigyelés:

A tehetségfelfedezésben és tehetséggondozásban gyakran figyelmen kívül maradnak az Európa Tanács megállapítása szerint a tanulók bizonyos csoportjai pl.: a lányok a természettudományok és technika területén, vagy egyes hátrányos helyzetű családok gyermekei vagy sajátos nevelési igényű tanulók, akikről senki sem feltételezi a különleges képességet, amely tehetséggé fejleszthető.

Az Európa Tanács ezután a képzett európai polgár általános képzésének tartalmával foglalkozott. Megfogalmazásuk szerint ezek a következők:

• az anyanyelv tudása,
• idegen nyelvek ismerete,
• megbízható tudás a matematika és természettudomány területén,
• technikai alapképzés,
• történelem – az európai összefüggések tükrében,
• Európa földrajza,
• állampolgári nevelés,
• sport- és egészségnevelés,
• vallás és etika,
• készségek és képességek.

Fontos ebben a felsorolásban az anyanyelv és az idegen nyelv tudása, melyek ma is a legfontosabb tartalmak közé tartoznak, de a többi tartalmi elemet is fontosnak ítéljük. Hiányzik ebből a felsorolásból a napjainkban fontos informatika. Ez azért nincs a sorban, mert nem az általános képzés tartalmának tekintik, hanem az eszköztudás egyik elemének.

Vitatott kérdés, hogy elkülönített iskolákat hozzanak létre a tehetséges tanulóknak, vagy a reguláris iskolarendszerben hagyják őket. Ez utóbbi mellett szólt a legtöbb érv, ha biztosítani tudják, hogy iskolán kívüli foglalkozásokon, nyári táborokban a hozzájuk hasonló tanulókkal találkozhassanak, a kihívásokkal megbirkózzanak.

Az Európa Tanács tehát a tehetségfejlesztést leginkább a hagyományos iskolarendszerben képzeli el. Ebben az esetben azonban megfogalmaz elvárásokat a tehetségfejlesztés hagyományos iskolarendszeren belüli formáival, melyeket az alábbiakban lehet összefoglalni:

• a törvényalkotásnak elégséges mozgásteret kell hagynia a tehetséges gyerekek felkarolására;
• a tantervnek rugalmasabbnak kell lennie, mert csak így valósulhat meg a tananyag gazdagítása (ún.: enrichment – program);
• tanárképzésben be kell mutatni, hogyan kell foglalkozni a különlegesen kiváló képességű tanulókkal;
• korai beiskolázás, osztályugrás lehetőségének igénybevétele;
• alkalmazott alapkutatás állami támogatása, stratégiák kialakítása;
• magánkezdeményezések támogatása a tehetséggondozásban.

4. A hazai tehetséggondozás

Nincs szégyenkezni valónk, amikor a hazai tehetséggondozásról beszélünk. Nem mindenki által ismert a hazai tehetséggondozás által produkált eredmény, de Európában és a tengeren túl nagy elismeréseket vált ki.

Összhangban van az előzőekben elmondott európai törekvésekkel, de a magyar tudósok, megelőzve kortársaikat, hamarabb megfogalmazták azokat az összefüggéseket, melyek ezt a munkát irányítják.

Révész Géza 1918-ban írt „A tehetség korai felismerése” című könyvében a tehetségre irányuló hajlamok összetevőinek a következőket tekinti:

• intelligencia
• intuíció, spontaneitás (kreativitás)
• a gyerek szellemi – erkölcsi magatartása, akaratereje

A tehetség többtényezős modelljét Renzulli 1978-ban alkotta meg, melyet Mönks (1986.) egészített ki.

A Renzulli modellt követően Harsányi István (1988) – definiálta a tehetséget, mely szerint „a tehetségen a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az általánosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”

A Renzulli - Mönks modellt fejlesztette tovább Czeizel Endre (1994), amikor megalkotta a 4x2 faktoros tálentum modelljét.

A Czeizel-féle modellben a társadalom, mint környezeti tényező az elvárásokat, a lehetőségeket jelenti, melyek a közoktatási törvényben, a NAT-ban, az intézmények helyi programjában jelennek meg, és segítik a tehetséges tanulók fejlődését.

5. A hazai tehetséggondozás gyakorlata

Az Arany János Tehetséggondozó Program

A program a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozó programja.

Ezek a tanulók egyenlőtlenségekkel indulnak, melyek az oktatás szempontjából a következőkből adódnak:

• szociális – gazdasági státusz;
• lakóhely;
• családi háttér;
• ki nem alakult képesség (nem volt rá lehetőség).

A program a 4x2 faktoros modellre épül, különösen a négy kört körülvevő szociális háttér elemeinek figyelembe vételével.

1. A társadalom elfogadja a tehetséggondozást, és az oktatási rendszeren belül kezeli

2. Az iskola a másságot strukturálisan és funkcionálisan kezeli

• strukturálisan gazdagítás történik (4+1 évig)
• funkcionálisan: a tanítási-tanulási folyamatot a tanuló képességeinek fejlődéséhez igazítja

3. Kortársak: társas együttélés, szociális képesség fejlődését jelentik, ebben együttműködik a kollégium és az iskola

4. Család: segíti a tehetség-kibontakozást, partnere ebben az iskolának, kollégiumnak.

A gazdagítás az iskolában és a kollégiumban:

• mélységben (tudás, ismeret);
• tartalmában (célzottan szerkesztett tananyagok);
• feldolgozási képesség (kreativitás, gondolkodás) kialakításában történik.

Arany János-i blokk:

• önismeret;
• tanulásmódszertan, kommunikáció.

A TUDOR műhelyek, melyeket a TUDOR Alapítvány hozott létre (a civil szféra is megjelenik a tehetséggondozásban).

Két TUDOR műhely működik Magyarországon: Szombathelyen és Polgáron.

8-10 éves jó-kiemelkedő képességű tanulók fejlesztése történik:

• nyelvi (anyanyelv + idegen nyelv) képesség
• matematikai, informatikai képesség
• kreativitás (játék, manuális tevékenység)
• önismeret (életkornak megfelelően) fejlesztése a délutáni foglalkozásokon.

Gazdagító programok működnek a Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékének irányításával és támogatásával az alábbi intézményekben:

• Bethlen Gábor Református, Tagozatos Általános és Szakiskola, Kollégium, Törökszentmiklós
• Móricz Zsigmond Általános Iskola, Mátészalka
• Bolyai Általános Iskola, Szerencs
• Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen

A támogatott és segített intézményeken kívül, ahol a tehetséges tanulók fejlődésének nyomon követése is megtörténik, Magyarországon gazdagító programok sokasága működik iskolarendszeren belül és kívül, melyek mind figyelembe veszik a helyi sajátosságokat (igények, szakértelem, szellemi műhelyek, mentorok stb.).

• önálló tanulás, kutatási projektek;
• könyvtárkutatási projektek;
• természettudományos projektek;
• utazások, kirándulások;
• szombati programok;
• nyári programok;
• kutatóintézetek, egyetemek programjai;
• mentorok, mentorság;
• szellemi olimpiák;
• jövőbeni probléma megoldása.

Új színfoltot hozott a hazai tehetséggondozásban a Tehetséggondozó Központok megjelenése. Tehetséggondozó Központ jött létre először Budapesten, majd a múlt esztendőben Miskolcon.

A Tehetséggondozó Központok tanácsadással (iskolás kor előtti, beiskolázáskor, iskoláskorban), valamint fejlesztőprogramok szervezésével (hétvégi programok, nyári programok stb.) segítik a tehetséges tanulók fejlődését.

A felsorolt programokat azért szervezzük, hogy a tehetséges tanulóknál a gondosan megtervezett, gyorsított előrehaladási programok eredményeképpen nőjön az önbecsülés, a tanulás iránti szeretet, fogadják el önmagukat és tehetségüket, tartalmas és támogató baráti kapcsolatok alakuljanak ki.

Sok tehetséges tanuló számára a gyorsabb tempójú fejlesztés olyan, mint amikor a zenében a kavargó, disszonáns hangok helyébe fényes, tiszta akkordok lépnek.

Mi ezeket a kibontakozó tehetségeket megbecsüljük, mert hisszük, hogy:

„A tehetségnek a megbecsülés az, ami a virágnak a szellő: életadó fuvallat.”

 (Gracián)