Pósfai Péter
Az OKÉV aktuális feladatai a 2003/2004. tanévben
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!
Immár harmadik éve jut osztályrészemül, hogy ezen a debreceni országos konferencián beszéljek az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatairól. Úgy gondolom, az elmúlt években Önök – dolgozzanak akár iskolában, akár a közoktatás más területén – kellően megismerték az OKÉV tevékenységét, hiszen ez a központi hivatal szervesen beépült a közoktatás rendszerébe, annak megkerülhetetlen, folyamatosan jelen lévő, alapvető feladatokat ellátó tényezője lett. Nap mint nap találkozunk, együtt dolgozunk a több ezer intézménnyel, azok vezetőivel, pedagógusaival, munkatársaival.
Idejövet felidéztem magamban a tavalyi előadásomat. Akkor egy igen hosszú, Power Pointos előadásban 76 diát, ábrát, adatokkal zsúfolt táblázatot, képet kivetítve, mintegy 30 feladatot vázolva átfogó képet adtam az OKÉV tevékenységéről. Most nem vállalkozom erre – meg is rónának az előadás hosszúságáért. De számos okból úgy gondolom, nincs is szükség effélére. Egyrészt bízom abban, hogy mindannyian ismernek a különböző területeken, témákban végzett munkáink közül néhányat, másrészt utána lehet nézni a tavalyi konferencia kiadványában az enciklopédikus összefoglalónak. Itt most elismételhetnék minden akkor kifejtett témát, újra felsorolhatnám, elemezhetném, amit ott feladatunkként szerepeltettem; legfeljebb a számok, időpontok változtak, meg persze az, hogy az akkor kezdődőként említett programokat azóta be is fejeztük. Átlapozva a tavalyi kiadványt megállapítottam, hogy az ott felsoroltak közül mindössze egy feladatunk szűnt meg az elmúlt évben, a kerettantervtől eltérő helyi tantervek akkreditációja, hiszen a közoktatási törvény tavaly nyári módosítása megszüntette a kerettantervek kötelező alkalmazását. De lehet, hogy még ez a feladat is visszatér az újonnan megalkotandó kerettantervek akkreditációja kapcsán, hiszen a közoktatási törvény idei nyári módosítása után a törvény 131.§-ában olvashatjuk, hogy kik jogosultak kerettanterveket készíteni és benyújtani az OKÉV-hez.
Ez az egyetlen tény is jól illusztrálja azt, amit az elmúlt években, hónapokban megéltünk, sőt – ma úgy tűnik –, ami előttünk áll a következő hónapokban is: az OKÉV feladatainak folyamatos növekedését, feladatrendszerének bővülését. Miközben eddig végzett, most már hagyományosnak nevezhető munkáink is egyre terebélyesednek – gondoljunk pl. a teljes korosztályokat érintő országos kompetenciamérésekre, amelyek ebben a tanévben a tanév rendjéről szóló rendelet szerint már három évfolyam diákságát fogják érinteni; vagy éppen arra, hogy a középfokú beiskolázás során ebben az évben már nemcsak a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba pályázó diákok számára, hanem a százezres tömeget jelentő 8. osztályosok részére is szervezünk központi, egységes írásbelit –, tehát miközben ezek a munkák is szaporodnak, aközben a törvénymódosítások kapcsán azt látjuk, hogy újabb és újabb területeken kapott feladatokat az OKÉV. Július óta az OKÉV feladata a tankönyvvé nyilvánítás hatósági tevékenysége. E néhány hónap alatt a kiadók több mint 500 kérelmét bíráltuk el, ennyi könyv minősítése ügyében hoztunk pozitív vagy éppen elutasító határozatot.
Felidézhetjük a közoktatási törvénynek azokat a paragrafusait is, melyek az idei nyári módosítás eredményeképp egészen új hatósági jogosítványokkal, feladatokkal ruházták fel az OKÉV-et. Ezentúl az OKÉV közvetlenül az egyes intézményekben végezhet hatósági ellenőrzéseket, vizsgálatokat meghatározott területeken, témakörökben. Szabálytalanságok feltárása esetén bírságolhat, szabálysértési eljárást folytathat le. Egy másik terület, amely most, a tanévkezdéskor volt rendkívül aktuális, és sok fenntartó élt is a lehetőséggel: a fenntartó kérésére az OKÉV engedélyezheti a maximális osztály- vagy csoportlétszám túllépését. Hasonlóképp, a fenntartó megfelelően dokumentált kezdeményezésére, kérelmére indított engedélyezési eljárás keretében hosszabbíthatja meg az OKÉV a kötelező minimális eszköz- és felszerelés-jegyzékben foglaltak teljesítésének augusztus 31-én lejárt határidejét legkésőbb 2008. augusztus 31-ig egy adott intézmény számára. Tehát most december 31-ig kérelmezhetik a fenntartók ezen engedély megadását.
Az OKÉV feladata lett a nálunk működő számos külföldi és nemzetközi iskola fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése, ami nem történt meg a korábbi években. E konferencián meg kell említenem azt is, hogy az OKÉV, mely az Országos Szakértői és Vizsgáztatási Névjegyzékeket gondozza, a jövőben nemcsak a felvételről dönt, hanem bejelentésre határozattal elrendelheti a vizsgaelnöknek, illetve a szakértőknek az Országos Névjegyzékből való törlését is. Folytathatnám még a sort különböző újonnan megjelent, megkapott hatósági feladatokkal.
Amire pedig az előbb, a közeljövő kapcsán utaltam: valószínűleg az OKÉV-é lesz az országos tanulmányi versenyek mellett az érettségi vizsgák, köztük a 2005. évi, új rendszerű, kétszintű érettségi vizsgák teljes körű lebonyolítása, a szervezési és tartalmi feladatok elvégzésének biztosítása, ellátásának felelőssége is. Ehhez természetesen a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek megteremtésére, a Vizsgaközpont szervezeti bővítésére, fejlesztésére lesz szükség.
Kedves Kollégák! Most tehát csak arra vállalkozhatom, hogy kiemeljem néhány feladatunkat, vázlatosan szóljak pár mondatot egyes aktuális munkáinkról. Három témakörre gondoltam.
Az első témakör az országos vizsgálatok és mérések köre.
Három, az oktatási miniszter által elrendelt országos vizsgálatot fejeztünk be az elmúlt hónapokban.
Az egyik a magyar nyelvi oktatás eredményességének szakmai vizsgálata volt, amelynek során – mint ez ismeretes – a 2002. évi összes (68 000) középiskolai érettségi dolgozatot újra kijavítottuk, elemeztük magyar nyelvi szempontból, csaknem 800 szakértő részvételével. Rengeteg tanulsággal jár egy ilyen méretű vizsgálat – egy teljes korosztály középiskolásainak 12 éves iskolai pályafutását lezáró, anyanyelvi tanulmányaik eredményességére rávilágító sok tízezer vizsgadolgozat elemzése – nemcsak a szaktanárok, hanem az oktatáspolitikusok, a döntéshozók, sőt a jogszabályalkotók számára is. A vizsgálat nem pusztán a diákok helyesírási, szövegalkotási és egyéb képességeiről adott információt, hanem feltárta a mai érettségi dolgozatok javításának számos módszertani problémáját is. Magyar szakos kollégáink tudják, hogy ennek közvetlen következménye volt pl. már az idei május-júniusi érettségire kiadott új javítási útmutató. A jogszabályok, illetve útmutatók be nem tartásának mértékére is fény derül ilyenkor. Hogy csak egyetlen példát mondjak: a javítási útmutató elégségesre vonatkozó előírásait, normáit az elégségesre minősített dolgozatok 28%-ában nem tartották be a szaktanárok. Mind az országos szakmai elemzést, mind az egyes iskolai jelentéseket megkapták az iskolák és fenntartójuk is, és gondolom, mindannyian nagy haszonnal forgathatják, hiszen eddig nem látott összképet kapnak a korosztály érettségiző diákjainak magyar nyelvi teljesítményeiről. Ezt is – mint minden hasonló vizsgálat országos eredményét – mindannyian megnézhetik: ha nem könyv alakban jutnak hozzá, akkor megtalálják az OKÉV honlapján. (Az iskolai jelentéseket természetesen nem, csak az országos jelentéseket.)
Egy másik vizsgálatunk, amelyet nemrég fejeztünk be, az alapfokú művészeti oktatási intézmények vizsgálata a tanügy-igazgatási tevékenység, illetve az oktatás szakmai feltételrendszerének szempontjából. Ez reprezentatív vizsgálat volt, a teljes intézményi kör mintegy 11%-át érintette, pontosan 69 intézményt és azok 199 telephelyét. Ebben is az országos szakértői listán szereplőkre, a művészetoktatási szakértőkre támaszkodtunk – természetesen ők végezték el a szakértői feladatokat. A vizsgálat befejeződött, és ez esetben is szeptember első napjaiban mind az intézmények, mind pedig fenntartóik megkapták a jelentéseket, mégpedig a széleskörű vizsgálat eredményeképpen négy külön átfogó jelentést: egyrészt a vizsgálatról készült átfogó, országos jelentést, másrészt az adott intézményre vonatkozó tanügy-igazgatási szakértői jelentést, a művészeti ágakra lebontott szakmai szakértői jelentést, valamint egy munkaügyi részvizsgálat eredményeként a munkaszerződésekkel kapcsolatos, szintén az adott intézményre vonatkozó jelentést. Az országos elemzés nem csak azokhoz az intézményekhez jutott el, amelyek belekerültek a vizsgálatba, hanem az összes – mintegy 650 – művészetoktatási intézménybe. Azt hiszem, mindannyiunk számára rendkívül tanulságos az, hogy az egyes intézmények vizsgálatakor a különböző területeken milyen tapasztalatokat nyertünk, milyen eredmények születtek. Ezért maga az országos jelentés nagyon konkrét: intézményenként sorokba szedve tartalmazza a különböző kérdésekre vonatkozó pozitív vagy éppen a hiányosságokra utaló információkat. Egyetlen dolog hiányzik az országos jelentésből: magának a konkrét sorhoz tartozó intézménynek a neve, amelyet az adott intézmény természetesen jól ismer a saját iskolai jelentéséből.
Harmadik ilyen átfogó, országos vizsgálatunk volt – szintén az oktatási miniszternek a tanév rendjéről szóló rendelete alapján – a cigány kisebbségi oktatást folytató intézmények vizsgálata, ez alkalommal is a tanügy-igazgatási tevékenységnek, illetve az oktatás szakmai feltételrendszere meglétének a szempontjából. Ez teljes körű vizsgálat volt, érintette az összes (327) ilyen programot végrehajtó intézményt; s lefolytatásában 66 szakértő működött közre. Az ellenőrzés tapasztalatairól itt is elkészültek mind az országos jelentés, mind pedig az egyes intézményi jelentések, s az előbbieket szeptember végén megkapták az intézmények és fenntartóik. Az ellenőrzés tapasztalatairól szakmai fórumot is tartottunk, ahol a szakértők és az Oktatási Minisztérium illetékesei megbeszéléseket folytattak, elemzéseket végeztek. Nyilván számukra alapvető segítséget nyújt a további munkához egy-egy ilyen vizsgálat dokumentációja, a hatalmas mennyiségű konkrétum.
Két országos mérésről is beszámolhatok ebben a körben: az egyik az angol és német nyelvű mérés a 6. és 10. évfolyamon, amely reprezentatív mintán került megrendezésre április 8-án. A mérésben a mintába választott 340 iskola 20 900 tanulója vett részt, de fantasztikus, hogy a méréshez önként csatlakozott további 2689 iskola is. Ezek az iskolák feltehetőleg úgy gondolták, nem hagyhatják ki a lehetőséget, hogy részt vegyenek egy ilyen országos mérésben, lemérjék diákjaik angol és német nyelvi tudásszintjét, hozzájussanak ezekhez a mérőeszközökhöz és a tapasztalatokhoz. A feladatok és a megoldókulcsok természetesen megtalálhatók az OKÉV honlapján. Itt is elkészült már az országos jelentés, az illetékeseknek megküldtük a jogszabályban rögzített szeptember 30-i határidőre, az intézmények viszont csak a közeli napokban kapják majd meg a nyomdai munka elhúzódása miatt. Az országos jelentést, valamint a feldolgozói szoftvert a csatlakozó iskolák is valamennyien meg fogják kapni.
2003. május végén újabb országos kompetenciamérésre került sor a 6. és a 10. évfolyamon ugyanabban a két témakörben – az olvasás-szövegértés és a matematikai eszköztudás témakörében –, amelyben ugyanezt a korosztályt majdnem két évvel ezelőtt, 2001. novemberében – amikor ötödikesek és kilencedikesek voltak – bemeneti mérésként már mértük. E diákok kétéves iskolai fejlesztésének eredményét mérhették le tehát tanáraik e mostani vizsgálat kiértékelésével. Ezen kompetenciamérések országos és iskolai jelentéseinek, valamint feldolgozói szoftverének elkészítése, kiküldése a jogszabályban rögzített határidőre, november végére, december elejére várható.
A tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben olvashattuk, hogy ebben a tanévben is lesz kompetenciamérés 2004. május 17-én, hétfőn. Ez idén három évfolyamot érint: a 6., a 8. és a 10. évfolyamot. 8. évfolyamon az általános iskolák számára fontos és érdekes, hogy az iskolát befejező diákok milyen képességekkel, készségekkel rendelkeznek – erről kaphatnak most átfogó képet. Ha még egy év múlva is lesz ez a 8. évfolyam végén tartott kompetenciamérés, akkor pedig különösen izgalmas és tanulságos lesz számukra, hiszen akkor annak a korosztálynak kimeneti méréséről beszélhetünk, amelyet az előző két alkalommal már mértek.
Második feladatként szeretnék vázolni néhány kérdést a középfokú beiskolázás idei rendszerével kapcsolatban. Évek óta ismerjük a középfokú beiskolázás elektronikus rendszerét, amely a diákok, szülők, de mondhatom, hogy a pedagógusok, iskolák számára is nagyon sok haszonnal jár, és megszerették, jól alkalmazzák. Éppen ezért természetes, hogy mind a három alapelv, amelyen a felvételi rendszer nyugszik – tehát a diák szabad iskolaválasztása, a középfokú iskola igazgatójának törvényben rögzített döntési joga, valamint e két tényezőnek, azaz a diák elképzelésének és a középfokú iskola döntésének harmonizálása informatikai rendszer segítségével – változatlan. Továbbá nemcsak az alapelvek változatlanok, hanem az őket megvalósító módszerek, eszközök is, immár évek óta. Ezeket a bevált módszereket, eszközöket alkalmazzuk ebben az évben is, kezdve az elektronikus tagozatkódjegyzék megalkotásától egészen a tanulói adatlapok tartalma alapján létrehozott, egységes adatbázis felhasználásáig, végül pedig a kiértékelés ismert módszertáráig. Mindezt a stabilitást jól tükrözik a jogszabályi változások. Ha iskolaigazgatóként, pedagógusként kézbe vették idén a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet, rögtön látták, hogy a korábbiakhoz képest rendkívül rövid, kétoldalas szöveggel van dolguk, hiszen kikerült belőle vagy 18 paragrafus, az a hosszú rész, amely a beiskolázást írta le. Azért, mert úgy gondolják az oktatás irányítói, hogy a rendszer bevált, stabilizálódott, a módszerek rögzültek, nem kell őket évente változtatni, nem szükséges az évente változó tanév rendjéről szóló rendeletben leírni az új beiskolázási rendszert; ezért az egész felvételi rendszer leírása bekerült a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, 11/94-es MKM-rendeletbe, annak 8-as számú mellékleteként. (E rendelet 7-es számú melléklete az eszközjegyzék.) Így hát arra kérem Önöket, mindenképpen ott olvassák el alaposan a beiskolázásra vonatkozó jogszabályi feltételeket. A tanév rendjéről szóló rendeletben pedig ezentúl, mint idén is, már csak mellékletben, az adott tanévhez kötődő aktuális dátumok fognak szerepelni.
E dátumok kapcsán szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy idén lerövidül az egész felvételi eljárás. De nem a most már folyó időszak, egészen a középfokú iskolák igazgatóinak április 14-i döntéséig, hanem az azt követő szakasz, tehát a kiértékelés időszaka. Azaz a Felvételi Központ lesz elég nehéz helyzetben akkor, hiszen a korábbi évekhez képest 10 nappal kevesebb ideje lesz, április 23-ig meg kell küldenie a középfokú iskolák igazgatói számára a végleges felvételi döntéseket. A középfokú iskoláknak pedig már áprilisban, április 28-ig értesíteniük kell a felvételről vagy elutasításról a pályázó diákokat. Tehát a végső időszak rövidült le, és ez csak akkor lesz tartható a felvételi központ számára áprilisban, ha a középfokú iskolák igazgatói valóban a jogszabályban rögzített április 14-i határidőig beküldik elektronikusan és kinyomtatva, papíron, hitelesítve is a végleges felvételi jegyzékeket. Kritikus ez a dátum, azért emeltem ki itt most, mert április 14-e az első tanítási nap a tavaszi szünet után, és ez a legvégső időpont, amíg be kell küldeni a középfokú iskolák igazgatóinak a felvételi döntéseket. Úgyhogy kérem az igazgató kollégákat e határidő szigorú betartására.
Jelentős újdonsága az idei felvételinek – amire az előbb egy mondattal utaltam –, hogy a már megszokott 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi központi felvételihez hasonlóan a 9. évfolyamra jelentkező diákok is élhetnek a felvételi eljárást megelőző, egységes írásbeli vizsga lehetőségével. Ha a középfokú iskola úgy dönt, hogy saját felvételi eljárása részeként írásbelit is tart, és ha úgy dönt, hogy eme írásbeli feladatsorait nem saját szaktanáraival készítteti el, hanem részt vesz a központi írásbeliben, akkor kérheti a diákoktól, hogy a hozzá jelentkezők január 31-én, szombaton 10 órakor vegyenek részt az egységes, 2x45 perces írásbelin. Rendkívül fontos, hogy a 8. osztályos diákok, akik számára az utóbbi évtizedek gyakorlata után ez teljes újdonság, értesüljenek erről a lehetőségről, illetve arról, hogy azok a középfokú iskolák, ahova ők majd februárban várhatóan bejutásra fognak pályázni, igénylik-e a részvételt ezen a központi írásbelin. Tehát a középfokú iskoláknak mindent meg kell tenniük, hogy az október 31-ig kiadott felvételi tájékoztatójukban, illetve a novemberben tartott tájékoztató napokon, nyílt napokon felhívják erre a diákok, szülők figyelmét. Hiszen a diákoknak december 12-ig kell jelentkezniük a központi írásbelire bármelyik, az írásbelin való részvételt előíró középfokú iskolában. S akkor úgy, mint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok esetében, egy írásbelit ír a diák, melynek eredményét majd felhasználhatja több középfokú iskolába történő jelentkezéskor – értelemszerűen azokban a középfokú iskolákban, amelyek kérték az egységes írásbelin való részvételt. Az egyes iskolák 9. évfolyamra történő beiskolázási rendjének további szabályait természetesen maga az iskola határozza meg. Tehát itt csak az a kikötés, hogy ha kérte az egységes írásbeliben való részvételt, akkor ebből a két tantárgyból – anyanyelvből, illetve matematikából – már nem írathat írásbelit a diákkal, de természetesen egy adott tagozat esetén tarthat írásbelit biológiából vagy történelemből, úgyszintén szervezhet szóbeli vizsgákat, ha a saját iskolai felvételi eljárásában erre szüksége van. Azaz mindent az adott iskola határoz meg: azt is, hogy az egyes teljesítményeket – általános iskolai osztályzatokat vagy felvételi vizsgateljesítményeket – hogyan értékeli, milyen arányban veszi figyelembe a saját felvételi vizsgája keretein belül.
Ezekben a napokban a középfokú iskolák igazgatóinak legfontosabb feladata az volt, hogy a következő tanévben indítandó osztályaik, tagozataik leírását és az egyedi tagozatok kódját beírják az elektronikus rendszerbe. Ennek határideje – a jogszabály előírása szerint – október 15-e volt. Ennek ellenére azért mintegy 100 iskola még nem tette meg ezt. A Felvételi Központ most keresi meg ezeket az iskolákat, hogy miért nem végezték el a feladatot.
A jövő évi beiskolázás egyik további újdonsága, hogy a közoktatási törvény alapján minden egyes középiskola egyetlen nyelvi előkészítő osztályt indíthat. E nyelvi előkészítő osztály jelölésére is megteremtettük a lehetőséget az elektronikus tagozatkódok megadásakor, viszont számos iskola jelezte problémaként, hogy fenntartójuk még nem döntött ennek az osztálynak az indíthatóságáról. E problémát egyrészt elismerjük – bár dönthettek volna, hisz hónapok óta ismert a törvény biztosította lehetőség –, másrészt viszont a nyelvi előkészítő a legtöbb iskolában nem új osztályt jelent, hanem az eddig létező mondjuk 4 párhuzamos osztály egyikét indítják most ilyen módon, ami ekképp még évekig nem jelent újabb anyagi terhet a fenntartónak. Sőt, jobban jár anyagilag, hiszen ennek az osztálynak a központi normatíváját még a két tannyelvű kiegészítő normatívával is megemeli a központi költségvetés. Ennek ellenére megteremtettük a lehetőséget a tagozatkódrendszerben, hogy jelöljék az iskolák, ha a beírt osztályukat a fenntartó már jóváhagyta, illetve, hogyha nem teszik meg ezt a jelölést, akkor tudja a Felvételi Központ, mely iskolákkal kell még egyeztetnie, mielőtt kiadásra kerül a végleges, papíralapú tagozatkódjegyzék is. Annak ugyanis hitelesnek kell lennie, mivel az alapján történik februárban a diákok jelentkezése. Minderre a feladatra november 10-ig adott határidőt a Felvételi Központ. A felvételi eljárásnak a felvételi adatlapokkal kapcsolatos, apró újdonsága a jelentkezési lapokon és a tanulói adatlapokon is megjelent egy-két újabb rubrika. Ez nem a középfokú beiskolázás, hanem a diákigazolványok miatt szükséges. Úgy gondolták a diákigazolványért felelős személyek, hogy összekötik egy kicsit a két adatbázist, és már a felvételi tanulói adatlap alapján információt kérnek a diákokról, hogy elősegítsék a diákigazolványok zökkenőmentes, időbeni előállítását.
Harmadik kiemelendő témaként szeretnék néhány szót szólni – amennyire lehetőségem van – egy fantasztikus nagy témakörről, úgy gondolom, a közoktatás legfontosabb témájáról. Hiszen a közoktatási törvény valóban alapjaiban változtatja meg a közoktatás rendszerét, de – hallottuk és ismerjük –, hogy fokozatosan, 2004. szeptemberétől az első évfolyamon bevezetve és felmenő rendszerben a legfontosabb tartalmi és egyéb változtatásokat. Ugyanakkor van egy olyan feladata a közoktatásnak, amely alapjaiban meg fogja rengetni és változtatni – visszamenőleg az általános iskola első osztályáig – az egész közoktatást, ez pedig a 2005-ben bevezetésre kerülő, teljesen új rendszerű érettségi vizsga. Tudjuk, hogy az érettségi bizonyítvány a közoktatási törvény mostani módosítása után már nemcsak középiskolai végzettséget tanúsít, hanem felsőoktatási intézménybe való felvételre is jogosítja a diákokat. Magyarán 2005-ben megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga. A felsőoktatási intézmény a diákokat a középiskolában nyújtott teljesítmény, az ott elért eredmény, a szerzett osztályzatok, valamint az érettségi vizsga eredményei alapján fogja felvenni. Azt persze maga az adott felsőoktatási intézmény mondja meg, hogy milyen feltételeket határoz meg, azaz, hogy az egyes felvételi tárgyakból milyen szintű és eredményű érettségi vizsgával lehet bejutni majd egy adott szakra. Tudjuk azt is, hogy ezt két évre előre kell meghatározniuk, és a 2005-re érvényes szabály szerint mindössze egyetlen területen – az úgynevezett bölcsész 2 szakcsoportban: 5 idegen nyelv, angol, német, francia, olasz, spanyol esetén – kérik az emelt szintű érettségi vizsga letételét. Minden más egyetem, főiskola valamennyi karának valamennyi szakára a felvételi tárgyakból csak középszintű érettségi vizsga letételét követelik meg. A középiskolás diákok életében ez hihetetlen változást fog jelenteni, ha nem is ma – bár ismerik a szabályokat – hanem majd jó pár év múlva, hiszen nem kell középiskolai tanulmányaik mellett a kérdéses tárgyakból előkészítőkre járni, egészen más tartalmú, más követelményű tananyagokat elsajátítaniuk; számukra elegendő lesz a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése és érettségivel való lezárása ahhoz, hogy felsőfokon folytathassák tanulmányaikat.
Kikre vonatkozik 2005-ben az új típusú kétszintű érettségi vizsga, és kikre nem? Ha elolvassuk a jogszabályokat, akkor látjuk, hogy azok a diákok, akik 2001. szeptemberében kezdték 9. évfolyamon tanulmányaikat, tehát 2005-ben 12. évfolyamosok lesznek, már az új rendszerű érettségi vizsgát fogják letenni. Természetesen azok, akik ugyan érettségiznek 2005-ben, de 13. évfolyamon –, ilyenek sokan vannak, legyenek az Arany János Tehetséggondozó Program résztvevői vagy két tanítási nyelvű középiskolák diákjai –, azok még 2005-ben is a mai, úgymond régi típusú érettségi vizsgát fogják letenni.
Mind a pedagógusok számára, mind a most már 11. évfolyamos, igencsak érintett diákok számára az utolsó pillanatokban vagyunk az új típusú érettségi átélése előtt, azaz mindannyiunk számára hihetetlen sok sürgető teendő adódik. A diákok nyilván már elképzelték, hogy milyen tárgyakból kívánnak esetleg emelt szinten érettségizni 2005-ben, hiszen már most, tizenegyedikes korukban járnak az emelt szintű érettségire felkészítő osztályokba. Rendkívül fontos, hogy tanáraik a saját szaktárgyaikra vonatkozó vizsgakövetelmények, vizsgaleírások pontos ismeretében oktassák őket, aszerint kérjék számon tőlük a tanultakat, aszerint gyakorolják a 2005. évi vizsgaformáknak, vizsgaleírásoknak megfelelő vizsgát, ha úgy tetszik, a dolgozatokat, számonkéréseket. Nyilvánvalóan nem lenne jó ugyanis, ha a diákoknak és a tanároknak az érettségin kellene először szembesülniük az új típusú követelményekkel, a megszokottól alapvetően eltérő, egészen más rendszerű vizsgaformával. Ehhez lehetőséget nyújtanak egyrészt a különféle tárgyakból már rendelkezésre álló feladatsorok – az Oktatási Minisztérium honlapján is számos ilyen feladatsort találunk a közismereti tantárgyakból –, másrészt pedig az OKÉV által szervezett próbaérettségik: a tavalyi próbaérettségin már megszerzett, illetve a mostani tanévben következő, teljes körű próbaérettségi leendő tapasztalatai is. Most már ismertek az egyes tantárgyak részletes érettségi vizsgakövetelményei is, hiszen a 40/2002-es OM rendelet, amely tartalmazta a részletes vizsgakövetelményeket, ugyan két ütemben is korrekcióra szorult idén, de a módosítás végül megjelent május végén a 14/2003-as OM rendeletben, illetve szeptember 26-án a 25/003-as OM rendeletben. Mindkettő vastag könyv: 76 tantárgy részletes érettségi vizsgakövetelménye. Ezekben most már a különböző szakmai alapozó tantárgyak részletes követelményei is megtalálhatók.
Az OKÉV érettségivel kapcsolatos feladatai ma is rendkívül sokrétűek: az első pillanattól egészen az érettségi végéig tartanak. Kezdve az érettségi elnökök képzésétől, a vizsgáztatási névjegyzék hatósági kezelésétől, az elnökök kijelölésén keresztül egészen az érettségi befejezése után a vizsgabizottságok döntései elleni jogorvoslatok másodfokon történő elbírálásáig. A legutóbbi, tavaszi vizsgaidőszakban is 1055 középiskola 3503 osztályában kellett érettségi vizsgát szerveznünk és vizsgabizottságot működtetnünk, több mint 93 500 diák érettségijét lebonyolítva. Hasonlóképpen a következő években: ahogy mondtam, 2005-ben is lesz ugyanilyen típusú érettségi vizsga középiskoláinkban, tehát a mi jelenlegi érettségi vizsgával kapcsolatos teendőink a következő években is megmaradnak.
Az OKÉV-nek rendkívül pontos képe van az érettségi vizsgák lefolytatásáról és eredményeiről. Az elmúlt időszakban minden évben feldolgoztuk az összes érettségi jegyzőkönyvet, annak minden adatát és minden szöveges ismeretanyagát. Tehát pontosan meg tudjuk mondani, melyik iskolában, melyik osztályban, melyik tantárgyból hányan vizsgáztak, hányas osztályzatot kaptak, milyen átlagokat értek el, összehasonlíthatjuk az iskolákat, tantárgyakat, iskolatípusokat. Így pl. amikor olyan kérdést kaptunk most szeptemberben, hogy vajon tapasztalható volt-e ebben az évben az érettségi vizsgák eredményein az, hogy a felsőoktatási intézmények most már az érettségi eredményt is beszámították vitt pontszámként, és ezért emelkedtek-e kicsit az érettségi osztályzatok, akkor rögtön válaszolhattuk, hogy ez nem következett be, hiszen kevesebb mint 1%-kal lett magasabb Magyarországon az érettségi átlag a tavalyinál. Tavaly ez az átlag 3,48 volt, idén 3,51, tehát 0,03-os eltérés volt kimutatható az országos érettségi átlagokban. Az érettségik ilyen alaposságú áttekintése sajnos nem mindig vezet ilyen pozitív eredményre, olykor utólag is kiderülnek intézkedést követelő szabálytalanságok.
Várjuk, hogy megjelenjen a felvételi vizsgákkal kapcsolatos kormányrendelet, amely tartalmazza majd, hogy milyen többletpontokhoz juthatnak a diákok a felvételi vizsgán, ha nem középszintű, hanem emelt szintű érettségit tesznek az adott tárgyból. Nagyon várják a diákok, az iskolák, a pedagógusok is, hiszen akkor tudnak majd igazán számolni azzal, mi vár rájuk 2005-ben, ha látják a konkrét jogszabályokat. A terv szerint továbbra is marad a 120 pontos felvételi rendszer, ebből 60 pont a „vitt pont”, 60 pont a „szerzett pont”. A 60 „vitt pontból” 50 pont öt tárgy két tanév végi osztályzatainak összegéből származik, 10 pont az érettségi átlagából – annak a kétszerese –, a 60 „szerzett pont” pedig a diákok felvételi tárgyaiból – alapesetben két felvételi tárgyból – tett érettségi vizsgája eredményéből számítódik. Mégpedig oly módon, hogy az érettségi vizsga eredményét – akár középszinten, akár emelt szinten tette le a diák – százalékban fejezzük ki: ha az adott tantárgyból mondjuk 60%-os teljesítményt nyújtott a diák, akkor ez 24 pontot jelent neki a lehetséges maximális 30-ból. A nehézségi fok szerinti különbséget többek között azzal kompenzálják, illetve jutalmazzák, hogy ha emelt szintű vizsgát tett le a diák – bár a felsőoktatási intézményben, ahova jelentkezett, nem előírás az emelt szintű vizsga –, két felvételi tárgyból letett emelt szintű érettségi 7-7, tehát 2x7 többletpontot jelenthet számára. Olyan esetben, ahol a felvétel feltétele egyetlen tantárgy érettségi vizsgája – pl. tanító szakon csak a magyar nyelv és irodalom –, akkor ezt a 7 többletpontot megkapja a diák, de lehetősége nyílik egy másik tárgy emelt szintű érettségi vizsgáján a második 7 pontot is megszerezni, mégpedig nem akármilyen tárgyból, hanem egy másik kötelező érettségi tárgyból: történelemből, matematikából vagy idegen nyelvből. Természetesen számos további része van ennek a rendeletnek, pl. a nyelvvizsga-bizonyítványokért kapható többletpontok (középfokú nyelvvizsgáért 7, felsőfokúért pedig 10). Egyszóval várunk még bizonyos jogszabályokra, de úgy gondolom, hogy ez az iskolák tartalmi munkáját már nem befolyásolja, és nem kell, hogy hátráltassa.
Rendkívül fontos napi teendőnk az érettségire való felkészülés kapcsán a képzés. Nyilván tapasztalták Önök is, hogy az Oktatási Minisztérium és a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ meghirdette a „képzők képzését”, azaz most októberben indul több tantárgyból azon pedagógusok, szakértők 60 órás képzése az új rendszerű érettségiből, akik majd 2004. januárjától az iskolák pedagógusait képezik tovább. El kell érni, hogy 2004-ben minden egyes középiskolában, minden egyes tantárgyból legyen olyan kolléga, aki elvégzett egy ilyen érettségire felkészítő képzést. Ugyanilyen fontos továbbra is az érettségi elnökök képzése: az OKÉV által akkreditáltatott 30 órás továbbképzést a mostani munkamegosztásnak megfelelően a PTMIK indítja, de az OKÉV továbbra is szervezéssel, előadókkal igyekszik a feladat ellátását segíteni.
Feldolgoztuk a 42 középiskolában lefolytatott május-júniusi próbaérettségi eredményeit: megyénként 2 gimnáziumban és két szakközépiskolában, Budapesten pedig típusonként 4-4 iskolában, összesen 1032 tanulót érintett 5 tantárgyból a próbaérettségi. Rendkívül sok tapasztalatot nyertünk mind a szervezésre vonatkozólag, mind a jogszabályok hatásai tekintetében, mind pedig szaktárgyi, szakmai szempontból. E tapasztalatoknak birtokában vannak a mintába bekerült iskolák; ezeket egyrészt már számos konferencián elmondtuk, másrészt a szaktárgyi, szakmai eredményeket a közeljövőben bocsátják rendelkezésünkre a KÁOKSZI Érettségi és Vizsgafejlesztő Központjának munkatársai, és akkor azokat közkinccsé tesszük.
2004. május 18-án, kedden lesz egy újabb próbaérettségi, amely olyan értelemben teljes körű lesz, hogy minden középiskolának jogszabályban előírtan kötelező a részvétel, és minden 11. évfolyamos diákot érint, tehát valamennyi középiskola valamennyi diákja egy tárgyból mindenképpen részt vesz ezen az írásbeli próbaérettségin. (Ezúttal csak az írásbeli vizsgaformákat tudjuk kipróbálni.) A diák saját választása szerint, és nyilván az iskolában történő egyeztetésnek megfelelően közép- vagy emelt szinten tesz egy adott tárgyból írásbeli érettségit. 11. évfolyamos diákokról van szó, tehát az adott vizsgakövetelményeket is a 11. évfolyamra kell leszűkíteni. Nyilván az a kívánatos, hogy egy adott középiskolában a próbaérettségiben érintett öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol és német – mind középszintű, mind emelt szintű írásbeli vizsgaformáját kipróbálják a kollégák kellő számú diákkal, s így szerezzenek konkrét tapasztalatokat. Szintén kívánatos, hogy egy adott tárgy vizsgáján kellően elosztva, gyengébb és jobb tanulmányi eredményű diákok is részt vegyenek, ügyelve arra, hogy az emelt szintű írásbeli kipróbálásába olyan diákokat vonjanak be, akik várhatóan majd valóban emelt szinten kívánnak érettségizni 2005-ben. Azt hiszem, ez a próbaérettségi is nagyon hasznos lesz minden középiskola, minden szaktanár és diák számára is.
A próbaérettségik lebonyolításához elektronikus segítséget is adunk. Mintegy 700 középiskola ismeri azt az elektronikus programot, amelyet az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek működtetése kapcsán az elmúlt években már megkapott. Eme OKTV-programot egészítette ki az OKÉV, az OKSZI és az Oktatási Minisztérium, és a módosított változat a napokban kerül ki a középiskolákba. Novemberben történik meg a letöltése és aktiválása különféle alprogramokkal. Egyik alrendszere a felvételi alprogram, amely segíti a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok írásbelijének, valamint a 8. osztályosok számára szervezett felvételi írásbelinek a lebonyolítását, rögzítését, kezelését, kiértékelését. Egy másik alprogramja a próbaérettségi teljes dokumentálását teszi majd lehetővé. Egy harmadik alprogramja pedig már a 2005. évi érettségire való készülés jegyében szolgáltat számunkra adatokat, hogy képet kapjunk arról, vajon a mai elképzelések szerint melyik tantárgyból hány vizsgázó milyen szinten kíván érettségizni 2005-ben. A programhoz tartozik egy általános üzenetküldő rendszer is, amely lehetővé teszi a kommunikációt a minisztérium, az OKÉV és az iskolák között. Tehát nagyon komoly szoftver birtokába jutnak most a középiskolák, amelyet mindenféle országos programnál használni fogunk.
Az OKÉV mindezeken túl is javában készül a 2005. évi érettségire. Elkészítettük többek között az egész érettségi lebonyolításának napra lebontott, 2005. évi tervét, hiszen a tanév rendje rendeletet is nemsokára meg kell alkotni, és 2005 tavaszának, nyarának eseményei között ezeknek szerepelniük kell. Elkészítettük a 2005. évi érettségi megvalósításával kapcsolatos feladattervet, a szükséges feltételekről szóló előterjesztéseket – ezeket az Oktatási Minisztérium vezetői a napokban fogják tárgyalni. Úgy gondolom, most már tényleg a tetteké lesz a szó, minden érintettnek – iskoláknak, pedagógusoknak, szervezőknek, felelősöknek – alapvető és sürgető feladata, hogy késedelem nélkül az érettségi előkészítésén munkálkodjanak.
Kedves Kollégák, ahogy az elején is jeleztem, most arra volt lehetőségem, hogy 3 témát kiemeljek, és néhány mondatot szóljak róluk, bár láthatóan mindegyik olyan, hogy külön konferenciákat is megérne. Sok más feladatunkról is szólhattam volna, de az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont aktuális feladatai közül jellegzetes és meghatározó példaként most ezeket tartottam fontosnak kiemelni.
Köszönöm a figyelmüket.
