Kissné Takács Erika
Az ÓVODA szekció összefoglalója
Tisztelt Kollégák!
Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit!
Az óvodai szekcióban családias légkörben dolgozhattunk 27-30 fő részvételével.
A két nap alatt 4 témakörrel foglalkoztunk, melyek szorosan kapcsolódtak a plenáris előadások témáihoz.
Az első nap délutánján Villányi Györgyné, az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársának előadásának hallottunk az óvodai szakértői tevékenység megváltozott feladatairól.
Örömmel fogadtuk a KT-ben bekövetkezett változások azon elemeit, melyek a gyermekek érdekeit szolgálják.
Ilyenek, pl.: a IV. Országos Szakértői Konferencián is javasolt
- s a jövőben normatív támogatással is elősegített – maximált gyermeklétszám,
- s az, hogy az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett szakértő véleményét köteles beszerezni a fenntartó a HOP jóváhagyása előtt.
Ilyenek: pl.:
- a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
- a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalmának használata,
- az eszköznormás beszerzés határidő meghosszabbításának lehetősége.
Nagyon fontosnak tartjuk
- a fogalmak egységes értelmezésének szükségességét,
- az alapdokumentumok összhangban történő módosítását,
- a korszerű módszerek alkalmazásának szükségességét,
- a korszerű tanulásszervezést,
- a naprakész tájékozottságot, ismeretet, a folyamatos fejlődés szükségességét.
Véleményünk szerint nemcsak a gyermeknevelésben, a szakértők munkájában is prioritást kapnak azon kulcskompetenciák, melyek nélkülözhetetlenek a megváltozott körülmények között pl. együttműködés, önállóság, felelősség…
Gyimesné Markó Etelka szentendrei fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai tanár tolmácsolásában egy TEAM által kidolgozott – jelenleg egyedülálló – diagnosztikus-fejlesztő eljárással ismerkedhettünk meg, szakértői munkát is segítő megközelítésben. Az előadó hangsúlyozta azt, hogy az óvoda fontos színtere a prevenciónak, s az elektronika világában továbbra is fontos kell, hogy maradjon a gyermek felé kivetített szeretet, odafigyelés. Sajnálattal állapíthattuk meg, hogy ezen feladatok ellátására fejlesztőpedagógusi keret nem áll az óvodák rendelkezésére.
Sajátos megközelítésben láttatta velünk a szakértői munkát Nagy Ágnes, a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet tanácsadója.
A szakértői munka, mint az intézményi rendszer egyik hatóeleme – tudatos rendszerre gyakorolt külső hatással –, ha számításba vesszük, ha nem, előre kiszámítható módon, minden szinten hat az intézményi belső működésre. Ennek felelősségét hangsúlyozva, ösztönözte a szakértőket ezen hatás tudatos átgondolására, alkalmazására. A tudás és képesség mellett különösen nagy jelentősége van a szakértői attitűdnek, valamint az intézményvezetők minél szakszerűbb változásmenedzselésére.
A roma gyermekek sikeres integrált nevelési gyakorlatát mutatta be Petránné Képes Gizella, a Miskolci Vasgyári Óvoda vezetője, aki sok-sok praktikus gyakorlati elem bemutatásával vívta ki a hallgatóság érdeklődését.
Következtetésként megállapítottuk, hogy dominálnia kell annak a szemléletnek, hogy a gyermekek, az óvoda, a vezető nem tárgyai, hanem részesei az esetleges vizsgálatoknak, a pedagógiai folyamatoknak.
Az óvodai szekció véleménye szerint a törvényi változások – bár nagy felelősséget rónak a pedagógusra, vezetőre, szakértőre egyaránt – a gyermekek mindenek felett álló érdekeit képviselik, az UNIÓS elvárásokhoz való közeledést szolgálják.
