Petránné Képes Gizella

Hátrányos helyzetű és roma óvodások integrált nevelésének gyakorlati tapasztalatai egy miskolci óvodában

Óvodánk küldetésnyilatkozata

Ha a gyerekek kritizálva élnek,

Megtanulnak megbélyegzettek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,

Megtanulnak veszekedni.

Ha gyerekek kicsúfolva élnek,

Megtanulnak szégyenlősnek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,

Megtanulják bűnösnek érezni magukat.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

Megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Megtanulnak bízni.

Ha a gyerekek dicsérve élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltányosságban élnek,

Megtanulják az igazságosságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hittel élni.

Ha a gyerekek megerősítve élnek,

Megtanulják magukat szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.

Dorothy Law Holt

A hátrányos helyzetű és roma óvodások eredménye integrált óvodai nevelésének elengedhetetlen feltétele az előző idézet sorainak megvalósítása a mindennapok során.

A rendelkezésemre álló 45 percben szeretném összegezni óvodánk gyakorlati tapasztalatait a hátrányos helyzetű és roma óvodások integrált nevelésében.

Óvodánk rövid bemutatása

Intézményünk 115 éves múltra tekinthet vissza, 1887-ben adták át az akkori, Magyar Királyi Államvasutak Gépgyár és Diósgyőri Magyar Királyi Acélgyár munkásai gyermekei számára. Óvodánk a két nagy múltú gyár a DIGÉP és az LKM között helyezkedik el. Működésére mindig is nagy hatással voltak a társadalmi változások. Az 1980-as évek végéig idejártak a gyárakban, és a szomszédos egészségügyi intézményekben dolgozók gyermekei.

A két nagy gyár „összeomlása” a lakosság összetételének változását eredményezte. A gyári lakásokat elhagyták, elcserélték, az idős emberek lassan kihalnak. Helyükre a cigány lakosság költözött, illetve itt élnek az elszegényedett, nehéz helyzetben élő munkanélküli családok is.

Óvodánkban nagyon magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma, akik különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkeznek, más-más bánásmódra szorulnak.

Jelenleg 6 csoporttal + 1 szlovák anyanyelvi nemzetiségi tagóvodai csoporttal működünk. A Beírt létszámunk: 118 fő, ami 19-20 fős csoport létszámokat eredményez. A 118 beírt gyermek közül 92 gyermek ingyenesen veheti igénybe az óvodai ellátást hátrányos helyzete miatt. A cigány gyermekek száma: 82 fő, ez a beírt létszám 70%. Sajnos ez a létszám inkább már a szegregáció felé mutat.

A TÁRKI által végzett felmérés - „Vizsgálat a roma integrációs program társadalmi fogadtatásáról” - eredményei is azt erősítik meg, hogy a szülők 91%-át foglalkoztatja, hogy gyermeke cigány gyermekkel jár egy osztályba, illetve a megkérdezett szülők 37 %-a szívesen íratná gyermekét olyan osztályba, ahol átlagos létszámban vannak jelen a romák .

(Forrás: Oktatási Minisztérium Országos Integrációs Hálózat www.om.hu)

Mit is érthetünk átlagos létszámon? Véleményem szerint, integrált nevelésről-oktatásról akkor beszélhetünk, ha a gyermeklétszám 1/3-a tartozik a roma, illetve a hátrányos helyzetű gyerekek körébe. Úgy gondolom, hogy az óvodánkban mutatkozó 69,5% már az átlagos létszám felett van és veszélyeztet minket a szegregáció.

Az alábbi táblázattal szeretném szemléltetni az elmúlt öt év létszámadatainak tükrében a cigány gyermekek arányát.

Elemzett mutató	Nevelési év
	1999/2000.	2000/2001.	2001/2002.	2002/2003.	2003/2004.
Csoportok száma	5	5	6	6	6
Beírt létszám	106	112	111	108	118
Cigány gyermekek száma	64	73	77	69	82
Cigány gyermekek aránya	60 %	65 %	69 %	64%	69,5%
Hátrányos helyzetű gyermekek száma	84	91	85	90	92
Hátrányos helyzetű gyermekek aránya (beírt létszámhoz viszonyítva)	79%	81%	77%	83%	78%

Az előzőekben már említett – és az előadás során még többször fogok rá hivatkozni – TÁRKI vizsgálat világossá tette:

• A szülők számára nagyon fontos, hogy az iskola olyan speciális programot dolgozzon ki, amely egyszerre garantálja a kérdezett gyerekének harmonikus fejlődését, továbbtanulási esélyeit, és a roma gyerekek tanulását, beilleszkedését.
• a „Szülők fele ma is azt a jó ellátottságú iskolát választaná, amely speciális, emelt szintű programmal rendelkezik, akár abban az esetben is, ha a gyermekek egyharmada például roma lenne”,
• megfelelő pedagógiai módszerekkel, a roma gyerekekkel jó eredményeket érhetnek el.

Óvodánk kereste azt a pedagógiai módszert, ami a legjobban megfelel a hozzánk járó gyermekeknek, amellyel hatékonyan és eredményesen fejleszthetjük őket. Ezen útkeresésünk során találtunk rá a Lépésről-lépésre óvodai programra, melyet helyi sajátosságainkra adaptáltunk.

Programunk célja:

• A 3-7 éves gyermekek fejlődésének támogatása és személyiségfejlesztése.
• A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében való közelítése.
• A feltételrendszerrel, a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíteni a személyisége kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére.
• A gyermekek kudarcmentes iskolakezdése érdekében a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján kis létszámú fejlesztő csoportban biztosítani a gyermekek sokoldalú fejlesztését.
• A szlovák nemzetiségi és a cigány etnikai nevelésben résztvevő óvodás gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiségi és etnikai kultúra megismerése és elsajátítása, a kulturális hagyományok, a szlovák nyelv átörökítése és fejlesztése.

Gyermekképünk:

Olyan gyermek, aki érzelmileg gazdag, nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a kisebbség nyelvéhez, kultúrkincséhez: meséhez, zenéhez, szín-, forma-, tárgyi világához.

Aki környezetében jól tájékozódó, érdeklődő, kiegyensúlyozott önmagát értékelni tudó és másokat elfogadó, együttműködő. Olyan gyermek, aki tud szeretni, boldogan fedezi fel, csodálkozik rá a körülötte lévő világra.

„Engem ne emeljen a magasba senki,

Ha nem tud odáig tartani,

Amíg megnövök.

Guggoljon ide mellém,

Ki nem csak hallani, de

Érteni akar, hogy közel

Legyen a szívdobogásunk.”

                                                                       (Birtalan Ferenc)

Óvodaképünk a NYITOTT ÓVODA. 

Óvodánk nyitott, a családi ház és a társadalmi környezet felé.

Intézményünk elsősorban a családok felé nyitott, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően: „ A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.”

A családi házzal való kapcsolattartásunk során nagy hangsúlyt fektetünk a kölcsönös bizalom kiépítésére. A szülők merjenek bátran hozzánk fordulni problémáikkal, osszák meg velünk gyermekeikkel kapcsolatos gondjaikat, örömeiket. Szakemberek bevonásával segítünk szociális, mentális gondjaik megoldásában.

A nyitott óvoda modelljéhez hozzátartozik az óvoda környezetével való kooperatív együttműködés is, mely egy külön előadás témája volt az előző konferencián: „ A partnerközpontú működés gyakorlati tapasztalatai”.

 

Röviden szeretném bemutatni a Lépésről – lépésre óvodai programunk sajátosságait:

1. Individualizálva szocializál

a. Individualizál:

• egyéni szükségletekre épít,
• szükségleteket fejleszt (differenciáltan),
• a személyiség sokszínűségét tolerálja,
• az eltérő szükségleteket felismerve, egyénre szóló fejlesztő programot készít,
• a gyermekek személyiségének alapos megismeréséből indul ki,
• az erőségekre épít,
• a fejlődést differenciáltan értékeli,
• segíti a szlovák nemzetiségi és az etnikai kisebbségi identitástudat kialakítását és fejlesztését.

b. Szocializál:

• az egyéni fejlettségből kiindulva megteremti a szocializáció optimális feltételeit,
• tudatosan alakítja a szociális viszonyokat, együttműködéseket,
• ápolja és fejleszti a szlovák nemzetiségi és kisebbségi életmódhoz, kultúrákhoz kötődő hagyományokat és szokásokat.

2. Sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket és integrálja a fejlesztés tartalmát.

7 tevékenységközpontot szervez:

• családi játék (szerepjátékok),
• irodalmi, ének-zenei tevékenység központja,
• az építőjáték (konstruálás, barkácsolás) központja,
• az ábrázoló művészeti tevékenységek, kézművesség központja,
• a manipulációs (társasjátékok) tevékenységek központja,
• homok és vízasztali tevékenységek,
• a természetismereti tevékenységek központja (kori játék).

Ezek a központok a színterei a szabad játéknak és az óvónő által irányítottabb tevékenységeknek (játékos tanulás).

A központok feltételrendszere, helyigénye, időtartama, a gyermekek létszáma, a tevékenységek tartalma, jelege és formája, az önállóság és az irányítás aránya, a felnőttek száma a fejlesztési céloknak vannak alárendelve, ugyanakkor a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a szlovák nemzetiségi és roma etnikai kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

3. A családok bevonás az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre.

A családok (a felnőttek, testvérek) számára az óvoda nyitott, a csoportszoba az együttműködés fő színtere: A hagyományos együttműködési formákkal szemben új minőségű kapcsolattartó formák működnek:

• a szülő besegít az óvodai életbe,
• közreműködik a feltételek megteremtésében,
• bevonható gondozási tevékenységekbe,
• bevonható: érdekes témák, (hobbyk) bemutatásába, a település hagyományainak ápolásába, a hagyományok felelevenítésébe, a saját gyermekét fejlesztő tevékenységekbe, a gyermek fejlesztésének folyamatába,
• a szülői rétegek szükségleteire épülnek a programok, a szülői szervezetek működtetésének új lehetőségeit tartalmazza,
• a szlovák nemzetiségi és etnikai kisebbség nevelőmunkája kiegészül a családdal való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

4. A program, az óvoda lehetőségeit, a környezetünk igényeinek, a családok helyzetét és a gyermekeinket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve támogatja a szociálpedagógus feladatainak beépítését az óvoda által felvállalt tevékenységek körébe, melynek feltétele a szociálpedagógusi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazása.

 

• szolgáltatásokat biztosít: a gyermekek nevelését segítő programokkal,
• a szülők gyermekek szabadidő szervezésében közreműködik a speciális szakember,
• a családok állapotát elemzi, a szükségleteket feltárja a belső erőtartalékot aktivizálja,
• a külső támogatásokat ismerve, az érdekeket (családok részéről) közvetíti,
• a külső segítőhálózattal (civil és egyéb szervezetekkel) a kapcsolatot tartja,
• a családokat támogató akciókat propagálja,
• segélyakciókat szervez,
• kiegészíti a szlovák nemzetiségi és etnikai kisebbségi nevelőmunkát a kisebbségi szervezetekkel való együttműködést,
• a speciális szolgáltató intézmények és az önkormányzat lehetőségeiről tájékozódik és közvetítő szerepet tölt be a családok felé,
• szülői rétegigények kielégítését szervezi.

 

A tevékenységek szervezeti keretei, a tervezés

Az óvodapedagógus döntésétől függ – az egyéni eltérések, életkori jellemzők ismeretében – a felajánlott tevékenységek formáinak a megválasztása.

A felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak:

1. Választható tevékenységek

            Egy időben többféle tevékenységből lehet választani.

2. Kötelezően választható tevékenységek

             maximum 20-25 perc

3. Kötött foglalkozás

             A testnevelés minden korosztályban.

A gyermekek a tevékenységeket egyénileg vagy mikorcsoportban végzik.

A tervezés hosszabb távú komplex tervre és rövidebb napi és hetirendre, hetitervre, napitervre bontható. A hosszabb távra történő tervezés a gyermekek komplex fejlesztésére irányul. Magába foglalja a személyiség teljes vertikumának fejlesztését, minden képességet érintve, s az egyén szükségleteire tekintettel, valamint a gyermekcsoport életterét jelentő tevékenységek, csoporthagyományok, események tapasztalások közös élmények szervezésének feladatait.

A hosszútávú tervezés formái:

1. Nevelési terv, melyet háromhavi intervallumra készítünk.

Ez a terv tartalmazza a gondozás és közösségi élet tevékenységeit, szokásait s ezekhez kapcsolódó szervezési feladatokat.

2. Projekt

A projekt időtartamát, témáját, az óvodapedagógus határozza meg, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődési körét, felfedezési vágyát a természeti és társadalmi környezet gazdagságait, s a gyermekek témákhoz kapcsolódó tapasztalatait.

A projekt választás során az óvodapedagógus közvetlen tapasztalásra és élményszerzésre alkalmas tevékenységet tervez, s eközben kézzel fogható konkrét tárgyakat használ a problémamegoldó képességek, kritika gondolkodás és a fogalmak mélyebb megértése fejlesztésére. Átfogó nevelési tervet alkalmaz, amely a fejlődés minden területét figyelembe veszi.

A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend. A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi.

A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása, a hosszabb távú tervezés része: a személyiségnapló.

Tárgyi és Humán feltételek

A tárgyi feltételeink részben biztosítottak, folyamatos fejlesztésre szorulnak.

Humán feltételek:

• pedagógusi és a pedagógiai munkát segítő megfelelő dolgozói létszám,
• fejlesztőpedagógus, logopédus, más szakemberek bevonása,
• a nevelőtestület sokoldalú és magas szintű képzettsége,
• pedagógus személyisége.

Az óvodapedagógus személyiségjegyei Helyi Óvodai Nevelési Programunkban a következők szerint került meghatározásra:

Cél- és feladatrendszerünkből adódó kiindulási pontok:

• Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető.
• A gyermeket fejlesztik a társas kapcsolatok, neveli az óvoda összes dolgozója.
• A szlovák nemzetiségi óvodapedagógus anyanyelvi szinten beszéli a kisebbség nyelvét, jellemzően szlovák nyelven szervezi az óvodai életet,
• Valamennyi óvodapedagógus ismeri a kisebbségi és nemzetiségei (szlovák és cigány) kultúrát, hagyományokat, szokásokat és ezt beépíti a nevelő-fejlesztő munka folyamatában,

Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet és azt, hogy

„Tisztellek téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.”

A Helyi Óvodai Nevelési Programunk cél- és feladatrendszerének eredményes és hatékony megvalósításához nélkülözhetetlen óvodapedagógusi személyiségjegyek:

• a gyermekek felé őszinte érdeklődéssel fordul: "A gyermeket úgy kell elfogadni, amint van, nem úgy amilyennek mi kívánjuk…" /Wargha István/
• nem vezérel, hanem segít,
• nem vezéreli, hanem szolgálja a gyermeket,
• türelem és kivárás jellemzi,
• az akadályokat kellő mértékben hárítja el: kellő mértékben, ne többet, mint szükséges,
• rendelkezik az egyéni fejlesztés stratégiájával,
• elemző képességgel rendelkezik,
• nem a gyermekeket differenciálja, hanem az elvárásokat az adott gyermekkel szemben, figyelembe véve a gyermek egyéni sajátosságait,
• jó kommunikatív képességgel rendelkezik: kevés szóval, a gyermeket meghallgatva nevel,
• bevallja és elfogadja kudarcait,
• képes az önjutalmazásra,
• bizalomra épülő, tevékenységközpontú légkört alakít ki csoportjában.

Összegezve: A HATNI TUDÁS VÁGYA, AZ ADNI TUDÁS KÉPESSÉGE jellemzi az ebben a programban dolgozó óvodapedagógust.

 „Csak megfelelő empátiás készséggel rendelkező, a másságot toleráló és elfogadó óvodapedagógus képes jó kapcsolatot kialakítania gyerekekkel és a szülőkkel. Ha az óvodapedagógus nem azonosul a gyerekekkel és problémáikkal, munkája sohasem lesz eredményes.” – vallja nevelőtestületünk.

 

A Tapasztalataink összegzését

• közel 10 éves gyakorlati munka eredményei,
• az óvodapedagógusok összegző véleménye és
• a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Igényfelméréseinek mutatói alapján állítottam össze, figyelembe véve az előző sorokban feltárt helyi sajátosságainkat, cél és feladatrendszerünket.

Eredmények:

• A gyermekek szeretnek óvodába járni, kimutatják ragaszkodásukat, időnként meg is fogalmazzák ezt.
• Rendszeres óvodába járás esetén jól alkalmazkodnak a szabályokhoz, aktívan részt vesznek a csoport életében, szocializáltságuk koruknak megfelelő. Önbizalmuk, magbiztosságuk, igazságérzetük, egymás iránti szeretetük az integrált környezetben minőségi fejlődésen megy keresztül, egymás másságát elfogadják.
• Gyermekeink 80%-a 3-nál több gyermekes családban nő fel, ezért ők sokkal önzetlenebbek, mint a jómódú egyke társaik.  
• Fenntartói támogatottságot élvezünk: 15-20 fős óvodai csoportokat működtethetünk, ahol megvalósíthatjuk az egyéni, differenciált fejlesztést, aminek eredményeként gyermekeink kudarcmentesen kezdik meg az iskolai életet. 6-7 éves korukra eszközfogásuk biztosabbá, feladattudatuk és feladattartásuk megfelelővé válik.
• Kiemelt fontosságúnak tartjuk a gyermekek intenzív mozgásfejlesztését, aminek hatására szabálytudatuk, mozgáskoordinációjuk, erő- és állóképességük fejlődött.
• A speciális segítséget igénylő gyermekek fejlesztése eredményesen és teljes körűen megvalósul: logopédus, fejlesztő pedagógus bevonása a gyermekek fejlesztésébe.
• Eredményesen fejleszthetőek a gyermekek manuális és kommunikációs tevékenységek terén. Az utóbbinál sokszituációs játékot, drámajátékot alkalmazunk.
• Országos és Nemzetközi pályázatokon rendszeresen ott vagyunk az 1-3. helyezettek között.
• Óvodánkból eltérő tantervű általános iskolába az elmúlt öt év során 2 gyermek került.  
• A szülőkkel való egyre nyitottabb kapcsolat: kikérik és meghallgatják véleményünket a gyermekek nevelésével kapcsolatban.
• A roma szülők körében egyre „népszerűvé” vált az óvodai ellátás. Sok szülő már 3 éves kora előtt szeretné beíratni gyermekét. Különösen jellemző azon szülők esetében, akiknek nagyobb gyermekük járt vagy jár óvodánkba. Megismerték, és egyre többen segítik az itt folyó munkát, látják gyermekeik pozitív fejlődését, közösségi kapcsolataik minőségbeli javulását, értelmi képességeik fejlődését.
• A szülők szociális és mentális problémáikhoz az óvodában segítséget kapnak: a szociális munkás (heti két alkalommal) és az „Újra dolgozom program” munkatársa személyében.
• Óvodapedagógusaink büszkék arra, hogy a cigány gyermekek nevelése elismert városunk életében.
• Team munka a nevelőtestületben.
• Széles körű, tartalmas partneri kapcsolatot építettünk ki és tartunk fenn è Helyi Integrációs Szövetség
• Az óvoda – iskola átmenet kudarcmentes: óvodánkból a gyermekek 80%-a a szomszédos Fazola Henrik Általános Iskolába megy, ahol szintén a Lépésről-lépésre pedagógiai program alapján oktatnak, idén indították el a 6. osztályt ezzel a programmal

Ebben a nevelési évben az iskolával együtt – team-munkában – dolgozzuk ki az óvoda-iskola programot.

Nehézségek és problémák:

• A szülőkre kevésbé tudunk támaszkodni az együttnevelés során: gyakori az érdektelenség (nyíltnapok, szülői értekezletek, stb.), sok a nagyon fiatal szülő, a gyermekek otthoni fejlesztése elmarad stb.
• Lassan épül ki a bizalmi kapcsolat a szülőkkel, nehezen vonhatók be az óvoda életébe.
• A cigány szülők között gyakori a széthúzás, egymás elfogadása.
• A cigány szülők elő- és értékítélete a nem cigányokkal szemben sokszor megnehezíti a dolgunkat. Óvodapedagógus társaimmal együtt úgy érezzük, hogy nekünk sokkal többször kell bizonyítani jó szándékunkat, rátermettségünket, mint egy olyan óvodapedagógusnak, aki nem foglalkozik az integrált neveléssel.
• A gyermekek eltérő szociokulturális háttérrel érkeznek óvodánkba, családi környezetükben kevés ismerethez és élményhez jutnak. Annak biztosítékául, hogy valamennyi gyermekünk kudarcmentesen kezdhesse meg iskolai életét – az óvodában sokféle élményhez juthasson - nagyon fontos a rendszeres óvodába járásuk. Sajnos, nem minden gyermek jár rendszeresen óvodába. Ennek okai eltérőek, elsősorban szociális jellegűek,
• Az óvodába kerülő gyerekek szókincse rendkívül szegényes.
• A jó képességű, tehetséges gyermekeket a szülők nem tudják és/vagy nem akarják „taníttatni”.
• Az óvoda tárgyi és eszközellátottsága nem megfelelő.
• Azok az oktatási intézmények, amelyek nem foglalkoznak hátrányos helyzetű és cigány gyermekek nevelésével, „lenézik” kollégáinkat, illetve nem fogadják gyermekeinket.
• A szeretetteljes, elfogadó és toleráns légkör nem minden esetben biztosított a gyermekek számára az általános iskolában. Fontos kiemelni, hogy a gyermekeink 80%-át fogadó szomszédos általános iskolára ez nem igaz, hiszen ők is a Lépésről-lépésre pedagógiai program szellemében nevelik gyermekeiket.
• Integrált óvodai működés biztosítása -> Szegregáció felé mutató tendencia.

Éves Munkatervünkben Feladatainkat és megoldási módjait ennek megfelelően az alábbiak szerint határoztuk meg:

 

Megoldandó problémák	A problémamegoldás lehetséges útja(i)
A szülőkkel való kapcsolattartási módokban meg kell találnunk azokat, amelyekkel az együttnevelés eredményessé, a kölcsönös odafigyelés, bizalmi kapcsolat hangsúlyossá válik	·      Óvodán belüli esetmegbeszélő csoport működtetése è kapcsolattartási formák fejlesztése ·      Az óvoda partnereinek aktív bevonása az óvoda mindennapi életébe ·      Tréningek szervezése: szülők, pedagógusok, dajkák és az intézmény partneri körének részvételével ·      Roma koordinátor bevonása
Valamennyi dolgozónak - óvodapedagógusoknak és dajkáknak egyaránt – meg kell ismernie a cigányság történetét, hagyományait és kultúráját.	·      Belső továbbképzés ·      Belső hospitálások ·      Szakirodalom, video-tár bővítése, ·      Egyéb önképzési formák
A csoportok projekt rendszerébe szervesen épüljön be a cigány kultúra és hagyomány.	·      Projekt tervek és megvalósításuk
Minden gyermek rendszeresen járjon óvodába: 3-7 évesek teljes köre.	·      Hiányzások igazolása ·      Szeretetteljes, bizalmi légkört sugárzó óvodai légkör folyamatos fenntartása
A gyermekek szókincsbővítése	·      Belső továbbképzési rendszer ·      Szakirodalom biztosítása ·      A gyermekek fejlesztésébe szervesen beépülnek a dráma-, és szituációs játékok.
Ingergazdag, élményekkel teli óvodai élet biztosítása	·      pályázatokon való sikeres részvétel, ·      szponzorok megnyerése, ·      Sikerélményhez kell juttatni a gyermekeket, hogy pozitív énképpel rendelkezhessenek,
Integrált óvodai működés biztosítása, deszegregációs folyamat elindítása	·      Deszegregációs szövetség működtetése ·      Jó infrastrukturális és szakmai feltételek ·      A Körzetben élő szülők „megnyerése” ·      A szomszédos iskolák „előítélet-mentesítése”
Óvoda-iskola átmenet megkönnyítése	·      Óvodapedagógusok és tanítók team munkában dolgozzák ki az átmenetet megkönnyítő programot
A tehetséges gyermekek a megfelelő általános iskolába kezdhessék meg tanulmányaikat.	·      Kapcsolatbővítés a város iskolaigazgatóival, ·      Fenntartói támogatás igénybe vétele
Az integrált nevelésben részt vevő óvodapedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülése	·      Vezetői értékelések ·      Fenntartói elismerés ·      Személyiségfejlesztő, konfliktuskezelő tréningek biztosítása ·      Kiemelt bérezés