Szalay Sándor

A tankönyvvé minősítés aktualitásai

Az oktatást érintő jogszabályok változásai közül több a tankönyvvé nyilvánítás, illetve a tankönyvellátás területét is érintette. Az Oktatási törvény elfogadását követően pedig további változások várhatók. Ezek összefoglalását kísérli meg az előadásom.

Jogszabályváltozások

A 2002. december 31-ét követően hatályba lépett módosítások közül az alábbiak tankönyves vonatkozásairól adok tájékoztatást.

• 1993. évi 79. törvény (Oktatási tv.)
• 2001. évi 37. törvény (Tankönyvpiaci tv.)
• 105/1999 (VII.6.) Korm. rendelet (OKÉV)
• 5/1998 (II.18.) MKM rendelet (Tankönyvellátás)
• 42/1999 (X.13.) OM rendelet (Szakértők)

1993. évi 79. törvény

A törvény továbbra is biztosítja a pedagógus eszközválasztási szabadságát, de néhány szempontra figyelemmel kell lennie döntésének meghozatalakor:

• a helyi tanterv alapján választhat
• a munkaközösség véleményének figyelembe vételével
• nem választhat olyat, ami nem biztosítható mindenkinek

Ez különösen annak fényében lényeges szempont, hogy egyre bővülő körben válik ingyenessé a tankönyvellátás, de a biztosításához szükséges források szinte minden intézményben szűkösek. Erről bővebben később.

• Évközben nem válthat úgy, hogy a szülőt fizetési kötelezettség terhelje.

Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha az adott tantárgynál évközben tanárváltásra kerül sor.

Az iskolaszék (szülői munkaközösség), diákönkormányzat jogosítványai ugyan nem változtak, de lényeges elemeit megemlítem:

• Korlátokat szabhat a beszerzésre vonatkozóan

A korlátozás elsősorban anyagi jellegű lehet, azaz meghatározhatja azt a legmagasabb árat, amelyet a pedagógusok nem léphetnek át a tankönyvrendeléskor.

• Nem teheti lehetetlenné az eszközbeszerzést.

Az iskola (a tanár) mindezen tevékenységét a szülők előzetes tájékoztatásával köteles elvégezni, azaz minden lépéséről időben kell, hogy tájékoztassa az érintett diákok szüleit is.

2001. évi 37. törvény

A törvény újdonsága az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztése a nappali oktatásban. Ennek formája az iskolától történő kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás lehet. Az ingyenesség tehát nem csupán a könyvek árának megtérítését, a szülők helyett történő kifizetését jelenti, hanem bármelyik korábban felsorolt lehetőség választását.

A kedvezményezettek körét is a törvény rögzíti:

• tartósan beteg vagy fogyatékos,
• három- vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedülálló szülő által nevelt,
• rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók.

A jogosultság igazolásának módja is törvényben rögzített:

• családtámogatási kifizetőhely igazolásával, illetve a jogosultsági határt meghaladó életkor esetén szakorvosi igazolással, szülői nyilatkozattal.

A családi pótlék összege egyértelműen igazolja a kategóriák egy részébe történő tartozást, de előfordulhat olyan nappali tagozatos képzés is, amikor a tanuló már nem jogosult családi pótlékra, így a kifizetőhely nem tud igazolást kiállítani a folyósított összegről. E tanulók – bár számuk csekély – sem maradnak ki a juttatásból, amennyiben a törvényben foglaltak szerint járnak el.

• Fogyatékosság esetén bizottsági véleménnyel,
• gyermekvédelmi támogatás esetén a határozattal.

Az igazolást, az igényjogosultság bejelentését iskola kérésére, általa meghatározott időpontban kell megtenni. Célszerűen a tankönyvrendelés összeállítását megelőző időpontban kerül erre sor, hiszen így biztosítható, hogy a támogatás fedezetéül szolgáló normatíva összegét a rendelés összeállításakor az iskola figyelembe vehesse. Előfordulhat, hogy a jogosultsági igény bejelentése és a tankönyvek beszerzése között valaki jogosulttá válik, illetve elveszíti jogosultságát. Utólagos igénybejelentés esetén az iskolának kell kölcsönöznie a tankönyvet a könyvtárában lévő állomány felhasználásával, illetve utólagos beszerzéssel.

Az ingyenesség bevezetésére szakaszosan kerül sor:

• az első két kategóriába tartozók esetében a 2003–2004. tanévtől kezdődően;
• a harmadik kategóriába tartozóknál
• az 1–4. évfolyamon 2003–2004. tanévtől kezdődően
• az 5–8. évfolyam 2004–2005. tanévtől kezdődően
• a 9–13. évfolyam 2005–2006. tanévtől kezdődően.

5/1998 (II.18.) MKM rendelet

A legjelentősebb változások e rendeletben jelentek meg, bár ezek közül kevés érinti közvetlenül az iskolákat. A szakértők, iskolavezetők, pedagógusok számára azonban fontos lehet annak ismerete, hogyan történik mindez, így ismertetésem vázlatos lesz, az itt jelen lévőknek lényeges részek kiemelésére törekszem.

A legfontosabb talán az, hogy az általam ismertetésre kerülő szabályok kizárólag azokat a kiadványokat érintik, amelyeket az oktatási miniszter felügyelete alá tartozó képzés számára állítottak elő. Ennek a szakképzés területén van igazán jelentősége, mert ott más miniszterek is lehetnek felelősek egy-egy szakmáért, továbbá a fakultatív hitoktatás esetén, amikor is az érintett egyház szabályozza a tankönyvvé minősítés kérdéseit.

A korábbi évekkel ellentétben más lett a kérelem benyújtásának helye, azaz – hatósági eljárásról évén szó – az első fokon eljáró hatóság. A rendelet módosításának hatályba lépésétől kezdődően ezt a feladatot Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el. (Kivétel a nem az oktatási miniszterhez tartozó szakképesítések tankönyvei, illetve a hitoktatás tankönyvei.)

A kérelmek elbírálása folyamatos, tehát az év bármely munkanapján adható be kérelem (a kiadók adhatnak be kérelmet), illetve az eljárást követően bármely munkanapon születhetnek határozatok. A határozatok érvényessége öt év. Amennyiben a határozat nem felel meg a kérelmezőnek (például elutasító), akkor fellebbezését az oktatási miniszternek címezve kell benyújtania.

A határozathozatal szakmai véleményezésen alapul. A szakmai véleményt nyilvánító testület:

• a közoktatás területén
• az Országos Köznevelési Tanács Tankönyv és Taneszköz Bizottsága
• az Országos Kisebbségi Bizottság (nemzeti és etnikai kisebbségek könyvei esetén)

A szakmai véleményt alkotó testület munkáját segítő operatív szerv a Tankönyv- és Taneszköziroda, amely szolgáltatásaival biztosítja, hogy az eljárásrendnek megfelelően, határidőre álljanak elő a szakértői vélemények.

• a szakképzés területén
• Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács

Itt az operatív feladatok ellátását a Nemzeti Szakképzési Intézet biztosítja. A kérelem beadásától a határozat megszületéséig az átfutási idő általában 90 nap, de előfordulhatnak olyan rendkívüli esetek, amikor az eljárást meg kell hosszabbítani (legfeljebb 30 nappal), illetve szüneteltetni kell.

A tankönyvjegyzéken a minősített kiadványok szerepelhetnek. Közülük is csak azok, amelyek az évente meghatározott legmagasabb beszerzési ár szabta korlátnak is megfelelnek.

Tekintettel arra, hogy az iskoláknak azon kiadványokra vonatkozóan is jelentési kötelezettségük van, amelyeket nem a tankönyvjegyzékről rendelnek, terveink között szerepel egy olyan program rendelkezésre bocsátása, amely a tankönyvjegyzéken nem szereplő kiadványok esetben is lehetővé teszi a rendelést  és az adatszolgáltatást is. E programot a következő tankönyvjegyzék megjelenésével egyidőben szándékozunk az intézmények rendelkezésére bocsátani.

Szakértők, szakreferensek

A tankönyvvé minősítés során legalább két szakértő felkérését írja elő a jogszabály. Egyik a tudományosság, másik a pedagógiai-didaktikai szempontok alapján vizsgálja át a minősítésre felterjesztett kiadványt. A jogszabályok adta lehetőségekkel élve könyvészeti szempontok szerinti vizsgálat is történik a minősítési eljárás során. A szakértők egyike sem kap tájékoztatást arról, hogy rajta kívül még ki dolgozik ugyanazon a kiadványon, tehát a véleményalkotás függetlennek tekinthető.

Amennyiben a szakértők véleménye egymástól eltérő végső minősítést eredményez, akkor további szakember (szakreferens) elemzi a szakértői véleményeket, hogy a döntéshozó testület elé már az eltérések is összevetve kerülhessenek.

Ugyancsak a szakreferensek készítik elő azokat az összegzéseket, amelyek egy-egy időszak értékelő munkájáról szólnak.

Tankönyvi adatbázis

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, kihasználva a technikai lehetőségeket előkészítettük egy olyan adatbázis nyilvános működtetésének feltételeit, amelyben a tankönyvvé minősítésre benyújtott kiadványok mindegyike szerepelhet. A minősítésről annak érvényességéig részletes információk állnak rendelkezésre, illetve olyan kiegészítő információk is megtalálhatók, amelyek alapján a kiadvány választása megalapozottabban történhet. Az adatbázis feltöltését a tankönyvjegyzék összeállításával párhuzamosan végezzük, így nyilvánosságra azzal együtt kerülhet.

Várható jogszabályváltozások

A tankönyvpiacra várhatóan két törvény változásai lesznek a legjelentősebb hatással. Az első az általános forgalmi adó kulcsainak változása, hiszen az eddig 0%-os tankönyvek vélhetően az 5%-os (legkisebb) kulcs alá tartoznak, de ugyancsak ezen kulcs alá sorolják be az eddig 12%-os körbe tartozó, tankönyvvé nem minősített könyveket is.

A másik a tankönyvpiaci törvény (2001. évi XXXVII. tv.) várható módosításaiból adódik. E rendelkezés a korábbiaknál is szigorúbban véve a piac rendjére vonatkozik, nem a minősítésre, továbbá tisztázza az állami szerepvállalás területeit a piacon:

• kispéldányszámú kiadványok támogatása (nemzetiségi/kisebbségi, sajátos nevelési igényű, két tanítási nyelvű, szakképzési területen)
• digitális tananyagfejlesztések terén.

A törvényjavaslat megfogalmazza az ingyenesség kiterjesztését a saját jogán családi pótlékban részesülőkre is, hiszen a korábbi szabályok alapján az e körbe tartozók egyértelműen voltak a kedvezményezettek köré sorolhatók. A normatíva is változik, mert a korábbi évben alkalmazott összeg nem vette figyelembe az eltérő korosztályok eltérő költségeit.

Az elmúlt évben a legtöbb problémát a jogosultság igazolása jelentette, így ennek leegyszerűsítésére vonatkozó javaslat is előterjesztésre kerül (nyilatkozat + családi pótlék összegének rávezetése a kérelemre).

A törvény egyértelművé teszi, hogy minden állami támogatásban részesülő kiadványt az iskola (kollégium) tulajdonába kell venni.

Az iskolai tankönyvellátásra vonatkozóan több lényeges módosítás szerepel a tervezetben:

• egész évben kell biztosítani, az iskolában vagy azon kívül
• tankönyvellátási szerződést kell kötni valamely forgalmazóval február végéig abban az esetben, ha nem az iskola látja el ezt a feladatot
  • előírt minimális tartalommal bíró szerződés, amely kiterjedhet a használt könyvek ismételt forgalomba hozására is
  • adatkezelési szabályokat is rögzít
• a jogosultság (kedvezményes áron vásárlás, illetve ingyenesség) tanévenként egyszer (kivéve az iskolaváltást) illeti meg a tanulót
• vételárelőleg gyűjtésének szabályozása is bekerül a rendelkezésbe, hogy a jelenlegi szabályozatlanságból adódó visszaélések száma jelentősen csökkenthető legyen
• számlaadás rendezése.

Az előadásom nem szólt a digitális taneszközökről, hiszen az egy következő előadás témája lesz, de annyit mindenképpen meg kell említeni, hogy a minősítésre vonatkozóan a digitális területen is szükség lesz a szabályozásra.