Horn György

A kétszintű érettségi vizsga 2005

1. Az új kétszintű érettségi vizsga jellemzői és rendszere

Közoktatás-politikai célunk a középiskolai oktatás általánossá tétele, amely csak megújított érettségi rendszerrel valósítható meg. A felmenő rendszerben megvalósuló tantervi szabályozás, továbbá a felsőoktatásban bekövetkezett változások miatt szükségessé vált az érettségi vizsga korszerűsítése.

Az új kétszintű érettségi több, egyenértékű célt szolgál:

• Lehetőséget ad arra, hogy a középiskola expanziójával egyidejűleg a különböző képességű és érdeklődésű tanulók egységes, mégis a vizsgatárgyak és azok szintjének megválasztásában differenciált vizsgát tegyenek le
• a felvételi vizsga helyett az érettségi vizsgát tekinti a továbbtanulás alapjának;
• jogot ad érettségizett diákjainknak arra, hogy tanulmányaikat az EU-tagországok érettségizetteivel azonos feltételek szerint folytathassák.

Az új érettségi vizsga tehát egységes és kétszintű. Egységes abban az értelemben, hogy minden középiskolában - gimnáziumban és szakközépiskolában - ugyanolyan követelményeket támasztanak az érettségiző fiatalokkal szemben. Ugyanakkor kétszintű, mivel a követelmények az egyes tantárgyakból közép- és emelt szinten fogalmazódnak meg. A tanuló maga választhatja meg, hogy mely tantárgyakból tesz közép-, és melyekből emelt szintű érettségi vizsgát. A középszintű követelmények teljesítése a munkaadók igényeihez igazodva az elsajátított általános műveltséget, az emelt szinten meghatározott követelmények teljesítése pedig elsősorban a továbbtanulásra való alkalmasságot állapítja meg. A két szinten meghatározott követelmények nem az érettségi vizsga egészére, hanem az egyes tantárgyakra vonatkoznak.

2. Az érettségi vizsgára való felkészülés

A közoktatási törvény szerint az érettségi vizsga kötelező tantárgyai:

• magyar nyelv és irodalom,
• történelem,
• matematika,
• egy idegen nyelv és
• (legalább) egy kötelezően választandó további tantárgy.

A vizsgázó maga dönt arról, hogy az egyes tantárgyakból középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát. A középiskolának a helyi tantervében a 11-12. évfolyamon biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - a kötelező vizsgatantárgyakból emelt szinten is fel tudjon készülni az érettségi vizsgára. Lehetővé kell tenni továbbá a felkészülést minden olyan tantárgyból, amelyet a kerettanterv kötelező tantárgyként ír elő a 9-12. évfolyamon. A középiskolák e feladatokat egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.

A szakközépiskola helyi tantervében határozza meg, hogy a fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyak közül melyik az, amelyiket a 11-12. évfolyamon is kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést.

Az iskola igazgatója minden év március 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról és a felkészítés szintjéről. Ennek alapján a 10. évfolyamon tanuló diák május 20-áig gondolkodhat arról, hogy mely tantárgyakból szeretne emelt szintű felkészítőre járni az utolsó két évben. Ez nem jelenti persze azt, hogy csak olyan tárgyból tehet emelt szintű vizsgát, amelyből iskolai felkészítésen vett részt. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.

A középszintű tantárgyi érettségire való felkészítéshez a 9-13. évfolyamon összesen legalább 138 óra, az emelt szinthez összesen legalább 276 óra szükséges.

Ha a vizsgatantárgy, vagy tantervi modul óraszáma nem éri el a tantárgy teljes oktatásának ideje alatt a fenti óraszámot, akkor a 138, illetve 276 órát a helyi tantervben kell biztosítani.

3. A vizsgafajták

A kétszintű érettségi vizsgák bevezetésével új, eddig nem ismert és alkalmazott vizsgafajták jelennek meg. (A vizsgafajtákat lásd a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 9. §-ban.) Egyes tantárgyakból - a szintemelő vizsga kivételével - középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.

Az érettségi vizsga eddig is alkalmazott vizsgaformái voltak a rendes, pótló, javító vizsgák.

Pótló érettségi vizsgát akkor tehet a tanuló, ha önhibáján kívül meg sem kezdte, vagy nem fejezte be a vizsgáját. Javító érettségi vizsgát pedig akkor, ha a tanuló önhibájából nem kezdte meg a vizsgát, vagy a tanulmányi követelményeknek a vizsgán nem felelt meg.

Az új vizsgafajták az alábbiak:

• Előrehozott érettségi vizsgát tehet a tanuló, ha hamarabb teljesíti valamelyik tantárgyból a középiskolai követelményeket. A vizsga eredményét bevezetik a 12. évfolyam után letett érettségi vizsga bizonyítványába. Előrehozott érettségi vizsgát első alkalommal a 2004/2005-ös tanév érettségi vizsgaidőszakában lehet tenni.
• Kiegészítő érettségi vizsgát tesz az, aki egy már befejezett érettségi vizsgát újabb tantárgyakkal egészít ki továbbtanulás, szakmai képzés stb. céljából. A letett vizsgákról tanúsítványt állítanak ki, ez azonban a tanuló korábban kiállított érettségi bizonyítványának nem része, a bizonyítványt nem változtatja meg.
• Szintemelő érettségi vizsga tehető a már megszerzett középszintű vizsga után az adott tantárgyból abból a célból, hogy a tanulónak emelt szintű vizsgája legyen például valamely felsőoktatási intézménybe való bejutás érdekében.
• Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után tehető, ha a tanuló a korábbi, sikeres érettségi vizsgát az adott tárgyból azonos szinten meg akarja ismételni, mert az eredetileg elért érdemjegyen - pl. a továbbtanulási esélyeinek javítása céljából - javítani szeretne.

 

4. Az érettségi vizsga tantárgyai, az általános és a részletes követelmények

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt tantárgyból kell vizsgát tennie. Ebből négy tantárgy kötelező, és egy a vizsgázó által kötelezően választott tantárgy. Ezen kívül szabadon választhat egy vagy több további tantárgyat is.

A kötelező érettségi vizsga tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára az anyanyelv és irodalom, matematika, valamint - a nemzeti és etnikai oktatásban résztvevők kivételével - az idegen nyelv.

Kötelezően választható vizsgatantárgy lehet az általános vizsgakövetelményekre épülő közismereti és szakmai előkészítő tárgy (ezek szerepelnek a vizsgaszabályzat mellékletében) vagy pedig úgynevezett akkreditált vizsgatantárgy (lásd a 6. pontban bővebben).

A szabadon választható tantárgyak ugyancsak általános követelményekre épülő vagy akkreditált vizsgatárgyak lehetnek.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza a 23 közismereti és a 22 szakmai előkészítő tantárgy általános követelményeit. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg azt is, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. A vizsgarészekben előforduló típusfeladatokat, a vizsgarészek időtartamát, illetve a vizsgarészek belső értékelését a részletes követelményekről szóló OM rendelet tartalmazza.

Az egyes tantárgyakból az érettségi vizsga részletes követelményei tartalmazzák az adott vizsgatantárgy követelményeit, témaköreit, illetve a vizsga szerkezetét.

A részletes követelmények mellékletében májusban jelentek meg a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az angol, a német nyelv, a földrajz, a rajz és vizuális kultúra részletes követelményei. További 15 tantárgy részletes követelményei várhatóan még ebben az évben beépülnek a fenti OM rendeletbe.

5. Az akkreditált érettségi vizsgatantárgy

Vizsgatantárgyat akkreditálhat a középiskola, ha helyi tantervében az előírt óraszámban szerepel olyan központi követelménnyel nem rendelkező tantárgy, amelyből érettségit kíván szervezni. Az akkreditált vizsgatantárgy csak választható érettségi tárgy lehet. Az akkreditált vizsgatantárgyban megfogalmazhatnak középszintű vagy emelt szintű követelményeket. Az akkreditált vizsgatantárgy több vizsgarészből is állhat.

A követelmények akkreditálását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól (országos vizsgaközpont, 1054 Budapest, Báthori u. 8-10.) lehet kérni.

Vizsgatantárgy akkreditálását - a vizsgakövetelmények, a helyi tanterv, illetve a szakmai tantárgy központi programjának (tantervének) megküldésével - minden év január 15. és február 15. között lehet kezdeményezni. Az akkreditált vizsgatantárgyat érettségi vizsgatantárgyként az akkreditálást követő második évtől lehet bevezetni.

Az akkreditált vizsgatantárgy írásbeli és szóbeli tételeit a középiskola tanárai dolgozzák ki, és a nevelőtestület fogadja el. A tételek elfogadásának határideje az írásbeli központi vizsgatételek átadásának a napja. Az igazgató a szóbeli tételsorokat a vizsgabizottság elnökének megküldi, aki ezt aláírásával jóváhagyja, megőrzi, majd a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak.

6. A középszintű érettségi vizsga jellemzői

A középszintű érettségi a középfokú tanulmányokat lezáró és központi követelményekre épülő úgynevezett "belső" vizsga, amelyet az iskolán belül szerveznek, és az iskola tanárai értékelnek. A középszintű vizsga szervezése és értékelése tehát alapvetően nem változik meg a jelenlegi érettségi vizsgához képest.

A középszintű érettségi vizsgát továbbra is az iskolai érettségi vizsgabizottság előtt kell letenni, mely elnökből, vizsgáztató tanárokból és a jegyzőből áll. Az írásbeli érettségi vizsgán a vizsgabizottság munkáját az iskola egyik tanára felügyelő tanárként segíti. Az érettségi elnököt az országos vizsgaközpont bízza meg az országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők közül, a vizsgáztató tanárt az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a bizottság jegyzője végzi, akit szintén az igazgató bíz meg.

Az érettségi vizsgabizottság nem tévesztendő össze az ún. tantárgyi vizsgabizottsággal, amely egy tantárgy emelt szintű szóbeli érettségi vizsgáján vizsgáztat, és pontszámmal értékeli a vizsgázó teljesítményét kizárólag az adott tantárgy szóbeli vizsgarészéből. (Lásd emelt szintű szóbeli vizsga.)

A középszintű vizsga legfontosabb ismérvei:

• A középszintű érettségi vizsga állhat írásbeli és szóbeli vizsgarészből, csak írásbeli vagy csak szóbeli (ill. gyakorlati) vizsgarészből az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján.

Az írásbeli vizsgarész:

• Az akkreditált tárgyak kivételével az általános követelményekkel rendelkező tantárgyak írásbeli tesztjeit és a hozzá tartozó javítási-pontozási útmutatót az országos vizsgaközpont készítteti el, és a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül - átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának. A feladatlapok átadásának, átvételének napját a tanév rendje határozza meg.
• A tanulók által megírt feladatlapokat egy az iskolában tanító szaktanár javítja, és értékeli a rendelkezésére bocsátott útmutató alapján.
• Az írásbeli feladatlap megoldásához rendelkezésre álló középszinten - ha egy adott tárgy részletes követelménye másképpen nem rendelkezik - 180 perc. Ilyen kivétel pl. a magyar nyelv és irodalom tárgy, ahol az írásbeli vizsga mindkét szinten 240 perces.
• Az adott tantárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyek a vizsgán használhatók. Ezekről az iskolának kell gondoskodnia, és a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.

A szóbeli vizsgarész:

• Középszinten a szóbeli vizsga tételeit az egyes tantárgyak részletes érettségi követelményei alapján az iskola szaktanárai állítják össze. A szóbeli teljesítmény értékelése a tantárgyhoz tartozó központilag kiadott útmutató alapján a történik. Az útmutató alapját a részletes követelmények határozzák meg.
• A feleltetés időtartama középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet. Az idegen nyelv tantárgy kivételével minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. Ez alatt az idő alatt a vizsgázó jegyzeteket készíthet. Élő idegen nyelvből a szóbeli vizsgán egyik szinten sincs felkészülési idő.

7. Az emelt szintű érettségi vizsga jellemzői

A középiskolában elsajátított tananyagra épülő emelt szintű vizsga megszervezése lényegesen eltér az eddig megszokott, hagyományos érettségi vizsgáktól. Az alábbiakban sorra vesszük ezeket a jellemzőket.
A legfontosabb különbség az, hogy az emelt szintű vizsga úgynevezett "külső" vizsga, amelynek szóbeli részét külön tantárgyi bizottság előtt kell letenni, és a vizsgáztatás megszervezése, lebonyolítása, valamint a vizsgák értékelése elszakad a felkészítő iskolától. Az emelt szintű érettségi vizsgák minden vizsgatantárgy esetében írásbeli és szóbeli (vagy gyakorlati) vizsgarészekből állnak, ezeket az országos vizsgaközpont szervezi meg.

A közoktatási törvény szerint az érettségi vizsga évében a felsőoktatási intézmény nem írhat elő írásbeli felvételi vizsgát abból a vizsgatárgyból, amelyből emelt szintű követelmények alapján tett a tanuló érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga és a felvételi vizsga részletes megfeleltetése még egyeztetés alatt áll.

7.1. Az emelt szintű érettségi írásbeli vizsga

 
Az emelt szintű írásbeli érettségi vizsgán a tanulókat a középszintű vizsgát teljesítő tanulóktól elkülönítve, külön csoportba kell beosztani. A vizsga központi írásbeli feladatlapjait és útmutatóit az országos vizsgaközpont készítteti el, s eljuttatja az általa megbízott felügyelő tanár közreműködésével a vizsgahelyekre, gondoskodik azoknak a javításáról és értékeléséről. A javítást és értékelést az országos vizsgaközpont által felkért és felkészített két szaktanár végzi el, s együttesen határozzák meg a vizsgázó által nyújtott teljesítmény pontszámát. Sem a felügyelő tanár, sem a javító-pontozó tanárok nem az adott iskola alkalmazottai.

7.2. Az emelt szintű szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsga tételeit szintén az országos vizsgaközpont készítteti el, és eljuttatja a tantárgyi vizsgabizottsághoz. Az emelt szintű szóbeli vizsga háromfős tantárgyi bizottságát és a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait ellátó jegyzőt az országos vizsgaközpont bízza meg. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsga ideje maximum 20 perc, a vizsgán elhangzottakat rögzíteni kell, a hangrögzítés kizárólag jogorvoslati eljárásban használható fel, és a szabályok szerint később megsemmisítendő. A vizsgázó teljesítményét az országos vizsgaközpont által megbízott 3 fős tantárgyi bizottság közösen értékeli, és javaslatot tesz a vizsgázó pontszámára. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére. Az iskolai vizsgabizottság az írásbeli és/vagy a szóbeli pontszám alapján megállapítja a vizsgázó osztályzatát. A pontszámok jegyre való átszámítását az érettségi vizsgaszabályzat tartalmazza. Ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merül fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi vizsgabizottságnak javaslatot kell tenni az eset minősítésére akkor is, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és akkor is, ha azt állapítja meg, hogy nem történt szabálytalanság. A tantárgyi vizsgabizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza.

8. Az idegen nyelvi érettségi vizsga

 
A kétszintű érettségi bevezetésével jelentős változások következnek be az idegen nyelvi érettségi vizsga szabályozásában. Az idegen nyelvből sikeresen letett emelt szintű érettségi vizsga az elért eredménytől függően államilag elismert C típusú közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával lesz egyenértékű. Ezzel viszont megszűnik annak lehetősége, hogy a nyelvvizsga bizonyítvánnyal kiváltsák az idegen nyelvi érettségit. Erre utoljára 2005-ben lesz lehetőség.
A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből, illetve célnyelvből letett érettségi vizsgára külön rendelkezések vonatkoznak.

9. A vizsga értékelése

9.1 Értékelés a középszintű érettségi vizsgán

A középszintű érettségi vizsga állhat írásbeli és szóbeli vizsgarészből, csak írásbeli vagy csak szóbeli (ill. gyakorlati) vizsgarészből az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján.

A középszintű érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga:

a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1-150,

b) csak írásbeli vizsgából áll 1-100,

c) csak szóbeli vizsgából áll 1-50 pontskálán kell értékelni.

(A skálán belüli szakaszokat lásd a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 41. §-ban.)

Új előírás, hogy ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenöt százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy a tantárgyból elégséges osztályzatot kapjon. Több vizsgarész (pl. kötelező írásbeli és kötelező szóbeli) esetén az egyes vizsgarészeken elérhető maximális pontszám nem minden tantárgy esetében 100 pont az írásbelin és 50 pont a szóbelin, hanem az egyes vizsgarészekhez rendelt elérhető pontszámokat az adott vizsgatantárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg.

A vizsgázó teljesítményét a pontszámok osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Eltérés a jelenleg érvényben lévő gyakorlattól, hogy a vizsgarészeket külön nem kell osztályozni, a vizsgarészeken elért teljesítményt csak pontozni kell.

A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a vizsgatantárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

9.2 Értékelés az emelt szintű érettségi vizsgán

Az emelt szintű érettségi vizsga minden tantárgy esetében írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, így ezen a szinten az egyes vizsgatantárgyakból elérhető maximális pontszám mindig 150 pont. Ezen a szinten is érvényes az, hogy az egyes vizsgarészeken elérhető maximális pontszám nem minden tantárgy esetében 100 pont az írásbelin és 50 pont a szóbelin, hanem a pontszámokat az adott vizsgatantárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Idegen nyelvből például emelt szinten az írásbeli vizsgarész maximális pontszáma 120 pont, a szóbeli vizsgarészé 30 pont.

Az írásbeli feladatlapok javításáról és értékeléséről az országos vizsgaközpont gondoskodik. Minden feladatlapot két szakértő javít és értékel (pontoz). Az országos vizsgaközpont a kijavított és pontszámokkal minősített feladatlapokat megküldi az iskola igazgatójának, aki továbbítja azokat az érettségi vizsgabizottság elnökének. A vizsgabizottság az érettségi vizsga előzetes értekezletén tudomásul veszi az országos vizsgaközpont szakértőinek értékelését, és az eredményt rávezeti az osztályozó ívre.

Az emelt szintű szóbeli vizsga ún. tantárgyi vizsgabizottság előtt zajlik. A tantárgyi vizsgabizottság az elnökből és két kérdező tanárból áll. Mindhármat az országos vizsgaközpont bízza meg, egyik sem tagja az iskolában működő érettségi vizsgabizottságnak. A vizsgázó szóbeli teljesítményét a tantárgyi bizottság közösen értékeli, és ennek alapján pontozza. Minden vizsgázóról egyéni osztályozó ívet állít ki, amelyet az országos vizsgaközpont megküld a vizsgabizottság részére.

10. Jogorvoslat

Abban az esetben, ha a vizsgabizottság olyan döntést hoz, amely jogszabályt sért, tehát a vizsgaszabályzat ill. a közoktatási törvény rendelkezéseit megszegi, a vizsgázó jogorvoslattal, ún. törvényességi kérelemmel élhet. Fontos megjegyezni, hogy a jogorvoslati lehetőség csak jogsérelem esetén áll fenn, tehát egy gyenge teljesítményre adott rossz osztályzat miatt nem nyújtható be kérelem.

Az írásbeli vizsga feladatlap javításának megtekintésére, az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételére vonatkozó szabályok nem változnak 2005-től, tehát a jelenlegi szabályozás marad érvényben. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság döntéseit, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. (Lásd alább: törvényességi kérelem.)

Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit az elnök a nyilvános eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az ismertetett döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.

A vizsgabizottság döntése ellen a vizsgázó, illetve a szülő törvényességi kérelmet az igazgatónak nyújthat be az országos vizsgaközpontnak címezve. Az országos vizsgaközpont döntését a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehet hajtani. A döntéssel szemben bírósághoz lehet fordulni.
Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban az országos vizsgaközpont döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény igazgatója állítja ki.

11. Az érettségi bizonyítvány

Érettségi bizonyítványt annak a tanulónak kell kiállítani, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt, ha az érettségi követelményeit egy vizsgaidőszak alatt teljesítette a vizsgázó, az a vizsgabizottság adja ki, amelyiknél a tanuló a vizsgát megkezdte. Ha az érettségi vizsga követelményeit több vizsgaidőszakban teljesíti a vizsgázó, az, amelyiknél az érettségi vizsgát eredményesen befejezte.

Ha a tanuló emelt szintű vizsgát tett a vizsgabizottságtól független tantárgyi bizottság előtt, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázónak a szóbeli vizsgán elért pontszámáról, és megküldi a vizsgabizottság részére. Az iskolai vizsgabizottság a tantárgyi bizottság döntését tudomásul veszi, és az írásbeli valamint a szóbeli pontszámok alapján megállapítja a tanuló osztályzatát. Utólag sikeresen letett kiegészítő vagy szintemelő vizsgáról az országos vizsgaközpont csak tanúsítványt ad ki, ez a korábban kiállított érettségi bizonyítványba nem kerül bele.
Az érettségi bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül. A bizonyítvány tartalmazza azt, hogy a tanuló az adott tantárgyból milyen szintű vizsgát tett, milyen pontszámot ért el a vizsgatantárgy egyes részein, illetve összességében, és mi a pontszám alapján megállapított osztályzat.