Szabó Imre
A GYÓGYPEDAGÓGIA szekció összefoglalója
Tisztelt Kollégák!
A gyógypedagógiai szekció a terület specialitásának és sajátosságának megfelelően kiscsoportos formában (15-20 fő) és családias hangulatban folytatta tevékenységét.
Köszönetemet szeretném tolmácsolni a szervezőknek, akik figyelembe vették az elmúlt évi konferencián elhangzott kérésünket, és most két délután is lehetőséget kaptunk, hogy az előadások elhangzása után beszélgessünk a gyógypedagógia területén dolgozó szakembereket foglalkoztató problémákról. A szekcióban résztvevők tevékenységére az aktivitás volt jellemző, és úgy gondolom, hasznosan töltöttük el a rendelkezésünkre álló időt.
A két délutánon a következő témákkal foglalkoztunk: Pásztorné Gottfried Évától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vezetőjétől hallottunk előadást arról, hogy milyen szerepe van ennek az intézménynek a fogyatékkal élő tanulók szelekciójában, a megfelelő iskolatípus kiválasztásában.
A második napon Sum Ferenc, a nyírbátori speciális intézmény igazgatója arról tartott tájékoztatást, a XXI. század elején milyen kihívások várnak a szegregált, gyógypedagógiai nevelést-oktatást felvállaló intézményekre. A témához kapcsolódva „parázs” szakmai vita alakult ki az integrált és szegregált oktatásszervezeti formák előnyeiről, hátrányairól. A hallgatóság egyhangúlag állást foglalt abban, hogy szakmailag támogatni tudja az integrációt, ha a sérült tanuló megkapja a szükségletéhez igazodó pedagógiai többletszolgáltatást, és ehhez megfelelő törvényi és finanszírozási garanciákat is biztosítanak (kötött felhasználású támogatás, szakmai ellenőrzés…).
Tapasztalhatjuk az utóbbi időben azt is, hogy a gyógypedagógiai intézményeket működtető fenntartók tantárgyi eredményvizsgálatokat kérnek a gyógypedagógiai szakértőktől. A mérőtesztek összeállításának szempontjaihoz igyekeztem – szekcióvezetőként és előadóként – segítséget adni a jelenlévőknek, az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával.
Az előadásokon elhangzottakat és a vitában megfogalmazott véleményeket összegezve a következő megállapításokat teszem, javaslatokat fogalmazok meg a jövőt illetően:
- A fogyatékos gyermekek integrációjának hatékonyabb szakmai kezelése érdekében a gyógypedagógia területén dolgozó szakértőknek biztosítani kellene a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségét, akár ilyen tartalmú pályázatok kiírásával is.
- Sajnos nő a halmozottan fogyatékos tanulók száma, közülük sokan vannak, akik iskolai körülmények között nem képezhetők, szociális intézményekben vannak elhelyezve. Szükséges lenne gyógypedagógiai szakértők bevonásával megvizsgálni, biztosítva vannak-e a különleges gondozásunkhoz, speciális nevelési szükségletünkhöz igazodó feltételek (időtartam, szakember…).
- Reprezentatív vagy teljes körű alapkészség- és kompetencia-vizsgálatra szükség lenne a gyógypedagógia területén is. Az ágazati miniszteri rendelet lehetőséget ad arra, hogy a gyógypedagógiai intézmények, helyi döntésektől függően, bekapcsolódhassanak az idei mérésekre, de az alkalmazott mérőtesztek a fogyatékos tanulók nagy részénél (főként az értelmileg sérült tanulók esetében) nem használhatók.
A gyógypedagógia területén tantárgyi eredményvizsgálatot végző szakértőknek nagy segítség lenne, ha az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán, megyei pedagógiai intézeteknél lennének „feladatbankok”, ahonnan válogatni tudnának a vizsgálat céljához igazodó adekvát feladatokat.
A bentlakásos gyógypedagógiai intézmények többségében együttesen jelenik meg a közoktatási tevékenység és a gyermekvédelmi szakellátás (állami gondoskodásban részesülő tanulók ellátása). Szükség lenne ennek a két feladatnak – amelyek szakmai irányítást illetően is külön tárcához tartoznak – a szétválasztása.
