Raduly István

Hátrányos helyzetből, hátrányos helyzetben (a cigány kisebbség felzárkózásának esélyei)

radulyistvan

 

Általában a hátrányról: helyzetkép

Ha a cigány kisebbség hátrányos helyzetét elemezzük, akkor a történelem korábbi időszakait szükséges elemezni, ugyanis a cigány közösség hátrányos helyzete a jelen korig folyamatában fennmaradt. A társadalmi kirekesztettség, a társadalmon kívüliség eredményezte, hogy a társadalom nem vállalt kötelezettséget, nem érzett felelőséget a cigány közösség irányába. Természetesen az akkori időszakban az érdekérvényesítés lehetősége a nullával volt egyenlő. Az elmondottak eredője a romák hagyományos életmódjából következik, hiszen vándoroltak, tartósan nem telepedtek meg az adott településen, nem adóztak, stb. ezért az ő irányukban a társadalmi gondoskodás nem volt érzékelhető. A társadalom, vagy az adott életközösség munkamegosztásába nem tudtak tartósan bekapcsolódni, abban hosszú távon közreműködni. Az iskolázottságuk igazából nem mérhető, a hagyományos szakmák elsajátítását a közösségben hagyományos módon, de mesteri szinten sajátították el.

Jelentősebb állami intézkedés Mária Terézia nevéhez fűződik, ugyanis a cigányokat adózó polgárokká kívánta tenni azáltal, hogy a cigány gyerekeket paraszt (mezőgazdasággal foglalkozó) családokhoz adták ki, hogy a neveltetés során megtanulhassa a falusi életmódhoz kötődő ismereteket. Az intézkedés eredményeként a roma közösség nagy része letelepedett, bekapcsolódott a falusi élet munkamegosztásába. Ők azok, akiket ma rumungróknak, magyar cigányoknak nevezünk. Pozitív eredményként kell értékelni, hogy a gyerekek megtanultak írni, olvasni és a legtehetségesebbek jó szakmát is tanulhattak.

Ha a történeti időben egy nagyobb ugrást teszünk, akkor az ötvenes évek intézkedései jelentősebbek a cigányság iskolázottsági szintjének emelkedése szempontjából. Ez a tendencia eltartott a hetvenes évekig. Különböző pedagógiai módszereket próbált az akkori oktatáspolitika a cigány tanulók iskolai sikeressége érdekében az oktatásban alkalmazni, több-kevesebb sikerrel (cigányiskolák, kisegítő osztályok és iskolák). Az óvoda, mint a hátránykompenzáló nevelési műhely nem jelent meg a sikeres alapoktatás első intézményeként a roma tanulók esetében. Az iskola egy középréteg igényeit kívánja teljesíteni, az elvárásait is a középréteg műveltségi és értékrendi szintjéhez igazítja. A kulturális másság komoly hátrányt előidéző tényező a roma gyerekek esetében. A felnövekvő generáció a társadalmi munkamegosztásban az egyszerű segédmunkás státusba sorolható, melyet az alábbi felmérés is hűen érzékeltet.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az aluliskolázottság nemcsak következménye, hanem egyszersmind forrása a hátrányos helyzetű cigány népesség társadalmi marginalizálódásának.

A cigány népesség iskolázottsága 1993-ban

Kevesebb, mint 8 általános

8 általános

Szakmunkás-képző

Szakközép, gimnázium

Főiskola, egyetem

42,7 %

42,7 %

12,6 %

1,1 %

0,7 %

(Forrás: MTA Szociológiai Intézet: Beszámoló a magyarországi roma (cigány) népesség helyzetével foglalkozó1993. októbere és 1994. februárja között végzett kutatásról)

 

Ebben az összefüggésben a cigány lakosság társadalmi integrációjához vezető egyik legfontosabb út az iskoláztatás, amelynek a közoktatás világán messze túlmutató problémahalmazra is választ kell adnia.

Az oktatás azonban csak széleskörű társadalmi összefogással hozhat eredményeket, hosszabb távon is.

Az oktatás iránt időnként türelmetlen társadalmi elvárások közepette kezdett kialakulni fokozatosan és korántsem törésmentesen a cigány tanulók oktatásának, nevelésének feltételrendszere.

 

A cigány gyermekek oktatásával, nevelésével kapcsolatban – a cigány kisebbségi oktatás, nevelés feltételeinek megteremtésén túl – a jogi szabályozásnak szem előtt kellett tartania a hátrányos helyzetű roma tanulók iskolai előmenetelének segítését, az esélykülönbségek mérséklését, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, és az oktatásban résztvevők védelmének következetes érvényesítését is.

 

A cigány kisebbségi oktatás jogi szabályozása 1990-ben indult. Az önkormányzati törvény ugyanis a helyi önkormányzatok kötelező feladatává tette a nemzeti és etnikai oktatás biztosítását.

Az 1993. évi kisebbségi törvény és ezzel összhangban a közoktatásról szóló törvény szabja meg a kisebbségi oktatás törvényi kereteit, továbbá kötelező érvénnyel írja elő az erről való gondoskodást abban az esetben, ha a kisebbséghez tartozó szülő, gondviselő, illetve gyermek ezt igényli.

Ugyancsak e törvények a kisebbségi oktatást érintő szabályozás során az országos kisebbségi önkormányzatoknak véleményezési, az oktatás tartalmával kapcsolatban pedig egyetértési jogot biztosítanak. Előírják továbbá, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben és iskolai nevelésben és oktatásban közreműködő nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő kérdésekben a fenntartó köteles kikérni a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét, illetve beszerezni annak egyetértését.

Az utóbbi időben a cigány gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó kutatások, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, és a cigány szervezetek egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a cigány kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásokat nem minden esetben tartják be. Több helyen kifogások merültek fel az oktatás színvonalával, illetve annak megszervezésével kapcsolatban. Konkrétan megfogalmazták, hogy sok esetben a cigány kisebbségi oktatásra való hivatkozással szegregált oktatást valósítanak meg a gyermekek számára. A kutatások 700-ra becsülik az önálló cigány osztályok, és 8000-re az oda járó gyermekek számát. Ugyanakkor a többletforrás igénybevételének meg kell mutatkoznia a magasabb színvonalú tárgyi, személyi feltételekben, az oktató-nevelő munka tartalmában és annak eredményességében. A cigány gyerekek esetében gyakran felvetődik szemmel látható felülreprezentáltságuk az eltérő tantervű, közismert nevén a „kisegítő” iskolákban vagy osztályokban. Egy legutóbbi normál általános iskolákra kiterjedő vizsgálat szerint az ilyen osztályokban, országos átlagban 81%-os volt a cigány tanulók aránya. A vizsgálat szerint ez kb. hétezer tanulót érint a közoktatási rendszerben résztvevő kb. kilencvenezer cigány gyermekből.

 

Az alsó tagozatos cigány tanulók aránya a különböző típusú osztályokban településenként az összes tanuló %-ában

Település

Tagozatos

Normál

Kisegítő

%

%

%

Budapest

42,6

61,2

54,0

Megyeszék

34,2

73,7

65,7

Város

17,8

46,3

92,3

Kisváros

13,9

32,3

74,6

Község

3000 fölött

8,2

39,1

71,9

1000-3000

-

47,1

89,9

1000 alatt

-

56,1

92,4

       

Összesen

24,7

49,1

80,5

N

24

187

92

cigány szegregáció, iskolai adatok, 2000.

(Havas-Kemény-Liskó: Cigány gyerekek az általános iskolákban 2000.)

A felső tagozatos cigány tanulók aránya a különböző típusú osztályokban településenként az összes tanuló %-ában

Település

Tagozatos

Normál

Kisegítő

%

%

%

Budapest

39,3

71,0

57,4

Megyeszék

10,4

61,9

65,2

Város

8,2

35,2

87,3

Kisváros

15,4

28,9

73,2

Község

3000 fölött

15,7

32,2

83,6

1000-3000

17,6

40,2

84,5

1000 alatt

-

48,3

98,9

       

Összesen

22,5

42,8

81,0

N

31

186

57

cigány szegregáció, iskolai adatok, 2000.

 (Havas-Kemény-Liskó: Cigány gyerekek az általános iskolákban 2000.)

A cigány kisebbségi oktatás szervezeti, tartalmi feltételei a magyar közoktatás reformjával nagyjából egy időben, 1997-ben a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve (32./1997. (XI.5.) MKM rendelet) kiadásával alakultak ki.

E dokumentumok alapján az óvodában az iskolai életmódra való felkészítés mellett e népcsoporthoz tartozó gyermekek cigány kulturális nevelésben is részesülnek. Az általános és középiskolában pedig a cigány kisebbségi oktatás keretében az abban részt vevő tanulók kötelező jelleggel népismeret oktatásban, szülői igény szerint – erőteljesen a személyi feltételek függvényében – tanulhatják valamely cigány nyelvet, s mindezek mellett az iskolai esély biztosítása jegyében egyéni adottságaiktól függően részt vehetnek felzárkóztató tehetséggondozó programokban.

Látható, hogy magának az oktatásnak a tartalma az iskolai előmenetel komplex módon való támogatását írja elő, elnevezésében azonban egészen 1998-ig felzárkóztató maradt.

Az intézkedések és programok együttese járult hozzá ahhoz, hogy ma már a roma tanulók döntő többsége elvégzi az általános iskolát, a kutatások szerint az általános iskolások mintegy 85 %-a tovább tanul.

A középfokú oktatás, a legfontosabb kitörési pont

A középfokú továbbtanulási arányok

Iskola

1994.

cigány (%)

nem cigány (%)

Szakiskola

9,4

6,0

Szakmunkásképző

31,2

35,5

Szakközépiskola

10,0

32,0

Gimnázium

0,6

24,2

Összesen

51,2

97,7

 

Iskola

1998/1999.

cigány (%)

nem cigány (%)

Szakiskola

9,4

3,2

Szakmunkásképző

56,5

36,8

Szakközépiskola

15,4

38,1

Gimnázium

3,6

18,4

Összesen

85,1

96,8

(Forrás: Havas Gábor-Kemény István-Liskó Ilona:

Cigány gyermekek az általános iskolákban)

A két adatsor összevetéséből kimutatható, hogy a cigány kisebbséghez tartozó tanulók körében is jelentősen nőtt a középfokon továbbtanulók aránya.

Szám szerint is abszolút növekedés könyvelhető el, ha figyelembe vesszük, hogy 1992/93-as tanév (utolsó) regisztrációja szerint a cigány származású tanulók 77%-a végezte el az általános iskolát, a jelenlegi időszakban pedig a kutatások az általános iskolát végzett cigány tanulók arányát 90% fölé becsülik.

Az Oktatási Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató Intézet az elmúlt évben elkezdett kutatási programja arra ad majd választ, hogy tanköteles korban pontosan hány roma tanuló végzi el az általános iskolát, és vizsgálni fogja az iskolai sikerességet a középfokú oktatásban (lemorzsolódok aránya, végzettséget szerzők aránya, stb.).

Az eddigi eredmények elérésében fontos szerepe van az oktatás modernizációjának, a pedagógus-továbbképzések támogatásának. Kiemelten a roma kulturális másság, szokások és értékek megismerésének lehetővé tétele a pedagógusok körében egy belső változást idézett elő, rá csodálkoztak a roma tanulókra, és azt mondták: „Te ez vagy?!”. A cigányság esélyegyenlőségét megalapozó óvodai nevelés és iskolai oktatás eredményessége nagyban függ a pedagógusképzés és -továbbképzés szakmai minőségétől. Fontos, hogy a pedagógusok romológiai ismereteket is elsajátítsanak. Az oktatási tárca támogatásával több felsőoktatási intézményben tanszéki, speciálkollégiumi vagy önálló program keretében bevezették a romológiai ismeretek oktatását.

A roma oktatásban résztvevő pedagógusok romológiai ismereteinek megszerzését, illetve bővítését a tárca azzal is elősegíti, hogy az ilyen típusú akkreditált programokat pályázat útján kiemelt támogatásban részesíti.

Néhány olyan intézményt említenék, ahol is a szülők, az alternatív pedagógiai módszerek, a pedagógusok és a tanulók közös együttműködése fellelhető, azaz az iskola eredményessége kimutatható.

Don Bosco Általános és Szakképző Iskola és Kollégium, Kazincbarcika; Collégium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium, Mánfa; Roma Esély Alapítványi Szakiskola, Szolnok; Kaly Jag Nemzetiségi Szakiskola; Edelényi Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola; Kállay Rudolf Szakiskola, Nagykálló; Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskola, Miskolc; Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Baktalórántháza; Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet és Kollégium, Eger; Gandhi Gimnázium, Pécs.

Ezek az intézmények általában többszintű képzést valósítanak meg, így saját intézményen belül haladhat a tanuló egyre magasabb képzési szintre, egészen az érettségi vizsgáig.

A cigány kisebbséghez tartozók aránya a felsőoktatásban ugyan még mindig alacsony, de az utóbbi években számarányuk jelentősen növekszik.

Ugyancsak az utóbbi évek oktatásügyének fontos eredménye a roma fiatalok tanulását és továbbtanulását segítő, főleg állami támogatással létesült közalapítványi ösztöndíjak rendszere. A közalapítványok több ezer roma fiatalt támogatnak ösztöndíjakkal, a minisztérium a képzési költségtérítés átvállalásával segíti a cigány fiatalok továbbtanulását:

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány által nyújtott ösztöndíj támogatások 1996-2001. között

         

Év

középfok

felsőfok

 

létszám

e Ft

létszám

e Ft

         

1996/1997

675

33750

110

7700

1997/1998

401

20050

132

9240

1998/1999

540

27000

103

10300

1999/2000

562

28100

111

11100

2000/2001

662

33000

174

17400

Összesen:

2840

141900

630

55740

 

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány által nyújtott

ösztöndíj támogatások 1996-2001között

 

 

 

 

 

Év

általános iskola

középfok

felsőfok

egyéb

 

létszám

e Ft

létszám

e Ft

létszám

e Ft

megnevezés

létszám

e Ft

                   

1996/

1997

           

ált.isk. tankönyv és taneszköz támogatás

8039

30000

1997/

1998

272

25000

             

1998/

1999

748

25645

93

3720

         

1999/

2000

1933

70900

497

17910

         

2000/

2001

4285

124895

1720

77920

406

43600

külföldi felsőfokú

9

1190

             

technikus

9

360

2001/

2002

 I.félév

6995

140530

2838

84320

950

57200

 

24

3085

 

A diplomát szerző roma fiatalok elhelyezkedési esélyei gyengék, melyben szerepet játszik az előítéletesség, nem a piac igényeit kielégítő diploma birtoklása, a nagyarányú munkanélküliség, amely már elérte a diplomás réteget is, és helyi harcok folynak egy-egy állás megszerzéséért. A jövő útja az lehet, ha a diplomás roma fiatalokat állami segítséggel „visszairányítjuk” a helyi közösségbe tevékenykedni, így a megszerzett szellemi tőke nem áramlik mindig csak ki a közösségből, hanem ott elkezd munkálkodni, működni. Ez a működés eredményezheti a roma közösség minőségi javulását, mely az új értékrendek elfogadásához vezethet, mindamellett a cigány kisebbséghez való tartozását nem kell feladnia az egyénnek.

A hátrányok és azok kompenzálásának néhány eleméről sikerült Önöket tájékoztatnom, a területi-térségi, a motiváció hiánya, a szegénység mind-mind olyan tényező, mely önmagában is egy közösség esetében évtizedes lemaradást idézhet elő. Sajnos már nincs lehetőségem a felsorolt hátrányt okozó tényezők bővebb kifejtésére.

Köszönöm, hogy meghallgattak!