Komlós Barnabásné

A siker útja (szakértői szemmel a cigány kisebbségi nevelési-oktatási programokról)

Kedves Kollégák!

Kérem, mondandómat fogadják úgy, ahogy a zárójelben lévő mondatban szerepel. Szakértői szemmel szeretnék szólni a magyar közoktatás talán egyik legvitatottabb és legproblémásabb területéről.

Azt hiszem senki, vagy legalábbis nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy e terület igazi szakértői.

Nem képzetlenségünkből vagy tájékozatlanságunkból adódik ez, hanem bár úgy tűnik, a jogi keretek adottak a megoldáshoz, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy alkalmazásuk során ellentmondásokba ütközünk. (A részletekre később kitérek)

Meggyőződésem, hogy ezen a területen is halaszthatatlanul szükség van a folyamatos párbeszédre, egyeztetésre, vitára. Értem ezt a legfelső szintű irányításig. Ennek eredményeképpen pedig az egyértelmű jogi szabályozásra.

1. A kisebbségi oktatás-nevelés szabályozása

A kisebbségi oktatás jogi és tartalmi szabályozással biztosítja a kisebbségekhez tartozóknak, hogy az oktatás területén is hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés nélkül, ha igénylik anyanyelvükön tanulhassanak.

Ezeket a jogi és tartalmi szabályozásokat a következő ábra mutatja:

                                                                                                  

jogi	tartalmi
·       a Magyar Köztársaság Alkotmánya ·       a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogairól szóló 1993.évi LXXVII. törv. ·       a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törv. ·       az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törv. ·       az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törv. ·       a közoktatási törvényhez kapcsolódó jogszabályok, rendelkezések	·       Nemzeti, etnikai kisebbségek iskolai oktatásának irányelve 32/1997(XI.5) MKM rendelet ·       Alapító okirat ·       Pedagógiai program ·       Kerettanterv ·       Helyi tanterv ·       Foglalkozások programjai, munkatervei

2. A kisebbségi neveléssel-oktatással is foglalkozó iskolákkal kapcsolatosan megfogalmazott igények

A kisebbségi oktatás megszervezése a többségi oktatáshoz hasonlóan az önkormányzat feladata. Ez az oktatási forma nem elkülönülten, hanem az állami oktatási rendszer részeként működik. Az oktatásnak, mint az ország egyik legnagyobb szolgáltató rendszerének, így amellett, hogy kötelező feladatokat lát el, igazodnia kell a szolgáltatást igénybevevők sajátos érdekeihez is. Ez látható a következő ábrán.

A kisebbségi neveléssel-oktatással is foglalkozó iskolákkal kapcsolatosan megfogalmazott igények

Kötelező feladatok ellátása	Speciális feladatok figyelembevétele
·       Segítse elő a tanulók személyiségének fejlődését ·       Sajátítson el a tanuló fontos tudáselemeket, készségeket	·       Szolgálja a kisebbség nyelvi-kulturális megerősödését ·       Segítse elő a kisebbséghez tartozók többségi társadalomba való beilleszkedését
Á l l a m i o k t a t á s i r e n d s z e r

 

3. A cigány kisebbségi nevelési-oktatási programok személyi és tárgyi feltételrendszere

Ahhoz, hogy ezeket az igényeket a megrendelők felé az intézmény ki tudja elégíteni, különleges oktatási feltételek megteremtése szükséges.

A feltételek megteremtését szolgálják a nemzeti és etnikai kisebbségeknek nyújtott kedvezmények. Ezeket hívjuk pozitív diszkriminációnak vagy megerősítő intézkedéseknek. Pl. a kisebbségek jogairól szóló törvény kimondja, hogy a cigány tanulók oktatásában sajátos feltételek teremthetők. Ilyen pl. a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásnak irányelveiben szereplő cigány felzárkóztató oktatás. (erről később bővebben szólok) Szintén idetartozik a cigány kisebbségi oktatás céljára nyújtott kiegészítő hozzájárulás. (kiegészítő normatíva)

Az igénybevétel feltételei:

• az intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti és etnikai feladatok ellátását
• legalább 8 etnikumhoz tartozó szülő (gondviselő) igényelje
• nyilatkozat a helyi kisebbségi önkormányzattól, ennek hiányában a szószólótól. Ha ez sincs, akkor az országos kisebbségi önkormányzattól arra vonatkozóan, hogy az intézmény etnikai, kisebbségi feladatokat lát el.

Egy 1997-ben készült felmérés szerint az iskolák nem minden esetben veszik ezt igénybe, még akkor sem ha viszonylag nagy számban oktatnak-nevelnek cigány tanulókat. Ennek oka lehet a normatíva felhasználása körüli anomália. A kisebbségi ombudsman 1998-ban készült jelentésében részletesen feltárja ezt a problémát. Megállapítja, miszerint „a kisebbségi oktatás finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem egyértelműek, ezért nem egységes azok alkalmazása sem.” Egyrészről a helyi önkormányzat felhasználási kötöttség nélkül kapja ezt a kiegészítő normatív támogatást. Így tehát átcsoportosításával csökkentheti az intézmény éves költségvetését.

Másrészről a közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy más célra fel nem használható kiegészítő szakmai normatívákkal kell támogatni a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását.

Halaszthatatlanul szükség lenne ezen ellentmondás feloldására egyértelmű pénzügyi és oktatásügyi vonatkozású jogszabály megalkotására. Szükséges továbbá az is, hogy a kisebbségi oktatás céljára nyújtott kiegészítő normatíván túl az is meghatározásra kerüljön, hogy az összeg milyen %-os arányban használható fel személyi illetve dologi kiadásokra. (javaslat 60% személyi, 40% dologi).

A jelenlegi állapot szerint, ha az önkormányzat nem a teljes normatíva összeget utalja át az intézményeknek, a megemelt óradíjak miatt kérdésessé válik az irányelvekben megfogalmazottak megvalósítása.

A cigány kisebbségi nevelési-oktatási programok személyi és tárgyi feltételrendszere

Személyi feltétel

olyan pedagógus, aki a gyermekre szabottan képes az esélyek differenciált realizálásában segítséget nyújtani.

Tárgyi feltételek

demokratikusan szervezett iskolarendszer	az oktatás tartalmi szabályozása
·       A szelekciós folyamatok úgy működjenek, hogy mindenki egyenlő esélyt kapjon az érdeklődésének megfelelő csoportba jutásra.	·       Olyan felzárkóztató foglalkozások szervezése, amelyek alkalmat nyújtanak a gyengébb teljesítményűeknek is a felzárkózásra
megfelelő műveltség, tudás elsajátítása	finanszírozás
·       Az iskolában, a foglalkozásokon megszerzett tudás javítsa boldogulási esélyüket.	·       Olyan forráselosztás, amely biztosítja a pozitív diszkrimináció anyagi feltételeit.

 

4. A cigány felzárkóztató oktatás

A cigány kisebbségi oktatás leggyakoribb módja, formája az, hogy a cigány népismeret művelődési anyaga beépül a helyi tantervekbe és ismertetésre kerül mind a cigány, mind a nem cigány többség körében.

Több intézményben problémát jelent a legutóbbi módosítás, óraszámemelés. A pedagógusok egyik problémája, hogy a követelményrendszer túlságosan magas, szinte teljesíthetetlen. A másik gondot az jelenti, hogy a felsorolt irodalmi művek, képzőművészeti alkotások nem hozzáférhetőek.

Az eredményes munkához mindenképpen szükség lenne olyan segédletre, szöveggyűjteményre, kiadványra amely összességében tartalmazza a követelményben szereplő műveket.

A nemzeti és etnikai kisebbség irányelveiben ajánlott formák közül a cigány felzárkóztató oktatás a legáltalánosabb. A továbbiakban erről szólnék részletesebben.

A kisebbségi oktatás formái

• Anyanyelvű oktatás
• Kétnyelvű kisebbségi oktatás
• Nyelvoktató kisebbségi oktatás
• Cigány felzárkóztató oktatás
• Interkulturális oktatás 

A cigány felzárkóztató oktatás a cigány tanulók számára b i z t o s í t j a:

1. A cigányság kulturális értékeinek megismerését.

• történelmi
• irodalmi
• képzőművészeti
• zenei
• tánc
• hagyományról szóló ismeretek oktatását.

2. A cigányság

• helyzetéről
• jogairól
• szervezeteiről
• intézményeiről szóló tudnivalók oktatását.

e l ő s e g í t i:

 

• a cigány tanulók iskolai sikerességét
• mérsékli esetleges hátrányukat
• segíti (a pedagógia eszközeivel) a cigányság integrációját.

A cigány felzárkóztató oktatásban

kötelező	nem kötelező
·       cigány népismeret oktatása ·         az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztés o    tantárgyi fejlesztés o    kisebbségi önismeret fejlesztése o    szocializációs, kommunikációs fejlesztés o    folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység o    egyéni tehetséggondozás az utolsó 5 közül legalább 3 terület kötelező	·       a cigány nyelv tanulása (szülői igény esetén kötelező)

A területek kiválasztásának szempontjai

• a tanulók tudás- és készségszintje
• etnokulturális hátterük
• az iskola lehetőségei.

A cigány felzárkóztató foglalkozásokhoz programot kell készíteni. Erről a „ Jelentés a magyar közoktatásról 1997” című kiadvány az alábbi megállapítást teszi: „A cigány gyermekeket nagyobb arányban oktató általános iskolák közül 433-ban folyt cigány felzárkóztató program. Az e programokról készült elemzések szerint ezek általános színvonala igen alacsony. A programok több mint fele kizárólag tantárgyi felzárkóztatást (korrepetálást) tartalmaz. A többi készségfejlesztéssel vagy népismereti részprogramokkal kiegészített tantárgyi felzárkóztatást. Készségfejlesztést csak elvétve tartalmaznak a programok.”

A kisebbségi ombudsman 1998-ban kiadott vizsgálati jelentésében ez áll: „Nagyon kevés olyan cigány oktatási program létezik, amely az identitás megtalálását és megőrzését, a cigány kultúra átadását tűzi ki célul. Ennek okai többek között a cigány nyelv és kultúra nemzetközileg is érvényesülő standardjainak hiánya, a cigány kultúra és általában a cigányság alacsony társadalmi presztízse, a többség részéről érkező erőteljes asszimilációs elvárások, a cigányságnak a saját kultúrájával szembeni megosztottsága. A felzárkózató programok pedagógiai módszerei nincsenek kikristályosodva, ezek értékelése, hatékonyságuk mérése nem történik meg. Ugyanakkor egyre kevesebb esélyt kapnak ezek a programok hiszen ezekhez újabb költségvetési forrásokat kell biztosítani. A programok sikerességét bizonytalanná teszi az a tény, hogy a szülők tudta és beleegyezése nélkül nem lehet gyermekeik oktatására cigány felzárkóztató programot szervezni.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tisztázni kell az iskolában, kik a cigány tanulók, és a szülőnek nyilatkoznia kell a tekintetben, hogy igényli-e gyermeke számára a cigány felzárkózató oktatásban való részvételt.

A kérdés első része régóta probléma az iskolavezetők számára. Gyakorlatilag semmiféle hivatalos állásfoglalás nincs arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumok alapján tekinthetünk egy tanulót cigánynak (Pl. egyeztetés a cigány kisebbségi önkormányzattal). A többször idézett ombudsmani jelentés szerint az adatvédelmi biztos álláspontja az, hogy a tanuló származását is kérdező adatlap csak akkor használható, ha a program a cigány kisebbség hátrányainak csökkentését szolgálja és megfelel a nemzeti és etnikai kisebbség oktatásának irányelvei előírásainak. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozni senki sem kötelezhető. Így tehát a kitöltés csak önkéntes lehet. A cigány felzárkóztató programokat mindezek maradéktalan betartásával lehet csak megszervezni. Az eredményesség érdekében elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok közötti intenzív párbeszéd, együttműködés.

Kik tehát a partnereink abban, hogy a cigány kisebbségi oktatást sikeresen megvalósíthassuk?

Az intézmény együttműködési rendszere a cigány

nevelő-oktató programok megvalósításában

 

Partnerek:

• Szülő
• Óvoda
• Nevelési Tanácsadó
• Védőnő
• Gyermekorvos
• Gyermekjóléti Szolgálat
• Pedagógiai Szakszolgálat
• Helyi Önkormányzat
• Kisebbségi Önkormányzat

A kapcsolatrendszer

  a cél                                 a feladat           megvalósításának eszköze

Milyen tanügyi dokumentumok függenek össze mindezzel?

A felzárkóztató munkával összefüggő tanügyigazgatási dokumentumok

• Az intézmény cigány felzárkóztató oktatásának programja
• A felzárkóztató foglalkozások naplói
• Ellenőrzési terv
• A gyermekvédelmi felelős nyilvántartása a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról.

5. A cigány felzárkóztató oktatás egy lehetséges módja a gyakorlatban

Most pedig a cigány felzárkóztató oktatás egy lehetséges módját szeretném bemutatni. Előre bocsátva, hogy meggyőződésem szerint nincs egyetlen jó megoldás. A gyakorlat sokféle megoldás helyességét igazolhatja.

• Alapító Okirat: tartalmazza, hogy intézményünk foglalkozik a cigány kisebbséghez tartozó tanulók nevelésével-oktatásával.
• Pedagógiai program: szerepel benne a cigány kisebbség oktatásának programja. Az irányelveknek megfelelően megjelöli a felzárkóztató oktatás területeit és óraszámait.

A területhez foglalkozások kialakítása a tanulók érdeklődése, a nevelők tapasztalata, az irányelvekben megfogalmazottak alapján történt.

Cigány felzárkóztató oktatás

A cigány felzárkóztató oktatás területe	A területhez kapcsolódó foglalkozás megnevezése	Érintett korosztály
Tanulási képességek fejlesztése	A tanulás tanítása, tanulása (feladatgyűjtemény a tanulási képességek fejlesztéséhez. Az önértékelés, stresszkezelés, döntéshozatal képességeinek fejlesztése)	1-4. évfolyam
	Tanulásmódszertan	5-8. évfolyam
Tantárgyi fejlesztés	Báb-játék	1-4. évfolyam
	Háztartás-gazdálkodás	5-8. évfolyam
Szocializációs, kommunikációs fejlesztés	Cigány tanulók szocializációs, kommunikációs képességeinek fejlesztése	1-8. évfolyam
	Kommunikációfejlesztő csoport dramatikus módszerekkel iskolás gyermekek számára	7-9 évesek, 10-12 évesek
Egyéni tehetséggondozás, differenciált képességfejlesztés	Egyéni differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó program magyar nyelv és irodalomból Egyéni differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó program matematikából Egyéni differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató program magyar nyelv és irodalomból Egyéni differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató program matematikából	1-8. évfolyam

A foglalkozásokhoz készült programok tartalma

Általános	Speciális
Cél Általános fejlesztési követelmények Feladat Várható eredmények Témakörök Óraszámok Módszerek Eszközök	Az értékelés sajátosságai Ajánlás (feladatlapok, kérdőívek) Minimális követelmények

A foglalkozásokhoz készült programok mindezeket évfolyamonkénti bontásban tartalmazzák.

A felzárkóztató oktatás megszervezése:

• Tanulói igények felmérése
• Tárgyalás a cigány kisebbségi önkormányzattal
• Csoportok kialakítása
• Egyeztető megbeszélés a nevelőkkel
• A költségvetési támogatás felhasználásának megbeszélése
• Dokumentáció egyeztetése.

A megfelelő előkészítő és tervező munkán túl a cigány felzárkóztató foglalkozások sikerét bizonyos pedagógiai és pedagógián kívüli tényezők is befolyásolják.

A cigány felzárkóztató foglalkozások sikerességének tényezői

Pedagógiai tényezők

• Kiemelt helyet kell biztosítani a pedagógusképzésben a lemaradás, a felzárkóztatás, a differenciált foglalkozás kezelésének módszertani megismertetésére.
• Továbbképzéseken lehetőséget kell adni a pedagógusok számára, hogy a hagyományos oktatásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat más megoldásokkal váltsák fel. Ehhez szükséges a pedagógiai fejlesztő-szolgáltató rendszer hatékony segítsége.
• Olyan egész országra kiterjedő oktatáspolitikai koncepció-gyűjtemény kellene, amely összegezve magában foglalná a cigány tanulók oktatásával kapcsolatos szabályozási, ellenőrzési, intézményfejlesztési, pedagógiai fejlesztési, értékelési, mérési, kutatási, finanszírozási feladatokat.
• A pedagógusok munkáját további szakembereknek kell segítenie.
• A szülők megnyerése nélkül kilátástalan a probléma megoldása.
• Felnőttoktatás
• Speciális, megalapozott, gyakorlatias, a helyi sajátosságokat figyelembevevő programok.
• Speciális tanulócsoportok létrehozása.
• A tanórán kívüli foglalkozások erősítése.
• A fejlesztés ne csak a tünetekre, hanem a mögöttük meghúzódó okokra irányuljon.

Pedagógián kívüli tényezők

• A normatív és kiegészítő támogatás korrekciója.
• A fenntartói kötelezettségek teljesítésének garantálása.
• A tárgyi feltételek megteremtése.

Speciális hátránycsökkentő beruházások

• Pályázatok
• A roma tanulókkal foglalkozó pedagógusok anyagi elismerése.

Röviden ennyit szerettem volna szólni a cigány oktatási-nevelési programokról. Hozzátéve azt a közismert tényt, hogy a cigányoktatás kérdése nem szűkíthető le a cigány felzárkóztató programok kérdésére.

Megítélésem szerint a helyi kisebbségi nevelés-oktatás akkor lesz sikeres, ha az oktatás résztvevői, a tanulók, a szülők, az oktatási intézmény, a települési önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat együttműködnek a legjobb megoldások megtalálása, valamint a kisebbségi jogok megsértésének elkerülése érdekében, és messzemenően figyelembe veszik a szolgáltatást igénybevevők érdekeit.