Potsay Csaba - Hoffmann Rózsa - Farkas István

A szakértői munkavégzés irányelvei

ELŐSZÓ

A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének nevelési-oktatási intézményei 1986. szept. 1-jétől a törvény erejénél fogva szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatban jogosultak minden olyan ügyben önállóan dönteni, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Ez a jelentős önállóság fokozott terheket, a korábbinál több feladatot és megnövekedett felelősséget ró az intézményekre, kiemelten azok vezetőire. Ugyanígy az intézményfenntartókra, akik ill. amelyek 1992-ben az óvodák, iskolák és kollégiumok valódi tulajdonosaivá váltak.

A folyton fejlődő közoktatás specializálódó feladatainak egy részét ettől kezdve már csak külső szakértői segítséggel képesek ellátni a rendszer említett szereplői. Ez az igény hívta életre a közoktatási szakértő intézményét az 1993-ban elfogadott törvényben. A szakértő munkáját a törvény akkor még nem határozta meg.

A Magyar Köztársaság közoktatási rendszere a társadalom egyik legnagyobb alrendszere. A mintegy 8000 intézmény több mint 160 ezer pedagógust foglalkoztat, és 500 milliárd Ft-nál magasabb évi összeggel részesedik a költségvetésből. A rendszer méretei, össztársadalmi jelentősége megkívánja, hogy működését szakmai szempontból is ellenőrizzék.

A külső szakmai ellenőrzés évtizedeken keresztül gyakorlott formája, a szakfelügyelet 1986-ban megszűnt. Így a közoktatás nagy rendszere hosszú éveken keresztül anélkül működött, hogy az ellenőrzés irányítási funkcióját bárki vagy bármely szervezet ténylegesen gyakorolta volna. Ezt a hiányt szüntette meg az 1999. évi LVIII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) azáltal, hogy rendelkezett a szakmai ellenőrzésről: azokat a szakértőket jogosította fel e tevékenységre, akik szerepelnek az Országos szakértői névjegyzéken.

Ezáltal jelentős mértékben megnőtt a szakértők közoktatási rendszerben betöltött szerepe. Egyúttal szükségessé vált az is, hogy munkavégzésükkel kapcsolatban irányelveket adjon ki a tevékenységükért generális felelősséget viselő szervezet.

A Kt. az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) hatáskörébe utalja az Országos szakértői névjegyzékkel összefüggő feladatok ellátását. Ennek a feladatnak eleget téve az OKÉV kidolgozza és az oktatási miniszter jóváhagyását követően közzéteszi a szakértői munkavégzés irányelveit és feltételrendszerét, valamint ellenőrzi ezek érvényesülését [ld. 105/1999. (VII. 6.) Kormányrendelet 7.§ a) pontja].

Tartalomjegyzék

 

1. Bevezetés
   • Az irányelv kiadásának indoklása
   • Az irányelv fogalmának értelmezése
   • Az irányelv érvényességi köre

2. A szakértő
   • A szakértő fogalma
   • A szakértő helye a közoktatási rendszerben

3. A szakértői tevékenység
   • A szakértői tevékenység célja
   • A szakértői tevékenység alapelvei
   • A szakértő feladatai
   • A szakértői tevékenység egyéb jellemzői

4. A szakértői tevékenység szabályai
   • A szakértői tevékenység alapvető jogszabályi keretei
   • Etikai normák
   • Szakmai követelmények
   • A munkavégzés feltételrendszere
   • A megbízó elvárásai
   • Vitás ügyek kezelése

5. A szakértői munkavégzés folyamata
   • Az előkészítés szakasza
   • A felkészülés szakasza
   • A vizsgálat szakasza
   • A vizsgálati eredmények rögzítése
   • A szakértői vélemény ismertetése, a jelentés átadása
   • A szakértői munka nyilvántartó lapjának elkészítése

6. A szakértői munkavégzés minőségbiztosítása
   • Névjegyzék
   • Képzés, továbbképzés
   • A szakértői tevékenység nyilvántartása
   • A szakértői tevékenység ellenőrzése
   • A szakértők együttműködése, szakmai kapcsolatai
   • A szakértők kötelezettségi

Mellékletek:

1. Etikai kódex
2. Szakterületek és szakirányok
3. Azonosságok és különbségek a szakértők és a szaktanácsadók között
4. A szakértői megbízások tartalmi elemei
5. A szakértői jelentés tartalmi elemei
6. A szakértői munka nyilvántartó lapja
7. A szakértői munkavégzés díjazása

1. BEVEZETÉS

1.1. Az irányelvek kiadásának indoklása

a.) A közoktatás 1993-ban, a LXXIX. törvénnyel alkotta meg első ízben a közoktatási szakértő fogalmát, és rendelkezett az Országos szakértői névjegyzékről. A szakértők munkája iránt mutatkozó növekvő igény szükségessé tette, hogy tevékenységüket ne csak a jog eszközével szabályozza, hanem irányelvek kiadásával is segítse, és tegye átláthatóbbá az ágazatért felelős miniszter.

b.) Az irányelvek kiadását a szakértőkre váró szakmai ellenőrzési, mérési és értékelési feladatoknak országosan egységes értelmezése és gyakorlata iránti igény külön is indokolttá teszi.

1.2. Az irányelv fogalmának értelmezése

a.) Az irányelv a szakértői munkavégzés alapdokumentuma. A benne foglaltak betartását az OKÉV elvárja. Az irányelvektől való eltérést jogi értelemben nem szankcionálja, ám ilyen esetben kéri a szükséges és elégséges indoklást az eltérés megvalósítójától.

b.) Az irányelvben foglaltak akkor válnak kötelező érvényűekké, ha azokat jogszabály megerősíti.

1.3. Az irányelv érvényességi köre

a.) Az irányelv érvényességi köre kiterjed mindazokra a szakértőkre, akik szerepelnek az Országos szakértői névjegyzéken, és erre jogosult személytől ill. szervezettől szakértői munkavégzésre kapnak megbízást.

b.) Az irányelv vonatkozik a lehetséges megbízói körre is, így különösen a 3.4. pont b) bekezdésében foglalt személyekre ill. szervezetekre.

2. A SZAKÉRTŐ

2.1. A szakértő fogalma

a.) Köznapi értelemben a szakértő a témához értő, tájékozott, tapasztalt, jól felkészült, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy. Egy-egy szakterületnek elismert képviselője, köztiszteletben álló személyisége.

b.) A közoktatási szakértő az a személy, aki a törvényi előírásoknak megfelelt, szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, az adott időszakban jogosult a szakértői feladatok ellátására.

c.) A közoktatási szakértő az, aki felkérés esetén a közoktatás területén ellenőriz, méréseket végez és értékel.

d.) A törvény előír olyan feladatokat, amelyeket csak közoktatási szakértő végezhet el, illetve az ő véleménye nélkül nem lehet döntést hozni. (Így különösen, szakmai ellenőrzést, pedagógiai program fenntartói jóváhagyását, nem helyi önkormányzat által alapított közoktatási intézmény működési engedélyének kiadását.)

2.2. A szakértő helye a közoktatási rendszerben

a.) A közoktatási szakértő a munkájával a gyermeket, a szülőt, a pedagógust, az intézményt, a fenntartót és az ágazati irányítást segíti.

b.) A Kt. és az oktatási miniszter rendelete meghatározza, hogy a pedagógus milyen feltételek megléte esetén és milyen módon válhat szakértővé.

c.) A szakértő független személy, nincs alárendelve sem fenntartónak, sem a megbízónak, sem az intézménynek, ahol a munkáját végzi.

d.) A szakértő munkaviszonnyal rendelkezhet. Ilyen esetben a munkaviszonyából és a szakértői megbízásából eredő kötelezettségeit időben és térben elválasztja egymástól. Az összeférhetetlenség szabályait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

e.) Nem szükséges, hogy a szakértőnek közalkalmazotti vagy alkalmazotti munkaviszonya legyen. Munkáját végezheti önállóan vagy több szakértővel közösen, megbízásos szerződéssel vagy vállalkozási formában, fő- vagy mellékállásban.

f.) A szakértő a fenntartókkal, intézményekkel, pedagógiai szolgáltató intézetekkel, szakmai szervezetekkel, alapítványokkal, tömegkommunikáció intézményeivel helyi, regionális és országos szinten is munkakapcsolatban áll.

g.) A szakértők a szakmai együttműködésük, a tapasztalatcserék biztosítására, érdekeik képviseletére különböző szakmai csoportokat, egyesületeket, szervezeteket hozhatnak létre.

3. A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

3.1. A szakértői tevékenység célja

a.) A szakértői tevékenységnek az a célja, hogy szakmailag kiemelkedő, tárgyilagos, mind a megbízótól, mind a vizsgálandó intézménytől független szakemberek lássák el a közoktatás különböző speciális feladatait, kiemelten a pedagógiai munka szakmai ellenőrzését és értékelését.

b.) A szakértői munka fejlesztő jellegéből következően a legfőbb célja az, hogy a közoktatásnak a megbízó által megjelölt területén vagy intézményében a szakértő sajátos szakértelmével és tevékenységével hozzájáruljon a közoktatás minőségi fejlődéséhez.

3.2. A szakértői munkavégzés alapelvei

A szakértői munkavégzés során a következő alapelveket kell mind a megbízónak, mind a szakértőnek érvényesíteni, megkövetelni, ill. tiszteletben tartani:

a.) Függetlenség

A szakértő munkajogi és magánéleti szempontból egyaránt független mind a megbízójától, mind attól az intézménytől, amelyre szakértői tevékenysége kiterjed.

b.) Objektivitás

A szakértő a véleményét mindenkor tárgyilagosan, kizárólag a rendelkezésére álló információk, adatok és tények birtokában alakítja ki.

c.) Szakmaiság

A szakértő a véleményét szakmai érvekkel támasztja alá. Munkájában szakmai tudására, ismereteire támaszkodik, amelyeket állandó önképzéssel gyarapít.

d.) Tárgyközpontúság

A szakértő csak abban a tárgykörben végzi a feladatát, amelyre a megbízása szól.

e.) Eredményesség

A szakértő munkájának eredményeképpen a megbízó, illetőleg a vizsgálatba bevont intézmény számára hasznosítható eredmény születik.

f.) Hatékonyság

A szakértő a munkavégzése során takarékosan bánik az erőforrásokkal, és elősegíti az erőforrások kezelése hatékonyabb intézményi formáinak kialakítását, ill. azok terjedését.

g.) Kollegialitás

A szakértő mind a megbízójával, mind a vizsgálatba bevont intézmény vezetőivel és dolgozóival kollegiális, partneri munkakapcsolatban áll, amely a másik fél szakmaiságának tiszteletben tartásában és a kölcsönösen nyílt szakmai párbeszédben nyilvánul meg.

h.) Fejlesztő jelleg.

A szakértő munkavégzése dominánsan fejlesztő jellegű, azaz tevékenysége elősegíti a vizsgálati tárgy, tevékenység minőségének javulását.

3.3. A szakértő feladatai

A közoktatási szakértő a következő feladatokat végzi:

a.) A megbízástól függően írásban vagy szóban véleményt mond, elemzést készít, esetleg javaslatot fogalmaz meg valamely dokumentumról (pl. pedagógiai programról, intézményvezetői pályázatról, szervezeti és működési szabályzatról stb.) vagy eseményről, történésről, jelenségről, helyzetről, állapotról stb.

b.) Szakmai ellenőrzést végez a megbízó által meghatározott területen vagy intézményben a felkérésben megjelölt céllal.

c.) Mérést végez a megbízó által meghatározott területen vagy intézményben, szakmailag ellenőrzött mérőeszköz segítségével. (A mérést az ellenőrzés részeként is végezheti.)

d.) Szakmai értékelést készít a megbízó által meghatározott területről, intézményről, tevékenységről, jelenségről, stb. (Az értékelés az ellenőrzés szerves folytatása, az értékelést mindig megelőzi az ellenőrzés.)

A szakmai ellenőrzés, mérés, értékelés a gyakorlatban általában együtt jelentkező, egymással szoros összefüggésben álló tevékenységek.

3.4. A szakértői munka egyéb jellemzői

a.) A szakértő megbízása eseti jellegű, csak az adott feladat elvégzésére szól.

b.) A szakértő megbízója lehet különösen:

• az oktatási miniszter,
• az Oktatási Minisztérium és háttérintézményei,
• az OKÉV,
• a közoktatási intézmény fenntartója,
• közigazgatási hivatal,
• a közoktatási intézmény vezetője vagy alkalmazottja,
• pedagógus szakmai szervezet,
• országos, ill. helyi kisebbségi önkormányzat,
• pedagógiai szolgáltató,
• pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény.

c.) A megbízó közvetlenül, vagy az OKÉV-en keresztül kérheti fel a közoktatási szakértőt.

d.) A szakértőt munkavégzésének idejére az eredeti munkahelyén nem illeti meg munkaidő-kedvezmény.

e.) A szakértőnek nincs intézkedési jogköre, a vizsgált intézmény munkájába operatívan nem avatkozik be, annak döntéseiben nem vesz részt.

f.) A vizsgált közoktatási intézmény dolgozóihoz fűződő viszonya partneri jellegű, nélkülözi az alá- és fölérendeltség minden elemét.

4. A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI

4.1. A szakértői tevékenység alapvető jogszabályi keretei

a.) A szakértői munkavégzés alapvető jogszabályi kereteit a Kt. és az oktatási miniszter rendelete jelöli ki, így különösen a Kt.107. §-a. Ezek betartása mind a szakértőre, mind a partnereire nézve kötelező érvényű.

b.) A szakértő a munkavégzése során betartja továbbá mindazokat a jogszabályokat, amelyek a szakértői megbízásában foglalt tevékenységet speciálisan érintik.

4.2. Etikai normák

A szakértői munkavégzés etikai normáit az 1. sz. melléklet tartalmazza. Betartásukat mind a megbízó, mind a vizsgálatba bevont intézmény ill. pedagógus és az OKÉV elvárja a szakértőtől.

4.3. Szakmai követelmények

a.) A szakértőt a saját szakterületén és szakirányában magas fokú szakmai tudás és felkészültség jellemzi.

b.) Ismeri a közoktatási rendszer működését, napra készen nyomon követi annak változásait.

c.) A személyével szemben támasztott további szakmai követelményeket az 1. sz. melléklet 2.3. és 2.4. pontja tartalmazza.

4.4. A munkavégzés feltételrendszere

a.) Szakértői munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha annak feltételeit szerződésben rögzítik. A szerződés tartalmi elemeit és a díjazás lehetőségeit a 2. és a 7. sz. melléklet tartalmazza.

b.) Munkaviszonyban álló szakértő csak úgy végezhet szakértői munkát, ha az ehhez szükséges időt a munkáltatója biztosítja számára. Nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban álló szakértő számára alkalmas órarenddel, eseti munkaszervezéssel vagy fizetés nélküli szabadsággal biztosítható a szükséges idő.

c.) A nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzést, mérést, értékelést végző szakértő számára a megfelelő munkakörülményekről és a szükséges infrastruktúráról az intézmény vezetője gondoskodik.

4.5. A megbízó elvárásai

a.) A megbízó elvárja a szakértőtől, hogy a jogszabályokban és az irányelvben foglaltaknak megfelelően végezze a szakértői munkáját.

b.) További sajátos elvárásait a megbízási szerződésben rögzíti.

4.6. Vitás ügyek kezelése

a.) Vitás kérdésekben a szakértő, a megbízó, valamint az ellenőrzött intézmény, pedagógus megkísérlik, hogy egymás között békés úton egyezségre jussanak. Az egyeztetési folyamatban közvetítő szerepet vállalhat az OKÉV vagy az oktatási jogok miniszteri biztosa.

b.) Egyezség hiányában bármelyik fél a Szakértők Etikai Bizottságához vagy az OKÉV-hez fordulhat.

c.) Jogsértés esetén, jogorvoslat hiányában bármelyik fél bírósághoz fordulhat

5. A SZAKÉRTŐI MUNKAVÉGZÉS FOLYAMATA

A szakértői munkavégzés folyamán a megbízó, a szakértő, a vizsgált intézmény és személy betartja a mindenkori hatályos jogszabályokat és A szakértői munkavégzés irányelvei-ben leírtakat.

A szakértői munkavégzés szakaszai

A munkavégzés szakaszai nem minden esetben különülnek el mereven egymástól, és a sorrend sem szükségképen mindig ugyanaz. Az alábbi sorrend a követendő általános gyakorlatot mutatja be:

1. Az előkészítés szakasza

a) Megkeresés (felkérés, kirendelés)

b) Szerződéskötés

2. A felkészülés szakasza

a) Dokumentumelemzés I.

b) Bejelentkezés, konzultáció

c) Dokumentumelemzés II.

d) Vizsgálati terv készítése

3. A vizsgálat szakasza

a) Tényfeltárás

b) Értékelés

c) Egyeztetés

d) Összegzés

4. A vizsgálati eredmények rögzítése

5. A szakértői vélemény ismertetése, a jelentés átadása

6. A szakértői munka nyilvántartó lapjának elkészítése

 

5.1. Az előkészítés szakasza

a) Megkeresés (felkérés, kirendelés): a leendő megbízó megkeresi a szakértőt. Érdeklődik, hogy el tudja-e vállalni a feladatot, esetleg személyes találkozót kér.

b) Szerződéskötés: a szerződő felek mindenben megegyeznek, szerződést kötnek a munka elvégzésére.

5.2. A felkészülés szakasza

a) Dokumentumelemzés I.: a szakértő tanulmányozza az adott munkavégzéshez szükséges szakirodalmat, majd a megbízótól kapott dokumentumokat elemzi. Szükség esetén más szakértőkkel konzultál.

b) Bejelentkezés, konzultáció: az érintettnél a bejelentkezés történhet személyesen vagy levélben. A személyes találkozás alkalmával a szakértő bemutatja a megbízását, a szakértői igazolványát. Tájékoztatja a vizsgált intézmény képviselőjét vagy az ellenőrzött személyt a vizsgálat tárgyáról, céljáról. A helyszínen tájékozódik a megbízás tárgyával kapcsolatban. Elkéri a szükséges dokumentumokat vagy azok másolatait.

c) Dokumentumelemzés II.: a szakértő tanulmányozza a vizsgálat alanyától kapott dokumentumokat.

d) Vizsgálati terv készítése: A szakértő a dokumentumok elemzése, a helyszíni tapasztalatok alapján vizsgálati ütemtervet, forgatókönyvet készít. Megtervezi a vizsgálat módszereit, eszközeit. A vizsgálati tervét ismerteti, egyezteti az érintettekkel.

5.3. A vizsgálat szakasza

a) Tényfeltárás: a szakértő a tervezett időpontokban és módszerekkel elvégzi a vizsgálatokat. Ennek során betartja, hogy munkájával nem zavarja az intézmény szokásos rendjét.

b) Értékelés: a szakértő értékeli és elemzi a vizsgálat folyamán tudomására jutott tényeket. Szükség esetén – ha szerződése lehetővé teszi – társszakértőt von be a munkába. Amennyiben a szerződése ezt nem engedné meg, akkor javaslatot tesz, engedélyt kér rá a megbízótól.

c) Egyeztetés: a szakértő a szakvélemény elkészítése előtt tájékoztathatja az érintetteket az eddig kialakult véleményéről, tisztázhatja az eddigi megállapításainak megalapozottságát. A szakértő nem köteles a szakvéleményét vitára bocsátani, bemutatni, elfogadtatni, a tartalmával kapcsolatban az érintettekkel konszenzusra jutni.

d) Összegzés: a szakértő a tudomására jutott ismeretek birtokában írásban összegzi a vizsgálat eredményét. Ebben választ ad a megbízó által feltett kérdésekre. Egyértelműen megfogalmazza az ellenőrzés eredményeit, az ebből levonható következtetéseket. Amennyiben a megbízása javaslatok megadására is kiterjed, lehetőség szerint alternatív megoldásokat közöl, kitérve azok várható eredményeire és kockázataira. A döntést más módon nem befolyásolja.

5.4. A vizsgálati eredmények rögzítése

Az elkészített szakértői véleményt, jelentést szakszerűség, pontosság, tömörség, esztétikum jellemzi. Elkészítése során betartja a logikai, didaktikai szempontokat.

a) Szóbeli szakértői vélemény: a szóbeli szakértői vélemény ismertetéséhez a szakértő önmaga számára írásos emlékeztetőt készít.

b) Írásbeli szakértői vélemény: formájában és tartalmában is megfelel a szakmai követelményeknek.

5.5.  A szakértői vélemény ismertetése, a jelentés átadása

A szakértő szakvéleményét – a megbízási szerződésnek megfelelően – szóban vagy írásban terjeszti elő a megbízónak és a jogszabályban megnevezetteknek.

a) A szóbeli szakértői vélemény ismertetése: szakértő ismerteti a megbízás tárgyát, a vizsgálat célját, az elvégzett munkát és módszereit, a szakmai megállapításokat és azok összegzését, a vizsgálat eredményét, külön felkérés esetén az alternatív javaslatokat.

b) Az írásbeli szakértői jelentés átadása: formájában és módjában – a szerződésnek megfelelően – történhet személyesen vagy küldemény útján (levél, fax, e-mail). Ez utóbbi esetben kísérő levelet csatol hozzá.

5.6.  A szakértői munka nyilvántartó lapjának elkészítése

A szakértő a 6. sz. mellékletben foglaltak figyelembevételével tartja nyilván a szakértői megbízásának adatait. A nyilvántartó lapok egy példányát minden év december 31-ig – külön felszólítás nélkül – megküldi a OKÉV illetékes területi irodájának. Az OKÉV indokolt esetben év közben is igényt tarthat a szakértői nyilvántartások megismerésére. Ilyen esetben a szakértő az OKÉV külön megkeresése szerint jár el.

6. A SZAKÉRTŐI MUNKAVÉGZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

6.1. Névjegyzék

a.) A közoktatásban az a pedagógus tekinthető szakértőnek, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzéken (a továbbiakban: névjegyzék).

b.) A névjegyzék kiadásáról és a névjegyzékre kerülésről a jogszabály rendelkezik.

c.) A szakértő saját maga kezdeményezi a névjegyzéken történő nyilvántartásának – igazolványa érvényességének – meghosszabbítását, szakterületének, szakirányának kiterjesztését.

d.) 2006. január 1-től csak szakvizsgázott, vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező pedagógus lehet szakértő.

6.2. Képzés, továbbképzés

a.) A szakértő évente egy alkalommal a saját szakterületének és szakirányának megfelelő továbbképzésen köteles részt venni, amelyet az OKÉV felé minden év december 31-ig igazol.

b.) A szakértői továbbképzések szervezéséről az OKÉV gondoskodik.

c.) A szakértő a továbbképzés mellett állandó önképzéssel gyarapítja tudását és ismereteit.

d.) Egyes feladatok végzése előtt a megbízó kiírásának megfelelően, kötelező speciális képzésen vesz részt, ha ez az adott feladatvégzés előfeltétele.

e.) Az elvégzett képzésekről, továbbképzésekről nyilvántartást vezet.

6.3. A szakértői tevékenység nyilvántartása

a.) A szakértő minden megbízásáról nyilvántartást vezet a 6. sz. mellékletben foglaltak szerint. A nyilvántartást minden év december 31-ig megküldi az OKÉV illetékes területi irodájának.

b.) Az éves megbízási nyilvántartásokat öt évre visszamenőleg megőrzi.

c.) A megbízások teljesítését szakértői jelentésben dokumentálja az 5. sz. mellékletben foglaltak szerint.

d.) A szakértői jelentések egy példányát öt évre visszamenőleg megőrzi.

6.4. A szakértői tevékenység ellenőrzése

a.) A szakértő munkáját az OKÉV ellenőrzi.

b.) Az ellenőrzés módjai a következők:

• Helyszíni ellenőrzést végez abban az esetben, ha a megbízó, vagy a vizsgálatba bevont intézmény, ill. a vizsgált pedagógus, írásban panaszt tesz a szakértő tevékenysége ellen.
• A szakértői jelentés tartalmi elemzése abban az esetben, ha a megbízó, vagy a vizsgálatba bevont intézmény vezetője, ill. a vizsgált pedagógus utólagos írásbeli panasszal él a szakértővel szemben;
• A szakértői jelentés esetenkénti tartalmi elemzése a jelentés bekérése útján, a megbízó hozzájárulásával;
• A megbízási nyilvántartások ellenőrzése szükség szerint;

c.) A szakértői munkavégzés etikai normáinak megszegőivel szemben a Szakértők Etikai Bizottsága jogosult eljárni. Tagjait az Oktatási Minisztériumnál nyilvántartott szakértői szervezetek választják; működését az OKÉV segíti.

d.) A szakértő munkájával kapcsolatos panasz kivizsgálására az OKÉV jogosult. Súlyos vétség esetén – az Országos szakértői névjegyzék bírálóbizottságának javaslatára – az OKÉV főigazgatójának jogában áll a szakértő tevékenységét ideglenesen vagy végleges jelleggel felfüggeszteni, igazolványát visszavonni és a szakértői névjegyzékből törölni.

6.5. A szakértők együttműködése, szakmai kapcsolataik

a.) A szakértők országos, regionális, szakterület vagy szakirány szerinti vagy egyéb módon létrejövő szervezetekbe tömörülhetnek (továbbiakban: szakértői szervezetek).

b.) A szakértői szervezetek a szakmai tapasztalatcseréknek, továbbképzéseknek és a szakértői munka érdekvédelmének teremtenek fórumot.

c.) A szakértői szervezetek munkáját az OKÉV segíti.

6.6. A szakértők kötelezettségei

A szakértők kötelesek munkájukat a jogszabályokban és A szakértői munkavégzés irányelvei-ben foglaltaknak megfelelően végezni. Az irányelvek nyilvánosak, ennélfogva a benne foglaltak megtartása ellenőrizhető és számon kérhető.

Mellékletek

1.) Etikai kódex

2.) Szakterületek és szakirányok

3.) Azonosságok és különbségek a szakértők és a szaktanácsadók között

4.) A szakértői megbízások tartalmi elemei

5.) A szakértői jelentés tartalmi elemei

6.) A szakértői munka nyilvántartó lapja

7.) A szakértői munkavégzés díjazása

 

1. A KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐK ETIKAI KÓDEXE

 

1.) A kódex érvényességi köre

• A kódex azokra a közoktatási szakértőkre vonatkozik, akik az Országos szakértői névjegyzékben szerepelnek, és szakértői munkavégzésre felkérést kapnak.
• A kódexben foglaltak betartása mindazon szakértőknek etikai kötelessége lesz, akik a A szakértői munkavégzés irányelvei-nek megjelenése után kérik a névjegyzékre történő felvételüket, ill. a szakértői igazolványuk érvényességének meghosszabbítását.

2.) A szakértő személye

• A szakértő a kötelező továbbképzésen túl állandó önképzéssel gyarapítja tudását, hogy – a törvény előírásainak megfelelően – szakterületének elismert képviselője legyen és maradjon.
• Testi és lelki egészségét karban tartja, személyiségének kiegyensúlyozottságát megőrzi.
• A szakértői igazolványában feltüntetett szakterületen és szakirányban biztos szaktudással, ismerettöbblettel, továbbá a következő személyes tulajdonságokkal és készségekkel rendelkezik: szakmai autonómia, elfogulatlanság, kapcsolatteremtő és kommunikációs készség.
• Szakértői pályafutása alatt törekszik a következő személyes tulajdonságok, készségek és képességek fejlesztésére: következetesség, tervszerűség, rendszeresség, határozottság, rugalmasság, aktív hallgatás, konfliktuskezelő készség, empátia, diszkréció, pozitív beállítódás, érzelmi visszafogottság, hatalommentes párbeszéd, segítőkészség, nyelvileg is igényes szóbeli és írásbeli kifejezőkészség.
• Szakértői tevékenységre alkalmasnak az tekinthető, aki megfelel a jogszabályi előírásoknak, rendelkezik a 2.3. pontban foglalt tulajdonságokkal ill. készségekkel, továbbá képes és kész a 2.4. pontban foglalt tulajdonságok, készségek és képességek fejlesztésére.

3.) A szakértői megbízás etikai normái

• A szakértő az egész ország területén fejtheti ki tevékenységét.
• A szakértő az OKÉV közvetítésével vagy közvetlenül a megbízótól fogad el megbízást.
• A szakterületétől vagy szakirányától eltérő munkát csak csoportos megbízás esetében vállal, akkor, ha a szakértői csoportban van olyan személy, aki az adott szakterületnek vagy szakiránynak szakértője.
• A szakértő szabadon dönt a szakértői megbízás elfogadásáról. Nem fogadja el a megbízást azokban az esetekben, amikor

1. a megbízás tárgya meghaladja a szaktudását;
2. a megjelölt határidőn belül nem tudja a feladatot jó minőségben elvégezni;
3. a megbízás feltételei nem felelnek meg a jogszabályokban és A szakértői munkavégzés irányelvei-ben foglaltaknak;
4. a megbízóval munkaviszonyban áll;
5. a megbízójának és a szakértő munkahelyének a fenntartója ugyanaz a jogi személy;
6. a megbízás olyan közoktatási intézménnyel kapcsolatos, amelynek fenntartója és a szakértő munkahelyének fenntartója ugyanaz a jogi személy;
7. a megbízás olyan közoktatási intézménnyel kapcsolatos, amelyben a szakértő a megelőző három évben szaktanácsadói munkát végzett, vagy munkaköri kötelezettségéből adódóan a jövőben végezhet; amellyel három éven belül munkaviszonyban állt, vagy az intézmény bármelyik dolgozójával családi, rokoni kapcsolatban, esetleg haragban áll;
8. a megbízás olyan intézménnyel kapcsolatos, amelynek dolgozója a megelőző három évben szakértői ellenőrzést vagy véleményezést folytatott a megbízással megkeresett szakértő munkájával, intézményével kapcsolatban;
9. a megbízás olyan személyt érint, akivel rokoni, családi kapcsolatban, esetleg haragban áll;
10. a megbízást egyéb okból összeférhetetlennek tartja;
11. a vizsgálandó intézmény vagy személy a szakértő személyével kapcsolatban összeférhetetlenségre hivatkozva kifogással él, és az összeférhetetlenség meglétét hitelt érdemlően igazolja.

• Államigazgatási eljárásban való közreműködés esetén a szakértő kirendelés útján látja el feladatát. Ha a kirendelést – a jogszabályok betartásával – nem fogadja el, vagy annak módosítását kéri, azt írásban jelzi a kirendelőnek, megjelölve az elutasítás indokát.

4. A szakértői munkavégzés etikai normái

• Munkavégzése során a szakértő betartja A szakértői munkavégzés irányelvei-nek 3.2. pontjában foglalt alapelveket.
• Szakértői tevékenysége közben messzemenően tiszteletben tartja a vizsgált intézmény munkarendjét, szokásait; kerüli az ott folyó munka zavarását.
• Véleményének kialakításakor a szakmai érveken kívül semmilyen más (pl. politikai, származási, világnézeti, vallási, magánéleti, stb.) szempontot nem vesz figyelembe.
• Szakértői véleményét nyíltan vállalja, a megbízónak és a vizsgált intézménynek ill. pedagógusnak mind szóban, mind írásban azonos véleményt ad át.
• Kedvezményt, előnyt, ajándékot sem a megbízótól, sem a vizsgált intézménytől ill. személytől nem fogad el.
• A szakértői tevékenysége közben tudomására jutott hivatali titkot megőrzi, azt illetéktelen személynek nem adja tovább.
• A szakértői csoport tagjaival megosztja mindazokat a tudomására jutott információkat, amelyek a megbízás tárgyával kapcsolatba hozhatók.
• A szakmai ellenőrzés megállapításait csak a megbízó és a vizsgált intézmény vezetőjének, ill. a vizsgált pedagógusnak a hozzájárulása esetén hozza nyilvánosságra, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával.
• Szakértői munkavégzése során egyenrangú, partneri kapcsolatot alakít ki a vizsgált intézmény dolgozóival ill. a vizsgált személlyel.
• A szakértői munkacsoport tagjaival együttműködik, a munkacsoport vezetőjének irányítását elfogadja.

5. Egyéb etikai normák

• A pedagógus szakértőre érvényesek mindazok az etikai normák, amelyeket a Pedagógusok szakmai etikai kódexe tartalmaz.
• A szakértők egymás munkáját nem minősítik, egymás hitelét nem rontják.
• A szakértő tevékenységével, magatartásával és minden megnyilvánulásával törekszik a pedagógus hivatás és a szakértői tevékenység tekintélyének, elismertségének növelésére. Ezzel ellentétesen nem cselekszik.
• A kódexben foglaltak be nem tartása etikai vétségnek minősül.
• A szakértő etikailag vitatható cselekményeiről hiteles írásbeli bejelentés alapján a Szakértők Etikai Bizottsága hivatott véleményt mondani, s azt megfelelő szakmai fórumokon az érintett tudtával nyilvánosságra hozni.

2. SZAKTERÜLETEK ÉS SZAKIRÁNYOK

            „Szakterületek”: Mivel az egyes pedagógiai szakaszokban és intézmény-típusokban a pedagógiai munkát sajátos jellemzők határozzák meg, ezért a szakértői illetékesség egyik szempontja ez.

            „Szakirányok”: A pedagógiai tevékenységet nagyfokú differenciáltság jellemzi, ezért a szakértői illetékesség is csak konkrét szakirányra vonatkozhat.

SZAKIRÁNYOK		SZAKTERÜLETEK
		I.	II.	III:	IV.	V.	VI.	VII.	VIII.	IX.	X.
		Óvodai nevelés	Általános iskola	Általános iskola első szakasza (1 - 4. évfolyam)	Általános iskola második szakasza (5 – 8. évfolyam)	Gimnázium	Szakközépiskola	Szakiskola	Alapfokú művészetoktatási intézet	Egyéb intézmény: ….	Nem intézményspecifikus szakterület
1.	Egyes tantárgyak: ……………… ………………………………….
2.	Nemzeti, etnikai kisebbség: …… ………………………………….
3.	Gyógypedagógia: …………….... ………………………………….
4.	Konduktív pedagógia: …………. ………………………………….
5.	Osztályfőnöki munka
6.	Iskolai könyvtár
7.	Napközi, tanulószoba, szabadidőszervezés
8.	Kollégiumi nevelés
9.	Tehetséggondozás, versenyszervezés
10.	Hátrányos helyzetű tanulók nevelése-oktatása
11.	Tanulási képességvizsgálat, rehabilitáció
12.	Egészségnevelés, mentálhigiéné
13.	Diákönkormányzat, diákjogok
14.	Pályaorientáció
15.	Családpedagógia
16.	Gyermek– és ifjúságvédelem
17.	Tanügyigazgatás
18.	Pedagógiai / nevelési program
19.	Tanterv
20.	Pedagógiai mérés, értékelés
21.	Komplex intézmény ellenőrzés, értékelés
22.	Pedagógus továbbképzési program akkreditációja
23.	Tankönyv-, taneszközbírálat
24.	Minőségbiztosítás
25.	Pedagógiai innováció

           

A szakértő szakterületét és szakirányát a fenti táblázatban 5 jellel kell jelölni.

Egy szakértő legfeljebb tíz megjelölést kaphat igazolványába.

3. AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK

A SZAKÉRTŐK ÉS A SZAKTANÁCSADÓK KÖZÖTT

            A szakértők és a szaktanácsadók munkájukkal a gyermeket, a szülőt, a pedagógust, a nevelési-oktatási intézményt, a fenntartót és az ágazati irányítást segítik. Céljuk tehát azonos, de a közoktatás egésze akkor működik harmonikusan, ha feladataik különbözőségei ki is nyilvánulnak. Az alábbi táblázat segíti a különbségtételt.

A szakértő a szaktanácsadóhoz képest jogi többlettel rendelkezik, vannak a törvény által előírt olyan feladatok, melyeket csak ő végezhet (pl. szakmai ellenőrzést, pedagógiai program fenntartói jóváhagyásához vagy nem helyi önkormányzat által alapított közoktatási intézmény működési engedélyének kiadásához vélemény készítését).

SZEMPONT	SZAKÉRTŐ	SZAKTANÁCSADÓ
Meghatározás	Az Országos szakértői névjegyzéken szerepel; közoktatási mérési, értékelési, ellenőrzési feladatot lát el.	Pedagógiai-szakmai szolgáltatást végez. Intézményellenőrzésre-, értékelésre nem jogosult.
Intézkedési jogkör	nincs	nincs
Felvétel a névjegyzékre	Miniszteri rendelet szerint. Az Országos szakértői névjegyzékre való felvétel az OKÉV-nél benyújtott pályázat útján történhet. A nyilvántartásban is itt szerepel.	Miniszteri rendelet szerint. A Szaktanácsadói névjegyzékre kerülés feltételeit az illető szakszolgálati vagy szakmai szolgáltató intézmény (ill. annak fenntartója) határozza meg. A nyilvántartást is ezen intézmény végzi.
Illetékességi terület	Országos hatókörrel rendelkezik.	Legtöbbször megyei vagy regionális, de lehet országos is
Tevékenység	a) Szakmai véleményt mond, elemzést készít, esetleg javaslatot fogalmaz meg. b) Szakmai ellenőrzést, mérést, értékelést végez	Pedagógiai-szakmai szolgáltatások: a) pedagógiai mérés, értékelés, b) szaktanácsadás, c) pedagógiai tájékoztatás, d) igazgatási szolgáltatás, e) pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése, f) tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, g) tanulók részére tájékoztató, tanácsadó szolgálat.
Munkavégzés alapja	A megbízóval kötött eseti szerződés, államigaz­gatási eljárás esetén: kirendelés. A szakértő független személy. Nem szükséges, hogy fennálló közalkalmazotti munkaviszonya legyen. Nincs munkaidő kedvezménye.	Pedagógiai szolgáltató intézménynél alkalmazotti jogviszony, illetve ott kötött megállapodás., megbízás. Munkaidő kedvezményben részesül.
Koordinálás	Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont	Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény.
Ellenőrzés	Másik szakmai ellenőrzés keretében, másik szakértő által.	Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény által, illetőleg szakmai ellenőrzés keretében, szakértő által.
Össze-férhetetlenség	A szakértői munkavégzés irányelvei-nek Etikai kódexe szerint	A szaktanácsadót foglalkoztató intézmény szabályai szerint.
Törvényi szabályozás	Kt. 107. §	Kt. 36. §

 

 

4. A SZAKÉRTŐI MEGBÍZÁSOK TARTALMI ELEMEI

 

 

 

4.1. A megbízás és a szerződés formája

A megbízásnak két módja lehet: felkérés és kirendelés.

a.) Felkérés esetén: a feladat részleteiben, a megbízási díjban és költségeiben, a határidőben közösen állapodnak meg.

b.) Kirendelés esetén a feladatot, a határidőt a kirendelő szabja meg. A megbízási díjra, a költségekre a hatályos jogszabályok a mérvadók. A szakértővel előzetesen egyeztetni kell, hogy elvállalja-e a szakvélemény elkészítését. Ha a szakértő a kirendelést nem fogadja el, vagy a kirendelés módosítását kéri, azt a hatályos törvényi előírások szerinti idő alatt, annak okát megnevezve, jeleznie kell a kirendelő részére.

c.) Mindkét esetben a megbízóval a megállapodást – mint megbízott – közvetlenül a szakértő köti meg. A szerződés lehet szóbeli vagy írásbeli, megbízásos vagy vállalkozói. A szerződést az érvényes jogszabályok szerint kell elkészíteni és megkötni.

4.2. A szerződés tartalma

• A megbízó megnevezése, elérhetősége (cím, tf, fax, e-mail), a megbízó részéről kapcsolatot tartó személy,
• A szakértő neve, elérhetősége (cím, tf, fax, e-mail),
• A szakértő személyes adatai (anyja neve, születési helye és ideje, adóazonosító jele, TAJ száma)
• Szakértői igazolvány száma, szakterülete, szakiránya,
• Az intézmény (ek) megnevezése (amelyben a vizsgálatot végzi), vezetőjének neve, elérhetősége, (cím, tf, fax, e-mail)
• A megbízás tárgya (az elvégzendő feladat, tevékenység),
• Azok a kérdések, amelyre választ kell adnia,
• A szakértői munkavégzés elvégzésének határideje,
• A szakértői munkavégzés díja, a tevékenységért járó ellenszolgáltatás módja, feltételei, kikötései, (költségtérítés, a kifizetés módja és határideje),
• Szerződéskötés módja (pl. megbízásos szerződés, vállalkozói szerződés), vállalkozói igazolvány száma, bankszámlaszám,
• A TB és az APEH számára szükséges nyilatkozatok (pl. adólevonás mértéke, költség elszámolás módja, nyugdíjjárulék levonásának aránya, magánnyugdíj pénztárának adatai)
• A szakvélemény formája, módja, terjedelme, (példányszáma, írásban, szóban, elektronikusan, idegen nyelven, stb.)
• A szakértő számára szükséges iratok, adatok, tájékoztatás, amelyre szüksége lehet és ezek átadásának időpontja,
• Ha egy felkérésnek több szakértő tesz eleget, annak a szakértőnek a megnevezése, aki az összefoglaló szakértői véleményt elkészíti,
• A szakértő titoktartási kötelezettségének módja,
• A munkavégzés személyes kikötése vagy más szakértő bevonásának a lehetősége, formája,
• A szerződés módosításának, felmondásának lehetősége,
• A szerződő felek közötti esetleges jogviták módja,
• A megkötött szerződés példányszáma, pontjainak száma,
• Minden egyéb adat, tény, amelyre szükség lehet.

5. A SZAKÉRTŐI JELENTÉS TARTALMI ELEMEI

A szakértő a megbízó részére szóbeli szakértői véleményt ad vagy írásbeli szakértői jelentést készít.

5.1. A szóban közölt vélemény az alábbiakat tartalmazza:

1. A megbízás tárgyát,
2. A vizsgálat célját,
3. Az elvégzett munkát és módszereit,
4. A szakmai megállapításokat és azok összegzését,
5. A vizsgálat eredményét,
6. Külön felkérés esetén az alternatív javaslatokat.

5.2. Az írásos szakértői jelentés tartalmazza:

1. A megbízó adatait (név, lakcím, elérhetőség: cím, tf, fax, e-mail);
2. A szakértő adatait (név, lakcím, elérhetőség: cím, tf, fax, e-mail), szakterület, szakértői igazolvány száma;
3. Amennyiben szakértői munkacsoportot vezetett, akkor a szakvéleményben fel kell tüntetni a társszakértők nevét, elérhetőségét, szakterületét, hogy melyik szakértő milyen feladatokat látott el;
4. A megbízás tárgyát.
5. A szakértői jelentés további lehetséges tartalmi elemei:

• Kísérő levél a megbízó részére
• Összefoglalás
• Tartalomjegyzék
• Bevezetés
• A megbízás tárgyának és felkérés hátterének ismertetése,
• Az ellenőrzés céljainak megnevezése,
• Azoknak kérdéseknek az ismertetése, amelyre a megbízó választ vár,
• A probléma hátterének ismertetése
• A probléma leírása és a tények ismertetése,
• Az alkalmazott módszerek és eszközök bemutatása,
• A vizsgálat eredményeinek elemzése, összegzése
• A megbízásban megfogalmazott kérdésekre adott válaszok részletezése,

(A vizsgálat eredménye: szakmai megállapítások, magyarázatok, következtetések)

• Amennyiben kérték. a szakértő elemző, alternatív javaslatai,
• Táblázatok, ábrák, függelékek jegyzéke.

 

A szakértő munkája csak a szükséges információk beszerzésére irányul. Vizsgálata és a jelentése csak a megbízó által kért területre terjed ki.

A megbízónak, illetve az ellenőrzöttnek átadott – bizonyos esetekben a fenntartónak is átadandó – szakértői jelentés ugyanazokat a megállapításokat tartalmazza.

A szakértő a szakvélemény egy példányát 5 évig megőrzi. Eredetiben vagy másolatban megtart minden olyan dokumentumot, amelyet nem kellett visszaadnia, amelyre a szakmai megállapításokhoz, a szakvélemény elkészítéséhez szüksége volt. Ezeket az iratkezelés, a titoktartás, a személyiségi jogok szabályainak betartásával tárolja.

6.A SZAKÉRTŐI MUNKA NYILVÁNTARTÓ LAPJA

A szakértő a megbízásairól nyilvántartást vezet, ebben az éves beszámolójának tartalmi elemeit rögzíti, ezt 5 évig visszamenőleg megőrzi.

Az elvégzett szakértői munka nyilvántartó lapját minden év december 31-ig megküldi az OKÉV illetékes területi irodájának.

6.1. Nyilvántartó lap

Év: ………………..

Sorszám: ………….

Személyes adatok:

A szakértő neve: ……………………………………………………………………………...

Cím: :………………………………………………………………………………………….

Telefon száma, fax száma ………….…………………………………………………………

E-mail címe: ………………………………………………………………………………….

Szakértői igazolvány száma: ………………………………………………………...……….

Szakterülete: ………………………………………………………………………………….

Szakiránya: …………………………………………………………………………………...

Továbbképzés:

Ebben az évben elvégzett szakirányú továbbképzés megnevezése (az igazolás fénymásolata csatolandó): ………………………………………………………..……………………...…….

…………………………………………………………………………………………………...

Az elvégzett szakértői munka adatai:

Megbízó neve:	……………………………………………………………. …………………………………………………………….
Az intézmény neve, amelyben a vizsgálatot végezte:	……………………………………………………………. …………………………………………………………….
Az intézmény címe, telefonszáma, fax száma, e-mail címe:	……………………………………………………………. …………………………………………………………….
A megbízás időpontja:	…………………………………………………………….
A szakvélemény kelte:	…………………………………………………………….
A megbízás tárgya:	…………………………………………………………….
A szakértői tevékenység leírása:	……………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

 

Dátum: ……………………..

………………………………...

aláírás

 

 

7. A SZAKÉRTŐI MUNKAVÉGZÉS DÍJAZÁSA

A szakértői tevékenységért munkadíj és költségtérítés (együttesen megbízási díj) jár. A megbízó és a megbízott (a szakértő) szerződésének fontos része a megbízási díj rögzítése.

A megbízó számára a szakértő nyilatkozik a szerződéskötés módjáról (megbízási szerződés, vállalkozói szerződés vagy ún. „szellemi szabadfoglalkozású” szerződés.), a költségtérítésről, annak arányáról. A megbízó a szerződő fél státuszától függően fizet, vagy nem fizet munkáltató járulékot. Ez befolyásolhatja a megbízási díj összegét.

7.1. A munkavégzés díjazásával kapcsolatos fogalmak és értelmezésük

a) Munkadíj:

A szerződő felek irányadó munkadíjként a mindenkori legmagasabb pedagógusi óradíj mértékét veszik alapul. A ráfordított munkaidőnél figyelembe veszik a felkészüléssel, elemzéssel, írással stb. eltöltött időt, a helyszínen töltött időt, az utazásra fordított időt.

b) Költségtérítés:

A munkavégzéssel kapcsolatos költségeire a szakértő költségtérítésre tarthat igényt. Ezt az érvényes adójogszabályok szerint teheti, illetve a saját költségeit annak betartásával számolja el. A számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeire költségátalányt is meg lehet állapítani.

c) Megbízási díj:

A szerződő felek szabadon, saját akaratukkal megegyezően állapíthatják meg. Ennek során figyelembe veszik: a feladat nagyságát, a feladat elvégzéséig rendelkezésre álló időt (sürgős, rendkívüli munka), a ráfordításra szükséges időt, a szakértők számát, a szükséges költségek nagyságát, a szakértői vélemény formáját (írásbeli, szóbeli, idegen nyelvű), a szakértői véleménnyel elérhető eredmény értékét, illetőleg a szakértő felmerülő költségeit.

7.2. A munkavégzés díjazása kirendelés esetén

Kirendelés esetén a szakértő munkadíját és költségtérítését a hatályos igazságügyi szakértők díjazásáról szóló rendelet alapján kell megállapítani.

A szakértő az adóhivatal előírásainak megfelelően készíti el az adóbevallását, vezeti a megbízásainak, költségtérítésének elszámolását.