Kaposi József

Mérési-értékelési szempontok a 2005. évi új érettségi vizsgáztatásban

Tisztelt Konferencia!

Mielőtt az újonnan kiadott részletes az érettségi vizsgakövetelményekben megjelenő mérési-értékelési eljárásokról szólnék, szeretnék visszautalni a kerettantervekre, mint a tartalmi szabályozás bemeneti követelményeire.

 

A 2001/2002-es tanévtől az általános és középiskolák a 2000-ben elkészült kerettantervek szerint kezdték meg az oktató-nevelő munkát az 1. 5. És 9. évfolyamon. Ezzel a tankötelezettség végéig egységes elveken és szabályokon alapuló tartalmi szabályozás jött létre. Négy éven belül a közoktatási rendszer minden iskolatípusában és évfolyamán ez a tartalmi szabályozás a gyakorlatban is érvényesülni fog.

A kerettantervek egyértelmű és közös alapit adnak a helyi tantervek és a tankönyvek elkészítéséhez. A gyakorlat számára is értelmezhető módon rögzítik, hogy mi az, ami állampolgári jogon elvárható minden egyes intézménytől. Átláthatóbbá téve az egész rendszert, elősegítve a finanszírozhatóságot és megerősítve a jogbiztonságot a közoktatás minden szereplője számára.

A kerettantervek elősegítik, hogy fejlesztésközpontú, gyermek- és diákbarát intézményi programok készüljenek, amelyek biztos és szakszerű alapokat teremtenek az eredményes tanuláshoz. Megfelelő irányt szabva a tankönyv-, taneszköz-fejlesztés, valamint a pedagógusképzés számára is.

A kerettantervek bevezetése az iskolák munkájának megújulását támogatja azáltal, hogy az öncélú versengéssel és az egyoldalú ismeretközvetítéssel szemben a készségek és képességek sokoldalú fejlesztését helyezi előtérve. További pozitívuma, hogy gyermekközpontú, alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz és az egyes gyerekek eltérő fejlődési üteméhez is. Valamennyi tantárgy és tantervi modul kerettantervének középpontjában a késség fejlesztés és a tanulók tevékenységén alapuló tanulás elve áll. Így ezek nemcsak szabályozó eszközként, hanem a korszerű módszertani tudás forrásaként is szolgálni tudják a közoktatás minőségének javítását.

A kerettanterv a NAT és a helyi tanterv közé beiktatott köztes szabályozási szint, amelynek alapvetően funkciója, hogy a nevelési-oktatási intézmények autonómiájának megőrzése mellett biztosítsa a közoktatás rendszerű működéséhez szükséges szabályozottság mértékét.

A kerettanterv hasonlóan a Nemzeti Alaptantervhez nem hagyományos tanterv, hiszen nem szabja meg a tanítás kötelező rendjét, mivel ez a funkciót továbbra is a helyi tantervek látják el.

Így a kerettantervi rendelet elfogadását követően is az iskolákban folyó nevelő- és oktatómunka a helyi tantervek alapkán folyik. A kerettanterv tipológiai megközelítésben magántantervnek tekinthető, hiszen csak az oktatás keretét határozza meg, és úgy szabályoz, hogy alapot jelent a különböző pedagógiai rendszerek, tantervi változatok, tantárgyi programok és helyi tantervek készítése számára. A kerettanterv a közoktatási intézményeknek a kötelező tantárgyak, tanterci modulok kijelölése mellett, lehetőséget biztosít a helyi tantervben ezek kiegészítésére, a szabadon felhasználható órakeret tartalmának és helyi követelményének meghatározására.

Az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamára és az 5-8. évfolyamára egy kerettanterv készült, míg a 9. Évfolyamtól a kerettantervek iskolatípusonként (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) fogalmazzák meg a fejlesztési követelményeket, tartalmakat.

Attól, hogy a kerettanterv csak nagy vonalakban határozza meg a tanítás rendjét (a kötelezőtantárgyakat, azok egymásmellettiségét és egymásutániságát, valamint a kötelező óraszámokat) meg lehetne „tananyagközpontú” tanterv. A tananyagközpontú tanterv fő jellemzője, hogy középpontjában a tanítandó tananyag áll. A kerettanterv azonban nem ezt teszi. Bár tartalmazza a kötelező tananyagot, középpontjában nem a tananyag, hanem a tanulók fejlesztése áll. A fejlesztési követelmények és a belépő tevékenységek tudatos rendszerére épül, és ezáltal különös figyelmet fordít az életkori jellemzőkre.

A tantárgyi kerettantervek abból indulnak ki, hogy a dokumentum alapvetően a tanulók fejlesztésének, nevelésének a tervét tartalmazza. Így a kerettanterv egyik fontos jellemzője az, hogy középpontjában nem a tanítandó tananyag áll, hanem a diákok fejlesztésének, különböző képességeiknek, kompetenciáknak kialakítása a célja. Vagyis a kerettantervben lévő tananyagtartalom nem célként jelenik meg, hanem a fejlesztés eszközeként. Ezt a gondolatmenetet tükrözik az egységes struktúrájú tantárgyi kerettantervek is. A kerettanterv felépítése: célok és feladatok, fejlesztési követelmények, belépő tevékenységformák, témakörök, tartalmak, a továbbhaladás feltételei.

Közérthetőbben azt lehetne megállapítani, hogy a kerettanterv szelleme annyiban tér el a tradicionális (hagyományos) tantervekétől, hogy az ott leggyakrabban előforduló „tudják”, „ismerjék” felszólítások helyett, itt legalább ilyen súllyal van jelen a „csinálják”, mivel egy képesség elsajátítása leghatékonyabban a gyakorlati tevékenységek során valósítható meg.

A témakörökben meghatározott ismeretanyag a kerettanterv készítőinek szándéka szerint az átlagos tanulási tempót figyelembe véve a rendelkezésre álló idő 80%-át tölti ki, így az alkalmazás során az iskoláknak lehetőségük van arra, hogy olyan témaköröket is feldolgozzanak, melyek nem szerepelnek a kerettantervben, vagy egy-egy kerettantervi témakört a megadottnál részletesebben, aprólékosabban dolgozzanak föl. A tantárgyakon belül érvényesülő 20%-os mozgástér tölthető be a helyi tervezés azon funkcióját, hogy a tanulók képességeihez igazodva az átlaghoz viszonyítva „zsúfoltabb” vagy „szellősebb” legyen egy-egy helyi tanterv.

Feltétlenül fontos rögzíteni, hogy a helyi tantervkészítés szempontjából a kerettanterv nem tanmenet, hiszen nem rendel az adott feladathoz, adott témákhoz, tartalmakhoz óraszámokat, hanem éves óraszámban gondolkodik. Így az alkalmazás során nemcsak arra van lehetőség, hogy az intézmény helyi igényeinek megfelelően ütemezi az itt megfogalmazottakat, hanem arra is, hogy más struktúrában, más fejezetcímekkel csak tartalmilag ölelje fel a kerettantervben megjelenő témaköröket. Mindez módot nyújt arra, hogy a belső struktúra és tagolás tekintetében sokféle elképzelés érvényesülhessen, a konkrét részletek kibontása szempontjából pedig még változatosabb megvalósítást tesz lehetővé.

A kerettantervi rendelet gyakorlatilag érintetlenül hagyja a helyi tanterv funkcióit, tervezési menetét, így az iskolák a helyi nevelési, oktatási sajátosságaikhoz igazodó tananyaggal és pedagógiai módszerekkel tudják végezni továbbra is feladataikat. Mindez azt is jelenti, hogy a kerettantervi rendelet alkalmazása során továbbra is lehetősége marad az iskoláknak sajátos tantárgyi rendszer kialakítására, a szabad órakeret felhasználására, a szabadon szervezhető ún. tantervi modulok különböző formában történő beépítésére. A kerettantervi rendelet szerint a tantervi modulokat önálló tantárgyként, vagy valamely tantárggyal összevontan is oktathatja az iskola.

A helyi tanterv készítésénél arra is lehetőség van, hogy a helyi viszonyokhoz igazítsa az iskola a tananyag kiválasztását és elrendezését, mivel a kerettanterv az egyes tantárgyak tanítására rendelkezésre álló időkeret mintegy 80%-át fedi le. A tantestületeknek illetve szaktanároknak rendelkezésre áll további 20%. A helyi tantervek megalkotása során lehet erről a 20% felhasználásáról döntéseket hozni. Az intézményeknek arra is lehetőségük van. Hogy integrált tantárgyakat alakítsanak ki, folytassák vagy új keretek között megindítsák különböző tantárgyakban az emelt szintű oktatási programjukat.

A kerettantervben a megfogalmazott fejlesztési követelmények, tananyagtartalmak illetve továbbhaladás feltételei úgy kerültek megfogalmazásra, hogy lehetősége nyíljon az iskolának az „adaptációs munka során” olyan mértékben strukturálni, súlyozni ezeket, hogy maximálisan érvényesüljenek a helyi adottságot és elvárások. Vagyis a kerettanterv csak azt rögzíti, hogy a tanítási folyamatban milyen tevékenységeknek, tartalmaknak kell megjelenniük, de hogy ezek milyen mélységben, szinten történnek, erre nem ad eligazítást. Ha egy példán akarjuk szemléltetni, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy egy a történelem kerettantervben lévő személynév tantervi teljesítése történhet egy kép felmutatásával, egy teljes órarésznek a felhasználásával és több tanítási órának az igénybevételével. Mindez azt jelenti, hogy az iskolának, a helyi tantervnek a döntési kompetenciájába tartozik, hogy mélyen mélységben, terjedelmében dolgozza fel a kerettantervben szereplő tevékenységeket, tartalmakat.

 

A kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos tartalmi fejlesztések

A kerettantervek idei bevezetésével párhuzamosan 2001-ben befejező szakaszához érkezik az érettségi reformmunkálata is. Az érettségi vizsga formájának és követelményeinek átalakítása több nagyobb fontos célt szolgál. Az első és legfontosabb eredménye az lesz, hogy a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsgák a korszerű pedagógiai szemléletnek megfelelő ismereteket és képességeket követelnek majd meg a tanulóktól. 2005-től a töménytelen adatszerű ismeret mechanikus felidézése helyett életszerű feladatok elvégzésével bizonyíthatják a tanulók a különböző tantárgyakban szerzett tudásukat. Ez rendkívül fontos annak érdekében, hogy a kerettantervekhez hasonlóan az érettségi vizsga is a képességfejlesztés előtérbe állítására sarkallja a középiskolai tanárokat.

Az is nagyon fontos változás lesz, hogy a tanulók érettségi hegyeinek megállapításakor egységes követelmények fognak érvényesülni. Az érettségin szerzett jegyek ellenőrizhetően azonos teljesítményt fognak jelenti függetlenül attól, hogy egy tanuló melyik középiskolában érettségizik.

Elsősorban a tanulók számára lesz könnyebbség, hogy az új típusú érettségi vizsga egyben az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga funkcióját is betölti majd. 2005-től ugyanis a tanuló eldöntheti, hogy az egyes kötelező és választható érettségi tárgyakból középszintes vagy emelt szinten kíván-e érettségi vizsgát tenni. A középszintű vizsga nehézségi foka többé-kevésbé megfelel a mai érettségi vizsgának. A mindennapi életben elvárható általános műveltség szintjének megfelelő tudást vár el a diákoktól. Az erre való felkészüléshez elegendő a középiskolai kerettantervekben mindenkire nézve kötelező ismeretanyag elsajátítása, Az emelt szintű érettségi vizsga viszont olyan követelményeket támaszt, amely egy tantárgyi felvételi vizsgának megfelelő. Erre is azonban az érettségit megelőző két tanévben, fakultációk keretében, kb. heti két különórában megfelelő módon fel lehet készülni. Idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga arra is lehetőséget teremt, hogy annak sikeres teljesítése esetén a tanuló ingyenesen megkaphassa az államilag elismert nyelvvizsgát igazoló oklevelet.

Bővült a választható közismereti vizsgatantárgyak köre is. Lehetőség nyílik pl. komplex természettudományi, társadalomismereti, mozgókép- és médiaismereti tantárgy vizsgákra is. Arra is mód lesz, hogy a helyi tantervben szereplő tantárgyakból is érettségi vizsgát tehessen a tanuló.

A szakmai szervezetek és testületek szeptemberben megkapták véleményezésre az elkészülő részletes érettségi követelményeket. A szakmai egyeztetéshez szükséges időt figyelembe véve, a végleges változatok miniszteri rendelet formájában történő kiadására 2002. tavaszén kerülhet sor.

A hazai középiskola kétségtelenül legjelentősebb változásaként éli meg az érettségi vizsga reformját. Az úgynevezett kétszintű érettségi vizsga a tantárgyak szintjén több éves fejlesztő munka eredménye. A fejlesztést a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő csoportja 1996-ban kezdte el, melynek nyomán a következő évben megjelentek az általános tantárgyi vizsgakövetelmények, és elkészültek a részletes vizsgakövetelmények tíz tantárgyból. Az elmúlt években a követelmények alapján próbafelmérésekre is sor került, melyek tapasztalatait a most vitára bocsátott dokumentumokba is belekerültek.

Tisztelt Konferencia!

Önök előtt is ismert, hogy az érettségi vizsgát a 100./1997-es kormányrendelt szabályozza, melynek tartalmi kiegészítésére, módosítására és a kerettantervekhez való igazítására idén tavasszal került sor.

Az érettségi vizsgatárgyak általános és részletes követelményeinek funkciói

Az alábbiakba az érettségi vizsga két tartalmi-szakmai alapdokumentumát kívánom bemutatni. Ezek az általános vizsgakövetelmények és a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások).

Az általános vizsgakövetelmények és a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások) egymással összefüggő ó, ám időben egymás után nyilvánosságra kerülő dokumentumok. E tényt az indokolja, hogy a vizsgafejlesztés hosszú és ciklikus folyamat. E folyamat egy későbbi fázisában készülhetnek el a tantárgyi és a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások), hiszen ezeknek követniük kell a tantervi szabályozás változásait, továbbá a vizsgamodell fejlesztésének részét képező mérések eredményeit, és figyelembe kell venniük a közoktatási és felsőoktatási és más társadalmi, szakmai véleményeket. Mindezek mérlegelésével alakulnak ki maguk a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások).

Lényeges szempont azonban, hogy már a fejlesztési folyamat során mind a társadalomnak, mind a közoktatásnak legyen elegendő információja a vizsgareform egészéről, illetve az egyes tantárgyi vizsgák megváltozott követelménytartalmairól.

Az általános vizsgakövetelmények amellett, hogy ezt a tájékoztató funkciót betöltik, segítik a 9-12. évfolyamon oktatott tantárgyak és tantervi modulok helyi tanterveinek kidolgozását is, és alapul szolgálnak a részletes vizsgakövetelmények (vizsgaleírások) meghatározásához.

Célja

• Tájékoztatja a közoktatást, a felsőoktatást és a szélesebb nyilvánosságot.
• Lehetővé teszi, segít az iskolai helyi tanterveinek módosítását.
• A vizsgatárgyak új tartalmi, szemléleti vonatkozásainak közzétételével orientálja a középiskolai képzést, valamint a tananyag- és tankönyvfejlesztést.
• Megalapozza a további vizsgadokumentumokat.

Tartalma:

• Megjelöli a vizsgatárgy célját.
• Rögzíti a vizsga formáját.
• Értelmezi és meghatározza a két vizsgaszint különbségét.
• Főbb vonalakban rögzíti az egyes vizsgaszinteken elvárható követelmények körét.
• Lehetővé teszi a részletes vizsgakövetelmények meghatározását, amelyek alapján fejleszthetők a konkrét vizsgafeladatok.

Az érettségi vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményeink (tantárgyi vizsgaleírásainak)

Célja:

• Szükséges és teljes mértékben tájékoztatja a vizsgával kapcsolatba kerülő személyeket (vizsgázó, vizsgáztató, felkészítő, szervező, a vizsgabizonyítványt elfogadó, feladatíró stb.)
• Közli a vizsga modelljét (vizsgarészek, belső arányok stb.).
• Rögzíti a vizsgateljesítmények érékelési elveit.

Tartalma:

• Megjelöli a vizsgatárgy célját.
• Rögzíti a vizsga formáját.
• Közli az érettségi vizsgatárgyak részletes követelményei két szintre bontva. Ezek tételesen tartalmazzák a tantárgy mindazon képesség- és ismeretelemeit, tevékenységeit, témáit, amelyek előfordulhatnak a konkrét vizsgafeladat-sorban.
• Részletes leírja a vizsgamodellt: pl. a vizsgarészek száma, aránya; a feladatok száma,
• Terjedelme, típusa.
  Meghatározza a vizsga részletes értékelési rendszerét: pl. belső arányok, a vizsgán
• Alkalmazott értékelési módok és szempontok.
• Elvárt vizsgázói teljesítmények leírását közli.

Mérési, értékelés szempontok

Az, hogy az érettségi vizsga tartalmi követelményei és értékelési eljárásai sem maradhatnak változatlanok, már évek óta nyilvános diskurzus tárgya. 1997-től érvényes a vizsga újrafogalmazott jogszabályi környezete és kormányzati ciklusokon átívelő módon érvényes a Közoktatási Törvényben a vizsgára vonatkozó 9.§, mely szerint vizsga eltérő szintű követelmények alapján tehető. A törvényi környezet megnevezi a vizsgakövetelmény műfaját is, mint a vizsgafeladatok kijelölését, illetve a teljesítmények értékelését leíró, meghatározó dokumentumot. A vizsgakövetelmény műfajának léte a vizsga, mint záró értékelési alkalom viszonylagos önállóságát jelzi. De maga a követelmény sem a tanterv egyszerű meghosszabbításának, sem egy újabb tantervi szabályozásnak nem tekinthető, mint ahogy nem töltötték be e szerepet a jelenlegi érettségi vizsga feladatsorai sem. A vizsgakövetelmény függ a tantervtől, de felépítésében, a kompetenciák és a témakörök megjelölésében nem a tanulási folyamatra, hanem a vizsgán elvárható teljesítményre összpontosít. Kijelöli a vizsgán várható írásbeli és szóbeli feladatok, feladatsorok eredmények megoldásához szükséges és lehetséges képességek és tudás tartományát, támpontot ad e feladatsorok megfogalmazásához, valamint rögzíti a teljesítmények típusú és a vizsgateljesítmények értékelésének eljárásait. Ezáltal meghatározó szerepet játszik annak a szakmai nyilvánosságnak a kiépülésében, amely egészen minden a követelmények, mint az értékelés és minősítés átláthatóságát célozza.

A középszintű vizsga záróvizsga, követelményei a kerettantervi követelményekre épülnek. A középszintű követelmények és a kerettanterv további összehangolása ezért kitüntetett szempont a követelmények végelegesítésében. Az emelt szintű vizsga követelményei, vizsgafeladatai és értékelési eljárása egyértelműen azt célozzák, hogy ez az úgynevezett „külső vizsga” legyen. A külsőértékelés is nagymérvű változást jelent, a teljesítmények minősítésére gyakorolt hatásának előzetes megítélése is lényegesen nehezebb. Különösen nagy változás a jelenlegi gyakorlathoz képest objektívebb, tárgyszerűbb és egységes kritériumok szerinti értékelés megjelenése szinte minden tantárgyban.

A záróvizsga szerepű középszintű vizsga és a „külső vizsgaként” gyakorlatilag felvételiként funkcionáló emelt szintű vizsga céljait, vizsgamodelljét, vizsgafeladatait és értékelési eljárásait az alábbi példák szemléltetik:

 

Magyar nyelv és irodalom

A vizsga szerkezete

 

Vizsgaformák, vizsgatartalmak, tevékenységek
Írásbeli vizsga 240 perc	Szóbeli vizsga 10-15 perc
SZÖVEGÉRTÉS                           Egy nem szépirodalmi                           szöveg megértését                           vizsgáló feladatsor Időtartam: 60 perc Szövegalkotás                           A vizsgázó választása                           szerint egy adott                           szempontú, műfajú és                           terjedelmű fogalmazási                           feladat megoldása Időtartam: 180 perc                           egy érvelő fogalmazás                                                VAGY                           egy szöveg értelmez bemutatása                                                VAGY szépirodalmi, esszé vagy más szövegek összehasonlítása	A vizsgakövetelmény témakörei alapján egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtése.
A tételek kijelölése
Az írásbeli feladatsor egységes, központi kijelölésű.	A szóbeli tételeket a témakörök alapján a vizsgáztató tanár állítja össze.
A vizsgateljesítmények értékelése
Az írásbeli vizsgateljesítmény értékelése központi, témafüggő értékelési útmutató alapján történi. A vizsgáztató szaktanár javít és értékel.	A szóbeli vizsgateljesítmény értékelése központi, általános érvényű téma-független értékelési útmutató alapján történik. A vizsgáztató szaktanár tesz értékelési javaslatot a vizsgabizottság számára.

 

Történelem

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai

 Az itt felsorolt kompetencia-arányok a feladatok összeállítására, nem pedig a tanulói teljesítmények értékelésére vonatkoznak.

Kompetenciák	Egyszerű, rövid választ igényelő feladatsor (%)	Szöveges (kifejtendő) feladatok (%)	Szóbeli (%)
Források használata és értékelés	30	20	-
A szaknyelv alkalmazása	25	20	-
Tájékozódás térben és időben	25	20	-
Az eseményeket alakító tényezők feltárása	20	40	-
Történelmi események és jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása	-	-	100

Az értékelés szempontjai 

                Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik.

Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat alapján történik az értékelés:

	Mennyiségi Szempontok		Minőségi szempontok		Kifejezőképesség
	Elemei	Aránya	Elemei	Aránya	Elemei	Aránya
Problémamegoldó (rövidebb)	Ismeretek mennyisége	80%	Feladat megértése, szaknyelv használata, Lényeg kiemelése	10%	Világosság, nyelvhelyesség, helyesírás	10%
Elemző (hosszabb)	Ismeretek mennyisége	60%	Feladat megértése, szaknyelv használata, lényeg kiemelése, téma kidolgozottsága, ismeretek mélysége, megközelítés sokszí-nűsége	30%	Világosság, nyelvhelyesség, helyesírás, tartalmi és formai elrendezés	10%

Angol

A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

Egyik vizsgarészben sem használható szótár, mivel a vizsgázóknak a tényleges nyelvtudásukról kell számot adniuk. A különböző nyelvi elemek és készségek mérésekor a vizsgált nyelvi elem ismeretének vagy készség birtoklásának valós értékelése az elsődleges cél, nem pedig a vizsgázók szótárhasználati készségének minősítése.

                A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben:

Vizsgarész		Időtartam (perc)	Arány (%)
	Olvasott szöveg értése	60	22
Írásbeli	Nyelvhelyesség	30	12
		SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	22
	Íráskészség	60	22
Szóbeli	Beszédkészség	20	22
Összesen:		·	100

Fizika

A szóbeli vizsga leírása

Tartalmi szerkezet

A tételsor legalább 20 ételből áll. Tartalmi arányai a következők:

A követelményrendszer 1. Fejezetéből (Mechanikai): 25%

2. fejezetéből (Hőtan): 20 %
3. fejezetéből (Elektromágnesség): 25%
4. fejezetéből: (Atomfizika, magfizika): 20%
5. fejezetéből: (Gravitáció, csillagászat): 10%

                Ezek az arányok csak hozzávetőlegesen értendők, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmaznak.

                A tételek legalább kétharmada tartalmaz ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.

Földrajz

Az írásbeli vizsga leírása

                A vizsgaközpont által összeállított feladatlapnak valamennyi témakörből kell kérdéseket tartalmaznia. Közel azonos arányban jelenjen meg a feladatokban a természetföldrajzi és a társadalom földrajzi, illetve regionális földrajzi tartalmak.

                A feladatoknak a tényismeretek számonkérésén kívül az ismeretek alkalmazásának, az összefüggések felismerésének és értelmezésének képességét is vizsgálniuk kell.

                Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megákkaoításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsga részre maximum 100 pont adható (pl.: ha a dolgozatra 150 pontot kapott a jelölt, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfele kell kerekíteni.

                A 200 pontos feladatsor megközelítően a következőbelső arányok szerint épül fel:

• 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő, nyíltvégű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, melyek lefedik a követelményrendszer valamennyi témakörét.
• 20%-ban topográfiai ismeretek. A kerettantervben felsorolt névanyagra épülő feladatok a bejelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi-környezeti tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismereteknek a topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a jelöltektől.
• 30%-ban a földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok, pl: grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok.

A tantárgyi vizsgakövetelmények az alábbi általános céloknak felelnek:

• Korszerű ismeretek,
• Képességfejlesztés,
• Összemérhetőség.

Az új érettségi vizsgának értékelési szempontból meghatározó eleme az összemérhetőségre való törekvés. Ezt sztendertdizálásnak is szokták hívni, de ez a kifejezés, a külföldi mérési-értékelési szakirodalomban már foglalt a bemért, kipróbált feladatokra vonatkozóan, így szerencsésebb az összemérhetőség kifejezést használni. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a vizsgadokumentumok olyan részletezettséggel kerülnek megfogalmazásra, hogy a lehető legpontosabban rögzítik a vizsgán elvárt teljesítményeket, a vizsga mentének alapvető elemeit. Például: tartalmazzák az írásbeli feladatok összeállításának szempontjait, arányait, a lehetséges feladattípusokat, a részletes javítás-értékelési szempontokat.

A feladatok értékelésénél a legtöbb vizsgatárgy nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontokat is figyelembe vesz, a kifejezőképességet is méri, a (szak)szókincs használatát ellenőrzi, és a nyelvhelyességet is vizsgálja. Újszerű eleme a megfogalmazott követelményeknek, hogy az alkalmazott ismeretek mérése nyomán tudatosan megjelennek a vizsgán segédeszközök, pl. helyesírási tanácsadó szótár, térkép, valamint azok a segédletek, amelyeket a szaktanárok egyébként a mindennapi munkában gyakorta használnak.

A részletes vizsgakövetelmények alapján a felkészítő szaktanár illetve a vizsgára készülő diák gyakorlatilag a feladatok szintjéig pontosan tudja, hogy milyen szintű és milyen jellegű követelményekre, milyen típusú feladatokra kell felkészítenie, illetve felkészülnie. Lényeges eleme az új vizsgakövetelményeknek a szaktanár szerepének átalakulása. Jelenleg a szaktanárok igazítják, hidalják át azt a különbséget, mely a lazán megfogalmazott követelmények és a vizsgán nyújtott valódi teljesítmények között van. Ezt a helyzetet többek között a középiskolák elmúlt évtizedben lezajlott egyébként sikeres, és társadalmilag is támogatott expanziója hozta létre, de egyben gyakorlatilag összemérhetetlenné is tette a vizsgát, hiszen igazodott a különböző iskolák, osztályok színvonalához.

Ez fontos és meghatározó tanári szerep az új vizsgakövetelmények nyomán lényegesen átalakul. Nem lesz szükség a követelmények részletezettsége, a vizsgaleírás szabályozottsága miatt az „áthidaló” szerep működtetésére. Lehetővé válik az is, hogy az eddigi vizsgákon meghatározó módon alkalmazott holisztikus értékelési gyakorlatit fölváltsa a sokkal objektívebben alkalmazható ún. kritériumorientált értékelés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pontosan és részletezetten kidolgozott értékelési szempontok, sőt több helyen elvárt megoldások is megjelennek a dokumentumok értékelési útmutatóiban.

Az alábbiakban ezekre láthatunk néhány példát:

Német

Értékelés

                Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelés szempontok részletes leírását. A feladatok értékelése egymástól független.

                A vizsgán a vizsgázó teljesítményét egy vizsgáztató értékeli.

                Értékelési szempontok az első feladatban (szerepjáték):

Szempont	%
A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása	25
Szókincs, kifejezésmód	25
Nyelvtan (mondattan, alaktan)	25
Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés	25
Összesen:	100

                Értékelési szempontok a második feladatban (önálló témakifejtés):

Szempont	%
Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kiejtése	25
Szókincs, kifejezésmód	25
Nyelvtan (mondattan, alaktan)	25
Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés	25
Összesen:	100

Kémia

Összefüggések, fontosabb kísérletek értelmezése

                Külön tevékenységként tüntettük fel az összefüggéseket, amelyek a tanítás? – tanulási folyamat során részletesen meg kell magyarázni a tanulóknak.

1. Ebben a sorban szerepelnek a legfontosabb összefüggések, folyamtok, amelyek megértéséről az érettségi vizsgán számot kell adniuk a tanulóknak. A különböző jelenségek értelmezése során az összefüggéseket megfelelő kémiai egyenletekkel kell illusztrálniuk. Az összefüggéseket az Tények, fogalmak, információk között felsorolt fogalmak felhasználásával kell kifejteniük.

Példa(1)*:

Az ionok	Tények, fogalmak, információk	Kation fogalma, Anion fogalma	Ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége, elektronaffinitás, jele, mértékegysége
	Értse, értelmezze	A kationok képződését atomokból, Az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).	Az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot, Az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben.
	Tudja	Jelölni az s-mező, illetve a szervetlen kémiából tanult p- és d-mező elemeinek kationjait és felírni képződési egyenletüket, Jelölni az elemek természetében előforduló (halogenid, VI.A csoportbeli elemek) anionjait, képződési egyenletüket atomjaikból.	Összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint, Összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét.

 

Tisztelt Konferencia!

Az előadásom során felvonultatott, sokféle példával, a különböző szintű, és mélységű mérési-értékelési eljárás bemutatásával nem az volt a célom, hogy részleteiben megértsék, és elfogadják a különböző tantárgyakban megjelenő szempontokat, hanem hogy felkeltsem Önökben az érdeklődést az újszerű értékelési módszerek iránt, és ráirányítsam a figyelmüket azokra a módszertani tényezőkre, amelyek új pedagógiai megközelítéseket, másfajta szaktanári szemléletet kívánnak.