Vargáné Szabó Györgyi

Ellenőrzés, értékelés, mérés, minősítésbiztosítás a nevelési programban szakértői aspektusból

Nézzük meg, mi az ellenőrzés, elemzés, értékelés, most milyen szabályozó dokumentumokban található ezekről leírás. Melyik dokumentumnak mit célszerű tartalmaznia, mi a dokumentumok hierarchiája és koherenciája.

ELLENŐRZÉS

Az ellenőrzés   típusai:

• folyamatellenőrzés
• ellenőrzés a folyamat végén

Ellenőrzés “…a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos

jogszabályok, és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján.” (Közoktatási Törvény)

 

Az ellenőrzéssel a hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük, célja

a hiányok pótlása, a hibák javítása, az eredmények megerősítése, a hatékony

módszerek elterjesztése.

 

ELEMZÉS,

az információk összegyűjtése, elemeire bontása, következtetések levonása,

és az eredmények rögzítése. 

 

Elemzés csak az ellenőrzés tapasztalataira épülhet, hogy a vele szoros egységet

alkotó értékelés reális alapját adja.

Az ellenőrzést  szabályozó dokumentumok

• SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

    a nevelőmunka belső ellenőrzési rendjét tartalmazza.

• NEVELÉSI PROGRAM

     a nevelőmunka ellenőrzésének rendszerét határozza meg.

• ÉVES MUNKATERV

     a konkrét teendőket ütemezi.

 

SZERVEZETI  ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

    (általános alapelveket határoz meg)

• ellenőrzés célját
• ellenőrzés területeit
• ellenőrzést végzők körét,
• ellenőrzés eszközeit, módszereit,
• ellenőrzés gyakoriságát,
• rendkívüli ellenőrzés elrendelésének eseteit,
• ellenőrzés szempontjait
• ellenőrzés követelményeit,
• ellenőrzés előkészítésének, lefolytatásának eljárását,
• megállapítások közlésének és a nyilvánosságra hozatalának rendjét,
• ellenőrzés után hozható intézkedéseket,
• ellenőrzés dokumentálását.

MUNKATERV

tartalmazza a belső ellenőrzés éves konkrét tervét.

Meghatározott:

• az ellenőrzés területe,
• az érintettek köre,
• a tervezett időpontok,
• az ellenőrzést végző személyek,
• a szempontok.

 

NEVELÉSI PROGRAM

tartalmazza az :

• óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzésének,
• értékelésének,
• mérésének,
• óvodában folyó nevelőmunka minőségbiztosításának rendszerét.

A következőkben néhány alapszabályt szeretnék meghatározni az ellenőrzés, értékelés, mérés tartalmával kapcsolatban, mert azt gondolom, hogy ezek a nagyon fontosak:

A nevelési programban beépített ellenőrzés, értékelés, mérés arra terjedhet ki, amit a program tartalmaz.

• Érdemes ellenőrzési, értékelési szempontokat meghatározni, de ezt nem célszerű beépíteni a programba, mert a szempontok változhatnak, módosulhatnak a használat folytán.
• Meghatározandónak tartom azt, hogy mire használjuk az ellenőrzés, értékelés eredményeit, milyen következmények lehetségesek, ki fogja azokat elrendelni, ellenőrizni a végrehajtását és mindez hogyan, hova lesz dokumentálva.
• A mérési rendszert a szerint kell kiépíteni, amit a program szerint mérni lehet.
• Ha meghatároztuk az iskolás korra elérendő ismeretek mennyiségét, akkor azt mérni kell.
• Ha egyéni képességfejlesztő feladatokat tartalmaz a program, akkor a gyerekek képességfejlődését mérni kell.
• Természetesnek tartom még a neveltség mérését, itt azonban nagyon vigyázni kell arra, hogy tevékenységeket határozzunk meg, mert ez könnyebben megfigyelhető.
• Nem akkor jó, vagy rossz a mérés, ha bonyolult. Olyan mérési eszközöket célszerű választani, kidolgozni, ami a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással, lehetőleg a gyerekek tevékenységben történő megfigyelésével számszerűsíthető adatokat biztosít.
• Célszerű azt is megmondani, hogy mik lesznek a mérési időpontok, ki fogja ezeket csinálni, mire használjuk a mért eredményeket, mikor, kinek mit kell tenni, ha az eredmények nem olyanok, mint amit szeretnénk., ki fogja a mérések végrehajtását ellenőrizni, hogyan kell az egész folyamatot dokumentálni, hogyan és kinek kell az eredményeket megismerni, kivel kell azt megismertetni.

 Minőségbiztosítás a nevelési programban

Sokan kérdezték már, hogy mit érdemes a programba beépíteni?   Azt gondolom, hogy a minőségirányítási rendszer kiépítésének kereteit célszerű meghatározni, a részletek kifejtését inkábba az éves munkaterv tartalmazza.

Megfogalmazandónak gondolom:

• A minőségbiztosítás célját,
• A partneri igények felmérésének rendszerét és gyakoriságát,
• Mit kell tenni a megszerzett adatokkal,
• Célok kitűzésének menetét, a prioritást,
• A feladatok meghatározásának eljárását,
• A feladatok végrehajtásának szervezeti formáját,
• A feladatok végrehajtásának ellenőrzési, mérési kötelezettségét,
• A dokumentálási kötelezettségeket
• A partnerek tájékoztatásának rendjét,
• A dolgozók motiválását, elköteleződésének segítését,
• A dolgozók képzését,
• A vezetés feladatait a rendszer működtetése érdekében.

Szakértői feladatok:

Mit vizsgál a szakértő?

Azt amire a megbízása kiterjed, amit legjobb lelkiismerete szerint elvállalt.

Hogyan, milyen kritériumok mentén véleményezi a program módosítását?

Elemzi azt, hogy a:

• Tervezett ellenőrzés, értékelés kiterjed-e, átfogja-e a program szerinti nevelőmunkát?
• Az ellenőrzések eredményeként vélhetően bizonyitott-e a program szerinti munka?
• A tervezett mérési rendszerrel elvégzett mérések vélhetően megmutatják-e azt, hogy teljesülnek-e a program céljai,
• Bizonyítható-e, hogy az elvégzett, átélt tevékenységek hatására a gyerekek a tervezett módon fejlődnek,
• A tervezett mérések kiterjednek-e azokra a program, a nevelés sikeressége szempontjából legfontosabb területekre, amelyek a gyerekek fejlődése szempontjából a kiemelten fontosak?

A szakértő szerepe, tisztessége, szakmaisága óriási jelentőségű.

A szakértőnek nem célszerű olyan elvárást megfogalmaznia, ami az intézmény programjából nem következik, de minden olyan észrevételt meg kell fogalmaznia, amik a gyerekek érdekeit szolgálják és összhangban van a programmal.