Kovács Istvánné
A 2. szekció programja
Általános iskolai szekcióban végzett munka összegzése
Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák!
Az általános iskolai szekció munkájába az első napon 78, a másodikon 41 szakértő kolléga kapcsolódott be.
A plenáris előadásokhoz kapcsolódóan:
- méréssel, értékeléssel
- a szakértői szerepekkel
- a COMENIUS I-II. programok intézményi szintű eredményeivel
foglalkoztunk.
A legnagyobb érdeklődést az OKÉV által szervezett és koordinált – 1.5. és 9. évfolyamokra tervezett – mérési, értékelési rendszer bemutatása váltotta ki.
Kindrusz Pál az OKÉV Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának mérési referense tájékoztató jellegű előadásában szólt a mérések céljáról, a hozzákapcsolódó felkészítési rendszerről, az OKÉV-ek, a KÁOKSZI és az intézmények feladatairól.
A szekció munkájába bekapcsolódó kollégák egyetértettek azzal, hogy szükséges a mérési-értékelési kultúra fejlesztése, a szakszerű mérőeszközök terjesztése. Részletekre is kiterjedő kérdéseikben elsősorban technológiai oldalról közelítettek a feladathoz.
A jelenlévő szakértők többsége szerint a mérési munltiplikátorok, a minőségbiztosítási szemlézők, iskolai koordinátorok, felmérésvezetők, az adatvédelem, a vizsgaszituációs klíma fontosságát és szükségességét a gyakorlat igazolhatja vissza.
A mérés-értékelés témájához szorosan kapcsolódott Nanszákné Dr. Cserfalvi Ilona kandidátus magas szintű szakmai előadása, aki arra mutatott rá, hogy milyen pedagógiai, pszichológiai szempontokat kell mérlegelni mindazoknak, akik a 6-10 éves korosztály körében mérési, értékelési feladatokra vállalkoznak.
Az általa megfogalmazottak egyben a szekció ajánlásai is a szervezők felé:
- A kisiskolás kori méréseknél mindig az önmagához viszonyított fejlődés és a szükségletekre épülő rendszer felől kell közelíteni.
- Fontos elemek: a folyamatosság, a változatosság, a követelményekhez és a módszerekhez való alkalmazkodás. Olyan eljárásokat kell kidolgozni, amelyek alkalmasak az árnyalt jelzések visszaadására és segítik az önértékelés kialakulását.
Müller Ferencné szolnoki közoktatási szakértő a pedagógiai értékelés témakörben végzett szakértői munkájának tapasztalataira építve körvonalazta a szakértők szerepét a mérések, értékelések folyamatában.
A törvényi háttér dominanciája mellett kiemelte az irányítási környezet folyamatos változására való odafigyelést.
A jelenlévők véleménye szerint hasznos volt annak a munkamodellnek a bemutatása és részletes elemzése, amelyet a SZAK 2000 pályázat keretében állított össze a kolléganő.
Az algoritmizált feladatsor gyakorlati segítséget nyújtott a résztvevőknek.
Érdekes eleme volt az előadásának a szakértői munka erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek bemutatása, amelyet SWOT analízissel összegzett a szakértő.
A COMENIUS program országos értékelésével összhangban hangzott el két intézményvezetői értékelés a minőségfejlesztés időarányos eredményeiről.
A COMENIUS I. modellel dolgozó Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon vezetője az eredményesség háttértényezőit mutatta be.
A vezetés felelőssége, a kompetens pedagógusok jelenléte, a reális, releváns, az elkötelezettséget megalapozó célok, a hatékonyan működő teamek, a nyitott önértékelés-pedagógiai program – a partnerek körében végzett mérések koherenciája közvetten jelennek meg az eredményesség oldalán.
A gyakorlati tapasztalatokra épülő korreferátum záró részét a KJ-S módszerrel végzett intézményen belüli – a minőségfejlesztő munka eredményeinek belső feltárására irányuló – önértékelés bemutatása adta.
A COMENIUS II. modellel dolgozó ibrányi Árpád fejedelem Általános Iskola és Művészeti Szakiskola igazgatójának előadásában megfogalmazottak a gyakorlat oldaláról is megalapozottnak tartják azt az OM döntést, mely szerint a COM.II. modellre a COM.I. modellen keresztül vezet az út.
Az időszak alatt elkészült szabályzók intézményi szükségességét nem vitatták a kollégák.
Egyetértettek abban, hogy az irányított önértékeléshez, a helyi képzési kínálat kialakításához, a partnerekkel való kapcsolattartáshoz, a panaszkezeléshez készült szabályzók és eljárásrendek, átláthatóvá, követhetővé teszik az intézmény működését, megteremtik az új és a meglévő dokumentumrendszer koherenciáját. Segítik a menedzsment tevékenységét. A szekció résztvevőinek állásfoglalása szerint az OM által bejelentett korlátozó átlépésnek a gyakorlat oldaláról megjelenő tapasztalatai is vannak.
Helyesnek tartották a résztvevők a szervezeti kultúra fejlesztése irányába történő elmozdulást.
Követendő példaként ajánlja a szekció más megyék alapítványai számára is a Szabolcs- Szatmár - Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány által alapított – a minőségi munka elismerésére irányuló – díj létrehozását és odaítélését.
A szekció munkájába bekapcsolódott kollégák nevében megköszönöm mindazok munkáját, akik hozzájárultak, ahhoz hogy Debrecenben harmadik alkalommal találkozhatott, és gondolatokat cserélhet az a szakmai közösség, amely sajátos szerepénél fogva összekötő kapocs lehet az elvárások megfogalmazói és a megvalósítások szinterei között.
