Rózsavölgyi Gábor

A MŰVÉSZETI NEVELÉS szekció összefoglalója

A szekcióvezető beszámolója

Tisztelt Konferencia, Kedves Vendégeink!

A művészeti szekció az ötös sorszámnevet viselte – ez az iskolában egy nagyon jó jegy; alig voltunk többen ennél.  Szándékosan kezdtem egy kicsit humorosan a dolgot, ennek ellenére én úgy gondolom, hogy mind a szervezőknek, mind pedig a konferencia résztvevőinek és a konferencia programja megálmodóinak köszönetet kell mondanunk, hogy a művészeti nevelés helyet kapott most, amikor a konferencia teljesen egyértelműen két fő csapásirányt határozott meg:  - az egyik a kerettantervek és ennek a bevezetése, a másik a minőségbiztosítás, minőségfejlesztési program. Ahogy a szekciók összeálltak, minden iskola képzési típusonként, képzési profilonként  ezzel foglalkozott. Mi is igyekeztünk, de hát ebből a sorból a művészeti nevelés egy kicsit „kilógott”. Így érthető, hogy nem vettünk olyan sokan részt a programokon. Csütörtökön volt két szekcióülésünk, ezen 12-en voltunk, ma pedig 6-an, a harmadik alkalommal.  Úgy igyekeztünk a programot összeállítani,  hogy kicsit deduktív  módon haladunk az általánostól a konkrét megvalósítás, a konkrét tapasztalatszerzés és tapasztalat átadás irányába. Az első napon Kaposi József - az OKI szakértője, aki a minisztériumnál is a tantárgyfejlesztésen dolgozik - tartott előadást a kerettanterv és művészeti nevelés összefüggéseiről. Utána a debreceni Ady Endre Gimnázium – amelynek én is a tanára vagyok, és  tanulóit este láthattuk az állófogadáson - konkrét tapasztalatait hallhattuk a művészeti nevelés témakörében, hangsúlyozottan nemcsak a tagozatos képzés esetében, hanem  azt, hogy egy iskolában egy ilyen típusú tagozat hogy hatja át az iskola egyébként egészen más profilú többi képzését. Utoljára egy szabolcsi kisvárosi általános iskolának, Ibránynak a tapasztalatait hallgattuk meg. Engedjék meg, hogy egy kicsit részletesebben is beszéljek róla. A kerettantervvel kapcsolatban, hogyha megnézzük a művészeteket, akkor aki ezen a  területen dolgozik kevesli, aki nem ezen a területen dolgozik,  meglepve, esetlegesen sokallja azokat a  számokat, amelyek megjelentek. Hiszen az eddig hagyományosan a tantervekben „kipipálandó” művészeti tantárgyak, mint a rajz és az ének egyrészt leszűkítették a művészetek területét erre a területre, másrészt pedig nem adtak egy olyan széles kitekintést, ami most azért a kerettantervben észrevehető. Azzal,  hogy bekerült a tánc és dráma, ill. egy olyan modern terület, mint a mozgókép kultúra, a médiaismeret, valamint általános iskolában a honismeret modulban is megjelennek mindenképpen művészeti elemek, amelyek a hazai népművészetet reprezentálhatják, ill. középiskolában az utolsó két éven lehetőség van bármilyen tartalommal megtölteni egy bizonyos művészeti modult, tehát komplex  művészeti tárgyként is értelmezhetik. Ha így fogjuk fel, akkor bizony – hála istennek, előrelépett a kerettanterv, és ami a szemléletében történő előrelépést jelentette, az pedig az, hogy az eddigi  - inkább ismeretközpontú – tanterveinkkel szemben egyértelműen a készségekre, képességekre, jártasságokra fektet a hangsúlyt. Úgy fogalmazta meg a szekció – kicsit viccesen utalva egy régebbi, mássalhangzós összefüggésre,  - hogy most a három „K” elé nézhetünk, ez pedig: a kreativitás, a kommunikációközpontúság és a kooperativitás, amelynek mindegyike jelen volt eddig is a művészeti nevelésben, hiszen ez volt az a terület, amely legjobban fejlesztette ezeket a készségeket-képességeket, most  még inkább  szükség lesz rá.  Az alapfokú művészeti oktatási intézményekről annyi szó esett, hogy rájuk a kerettanterv nem vonatkozik, hanem rájuk az l999. évi közoktatási törvény 48.§-a. Külön foglalkoztunk a művészeti szakközépiskolák gondjaival, hiszen első ránézésre ők képtelenek lennének ebbe a kerettantervbe beleférni, a felvetésükkel azonban foglalkozott a minisztérium, s a 40 órás keretben lehetőség van arra, hogy beleférjenek ebbe, illetve integrált természettudományos tárgyat taníthassanak, amelyen dolgoznak Dr. Csapó Benőék.

A készség-tárgyakat illetően lehetőségük van másképp értelmezniük, tehát pozitív választ kaptak ezekre a felvetéseikre.  Művészeti képzéssel és a művészeti képesség-jártasságokkal sikerélményhez juttatjuk a gyerekeket, amely a későbbi pályaválasztás szempontjából rendkívül fontos lesz. Az érettségi követelmények is készülőben vannak ezekre a területekre. Ez az, amit megtudtunk a nyitóelőadásban és az első nap, és ezután konkrét példákat hallhattunk. Az Ady Endre Gimnázium példája azért volt jó, mert nem az irodalmi-drámai és ének-zenei képzésről esett szó, hanem arról, hogy hogyan  jelenik meg ez az iskola egyéb életében, és ez ugye legalább is  még két helyen frekventálódik. Az egyik az egyéb tantárgyi oktatásban, és akkor itt konkrét példát kaphattunk pl. a helytörténetnek a dramatikus feldolgozását jelentő, a debreceni 1849-es országgyűlést és trónfosztást eljátszó óra, amely nem kiosztott szerepekre, hanem a gyerekek kreativitására és spontán rögtönzésére épül. Osztályfőnöki órákon, a pályaválasztási szituációk, játékok, bírósági tárgyalások stb. formájában. Mellette megjelenik az iskola egész életében – mégpedig úgy, hogy az iskolai ünnepségeket szándékosan nem a művészeti tagozatos gyerekek vállalják fel, de nyilvánvalóan a félévi vizsgákon látnak tőlük ötleteket, tapasztalnak egy olyan szintet, melyet igyekeznek maguk elé is felállítani, tehát érezhetően hat rájuk. S végül ma délelőtt, az Árpád Fejedelem Általános Iskolában pedig az alapfokú művészeti oktatás gondjairól hallhattunk.

A szekció néhány konklúziót megfogalmazott, az egyik az, hogy itt igazán nagy szükség van szakértőkre, mert igazság szerint művészeti szakértő nincs, hanem bizonyos szakterületek szakértője lehet legfeljebb, viszont azért olyan szakértő is kellene, aki általában ért ezekhez a dolgokhoz. Ez elég nehéz jelenleg, tehát felveti továbbá azt, hogy a továbbképzések, szakmai tanácskozások iránt hallatlan nagy az igény. A harmadik, hogy a kollégák felvetették az adminisztráció gondjait, ami most az OSA 2000 kapcsán kulminálódott, főleg az alapfokú művészeti oktatás kapcsán, de más iskoláknál is egyértelműen és elementáris erővel fogalmazódott meg.

Köszönöm figyelmüket, további jó munkát kívánok!