Both Vilmos

Milyen elvárásokat támaszt a digitális gazdaság
az oktatási rendszerrel szemben? Digitális munkaerőpiac,
ipar 4.0, mesterséges intelligencia, 5G

Az előadás prezentációja pdf formátumban

Jó reggelt kívánok! Both Vilmos vagyok, a Digitális Jólét Program állandó szakértője. Nehéz a Rolling Stones előtt előzenekarnak lenni – utánam olyan kiváló oktatási szakértők fognak beszélni, akik sokkal többet tudnak a jelen konferencia tárgyáról, a pedagógiáról, a digitális pedagógiáról, az oktatásügyről. Én ezzel szemben inkább egyfajta közgazdasági vagy társadalmi igény megfogalmazására vállalkoztam, jelesül, hogy mi is az, amit a pedagógiával, az oktatásüggyel szemben a digitális gazdaság elvárásként megfogalmaz.

Az oktatás eszméje egy önmagában szép gondolatkör, de vannak megrendelések az oktatással szemben, amelyeket a szülők, a diákok vagy a társadalom és a gazdaság egésze fogalmaz meg. Én most leginkább a gazdasági megrendelést szeretném tolmácsolni az itt jelenlévők felé. És ezen belül is kiváltképp a digitális gazdaságnak a szempontjait.

Az minden bizonnyal egészen világos a konferencia résztvevőinek többsége számára (vagy tán mindenki számára), hogy „a digitalizáció itt van, pedig senki sem hívta”, és nagy valószínűséggel itt is marad. Tehát ha tetszik, ha nem, valamit kezdeni kell vele. Ez mindenkit kihívások elé állít, a kormányzatokat, a magánszemélyeket, a vállalkozásokat, a pedagógusokat, a szülőket és természetesen az intézményvezetőket is.

Nagyon nem mindegy azonban, hogy miként reagálunk ezekre a kihívásokra: a tagadás, a visszautasítás, az ignorálás, az elkerülés vagy a szembenézés stratégiáját választjuk. Mi azt képviseljük: ha egyszer bizonyos, hogy a digitalizáció itt van és nem fog elmúlni, akkor Magyarországnak fel kell rá készülnie. A kormánynak nem kevesebb a feladata, mint hogy ebben a felkészülésben segítsen mindenkinek: segítse a vállalkozásokat, és segítse a magánszemélyeket, akiknek az életminőségét, a munkaerőpiaci versenyképességét állítja kihívások elé a digitalizáció.

Ennek a segítségnek többféle formája lehetséges. A Digitális Jólét Program egy átgondolt megközelítést alkalmaz, abból kiindulva, hogy az infrastruktúra, a digitális kompetenciák, a digitális gazdaság és a digitális állam fejlesztése csak együtt elképzelhető, mindegyik területen egymással párhuzamosan kell szisztematikus fejlesztéseket végrehajtani, mert csak így érhető el az az általános cél, hogy a digitalizációnak minden magyar polgár, minden vállalkozás és összességében a nemzetgazdaság a nyertesévé válhasson.

A Digitális Jólét Program tehát néhány évvel ezelőtt azt a feladatot kapta a kormányzattól, hogy minden tárcára, minden kormányzati területre kiterjedő módon a digitalizáció ügyét képviselje, kiemelt figyelemmel természetesen a digitális kompetenciák fejlesztésére, hiszen a legnagyobb kihívás, egyben a legnagyobb elmaradás ezen a területen tapasztalható Magyarországon. Minden nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozások digitális felkészültsége, a vállalkozások tulajdonosainak a digitális kompetenciái és a munkavállalók, a polgárok digitális kompetenciái az a terület, amelyen a legnagyobb lemaradásban vagyunk. Itt kell tehát a leggyorsabban és a legnagyobbakat lépnünk.

Természetesen ehhez alapvető feltétel, hogy az infrastruktúra, a mobil és a vezetékes szolgáltatások mindenhol rendelkezésre álljanak. A digitális gazdaságot célzottan a kiemelt ágazatokra fókuszálva célszerű fejleszteni, ahol viszont a legnagyobb problémát a digitális értelemben felkészült munkaerő hiánya jelenti. Természetesen pillanatnyilag mindenféle munkaerőből meglehetősen nagy hiány van az országban, de nagyon valószínű, hogy a digitalizációval, az automatizációval, a robotok által elvégezhető automatizálható munkák terjedésével, a mesterséges intelligenciával eljön az a pillanat, amikor elsősorban digitálisan felkészült munkavállalókból lesz hiány, és mi ezt a pillanatot nem szeretnénk megvárni, hanem fel szeretnénk rá készülni. A felkészülésnek pedig az egyik legjobb eszköze a digitális oktatás bevezetése.

Picit a múltról: bizonyára önök is látták azokat a képsorokat, amiket egy, a köznyelv által internetadónak elnevezett kormányzati intézkedés váltott ki, amikor meglehetősen sok diák és fiatal vonult fel Budapest utcáin a mobiltelefonjával világítva és tiltakozva az új adó ellen. A tervezett intézkedésnek ugyan megvolt a racionális magyarázata, de ettől még a fiataloknak is igazuk volt, egy elhibázott döntés lett volna erőltetni ezt az adónemet. A kormány ezt követően indította el az InternetKonnak elnevezett konzultációt, amelyből kinőtt a Digitális Jólét Program.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztosként vezette ezt a programot, egészen a legutóbbi időkig. Most már az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM), Palkovics miniszter úr alá tartozik a program. A konzultációból kinőtt DJP rengeteg intézkedést tartalmazott, amelyek közül az egyik legfontosabb (és amelyikre a leginkább büszkék vagyunk) a Digitális Oktatási Stratégiának (DOS) az elkészítése volt. Erről bőségesen fog ma még hallani a tisztelt közönség Horváth Ádám kollégámnak köszönhetően.

Tavaly elkészítettük a DJP 2.0 stratégiai dokumentumunkat, és arra készülünk, hogy 2030-ig kiterjedő víziót, célokat, illetve akciókat fogalmazzunk meg, annak érdekében, hogy azt a legmagasabb szintű célt, miszerint Magyarország a digitalizáció nyertese legyen, sikerüljön teljesíteni. Az a feltett szándékunk, hogy az eddig megkezdett programokat folytatva, minden olyan tárcát és minden olyan programot érintsen a DJP-nek a működése, amelyben van digitális elem. Ez praktikusan minden minisztériumot érint, hiszen ma már az életnek nincs olyan területe, ahol ne volna értelmezhető a digitalizáció.

Ahogy említettem, mi egy szisztematikus pillérszerkezet mentén képzeljük el a stratégiaalkotást: a digitális infrastruktúra mindennek a feltétele, de a digitális kompetenciák, a digitális gazdaság és a digitális állam fejlesztése egyaránt kiemelten fontos számunkra. Mindemellett fontos pillér a megfizethető hozzáférés is, tehát hogy mindenkinek legyen módja használni a digitális eszközöket és a hozzáférést. Ezen felül bizonyos horizontális tényezők – például: biztonság, a határon túli területek DJP-be való integrálása vagy a digitalizáció hatásvizsgálata – is a programunk részét képezik. Az utóbbi azért is fontos, mert rengeteg kérdés vetődik fel mind a tanárok, mind a szülők, mind a politikusok részéről, hogy vajon a digitalizáció nem inkább ártalmas-e. Ahhoz, hogy erre határozott választ tudjunk adni, ahhoz elemezni kell a tényleges hatásokat és nem lehet úgy tenni, mintha nem volnának káros mellékhatásai a digitalizációnak. Viszont ezekkel szemben csak akkor tudunk föllépni, ha pontosan ismerjük őket – mi erre a megismerésre törekszünk.

Igyekeztünk nagyon leegyszerűsíteni, hogy mi is az a vízió, amit az egyes szereplők szeretnének a digitalizációval elérni. A polgárok egészségesebben, hosszabban, hasznosabban és boldogabban szeretnének élni, ez egy alapvető emberi törekvés. A vállalkozások szeretnének versenyképesebbé válni, ebben az innováció és különböző digitális, meg nem digitális fejlesztések segítik őket. A nemzetgazdaság szintjén pedig az a cél, hogy lehetőség szerint az uniós élvonalba kerüljünk. Nehéz ezt mérni persze, de a mostani statisztikák szerint a 23. helyen állunk a digitális felkészültség terén a 28 ország közül, ami nem annyira rózsás kép. Ha kicsit mélyebben belemegyünk az EU szintjén a digitális fejlettséget mérő DESI index elemeibe, akkor látszik, hogy a digitális kompetenciák, a vállalkozások, különösen a kkv-k és mikrovállalkozások, illetve a digitális közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele azok a faktorok, amelyekben a leggyengébb a magyar teljesítmény.

Nem dicsekvésképpen, de a programunk bemutatásához hozzátartozik annak nagyon gyors áttekintése is, hogy mit is értünk el az elmúlt években.

A megfizethető hozzáférés pillérnél érdemes megemlíteni az internethozzáférés áfájának csökkentését: két év alatt 27%-ról 5%-ra csökkent az áfa. Elérhetővé tettünk egy olyan internet alapcsomagot, amelyet a piaci árnál 15%-kal olcsóbban vehetnek igénybe azok, akiknek még nem volt korábban internet-hozzáférésük. Cél, hogy minden településen legyen egy beltéri és egy kültéri ingyenes wifi, hogy azok is tudjanak internetezni, akik még az olcsóbb hozzáférést sem tudják megfizetni, és ehhez társul egy most előkészítés alatt álló szoftver-alapcsomag, amely ingyenes – jellemzően nyílt forráskódú – szoftverek letölthetőségét biztosítaná azoknak, akik vesznek valamilyen eszközt, de nem akarnak nagyon sok pénzt fizetni a szoftverekért.

A digitális infrastruktúra terén el fog készülni a 2030-ig terjedő infrastruktúra-fejlesztési stratégia Gigabit Hungary néven, de ebben a körben talán ennél is fontosabb az egyetemi és kutatói hálózatok (azaz a H-BONE) továbbfejlesztésének a koncepciója, illetve az iskolai sávszélesség-bővítés és wifi-fejlesztés ügye. Itt a három évvel ezelőtt készült DOS azt írta elő, hogy minden iskolában legyen 1 Gbit/s sávszélesség, ahol 500-nál több diák van, és minden iskolában legyen legalább 100 Mbit/s, ahol 500-nál kevesebb diák van, továbbá épüljenek ki a wifi hálózatok – minden tanteremben és minden közösségi térben jó minőségű menedzselt wifihez lehessen hozzáférni. Ma már talán nagyobb sávszélességeket írnánk elő, de a most zajló fejlesztések forrásának előteremtése is rendkívül összetett feladat volt: az összességében 30–40 milliárd forintnyi fejlesztéseket több féle uniós és hazai forrás bevonásával sikerült elindítani.

Ezzel párhuzamosan egy kórházi wifi programot is szeretnénk elindítani, ennek az előkészítése zajlik most, különös tekintettel a gyermekosztályokra: ha egy gyerek tartósan kórházi ápolásra szorul, vagy rehabilitáció alatt van, akkor ne maradjon ki az oktatásból, az iskolai és a kórházi wifi együttesen tudja biztosítani azt, hogy valaki akár a kórházi szobájából vagy ágyából részt tudjon venni az oktatásban.

Készül egy 5G stratégia is, amely a következő generációs mobil szolgáltatások gyors kiépülését és elterjedését célozza. Nem kizárólag gyorsabb és nagyobb letöltést biztosító hálózatról van szó (bár százszor gyorsabb, mint a jelenlegi 4G), hanem a különös fontosságát az adja ennek az 5G hálózatnak, hogy rendkívül kicsi a késleltetési ideje. Ez lesz az a hálózat, amely majd az autonóm autókat néhány éven belül vezetni fogja, amely lehetővé teszi azt, hogy az egyik kórházból a sebész a másik kórházban lévő beteget távoperáció útján megműtse, és ez az, ami az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz is mellőzhetetlen, hogy például a Mercedes központból a kecskeméti gyárba nagyon gyorsan tudjanak azonnali termelési utasításokat adni. Ez tehát egy, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a logisztikában, az egészségügyben meghatározó új mobil infrastruktúra lesz, amely kapcsán az a célunk, hogy Magyarország az elsők között vezesse be és alkalmazza.

A digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságát ebben a körben talán nem is kell hangsúlyozni (a digitális oktatásról azért nem beszélek nagyon részletesen, mert ez a következő előadó, Horváth Ádám kollégám területe).

Külön stratégiánk van a digitális gyerekvédelemről, hiszen nagyon fontosnak éreztük, hogy ne csak a digitális oktatásról, hanem arról is beszéljünk, hogy a gyerekeket hogyan lehet a káros mellékhatásoktól megvédeni. Itt a túlhasználat, az addiktív természetű használat, az abúzus, a cyberbullying és ezek a jelenségek szerepelnek, valamint az ezek elleni védekezés lehetőségeit tárja fel a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia (DGyS). Ennek a megvalósítása is folyamatban van.

A digitális oktatáshoz mérhetően fontos a felnőttek képzése és folyamatos képzésbe vonása, hiszen a digitális munkaerőpiacon jelenleg több százezres hiány detektálható. Általában csak az informatikus hiányról szoktak beszélni, hogy 20–30 ezer informatikus hiányzik, ennél azonban sokkal nagyobb baj: a legtöbb ágazatban nem állnak rendelkezésre azok a felkészült szakemberek, akik digitálisan képzettek. Tehát nincsenek olyan orvosok, kertészek, állatorvosok és targoncavezetők, akik megfelelő szintű digitális kompetenciákkal rendelkeznének ahhoz, hogy a következő generációs orvosi, kertészeti és targoncavezetői feladatokat el tudják látni. Nagyon fontos beavatkozási feladatok vannak itt az állam és a képzési piac számára, természetesen az alapot a köznevelésben kell ehhez megteremteni. Nem lehet elfogadni azt, hogy néhány év múlva olyan gyerekek kerüljenek ki a szakképzési rendszerbe vagy a középfokú oktatásba, akik az általános iskolában nem sajátították el a digitális kompetenciákat, mert túl késő lesz őket megtanítani a munkaerőpiac által elvárt tudásra és kompetenciákra.

Nagy volumenű projektjeink vannak ezen a területen is: 1500 végponttal működik a Digitális Jólét Pontok Hálózata (DJP Hálózat), jellemzően kisebb településeken. A DJP-pontokon DJP-mentorok segítenek az embereknek abban, hogy találják meg a számukra legmegfelelőbb képzési formát, vagy legalább ismerkedjenek meg a digitális eszközök és alkalmazások használatával. Külön idősügyi program is indult a 65 éven felüliek számára és a mélyszegénységben élő, a hátrányos helyzetű emberek számára is külön programok kialakítása folyik.

A digitális gazdaság pillér területén – amelyről az előadás elején azt mondtam, hogy az oktatás egyik fontos megrendelője – számos ágazati stratégiát készítettünk el. Természetesen teljeskörűségre nem tudunk törekedni, hiszen mérhetetlenül széles a gazdaság, ezért megpróbáltuk megtalálni azokat az ágazatokat, amelyekben a legnagyobb hatást lehet elérni azzal, hogy a digitalizációt stratégiai kontextusba helyezve elkészül az ágazat digitalizációs stratégiája.

Különösen fontos az egészségipar fejlesztése, ami összefügg az idősüggyel és a kompetenciafejlesztéssel: ma már minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy demens, idős betegeteket digitális eszközökkel megóvjunk az elkóborlástól, az elmagányosodástól, hogy a félelmeiket, a biztonsági aggályaikat lehessen enyhíteni.

Külön projekt foglalkozik a Sharing Economy körébe tartozó területekkel (ide tartozik a Magyarországon már nem üzemelő Uber nevű taxihelyettesítő szolgáltatás, vagy az Airbnb nevű szálláshely kiadó szolgáltatás). Ezeknek a szabályozása, adózói körbe vonása, a hasonló hazai vállalkozások indulásának a támogatása nagyon fontos célkitűzésünk. Van egy olyan pénzügyi programunk, amelyben 7,5 milliárd forint hitelt, illetve hasonló összeg erejéig tőkebefektetést tudunk olyan vállalkozásoknak nyújtani, amelyek a Digitális Jólét Program célkitűzéseinek megfelelő fejlesztéseket hajtanak végre, különösen az oktatás, az egészségügy és a sport digitalizációja területén.

A digitális állam pillér területén a közigazgatás digitalizációja, a közadatok újrahasznosítása a legfontosabb célkitűzésünk. Nemzetközi példák mutatják, hogy ahol a közadatokhoz való hozzáférést az állam lehetővé teszi, ott egy sor új vállalkozás (startupok és régebbi cégek is) szeretnék felhasználni ezeket az adatokat, hogy nagyon okos új alkalmazásokat készítsenek. Biztos nagyon sokan használják a Waze nevű alkalmazást, voltaképpen az is rengeteg közadatot használ, mert azok az információk, hogy hol van útfelbontás vagy traffipax éppen, azok közadatok, amelyekhez hozzáférést lehetne biztosítani mindenki számára, aki valami jót akar fejleszteni. Külön kiemelést érdemel természetesen a közgyűjteményekhez való hozzáférés, hiszen a köznevelés számára, a saját tananyagot fejleszteni akaró pedagógusok számára az egyik legfontosabb forrás, hogy a digitalizált közgyűjteményekből hozzá tudjon férni a megfelelő és hiteles dokumentumokhoz, képekhez, mozgóképekhez.

A horizontális tényezők körében már említettem a biztonságot és a DJP határon túli kiterjesztését, valamint a digitalizáció hatásvizsgálatát. További fontos témánk a hálózatkutatás, mivel nagyon fontosnak tartjuk, hogy világos képünk legyen arról, hogyan működnek a formális és informális hálózatok a digitális ökoszisztémában. További kiemelt téma az okos városok fejlesztése, azon vagyunk minden erőnkkel, hogy minél több magyar vállalkozást tudjunk nemzetközi rendezvényekre kijuttatni. A területhez kapcsolódó sikerek között említhetem, hogy két egymást követő évben magyar standdal voltunk jelen a CeBIT nevű nagy németországi informatikai kiállításon, illetve a magyar standdal jelentünk meg a BETT oktatástechnológiai kiállításon, Londonban. Ezutóbbit ebben a körben talán nem kell bemutatni, hiszen gondolom, sokan vettek már részt BETT rendezvényén. Az a szándékunk, hogy ezt a jövőben évről évre megismételjük, amilyen nagy jelenléttel csak lehet.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket és ajánlom figyelmükbe képzett kollégáimat, akik nálam sokkal értőbb módon fogják bemutatni a digitális pedagógiai szempontokat.

Köszönöm szépen.