Sipos Imre

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fejlesztései

Az előadás prezentációja pdf formátumban 

Kedves kollégák, tisztelt hölgyeim és uraim!

Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit a konferencián és köszönöm a lehetőséget, hogy immár 6. alkalommal tarthatok itt előadást. Az én előadásom is, azt gondolom úgy, mint több másik itt elhangzott prezentáció, egy csomó kihívást, feladatot, problémát érint, és talán ennek egy-egy szűk szeletére némiképp megoldást is ad.

Kicsit szólnék a tanulástámogató terekről, a tanulást-tanítást támogató eszközökről, ezen belül a tankönyvfejlesztésről. A digitális fejlesztésekről és arról a kommunikációs térről, eszközről, amellyel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ma rendelkezik.

Sokszor sok helyen elmondtam, itt is megteszem, hogy véleményem szerint a magyar köznevelésnek szüksége van egy nemzeti pedagógiai intézetre, ami a tartalomszolgáltatás, a pedagógustámogatás, a tananyagfejlesztés, a tanártovábbképzés, illetve valamennyi olyan oktatási segédanyag és segédeszköz a fejlesztésének a letéteményese, amelyre az iskoláknak szükségük van. Azt hiszem, ennek egyik tere ma az Eszterházy Károly Egyetem égisze alatt, a Budapesten működő OFI lehet, amely intézet tankönyvfejlesztéssel, tankönyvkiadással, kutatással foglalkozik.

Következzen most, ahogy már ígértem, néhány gondolat az oktatás teréről, kapcsolódva sok olyan gondolathoz, ami a mai délelőtt során már elhangzott. Én az elmúlt évben egy egész előadást tartottam arról, hogy az oktatáspolitika legfontosabb szereplője a pedagógus. Azt hiszem, bármilyen gondolatok is hangoztak el ma, abban teljes egyetértés van az előadók között, hogy a tehetséges tanár szerepe az oktatásban felbecsülhetetlen. Egy indiai oktatáskutató, Sugata Mitra kimondta azt, amit ma itt kerülgetünk, hogy ez a bizonyos értelemben még viktoriánius iskolai rendszer belülről recseg-ropog. Sugata Mitra egy kutatással is alátámasztotta ezt, melyet India lehető legszegényebb negyedeiben végzett el. Ennek a lényege az volt, hogy elhelyezett egy-egy számítógépet közterületeken, viszonylag kevés muníciót adva határozott meg feladatokat, és a gyerekek ezeket megoldották. Sugata Mitra alapvetően arra a következtetésre jutott, hogy nincs szükség igazán másra, mint szélessávú internetre, együttműködésre és bátorításra, ennyi már elég ahhoz, hogy a gyerekeket a fejlődés és az önfejlesztés felé tudjuk terelni.

Felhívnám a figyelmüket ennek kapcsán arra, hogy amikor teljes joggal arról beszélünk, hogy mit tanítsunk, hogyan tanítsunk és mikor tanítsunk, ahogy ez a NAT-ról szóló tegnapi előadásnak egyik fő kérdése volt, akkor itt a hogyan kérdésére óriási hangsúlyt kell fektetnünk, és egyre nagyobb hangsúlyt kell arra is fektetnünk, hogy hol történjék, mi legyen az oktatásnak a valódi a tere. Amikor oktatási térről beszélünk, ez egyszerre jelenti a pedagóguskérdést, a tartalomszabályozás kérdését, ide tartozik a mérés-értékelés, a visszacsatolás, a célok, a követelmények meghatározása, és persze nem utolsó sorban a fizikai tér kérdése, azaz hol zajlik a tanítás-tanulás.

Teljesen egyetértek az előttem szólókkal, akik arról beszélnek, hogy nem az eszközök biztosítása jelenti a digitális oktatást. Azért azt a kérdést mégiscsak magában hordozza ez a fejlesztés, hogy a 20. század, sőt sok esetben a 19. század épületeibe akarunk új oktatási tereket létrehozni és itt nem feltétlenül csak a digitalizáció befogadására alkalmas terekről beszélek, hanem az egyéb elvárásoknak megfelelő oktatási terekről is. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy konkrétan az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részéről mi az a támogató tér, amelyet mi biztosítani tudunk? A tanulás-tanítással kapcsolatos feladataink: a tantervek készítése, a taneszközök biztosítása, a tankönyvek készítése, a Nemzeti Köznevelési Portál biztosítása és sok olyan támogatás, amellyel az önök munkáját – reményeink szerint – támogatni, biztosítani tudjuk.

A tankönyvellátás tekintetében valamennyiünk számára ismert, hogy a kormányzat a meghatározott céljainak megvalósításában több ponton eredményeket ért el, gondoljunk a térítésmentes tankönyv kínálatra. Tegnap hallottuk, hogy ez további meghatározott évfolyamokon folytatódhat. Ehhez kapcsolódik az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Újgenerációs tankönyvcsaládjainak kifejlesztése és a 2018/2019-es tanévben hivatalosan akkreditált valamennyi Újgenerációs tankönyv. Ez a fejlesztés sajnos nagyon sok bírálatot kapott az elmúlt 2–3 évben. Én azt szeretném kérni Önöktől, hogyha bármilyen kifogást találnak, vagy észrevételt tennének a tankönyvekhez, akkor azt juttassák el nekünk. Ígérem, hogy ezeket – akár nyomdai, akár szerkezeti vagy tartalmi hibákat – megnézzük, és lehetőség szerint javítjuk. Óriási feladatot jelentett ennek a munkának a véghezvitele. A két nagy, korábbi kiadó a Nemzedékek Tudása és az Apáczai Kiadó tankönyvkészlete, tankönyvcsaládja mellé hozzáfejlesztve az Újgenerációs könyveket, ma az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1365 könyvet szerepeltet a tankönyvjegyzéken és ezekkel a tankönyvekkel gyakorlatilag le tudja fedni a mai magyar tankönyvigényt, a mai magyar tankönyvellátást. Nyilván nem lebecsülve ezzel más kiadóknak a termékeit. Tudjuk, hogy az iskolákban sok-sok népszerű termék forog. Megoszlását tekintve a mi több mint 1300 tételünk döntően tankönyvekből, munkafüzetekből, gyűjteményekből áll, és az alsó tagozat, a felső tagozat és a gimnázium, szakgimnázium számára nagyjából egyforma arányban tudjuk biztosítani a szakmai kínálatot. Ahogy az mindannyiuk számára ismert, a törvény szerint kerettantervenkénti 2 db tankönyvnek az akkreditációja történhet meg, ennyi könyv lehet a jegyzéken, ennek tud megfelelni ezzel a kínálattal az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Ez jellemzően a mi kínálatunkban úgy valósul meg, hogy az Újgenerációs tankönyvek igazából egy sorozatot lefednek a kerettantervi kínálatban és mellé a korábbi NTK-s vagy Apáczais könyvek jelennek meg második választási lehetőségként, vagy kinek, hogy tetszik, első választási lehetőségként.

Az elmúlt két évben egy komoly hiányterületet tudott pótolni a kiadó. Ez pedig a kompetenciafejlesztő munkafüzeteknek a megjelenése, én itt papír alapú könyvekről beszélek, de ezek természetesen elektronikus módon is elérhetők, mind a szövegértés, mind a természettudomány, mind a matematika területén az 5–6., 7–8. és a 9.–10. évfolyamon. Az Oktatási Hivatal korábbi kompetenciamérési anyagaiból összeállítottunk és kidolgoztunk munkafüzeteket, amelyek azt gondolom, hogy segíteni tudják az Önök munkáját, remélhetőleg nem csak abban az egy hétben, amikor május végén jön a kompetenciamérés, hanem a teljes tanulási folyamat szervezésébe, tervezésébe be tudják illeszteni ezeket a feladatokat, ismereteket.

A tankönyvi választékot a tankonyvkatalogus.hu címen tudják elérni, ajánlom figyelmükbe. Erről az oldalról valamennyi tankönyv letölthető, tehát ha esetleg nem akarnak papír alapú könyveket használni, ez ma már a hagyományos könyveknek megfelelő formában megjelenik ezen a portálon. Az Újgenerációs könyvek fejlesztése, sajnos elég sok kritikát kapott, ezzel együtt ez a fejlesztés azért elég sok pedagógust tudott bevonni a munka folyamatába. Több mint 600 olyan pedagógust tudott megszólítani a kiadó, akik folyamatosan visszajelzéseket adtak, akik kipróbálták ezeket a könyveket, és akiknek a segítségével tudtuk megújítani ezeket a könyveket és emellett az Újgenerációs könyvekhez kapcsolódva digitális fejlesztések is elindultak a nem állami kiadókkal párhuzamosan, velük versenyben vagy velük adott esetben együttműködve.

Az OFI digitális fejlesztéseit fogja össze a Nemzeti Köznevelési Portál, amelyről majd még néhány gondolatot fogok mondani. Tehát ebben a tartalomfejlesztésben együttesen jelenik meg egyrészt a tananyagfejlesztés, a hagyományos, papíralapú könyveknek a fejlesztése, másrészt a digitális fejlesztés is. Egy tankönyvfejlesztési koncepció is elkészült ehhez a projekthez, kutatást végeztek a kollégák, a korábbi tankönyvek állapotfelmérését dolgozták fel, és természetesen folyamatosan vizsgálták a köznevelés célkitűzéseit és ezeket adaptálták ebbe a szakmai koncepcióba, szakmai, módszertani újításokat is igyekeztek az új könyvfejlesztésekben megvalósítani. Ahogy említettem, kollégáim átfogó kutatást végeztek a fejlesztések során, nagyon sok vezetővel készült interjú, több pedagógussal, diákkal beszélgettünk, kérdeztük ki a véleményüket, és aztán ezek eredményeként a célkitűzések mentén, mi azt szeretnénk, vagy szerettük volna elérni, hogy olyan Újgenerációs tankönyvek legyenek, amelyek a tanulók érdeklődését felkeltik, az önálló gondolkodásra ösztönöznek. Tehát minden olyan elvárást, amelyet adott esetben már itt az új NAT-hoz és a mai előadásokhoz kapcsolódóan Önök megfogalmaztak, mindezekkel teljesíteni tudjuk. A céljaink eléréséhez egy nagyon komoly közös munkára van szükségünk mind a gyakorló pedagógusok, mind a tankönyvszerzők, mind a tankönyvfejlesztők részéről. A célkitűzéseink ismertek.

Az OFI kínálatából szeretném felhívni a figyelmet arra, ami egy 2016-os fejlesztése az OFI-nak, amikor az országban a tanulói túlterhelés a legerősebben és leghangosabban megfogalmazódott, akkor az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kapott a minisztériumtól egy feladatot, amely arról szólt, hogy úgynevezett rugalmas tanmeneteket készítsen el az intézet, amelyek az Újgenerációs tankönyvekhez készültek. Ez a hagyományos tanmeneteknek egyfajta föllazítása, egy kicsit a törzsanyagnak a súlyozása történik meg ezeknél a tanmeneteknél. Érzékelni lehetett az intézetben, hogy ezeknek a tanmeneteknek a népszerűsége megnőtt, használták a pedagógusok őket, és remélhetőleg ezek már a mai oktatási gyakorlatban, a tanulás-tanítás szervezésénél megjelennek. Ha ezekkel eddig még nem találkoztak, akkor most szeretném erre fölhívni a figyelmüket. És természetesen mellette nem mondtunk le arról, hogy hagyományos tanári kézikönyveket is készítsük. Ezek a kézikönyvek rendelkezésre állnak, elsősorban a honlapunkról tudják letölteni őket, papíralapú formában már nem találhatók meg.

Arról is szeretnék néhány szót szólni, amit tegnap Bódis államtitkár úr említett, hogy a hiányterületekre is elkezdődtek a fejlesztések. A sajátos nevelési igényű és a nemzetiségi tanulók részére készítendő tankönyvekről van szó. Ez két olyan terület, amely viszonylag szűk réteget érint. Ezek nagyon nagy munkával előállítható könyvek, termékek és viszonylag kis példányszámú megjelenést tudnak magukénak. Így a sajátos nevelési igényű könyvek területén az a koncepció fogalmazódott meg, hogy egyrészt az ép értelmű, de diszlexiás gyerekek számára készüljenek a 2. és 4. évfolyamra tankönyvek, illetve a tanulásban akadályozott tanulók számára is készüljenek könyvek. Ez a kétirányú fejlesztés zajlik jelenleg az OFI-ban. A jelenleg futó projektünk folytatására van szükség, hogy februártól is tudjuk folytatni ezeket a fejlesztéseket. Azt gondolom, hogy nagyon komoly hiányterületet fog lefedni ezzel a magyar oktatásügy. Nyilván ezeknél a területeknél, mondjuk középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeknél talán nem kell mondani, hogy mekkora jelentősége van a kommunikációnak, a különböző eszközök megjelenésének, milyen fontos az önellátásra, önállóságra való nevelés, és ezekben a taneszközökben, segédeszközökben minden ilyen jellegű segítő anyag megjelenik, vagy ugyancsak a játék felfedezésére és örömére való lehetőségeknek a biztosítása is fontos.

A nemzetiségi tankönyvek területén nyolc nemzetiségi nyelv: szlovák, horvát, szerb, bolgár, román, német, szlovén és görög területére történnek a fejlesztések. Gyakorlatilag a teljes oktatási palettát lefedve nyelvoktató és kéttannyelvű nemzetiségi iskolák számára is használható tankönyvek készülnek. A magyar kormányzat nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy a nemzetiségi oktatást biztosítsa, ebbe a programba illeszkedik ezeknek a könyveknek a fejlesztése. Számszerűsítve ez több mint 470 kiadvány. Mind szakmai szempontból, mind fejlesztési szempontból kiemelt feladata az intézetnek, hogy ezeket a fejlesztéseket megvalósítsa, és aztán majd a jegyzékről rendelhetőek legyenek ezek az Önök számára.

Sok szó esett már a konferencián arról, és azt hiszem, valamennyien örömmel vettük azokat az előadásokat, amelyek a tanulás középpontba helyezéséről, és az ide vonatkozó folyamatokról szóltak. Semmiféleképpen nem tudnám azt mondani, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnél van a bölcsek köve és az OFI már megtalálta azt az útvonalat, amely digitális eszközökkel, papír alapú eszközökkel biztosítható a tanulási folyamat megerősítésére az oktatási térben. De azért mégiscsak tény, hogy a fejlesztéseket érintően óriási előre lépések történtek az OFI-ban. A korábban elkészült Nemzeti Köznevelési Portálnak a folytatásaként, továbbfejlesztéseként zajlik a komplex digitális tananyagcsomagoknak a létrehozása az OFI-ban. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy egyrészt azt a lehetőséget, támogatást is biztosítsa a gyerek számára, hogy a tankönyvvel megegyezően az önálló tanuláshoz való hozzáférést megkapja a digitális eszközökön a gyerek, valamint azt is biztosítsa, hogy ha a pedagógus a hagyományos oktatási formában kívánja megtartani az óráját, akkor ez a digitális tananyagcsomag rendelkezésre álljon számára is. De nyilván ennél itt nem állhatunk meg. Arra is szükség van, hogy a különböző egyéni tanulási utakat, a differenciálást, a jó gyakorlatoknak a befogadását, a projektmunkát és sok-sok egyéb támogató tevékenységet hozzá tudjunk illeszteni ezekhez a fejlesztésekhez. Horváth Ádám egyik diáján is erről szó volt, hogy a Digitális Oktatási Stratégia mentén a teljes tanulásmenedzsment, tanulási utak témakörét körbejárva, a DOS alstratégiájaként meg kell fogalmazzuk ezeket az elvárásokat, a digitális oktatásra vonatkozóan. Tegnap Csépe Valéria professzor asszony már fölvillantott néhány diát, hogy miről is szólnak ezek az Okostankönyvek, néhányat most én is megteszek.

Körülbelül egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg pontosan a minisztériumban néhány elvárás, ami az egyik alaplépése ezeknek a tankönyveknek a digitalizációs úton. Ilyen elvárás az volt, hogy a hagyományos tankönyvekkel ezek a digitális megjelenésű tankönyvek még egyezzenek meg, hisz lehet, hogy van olyan gyerek, akinél még csak a papír alapú könyv lehet a kezében, hogy ne álljon elő konfliktushelyzet az otthoni fölkészülésben. Ezen követelményeknek eleget téve természetesen a különböző digitális lehetőségeket kihasználva végeztük el azokat a fejlesztéseket, amely fejlesztések eredményeként mára azt mondhatjuk, hogy az Okostankönyvek prototípusa elkészült. A délutáni szekcióülésünkre hívnám fel a figyelmüket. Ott a többi egri projekttel együtt, tehát a NAT-tal, az Élménysulival, illetve az Okostankönyv fejlesztésekkel ismerkedhetnek meg. Azon túl, hogy a tankönyvekkel megegyező tartalmakat hordozzák, számos kiegészítő elemet tartalmaznak, megértést, gyakoroltatást támogató eszközöket. Szinte valamennyi tantárgynál azokat a lehetőségeket igyekeztünk beépíteni ezekbe a fejlesztésekbe, melyek segíteni fogják az Önök munkáját. Igyekszünk arra is figyelni, hogy a felhasználás dimenzióit megteremtsük, így van egy olyan prototípus, amely azoknak a pedagógusoknak szól, akik egy egyszerű tanulási folyamatot, tanulási utat akarnak bejárni. Aztán egy következő szint, aki már a szerkesztői szintre lép és az Okostankönyvek tartalmát módosítja, ha tetszik, saját szája íze szerint itt-ott belenyúl, és a saját digitális kiegészítőit is beépíti. És aztán jön az a szint – erre pályázatot is kiírtunk, és több olyan pedagógus kolléga már dolgozik az OFI-ban, aki ezen pályázat mentén került be –, akik már saját könyvet készítenek, be tudjuk vonni őket a fejlesztés folyamatába, és saját digitális kiegészítőikkel színesítik a portált. A digitális tartalomfejlesztésnél igyekeztünk olyanfajta fejlesztést megvalósítani, amely könnyen leköveti az új Nemzeti alaptanterv bármiféle jövőbeli változtatásait: magának a digitális tartalomnak egy html alapú fejlesztése zajlik. Sok-sok digitális kiegészítővel, okosfeladattal bővítjük ezeket a tartalmakat. Jelenleg 60 darab ilyen Okostankönyvünk készült el, ezek közül elsődlegesen az ötödikes könyvek vannak olyan állapotban, amelyek ma már tantermi kipróbáláson is működnek néhány iskolában. Ezeket az iskolákat fölkészítjük a kipróbálásra.  A Nemzeti Köznevelési Portálra zajlik a közgyűjtemények bevonása, rengeteg videó, kép, hanganyag és animáció található meg rajta. Mindezek segítik a tanulást és a tanítást a tanteremben vagy azon kívül is, így az NKP egyféle kapocsként is funkcionál tanár és tanuló, tanítás és tanulás között. Ahogy említettem, egy adatbázis alapú fejlesztésről beszélünk, amely lehetőséget tud majd teremteni arra, hogy a különböző fejlesztések során lehetőleg a legegyszerűbben meg tudjuk tenni a módosításokat. Sok-sok együttműködő partnerrel végezzük a munkánkat, így mind a társadalomtudomány, mind a természettudomány terén igyekszünk becsatornázni a különböző fejlesztéseket. A Nemzeti Köznevelési Portálon belül egy Okostankönyv felület fog megjelenni, amely Okostankönyv felületen tudják majd Önök elérni ezeket a könyveket. Mind a diákok mind a pedagógusok számára szeretnénk ezzel segítséget nyújtani. Lehetőséget biztosítunk más, akár egyéb EFOP-os projektben létrejött, tanulást és oktatást támogató felületek, fejlesztések megjelenítésére, melyeket a Nemzeti Köznevelési Portálra csatornázunk be. Összességében egy olyan fejlesztést végzünk, amely a hálózatos tudást tudja biztosítani, moduláris szerkezetű, biztosítja azt a digitális teret a tanuláshoz, tanításhoz, amelyre reményeink szerint az iskoláknak szüksége van. Arra bíztatom Önöket, hogy a Nemzeti Köznevelési Portál anyagait kövessék nyomon, és használják a tantermi és az azon kívüli folyamatokban is.

Az OFI-ban az Új Köznevelés, az Új Pedagógiai Szemle, a Könyv és nevelés, illetve a gyerekeknek szóló Mikkamakka lapot továbbra is szeretnénk fenntartani és ezekkel a kiadványokkal online, illetve papíralapon megjelenni az Önök intézményeiben. Továbbá van még egy új fejlesztésünk, az oktatási portálunk, a tantrend.hu, melyen naponta több érdekes írás jelenik meg. Ott a hátsó sorokban 3 szimpatikus fiatalember folyamatosan élő közvetítést ad erről a konferenciáról, tehát ha beütik az okostelefonjukba, hogy www.tantrend.hu, akkor mind a tegnapi, mind a mai eseményeket nyomon követhetik.

Kívánom önöknek, hogy itt a konferencián még sok újat, fontosat halljanak, tanuljanak és kívánom, hogy odahaza mindezeket tudják hasznosítani, hiszen az eddigi előadások is azt bizonyították, hogy rengeteg kihívás, rengeteg feladat áll valamennyiünk előtt.

Köszönöm szépen a figyelmüket!