Kindruszné Munkácsi Ágnes
A Szemléletváltás, készség- és képességfejlesztés
szekció összefoglalója
Kedves Kollégák!
A szemléletváltás, készség és képességfejlesztés szekcióban is igen nagy volt az érdeklődés. Megtöltöttük a termet és sajnos voltak olyan kollegák is, akik a helyhiány miatt nem tudtak a szekcióban részt venni.
A szekcióban hat előadás hangzott el, amely céljaiban és szemléletében kapcsolódott Csépe Valéria professzor asszony előadásához. Előadást hallhattunk a mérési-értékelési rendszer elméleti kereteiről, tankerületi szintű bevezetéséről, az eredményekről, a tehetség-mérés-innováció kapcsolatáról, illetve a mérési modell bevezetéséhez kapcsolódó oktatásirányítási és fenntartói feladatokról. Számos intézményben több éve működtetett modell intézményi eredmények és tapasztalatok is ismertetésre kerültek.
Dr. Buda András, a Debreceni Egyetem adjunktusa az egyetem mérés-értékeléséhez kapcsolódó kurzusairól adott tájékoztatást, majd stílusosan játékos formában, online felületen tesztelte a hallgatóságot a szakértői konferencia történetéből, illetve az előtte elhangzott előadásokból.
Kindrusz Pál egy modell elméleti alapjait mutatta be, amely a holland Belső Gondozói Rendszer keretei, Nagy József több mint 40 év alatt kiadott publikációi, kutatásai tapasztalatai, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia képességkutató csoportjának eredményei, valamint a Debreceni Egyetem mérési-értékelési feladatokra felkészítő szakirányú képzései alapján állt össze.
A magyar közoktatásban évtizedek óta az ismeretközpontú normaorientált értékelés működik és ez a pedagógiai gyakorlatban igen elterjedt. A 2001-ben indított kritériumorientált diagnosztikus mérési-értékelési modell a tanulást segítő alapkészségek és a kritikus kognitív készségek képességek mérését és fejlesztését tűzte ki célul. Általános probléma a magyar közoktatásban, hogy a gyermekek alapkészségeinek a fejlesztése megreked és az alsó tagozatból indulva lassan felhalmozódó hátrányok azt eredményezik, hogy a hatévesek közötti átlagos öt év fejlettségi különbség 16 éves korra 10 évre nő. A mérési rendszer intézményi bevezetése három pillérre támaszkodik a modell alapján:
- elméleti, gyakorlati felkészítés,
- eljárások bevezetése,
- kommunikáció.
Az alulteljesítő tanulók fejlesztése kizárólag a kritériumorientált diagnosztikus értékelési rendszerre épülő, ipszatív értékelés során valósítható meg. A mérések eredményeként tanulói, osztály, évfolyam és intézményi elemzések készülnek, ami alapján elkezdődik a fejlesztő munka. A mérési-értékelési rendszer bevezetésével és működtetésével elérhető, hogy
- csökken a lemaradók száma;
- alapképességek javulása (írás, olvasás, számolás);
- több információ áll rendelkezésre a tanulókról pedagógus, szülő);
- javul a kommunikáció a szülő-pedagógus, pedagógus- pedagógus között.
Hajdú-Bihar Megye három tankerületében 62 intézményben működik jelenleg a modell.
Kapornai Judit, a Berettyóújfalui Tankerület igazgató asszonya a 2014. szeptemberében bevezetett modell eredményeiről számolt be. Kiemelte, hogy az öt éve működő modell mérhető, számszerűsíthető adattal igazolható eredményeként jelenik meg az országos kompetenciamérés eredményeiben, illetve a 8. évfolyamosok sikeres középfokú felvételi eredményeiben. A tankerület OKM eredményeiben szembetűnő változás, hogy jelentősen csökkent azon tanulók száma, akik a minimum szint alatt teljesítettek. A térség speciális tanulóösszetétele miatt a felvázolt mérési területeket szociális kommunikációs mérésekkel egészítették ki. A fejlesztést az L. Ritók Nóra által fejlesztett feladatok és óratervek támogatják. A Berettyóújfalui Tankerület évek óta jutalmazza a legjobban fejlődő tanulókat.
A Debreceni Tankerület igazgató asszonya, Pappné Gyulai Katalin előadásában – a nemzeti köznevelési törvény 1. §-ában meghatározott célokra hivatkozva (a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás) – támasztotta alá a mérési modell bevezetését a rendszerszintű tehetséggondozó modell mellett.
Kiemelt cél:
- a képességfejlesztés;
- a kudarcmentes tanulás elősegítése;
- a tehetségazonosítás, tehetséggondozás;
- az országos kompetenciamérés eredményeknek a javítása.
2016-ra a Hajdúböszörményi Tankerület minden intézményében bevezetésre került a kritériumorientált diagnosztikus mérési-értékelési rendszer, képességfejlesztési modell. A Hajdúböszörményi Tankerület igazgatója, Tóth Lajos Árpád a tanügyigazgatási és fenntartói feladatok szempontjából közelítette meg a témát. Kiemelte azt, hogy tanügyigazgatási dokumentumokban rögzített feladatokhoz a fenntartónak biztosítani kell az anyagi fedezetet.
