Nagy Regina

A Hogyan lehet eredményes a digitális iskola?
szekció összefoglalója

A szekció első felében a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ munkatársai számoltak be az iskolák digitális átállása szempontjából kulcsfontosságú kérdésekről:

• milyen elvárásokat fogalmaztak meg a pedagógusok abban a felmérésben, amelyben a digitalizációval kapcsolatos attitűdjük vonatkozó kérdéseket válaszoltak meg, illetve interjúkon vettek részt;
• melyek azok a szakmai-módszertani támogató tevékenységek, amelyeket a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ nyújt számukra az átállás megkönnyítése érdekében;
• mit is jelen a „digitális iskola” kifejezés, hogyan tudja valamely intézmény vezetője/fenntartója megvizsgálni, hogy hol tart az „úton”, milyen feladatok várnak megoldásra ahhoz, hogy az átállás sikeres lehessen.

Farkas Andrea senior digitális fejlesztő számolt be a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ pedagógusok körében végzett kérdőíves attitűdkutatásának eredményeiről. A Digitális Oktatási Stratégia (DOS) megvalósításához kapcsolódó kutatás célja annak feltárása volt, hogy a pedagógusok hogyan vélekednek a digitális pedagógia módszereiről, eszközeiről, a szervezet- és intézményfejlesztési tervekről, milyen segítségre van szükségük, illetve mennyire tartják hasznosnak és megvalósíthatónak az oktatás digitális transzformációját. A felmérés eredményeiből az derül ki, hogy ugyan a kitöltők háromnegyede nap mint nap használ különféle digitális eszközöket, azonban legtöbbjük jórészt csak általános felhasználói ismeretekkel rendelkezik. A válaszadók digitális pedagógia alatt főként szemléltetést, információkeresést és kommunikációt értenek, és jóval kevésbé az innovatív pedagógiai módszerek (pl. alkotó eszközhasználat, kollaboráció, robotika) tudatosan tervezett, aktív használatát. A tanárok válaszaiból az tűnik ki, hogy mindennapi rutinjuk fokozatos átalakításához, módszertani repertoárjuk bővítéséhez nagy szükségük volna követhető „mintákra”: könnyen adaptálható, jó gyakorlatokra, feladatbankokra is. A válaszadók többsége olyan didaktikai megoldások megvalósítását szorgalmazza, amely a hagyományos és digitális oktatási megoldások egyensúlyán alapul és a jelenlegi szabályozási környezetben is megvalósítható

Nagy Regina vezető digitális fejlesztési szakértő röviden bemutatta a Digitális Pedagógiai Módszertani Központot, melynek feladata a Digitális Oktatási Stratégia implementációjának támogatása. Ennek keretében a Központ számos rendezvényt (pl. DOKK – Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás), tematikus programot (a soron következő Digitális Témahétre például az intézmények már regisztrálhatnak), nemzetközi tapasztalatcsere-programot, webináriumot, workshopot, pedagógus-továbbképzést szervez, valamint összegyűjti és közzéteszi a digitális oktatási módszerekre vonatkozó jó gyakorlatokat – magyar és nemzetközi dimenzióban egyaránt. A fejlesztési szakértő kitért még a készülő Digitális Névjegy Rendszerre, amely az oktatási intézmények digitáliskompetencia-érettségét hivatott megmutatni, visszajelzést adva az érintettek számára, hogy az adott iskola milyen fejlettségi szinten áll a digitális technológiával támogatott oktatás területén. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az Oktatási Hivatal nemrégiben engedélyezte digitális szaktanácsadók felkészítését, és vannak tervek ún. névjegymentorok felkészítésére vonatkozóan is, akik majd intézményi szinten segítik az iskolák digitális átállását.

Dr. Főző Attila László, a DPMK senior digitális fejlesztője a a Digitális Névjegyről tartott előadásában kiemelte: digitális iskoláról csak akkor beszélhetünk, ha a digitalizáció az iskola minden tevékenységében (vezetés, tanítás és tanulás, együttműködés, infrastruktúra) jelen van, emellett pedig az intézmény figyelmet fordít mind a tanulók, mind a pedagógusok és egyéb munkatársak digitális kompetenciáinak fejlesztésére is. Ennek a rendkívül komplex folyamatnak a támogatásához és megvalósításához elsősorban innovatív pedagógusokra van szükség, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a kulcsember mindig az innovatív vezető. A Digitális Névjegy Rendszerről szólva az előadó elmondta, hogy a jelenleg még fejlesztés alatt álló eszköz segítségével pontosan bemérhető lesz majd egy adott intézmény digitális kompetenciáinak szintje. A Digitális Névjegy Rendszerrel párhuzamosan működik az EU „SELFIE” önértékelési rendszere is.

A szekció második felében a digitális intézményi átállás szempontjából példaértékű munkát végző iskolák mutatták be tevékenységüket.

Arany János Általános Iskola, Bükkábrány

Derekasné Orosz Andrea igazgatónő mutatta be, hogy a Digitális Témahéthez kapcsolódóan milyen munkát végeznek évről évre az intézményükben. A témahéthez kapcsolódó tevékenységük minden évfolyamot megmozgat, a szó szoros értelmében is, hiszen a digitális eszközök használatát olyan tevékenységekkel kombinálják a projektjeikben, amelyek hangsúlyt helyeznek a testmozgásra. Olyan sétaútvonalakat terveznek meg és járnak be, amelyekkel a diákok és szüleik is jobban megismerhetik környezetük történetét. A projektmunka melléktermékeként, közösen a diákokkal azt is kitalálták, hogy a saját eszközeiket hogyan tudják használni az iskolában. Ez már évek óta működik is náluk.

Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium,
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Budapest

Az intézmény két pedagógusa, Barsy Anna és Kovács Petra muttta be az általuk végzett tevékenységeket és környezetüket.

Minden korcsoportban használják a digitális eszközöket, vannak olyan gyerekek, akiknek éppen a mozgáskorlátozottságuk miatt, éppen a digitális eszközök teszik lehetővé az egyenlő hozzáférést.

A kisebb gyerekek számára a Bee-botot és a Blue-botot fogják beszerezni a VEKOP-7.3.3 felhívás keretében elnyert pályázatukkal, mert kipróbálták és beépítik a pedagógiai programjukba is.

Az intézményi közös tevékenységüket az MS Teams környezetben, a kialakított közös felületeken végzik. A tanulócsoportoknak, valamint a tanári közösségnek is van saját felülete. Online szakmai kommunikáció folyik az intézményben. Elektronikus tananyagok állnak a diákok rendelkezésére és e-jegyzetelési lehetőséget is biztosítanak számunkra. Részt vesznek a Hipersuli, a Microsoft innovatív iskola projektekben. Kódoláshoz – az algoritmikus gondolkodás fejlesztéséhez Kockasuli elnevezéssel a Rubik-kockát is használják.

Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló

Erdei Gyula, aki már az intézményt 17. éve vezető pedagógus örömmel mondta el, hogy intézményükben a digitális eszközök alkalmazása rendszerszintű, a teljes pedagóguskar átitatódott már az innovatív szemlélettel, így számos hazai iskolának, pedagógusnak mutathatták be tevékenységüket, sokan látogatják őket, hogy megismerhessék, átvehessék ötleteiket, jó gyakorlataikat. A fejlődéshez, a változáshoz nagyon fontos lépésként értékelte a stratégia kialakítását, a célok megfogalmazását, és a vezetői elkötelezettséget. Folyamatos, a teljes tantestület által végzett munkájuk eredményeként 2017-től az „OH bázisintézménye – digitális iskola” cím birtokosai lettek.

Munkakörnyezetük az MS Teams – a pedagógusok és a diákok egyaránt, használják, továbbá a Redmenta használata tekinthető általánosnak az intézményükben. Támogatják a saját eszközök tanórai használatát. A pedagógusaik rendszeresen vesznek részt képzéseken, különböző szakmai programokban.

A következő céljuk egy tartalmilag rendkívül gazdag támogatási rendszer kialakítása.