Pongrácz László

Az Élmény a digitalizációban, élmény a pedagógiában,
élmény a szekcióban szekció összefoglalója

A szekciónk a TÁMOP-3.2.15-ös kiemelt projekt keretében, az Oktatási Hivatal szakmai közreműködésével megvalósuló részfeladatokról szólt. A tavalyi arra fókuszáltunk, hogy milyen fejlesztéseket fogunk a jövőben megvalósítani, most pedig arról számoltunk be, hogy egy év alatt mi minden valósult meg. Ezt hivatott jelezni a szekció elnevezése is. A jelenlévők számára az „élményt” avval biztosítottuk, hogy lehetőséget kaptak a munkába való közvetlen bekapcsolódásra. Tabletet, laptopot biztosítottunk, hogy mindenki közvetlenül ki tudja próbálni mindazt, amiről az előadóink beszélnek. Örömmel hallottam az előző előadásban, hogy a vizsgálatok szerint a pedagógusok pozitív attitűddel állnak hozzá a digitális fejlesztéshez. Ennek nem mond ellent, de kétségtelenül érdekes tény volt, hogy amikor először hangzott el a szekcióban, hogy „Kedves kollégák, most akkor az önök mellett lévő laptopot ölbe vehetik, kinyithatják …”, akkor két kolléga azonnal fölállt és kiment a teremből… (derültség). A szekcióban tartalmilag négy témakört érintettünk.

Elsőként az országos mérési rendszer fejlesztését. Az Országos kompetenciamérésben ez elsődlegesen a természettudományos kompetenciaterületnek az országos rendszerbe való beépítését jelenti. Ehhez csatlakoznak további fejlesztések: az adaptív és nem adaptív idegen nyelvi mérések rendszere, illetve a médiaműveltség mérésének kidolgozása. A szekció fő üzenete e területen az volt, hogy az összes digitális mérés számára egy egységes informatikai platform kialakítása van folyamatban. Ennek előzménye és egyben forrása a szintén az Oktatási Hivatalban kifejlesztett, „Tehetségkapu” címen elérhető elektronikus tesztelőrendszer, amelynek jelenleg továbbfejlesztése és az új mérésekre való alkalmassá tétele zajlik. Egyébiránt a rendszerbe – iskolai regisztráció mellett – ma is be lehet lépni. Ott már most is sok digitális feladatsort próbálhatnak ki a tanárok és tanulóik, megismerkedve, megbarátkozva közben az új mérési médiummal. Fontos lenne a tanulók számára egyre közelebb hozni ezt az új mérési környezetet annak érdekében, hogy a későbbiekben az erre való átállásra minél jobban fel legyenek készülve. Erre buzdítottuk, buzdítjuk a kollégákat. A szekcióban természetesen mindez bemutatásra került. Közösen – és egyénileg is – megoldottunk egy PISA-feladatsort a természettudomány területről, majd kipróbáltunk néhányat a Tehetségkapu feladatsoraiból. Ízelítőt kaptunk a platform továbbfejlesztéséből is, amely várhatóan januárban lesz nyilvánosan elérhető. Külön érdeklődést keltett az a fejlesztés, amelynek eredményeképpen bárki tud majd, új digitális feladatokat készíteni, akár saját tanulóinak, akár a köz számára. Az új fejlesztések természetesen már nem eszközfüggetlenek, laptopon, mobilon, tableten egyaránt elérhetők.

A szekció második nagy témája a digitális pedagógiai fejlesztésekről szólt. Ezen a területen a projekt idei eredménye az volt, hogy – nemzetközi rendszerek tapasztalatainak felhasználásával – kollégáink kidolgozták a tanulói, a pedagógusi, az intézményvezetői és az iskolai szintű, úgynevezett digitális kompetencia keretrendszereket. Jelenleg ezek kipróbálása tart, illetve az ezzel kapcsolatos képzések folynak országszerte. Előadóink egy elektronikus, interaktív kommunikációs rendszer használatával vonták be a résztvevőket.

A harmadik tárgyalt projektcél az ún. tematikus napok és hetek kidolgozására irányul. Mindenki tudja, hogy a tanév rendjében már néhány éve megjelentek az ún. témahetek. Ennek a projektnek az a célja, hogy a meglévő témahetek mellé új témákban, megfelelő alapossággal kidolgozott új kínálatot fejlesszen. E projektben három tematikus napot, illetve három tematikus hetet dolgoztunk ki. A tematikus napok a pályaorientáció, a tudatos állampolgári kompetenciák, illetve az egészségtudatos magatartás, a tematikus hetek a művészeti oktatás, a természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása, illetve az internet használata az önálló tanulásban témakörökhöz kapcsolódnak. A projekt munkamódszere: előzetes kérdőíves felmérés, majd mintaprogramok kidolgozása, a mintaprogramokra alapozott képzések, majd megvalósítási pilotok. A mintaprogramok kidolgozása már megtörtént és a képzések szakasza zajlik.

Az utolsó rész az informális és nemformális tanulási alkalmak címet viselte. Ez a cím rendkívül sokféle, az iskolai közösségfejlesztést szolgáló programot takar, amelyeket nem a tanórákon, hanem külön, nem iskolai terepeken (például: táborokban vagy egyéb összejöveteleken) lehet megvalósítani. Ez az év meglehetősen termékeny volt, mert összesen nyolc témakörben, az 1–11. évfolyamig 352 komplett programsablon készült el, és nagyrészt kipróbálásra is került a nyáron. Ahogy az Oktatási Hivatal elnökének előadásában is hallhattuk, a most folyó hivatali projekteknek az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy ténylegesen eljutnak az iskolákhoz, a pedagógusokhoz, a gyerekekhez. Ebben az alprojektben ez kiválóan megmutatkozik: közel 6000 pedagógus és 65 000 tanuló vett már részt ilyen programokon. Jelenleg a visszajelzések feldolgozása folyik. Összesen 2800 pedagógus küldött visszajelzést, amely bíztató a programok további fejlesztése tekintetében. A feldolgozás után ugyanis ezek a programsablonok módosulni, fejlődni fognak és a következő nyáron újabb sok-sok ezer diák vehet majd részt az ezek alapján szervezett programokon. A projektben részt vevő iskoláknak jelenleg egy informatikai felület áll rendelkezésükre, ahol a teljes programkínálat alapján válogathatnak, valamint az ott lévő eszközök segítségével összeállíthatják a saját programjaikat is. A projekt eredményeképpen a későbbiek folyamán ez a felület is mindenki számára nyilvánosan elérhetővé válik.